Népiskolai Tanügy, 1893 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-22 / 16. szám

EGER, április 22. 1893. 16. szám. Huszonharmadik évfolyam. NÉPISKOLAI TANÜGY. KÁTOL. NÉPNEVELÉS-TANITÁSI HETILAP. AZ EGER-, KALOCSA-, VÁCZ-, SZÉKESFEHÉRVÁR-, BESZTERCZEBÁNYA­­EGYHÁZMEGYEI R. K. NÉPTANÍTÓ-EGYESÜLETEK KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek: Megjelen minden szombaton. Pályázati közlésért: j Egész évre...........................................5 írt. Szerkesztőség és kiadó hivatal : tiz sorig, először 1 frt, másod vagy harmadszor . Szegényebb ellátású iskolák és tanitók ár­ le- Eger, érseki lyceum, hová minden küldemény 50—50 kr. ; tiz soron túl először 2 frt, azután­­ engedésben részesülnek. intézendő. Kéziratok vissza nem küldetnek. 1—1 frt fizetendő, előlegesen beküldve. A számtan tanításáról: V , '/V (Folytatás.) ' ++. negyedik osztály számtani anyaga három ka­­tegóriába osztható: egynevü számolás a végtelen számkörben ; a külön nevű számokkal való műveletek és a törtszámolás. Mi ez alkalommal csupán a két elsőről szándékozunk értekezni , az utolsóról s a népiskolai jegyszámolásról egy más alkalomra tartván fenn az értekezés szerencséjét. A IV. osztálybeli egynevű számolás speciális termé­szetű. Egyrészt betekintést van hivatva nyújtani a fan­tázia segélyével a végtelen számkörbe; másrészt előké­szítésül, quasi ismétlésül szolgál a különnevű számokká, végzendő műveletekhez; ez pedig a törtekkel való számo­lás bevezetőjét képezi. Az ezen osztály egynevű számaival való számolása, mint fönnebb említők, ismétlés. De nem csupán az ott em­lített czélból, hanem a végből is, hogy e generális ismét­léssel a IV. osztályos tanuló apróra áttekintse, megismé­telje az első osztálytól kezdve tanult számköröket és mű­veleteket. Éppen erre való tekintetből a VI. oszt. számtanítási menete bizonyos eltéréseket kell, hogy mutasson az előző osztályok menetétől. Míg az előző osztályokban (IL III.) a 100-as, 1000-es oszlop fölállítása után nyomban a 10- esek, illetőleg a 100-asokkal való operáczió következett, itt attól eltérni ajánlatos. Miért? Azért, mert míg a II. és III. osztályban az volt a czél, hogy az 100, illetve 1000 körének minden zegét-zu­­gát fölkutassa a gyermek, a IV. osztályban — úgy a szám­kör megmérhetlensége, mint a többi anyagra való tekin­tetből előállott idő rövidsége miatt — ezt nem tehetvén, czélul kitűzni sem lehet. Itt a czél az említetteken kívül még az, hogy a számok helyi értékének fölfogásához s az egész számrendszer életének áttekinthetéséhez alap­erőt nyújtsunk. Nem hatolhatunk itt be a 10—100­ ezrek és milliók labirintjaiba úgy, hogy — képletesen szólva — minden téglát megvizsgáltassunk a gyermekkel; csupán stichpróbákat teszünk, hogy az előző osztályokban szer­zett tudás segélyével miként tudnak önállóan mozogni e körben. Ezért, midőn a milliós oszlopot, — előbb ezrenkint 10 ezerig, azután 10­ ezrenkint százezerig, végül 100­ ez­renkint millióig s ennek többszöröseiig haladva — föl­ál­lítottuk, s a számok helyi értékét alaposan megismertet­tük, mintegy pihenőt tartva, visszamegyünk az első osz­tály anyagára s onnét kezdjük meg az ismétlést műve­­letenkint. (Megjegyzendő, hogy a legelső időben, az új számoszlop fölépítése előtt a III. oszt. anyagából ismét­lést azért tartunk mind a négy alapművelet körében, az új anyag nyújthatásának mikéntje szempontjából s a min­denki által ismert más szempontok parancsa tekintetéből.) Mikor aztán az ezen osztályban czélul kitűzött szám­kor oszlopával készen vagyunk, a számok helyi értékét kellőképen begyakoroltattuk s a római számokat megis­mertettük, következik a fejszámolás a fentebb vázolt czél­nól és üiójuU. Ez osztály anyagánál, tekintettel az előzők mene­tének részletes kifejtésére, a menetet nem részletezzük, mindenikből egy példát veszünk csupán; sem okadatolást nem fűzzünk hozzá, mert ismétlésbe esnénk. Azt jegyez­vén meg csupán , hogy ezek az ismétlések túl hosszúak ne legyenek, de az illető osztályban követett menetnek megfelelően haladjunk. Összeadási példák: 1) 3 + 5, 6 + 8; 2) 20 + 30, 32 + 28, s egy ily menetben tartott szám­sor 100-ig: 3) 30 + 40, 30 + 90, 45 + 83; 4) 300 + 400, 260 + 330, 548 + 270, 247 + 350, 448 + 353. Ez után e köröket felölelő gyakorlati példák veendők: 5) 3000 + 3000, 2000 + 4000, 4000 + 4000 + 4000. 6) 400 + 400 + 400, 300 + 600 + 700. 7) 1000 + 200, 300 + 900, 2000 + 400 + 50, 2000 + 450, 3500 + 200 + 20. 4500 + 320, 1200 + 450 + 6­00 + 856 + 394. 8) 10.000 + 10.000. 26.000 + 35.000. S ezen körben előforduló gyakorlati példák. Azt a megjegyzést tes­szük itt, hogy a túlságos nagy számokat a gyakorlati példákban szerepeltetni nem jó: a gyerek a fától nem látja az erdőt, emlékezete túlfeszíthetik, íté­lete botlik s a számok mozgását nem látja, a számok moz­gatását annál kevésbbé végezheti. Kivonási példák: 1­­10-ből lefelé egyeseket ; 100- ból 4, 8, azután 5 stb. 100—24, ezután 35 stb. 2) 300— 200, 450 + 130, 452 — 143, 534 — 75, 500 — 4. 1000 — 380, 1000 — 759. Gyakorlati példák: 3) 4000 — 3000. 60.000 — 20.000 22.000 — 1000, 7340 — 3000, 5442 — 2000. 4) 3600 — 200. 8950 —

Next