Népiskolai Tanügy, 1880 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1880-05-16 / 10. szám

Eger, május 16. 1880. 10. szám. NÉPISKOLAI TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. Előfizetési feltételek : Egész évre Félévre . . Negyedévre . 4 írt. 2­1 n M­­EGJELEN MINDEN HO 1-EN ÉS 16-AN. A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: E­g­e­r, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. Tizedik évfolyam. B EGRI, K­ALOCSAI, ERDÉLYI EGYHÁZM. R. K. N­ÉPTANITÓ-EGYLETEK pZLÖNYE. Pályázati közlésért , tiz sorig , első ízben : 1 frt, másod vagy harmad Ízben 50—50 kr. s tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 frt­­ fizetendő, előlegesen beküldve. A modern paedagogia és a tudomány. (Vége.) Mivé lett az a fönhangú dicsekvés, melylyel oly sebtiben igyekvék a modern, hogy ne mondjuk, hitetlen tudomány bebizonyítani egyházunk isteni kinyilatkoztatáson alapuló tanainak tarthatatlanságát ! Állításai, melyeket dönthetetlen érveknek mondoga­tott, a behatóbb, a valódi tudomány vizsgálódásai­nak eredményei előtt, melyek a keresztény tanok­nak alaposságát igazolták, csak annál érzékenyebbé tették részére a vereséget, melyet úgynevezett tudo­mányos vívmányai mellett szenvedett. Mivé zsugo­rodtak össze azok a roppant évszámok, melyek az itt-ott fölfedezett czölöpépitményeknek korát kiter­jesztették! Mivé törpültek azok a praehistoricus csont,- kő,- bronz,- vaskorszakok, melyek szerint az emberiség korát ezer meg ezer évekre kellene ter­jesztenünk ! Men­nyi csalódást mutat fel a geológia , története az emberi nem kora meghatározására for­dított kísérleteiben, hogy ne is említsük azt a „tu­dományos“ névre igényt tartó eljárást, mel­lyel egy Hackel, Darwin rendszere érdekében a szerves lé­nyeknek az emberig való lassú kifejlődésére nem évezredeket, de „évezredek milliárdjai“-t kiván föl­vétetni; hogy hallgatással mellőzzük azt a nevezhe­­tetlen eljárást melyet ugyancsak Hackel követni nem átallott akkor, midőn a darwinismus alaposságának kimutatására egy, állítólag a tenger fenekén élő, de általa soha nem látott, nem vizsgált ősanyagot (Bathybius) oly tulajdonokkal ruházott fel, melyek szerint az élettelen anyag és szerves lény közt semmi elválasztó határvonal nem léteznék ; vagy hogy épen indignatióval forduljunk el azon, jóhiszeműséget ki­zsákmányoló eljárástól, mel­lyel az ember és kutya embryóit egymáshoz a megszólamlásig hasonló rajz­ban állította olvasói elé, melyek pedig ugyanazon rajznak, t. i. a kutya embryója rajza kétszeres le­nyomatainak bizonyultak. De hát melyik az a fölfedezés vagy találmány, melyről elmondhatnék, hogy megingatta volna Pé­ter szikláját ; vagy melyek azon nagyobbszerű tu­dományos eredmények, melyek mellett lejártnak mondhatnék a kereszténységet ? Amerika fölfedez­tetése, melyre főleg az egyház segítette Grennának kat. fiát, a kat. egyháznak dicsőséget hozott. A gáz­világ, melyet a múlt század végével Jézus társasá­gának tagjai találtak fel és alkalmaztak először Preston mellett fekvő Stonyhursti collegiumjokban, az egyháznak nemcsak a szellemi de a physikai felvilágosodás terjesztésére fordított lankadatlan tö­rekvését is fogja hirdetni mindenha. A gőzhajózás, vasútak, csatornák, telegraphiák s­t.­eff. találmányok jórészben fiainak köszönik ha nem léteket, elterje­­désöket, másrészt pedig a keresztény civilisatio szol­gálatában neki megannyi eszközökül szolgálnak. Vagy talán az astronómia bámulatos fölfede­zései teszik tarthatatlanná egyházunk állását ? Hogy ne említsük a nemrég elhalt nagy keresztény csil­lagvizsgálót, Leverriert, — Perry, jézustársasági atya, 1868, majd 1874-ben egy tudományos expeditio élén teljes nap­fogyatkozás és a Venus-átvonulás észle­lésével bízatott meg; a híres Secchi Angelo pedig, ugyanazon rendnek tagja, nemcsak bízott az isteni és égi kinyilatkoztatás harmóniájában, de egyene­sen ilyen szavakra fakadt: „Minél inkább megnépe­sülnek szemeink előtt azon mérhetetlen égi tájak, an­nál nagyobbnak tűnik föl az ember, aki ezen űrbe be­hathat és feltalálhatja azon láthatatlan kapcsot, mely ezen világot egybefűzi. Teljesen csak a Teremtő is­merheti meg művét; de boldog a halandó, a ki oly szerencsés, hogy a mindenség épületébe s a teremtés csodáiba tekinthet . . . hogy nagyságukon és szépségü­kön örvendhessen­“ (Le Soleil. 791. 1. 71. §. Id. Rošty­k. „P. Seechi Aug. soc. L. a 'természettudo­mány nagymestere“ czimű értek. Tájékozó, 1879. I. köt. 327. 1.)

Next