Népi Egység, 1945. március (2. évfolyam, 47-73. szám)
1945-03-01 / 47. szám
Csütörtök 1045 március 1. Népi egyeng Kölni amerikai annak bombatűzőben Az anyonbomszolt német főváros rémnapjai (London.) Az amerikai 1. és 0. hadsereg gyors ütemben folytatja az előrenyomulást a kölni síkság felé. Az amerikaiak Kölntől már csak 20, Düsseldorftól pedig 30 kilométer távolságra vannak. A Roehr folyón keresztül állandóan óriási mennyiségű hadianyagot szállítanak a Rajna-vidék fővárosa felé előrenyomuló amerikai csapatok utánpótlására. Délebbre az amerikai haderők elérték Gladbach városát. Egy német haditudósító távirata szerintKöln már az amerikai tüzérség ágyútüzében áll. (London.) Az angol-amerikai légihaderő egyre nagyobb szabású légitámadásokat intéz Németország katonai szempontból fontos városai ellen. Különösen Berlint látogatják meg egyre gyakrabban a bombavető repülőgépek. A német főváros ellen a háború eddigi legerősebb légitámadását intézték. Újabb híradás szerint Németország fővárosa két nap óta lángokban áll. Berlin három főpályaudvara egyetlen romhalmaz. A halottak és sebesültek száma — mint a német rádióállomások közül — rendkívül nagy, az okozott károk minden képzeletet felülmúlnak. A keddre virradó éjszaka újabb erősebb brit kötelékek bombázták a német fővárost. Néhány angol vadászrepülőgép Berlin bombázása közben, a német fővárostól nem messze lévő szovjet vonalak fölé repült. Az egyik amerikai pilóta üzenetet dobott le, amelyben üdvözölte a szovjet fegyvertársakat, bejelentve, hogy a szövetséges hadseregek végső győzelme küszöbön áll. (London.) Február 27-én volt a tizenkettedik évfordulója annak a napnak, amikor a nácik felgyújtották a Reichstagot. Ez alkalommal a „Daily Telegraph” azt írja, hogy ezen a napon, akárcsak akkoriban, Berlinből lángnyelvek emelkednek az égre. Ezúttal azonban a tűzvészt hatalmi A Reichstag felgyújtásának évfordulója más erejű légi bombázások idézték elő. A megemlékezés során a lap utal arra, hogy a német parlament felgyújtása jeladás volt a nácik részéről az egész világnak lángokba borítására. Berlin azonban alaposan megfizet ezért a bűntényért. A német fővárosra e háború folyamán több mint 55.000 tonna bombát dobtak. Berlin lángokban áll, miközben Zsukov és Konyev tábornagy haderői a város kapuja előtt állanak. A berlinieknek tudniok kell — vonja le következtetéseit a lap — hogy minden ellenállás hiábavaló. Budapest a nullás rémuralom napjaiban Mennyiért vásárolták meg Nyírd Józsefet. Szabó Dezső végrendelete Október tizenötödikén a kora délutáni órákban Hlatky Endre beolvasta a magyar rádióba, hogy Magyarország a szövetségesektől fegyverszünetet kért és az ország kormányzója parancsot adott a Vörös Hadsereggel való ellenségeskedés megszüntetésére. A fegyverletétel hírét már napokkal azelőtt tudta a magyar főváros, de ekkor vált bizonyossá. Az eddig riadalomban élő Budapest népe az utcákra özönlött. Éljenző mámoros tömegek hömpölyögtek a körutakon, rikkancsok ordították a „Magyarország’' című lap különkiadását, amely hozta a kormányzó hadparancsát. Itt-ott tüzek gyúltak, égtek a gúlába rakott fegyverek. Bent a hadikórházakban sebesült szovjet hadifoglyok és magyar honvédek ölelkeztek. Csak most látszott meg igazán, hogy a magyar népre akarata ellenére ráerőszakolták ezt a háborút. Egy pillanatra a remény sugarai ragyogták be az őszi Budapestet, hogy a másik pillanatban lefagyjon az arcokról az öröm. A Duna felől gépfegyverkattogást hozott a szél és fel-felugatott egy-egy löveg. Nemsokára német harcikocsik dübörögtek és géppisztolyos nyilasok száguldottak épkocsikon a magyar főváros utcáin. Hullahelyek tornyosulnak a Telek téren... munkáskerületekés sötét bérházak is feszülten figyelték az eseményeket, vjjp^szürküit, jött a hir: német SS-köte■y elfoglalták a lakihegyi rádióleadót. .. A tanyákat a honvédség nem hagyhatja el... Német őrségek vannak a laktanyákelőtt... A királyi várat német páncélosok és Hitler nyilas bérencei zárták körül...A csendőrség és rendőrség parancsnokaiátjátszották a csendőrséget és rendőrségeta nyilasoknak... A városmajori Arsenált megnyitották és szétosztották a fegyvereket a nyilas hordáknak. És mintha bizonyíték lenne: Budapest dermedt csendjét kézigránátok robbanása, sikolyok és halálhörgések verték fel. Ahogy leszállt az este, mint lopakodó gyilkosok, nyilasbandák terelték össze a zsidók százait a Király- és Wesselényiutcák környékéről a Teleki-térre. A szűk területre összezsúfolt tömeget percek alatt elintézték a géppisztolyok és kézigránátok. A Teleki-téren hullahegyek tornyosultak. Egy tizenötéves nyilas karszallagos suhanc azzal dicsekedett, hogy tizenöt darab kézigránátot vágott közibük. És ezen az éjszakán, mintha elszabadult volna az emberi aljasság és gonoszság, minden, ami rossz, galád és szennyes. A királyi vár ellen egész éjszaka folyt az ostrom. A testőrség utolsó pillanatig védekezett. És amíg harcikocsik lőtték a várat, nyilas csőcselék fosztogatta az üzleteket, lakóházakat. Mindenféle menekülők lapultak az éjszakában. A nyilasok újabb tömegeket, férfiakat, nőket, gyermekeket hajtottak a Duna felé. Vér mosta a pesti és budai partokat s hajnalban hullák százait sodorta tovább a viz. Nyírd József ötvenezer pengője Erről irta aztán a nyilas sajtó: „Budapest vértelen forradalma”. De a tömeggyilkosságokról némán hallgatott és arról is, hogy Budapest külvárosaiban napokon keresztül munkások álltak harcban a nyilas bandákkal. Sajtó és rádió véresen tajtékzott minden ellen, ami nem nyilas érdekeket szolgált. A hitlerbérenc magyar korcsma „Vezérlő Akarata” Szálas, Hitlernek küldött üdvözlő táviratát így kezdte: „Mint Isten kegyelméből és a magyar nép akaratából a Magyar Hungarista Munkásállam m. kir. miniszterelnöke, ezennel jelentkezem Nagyméltóságodnál”. Sajtóban, rádióban és színpadon minden idők legfelelőtlenebb uszítása és bárgyú agyvelők legocsmányabb hazugságáradata indult meg. De a magyar tömegek felé nem érezték magukat elég erőseknek. Az általános terror mellé nevekre volt szükségük, akik igazolják gazságaik „erkölcsi” megokolását. A megalakult úgynevezett „Nemzeti Szövetség” egyik aláírója Nyirő József volt, aki ötvenezer pengőért csatlakozott a „Nemzeti Szövetség”hez. Nyilatkozatot akartak kicsikarni a nobeldíjas szegedi tudóstól, Szentgyörgyi Albert professzortól: nyilvánosság előtt jelentse ki azt, hogy A színházak kormánybiztosának, Kiss Ferencnek ígérgetései és fenyegetései ellenére olyan művészek tagadták meg a szereplést, mint Bajor Gizi, Mezey Mária és mások, míg Szilassy László hatalmas nyilatkozatokban jelentette be, hogy bevonul katonának, mert ez az egyetlen kötelesség de golyók sürítése helyett megelégedett a budapesti Gestapóhoz való hadnagyi beosztásával. Ebbe az irodalmi és művészi mocsárba különösen szólott bele a „Magyar Ünnep” egyik novemberi számában megjelent utolsó Szabó Dezső-írás, Szegedről szökött meg a Vörös Hadsereg fogságából, ahol haját kopaszra nyírták és a fejbőrére piros vegytintával írták fel kapott számát! Szentgyörgyi professzort semmiféle fenyegetés nem bírta rá ilyen hazug nyilatkozat megtételére. Szentgyörgyi sorsa azóta ismeretlen. Tamási Áron sem volt hajlandó nyilatkozni és így az interjúból rendőrségi kihallgatás lett. Tamási kései siránkozással mondhatta: „Nagyon megbántam, hogy eljöttem Kolozsvárról, bár akkor azt hittem, az én helyem Budapesten van.” amely végrendeletét is tartalmazta. A januárban nyilas terror áldozatává vált író, akinek behavazott holtteste napokon át feküdt temetetlenül a Rákóczi-téren, végrendeletében minden vagyonát, beleértve könyveinek ezután jövedelmét is, a kolozsvári református kollégiumra hagyta, de hozzáfűzte, hogy amennyiben ez a történelmi változások során végrehajthatatlan lenne, úgy a jog a kolozsvári református egyházközségre száll. Kikötése az, hogy vagyonából szegénysorsú, de érdemes magyar gyermekeket taníttassanak. A kolozsvári református kollégium örököl Nem elég, ha az elöljáró magyar, demokrata is legyen! Csernátfalusi levél Levél érkezett a szerkesztőségünkhöz, amely egyszerű, keresetlen szavakkal azt vázolja, hogy nem elég, ha a magyar falunak magyar elöljárósága van, hanem ennek az elöljáróságnak valóban a nép érdekeit kell szem előtt tartania. „...mikor a község fát ad el, — panaszolja falusi levelezőnk — és az erdőgondnokság kimegy az erdőre a fát áta adni, az átadás előtt — így van már szokásban — nagy tüzet raknak, megsütnek egy bárányt, még hozzá vagy tíz kiló disznóhúst, s van úgy, hogy harminc liter bor is elfogy a lakoma után. Csak ezután látnak a fa felméréséhez. Fel is mérnek ott a tűz körül egy néhány darab fát, de beljebb az erdőbe már nem igen mennek, mert a sok elfogyasztott bor se engedi őket. így aztán akinek a fát kimérték, annak megtérül a lakoma ára, mert rendszerint jó vásárt kötött...” „... most, hogy eljött augusztus 23-ika, mi, csernátfalusi csángók voltunk elsők a szervezkedésben és hálásak is vagyunk vezetőinknek,akik fáradságot nem kímélve, megfeszített erővel dolgoztak a nép érdekében, sőt amikor szükség volt rá, a szomszéd községek is segítséget adtak. Sajnos azonban, hogy most is akadnak olyan emberek, akik a jó dolgot elrontják és a magyar nép becsületét bepiszkolják. Akik elfelejtik, hogy a dicső Vörös Hadsereg augusztus 23-án elhozta nekünk a szabadságot és testvériséget, megkaptuk a hitlerizmus által letiport jogainkat. Most csak éppen össze kellene fogjunk, hogy ezeket a jogokat meg is valósítsuk. Mivel Csernátfalu lakossága túlnyomó részben magyar, a községi elöljáróság java része is a magyarság kezén van, de nem lehet a magyarság között is minden emberben megbízni, mert még mindig van olyan, aki a demokráciát nem szívében, hanem a zsebében hordja. Egy ízben tüzifakiosztás volt a faluban. A községi elöljááróság minden házszámra két szekér fát utalt ki és nem vette tekintetbe, hogy van ház, ahol két lom család is lakik. Ezzel szemben voltak kijátszott az elöljárósággal és így négi szekér fát is kapott ,mint például egyik községi tanácsos. Felhívjuk a községi elöljáróság figyelmét, hogy az ilyen embereket, akik a felszabadulás után sem szűnnek meg a saját érdekeiket a közösség elé helyezni és nem dolgoztak a köz javán, zárják ki bizonyos ideig a közösségből, az erdőjogból, hogy lássák mit jelent a köz nélkül élni.” Háborús bűnösök a bucurasti-3 törvényszék előtt (Bucureşti.) Azok a különleges törvényszékek, amelyek a háborús bűnösöket és az országot veszélybe sodró vádlottakat hivatottak elítélni, Bukarestben élénk tevékenységbe kezdtek. Sorra vonulnak fel a bíróság elé a gyilkosok és fosztogatók gyászos alakjai, akik a Németországgal való barátság mellett kardoskodtak és a Szovjetszövetség elleni háború szitei voltak. Így most áll tárgyalás alatt Vladescu Ovidiu, volt miniszter és miniszterelnökségi államtitkár, akit korábbi bűnei mellett azzal is vádolnak, hogy ki akarta szabadítani Antonescu Iont és Mihait, amikor augusztus 23-án már biztos őrizet alatt tartották őket a királyi palotában. Dragoș Titusnak, a volt románizálási miniszternek az ügyét is ugyanitt tárgyalják. Ghineraru hadnagy ellen az a vád, hogy csendőrparancsnoki mivoltában Ukrajnában több gyilkosságot követett el. Ezenkívül több magasrangú tiszt és főtisztviselő ügyének a tárgyalása folyik és magának Veturia Gogának, Goga özvegyének az elbírálására is most került sor. Carlaont tábornokot, Iaşi katonai parancsnokát az 1941 évi jasi-i vérfürdő terheli és ő volt az is, aki a kommunistákat és zsidókat gyűjtőtáborba terelte és a zsidókat a sárga csillag viselésére kényszerítette. S bár Carlaont tábornok nevéhez több ezer zsidónak a vére tapad, a hatóságok részéről mégis kíméletes elbánásban részesül és a börtön helyett megengedték neki, hogy kényszerlakhelyül saját bukaresti otthonában tartózkodjék. Vasárnap délután az elhunyt orosz iró, Alexis Tolsztoj földi maradványait Moszkvában elhamvasztották (Moszkva.) Moszkva lakossága vasárnap búcsúztatta nagy halottját, Alexis Tolsztojt, a kiváló irót és hazafit.A szakszervezetek házában felravatalozott iró koporsójára majdnem minden szovjetszervezet koszorút helyezett el és a nép sűrű sorokban keresi fel nagy halottját, hogy tőle utolsó búcsút vegyen. A látogatók sorában tudósok, írók, mérnökök, katonák, tisztek és tábornokok varrnak. A ravatal mellett a kormánybizottság tagjai állanak díszőrséget, akiket időnként tudósok, írók és szovjet képviselők egy-egy csoportja vált fel. Maga Ilya Ehrenburg, a népszerű író is helyet kapott a díszőrségben, hogy elhunyt kartársának részvétét lerója. Vasárnap délután gyászinduló hangja mellett vitték ki az elhunyt barátai hatalmas néptömeg részvételével a koporsót Tolsztoj utolsó útjára, a krematóriumba, ahol a nagy orosz hazafi földi maradványait elhamvasztották. A londoni lengyel árnykormány cselszövései (London.) A londoni lengyel emigránsok árnykormánya a lengyel csapatok főparancsnokává Anders tábornokot, az olasz harctéren küzdő csapatok parancsnokát nevezte ki. Az angol kormány jegyzéket tett közzé, amelyben hangoztatja, hogy a kinevezés az angol kormány előzetes megkérdezése és hozzájárulása nélkül történt A brassói nyomdász szakszervezet i.é. március 3-án szombaton fél 8 órai kezdettel a Redut összes termeiben ttabocos estélyt rendez. Előadás után tánc.