Népiskolai Tanügy, 1882 (12. évfolyam, 1-24. szám)
1882-05-16 / 10. szám
10. szám Tizenkettedik évfolyam. Eger, május 16. 1882. Előfizetési feltételek : Egész évre................................................4 írt. Félévre...................................................... .. Negyedévre......................................... 1 . NÉPISKOLÁT TANÜGY. KAT. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI LAP. EGRI, KALOCSAI EGYHÁZM. R. K. NÉPTANITÓ-EGYLETEK KÖZLÖNYE. JiEGJELEN MINDEN HO I-EN ES 16-AN. A szerkesztő lakása és kiadóhivatal: ; Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény intézendő. Pályázati közlésért, tiz sorig , első ízben 1 1 frt, másod vagy harmad ízben 50—50 kr.; s tiz soron túl először 2 frt, azután 1—1 fríj fizetendő, előlegesen beküldve. Az ízlés*). 1. Az ember azon képességet, melynél fogva a szépet, mint ilyent, megismeri, eszében bírja s annak köszönheti. Mert a szépség a dolgok érzékfölötti tulajdonsága lévén, az ember annak megismeréséhez nem az érzék, hanem csak az ész által juthat. Az érzék által, mint már előbb említve volt, csak észreveszi az ember a szép tárgyakat , ezeknek szépségét azonban csakis esze által ismeri meg. Az ész tehát, amennyiben tehetsége van a szépet megismerni és a fölött ítélni, aesthetikai ítélőképességnek neveztetik, s egy része annak, amit közönségesen szépérzéknek nevezünk. 2. Ám a szép megismerése, amennyiben az nekünk tetszik, mindig szellemi élvezettel van összekötve. A szépet eszünk által ismerjük meg, de amennyiben azt megismerjük, egyszersmind kedélyünkkel élvezzük is. Amennyiben tehát a szépnek felismerése magában soha sem jő létre, hanem azzal mindig a szépnek élvezete is párosul, az aesthetikai Ítélőképességet az ízlés érzékével való analógia szerint fogjuk fel, és egyszerűen ízlésnek nevezzük. Miként t. i. az Ízlés érzékének fölgerjedése nekünk az étel élvezetét nyújtja, úgy keletkezik a szépnek megismeréséből annak élvezete kedélyünkben, s ezen szempontból az aesthetikai ítélőképesség joggal a szellemi ízlés egy neméül vehető. 3. Miként léteznek örök törvényei az igaznak és jónak, s az igazság és jóság úgy tárgyilag, mint alanyilag az azokkal való összhangzástól függ; akként léteznek örök törvényei a szépnek is, melyek, miként az igaznak és jónak törvényei, legfőbb okukat Istenben leírják, és benne, mint a dolgok eszméjében, előalakítva vannak. Ezen örök törvények irányadók tehát az ízlésre nézve is, mely csakis azon feltétel alatt helyes, hahogy az aesthetikai ítélet a szépnek amaz örök törvényei által van meghatározva és szabályozva. Ebből következik, hogy az ízlés, önmagában véve, nem valami alanyi, tehát nem is valami önkényszerű, hanem hogy tárgyi zsinórmértéke, tárgyi szabálya van, melyek az ízlés-ítélet helyességét és érvényességét föltételezik és szabályozzák. Ha az aesthetikai ítélet ellenmondásba helyezi magát ama törvényekkel, vagy azoktól csak el is tér, már akkor az ízlés helytelen : az Ízlés ítélete ezen esetben ép oly hamis, mint az igaz és jó fölötti ítélet, ha az az igaz és jó örök törvényeitől eltér. 4. Csakhogy persze az ízlés sok mindenféle befolyásnak van kitéve, melyek az Ízlés ítéleteire határozólag és módosítólag hatnak. Mindenekelőtt sokféleképen van befolyásolva az Ízlés kedélyünk által. „Ahol valami kedélyünk hajlamaival megegyezik, ott az előforduló hiányokat könnyen elnézzük, ellenben minden előny fokozott bevégzettségben és szebb világításban tűnik elő; ha pedig valamely tárgy iránt el vagyunk fogúivá, a legdöntőbb okok sem lesznek képesek azt nekünk ajánlani és velünk előnyeit elismertetni.“ Ép így nagyon hajlandó kedélyünk az érzékileg kellemest, eo ipso, hogy az egyszersmind szépnek elfogadni. Azért ezen kedélybefolyások által az Ízlés ítéletei igen gyakran megmásittatnak, s igy az ízlés meghamisittatik. Hisz a kedély az ő hajlamaival és szenvedélyeivel elég gyakran elhatározó befolyást gyakorol az igaz és jó felőli ítéleteinkre s ezeket is helytelen utakra tereli; mennyivel inkább történhetik ilyesmi az aesthetikai ítéletnél, mikor itt még *) Mutatvány ily czimű most megjelent munkából : , A Széptan Alapvonalai.“ Irta dr. Stöckl Alb. Németből fordították Répássy János és dr. Zafféry Károly. Eger, lyceumi nyomda. Ara 1 frt.