Népiskolai Tanügy, 1880 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1880-05-16 / 10. szám
Eger, május 16. 1880. 10. szám. NÉPISKOLAI TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. Előfizetési feltételek : Egész évre Félévre . . Negyedévre . 4 írt. 21 n MEGJELEN MINDEN HO 1-EN ÉS 16-AN. A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. Tizedik évfolyam. B EGRI, KALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZM. R. K. NÉPTANITÓ-EGYLETEK pZLÖNYE. Pályázati közlésért , tiz sorig , első ízben : 1 frt, másod vagy harmad Ízben 50—50 kr. s tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt fizetendő, előlegesen beküldve. A modern paedagogia és a tudomány. (Vége.) Mivé lett az a fönhangú dicsekvés, melylyel oly sebtiben igyekvék a modern, hogy ne mondjuk, hitetlen tudomány bebizonyítani egyházunk isteni kinyilatkoztatáson alapuló tanainak tarthatatlanságát ! Állításai, melyeket dönthetetlen érveknek mondogatott, a behatóbb, a valódi tudomány vizsgálódásainak eredményei előtt, melyek a keresztény tanoknak alaposságát igazolták, csak annál érzékenyebbé tették részére a vereséget, melyet úgynevezett tudományos vívmányai mellett szenvedett. Mivé zsugorodtak össze azok a roppant évszámok, melyek az itt-ott fölfedezett czölöpépitményeknek korát kiterjesztették! Mivé törpültek azok a praehistoricus csont,- kő,- bronz,- vaskorszakok, melyek szerint az emberiség korát ezer meg ezer évekre kellene terjesztenünk ! Mennyi csalódást mutat fel a geológia , története az emberi nem kora meghatározására fordított kísérleteiben, hogy ne is említsük azt a „tudományos“ névre igényt tartó eljárást, mellyel egy Hackel, Darwin rendszere érdekében a szerves lényeknek az emberig való lassú kifejlődésére nem évezredeket, de „évezredek milliárdjai“-t kiván fölvétetni; hogy hallgatással mellőzzük azt a nevezhetetlen eljárást melyet ugyancsak Hackel követni nem átallott akkor, midőn a darwinismus alaposságának kimutatására egy, állítólag a tenger fenekén élő, de általa soha nem látott, nem vizsgált ősanyagot (Bathybius) oly tulajdonokkal ruházott fel, melyek szerint az élettelen anyag és szerves lény közt semmi elválasztó határvonal nem léteznék ; vagy hogy épen indignatióval forduljunk el azon, jóhiszeműséget kizsákmányoló eljárástól, mellyel az ember és kutya embryóit egymáshoz a megszólamlásig hasonló rajzban állította olvasói elé, melyek pedig ugyanazon rajznak, t. i. a kutya embryója rajza kétszeres lenyomatainak bizonyultak. De hát melyik az a fölfedezés vagy találmány, melyről elmondhatnék, hogy megingatta volna Péter szikláját ; vagy melyek azon nagyobbszerű tudományos eredmények, melyek mellett lejártnak mondhatnék a kereszténységet ? Amerika fölfedeztetése, melyre főleg az egyház segítette Grennának kat. fiát, a kat. egyháznak dicsőséget hozott. A gázvilág, melyet a múlt század végével Jézus társaságának tagjai találtak fel és alkalmaztak először Preston mellett fekvő Stonyhursti collegiumjokban, az egyháznak nemcsak a szellemi de a physikai felvilágosodás terjesztésére fordított lankadatlan törekvését is fogja hirdetni mindenha. A gőzhajózás, vasútak, csatornák, telegraphiák st.eff. találmányok jórészben fiainak köszönik ha nem léteket, elterjedésöket, másrészt pedig a keresztény civilisatio szolgálatában neki megannyi eszközökül szolgálnak. Vagy talán az astronómia bámulatos fölfedezései teszik tarthatatlanná egyházunk állását ? Hogy ne említsük a nemrég elhalt nagy keresztény csillagvizsgálót, Leverriert, — Perry, jézustársasági atya, 1868, majd 1874-ben egy tudományos expeditio élén teljes napfogyatkozás és a Venus-átvonulás észlelésével bízatott meg; a híres Secchi Angelo pedig, ugyanazon rendnek tagja, nemcsak bízott az isteni és égi kinyilatkoztatás harmóniájában, de egyenesen ilyen szavakra fakadt: „Minél inkább megnépesülnek szemeink előtt azon mérhetetlen égi tájak, annál nagyobbnak tűnik föl az ember, aki ezen űrbe behathat és feltalálhatja azon láthatatlan kapcsot, mely ezen világot egybefűzi. Teljesen csak a Teremtő ismerheti meg művét; de boldog a halandó, a ki oly szerencsés, hogy a mindenség épületébe s a teremtés csodáiba tekinthet . . . hogy nagyságukon és szépségükön örvendhessen“ (Le Soleil. 791. 1. 71. §. Id. Roštyk. „P. Seechi Aug. soc. L. a 'természettudomány nagymestere“ czimű értek. Tájékozó, 1879. I. köt. 327. 1.)