Népművelés, 1968 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1968-12-01 / 12. szám
Nagyon fontos, hogy a készüléket állandó jelleggel kezelő személy vagy személyek gondosan tanulmányozzák a gyári ismertető könyvecskét, mert abból világosan kiderül, hogy melyik kezelőszerv hol található, és mi a rendeltetése. Ez nagyon fontos, mert általában minden készüléken 8—10 kezelőszervet találunk s a nem átlagos készülékeken még többet is. Természetes, hogy bármelyiknek a nem megfelelő helyzetbe történő állításával alaposan elrontható a kép- vagy a hangminőség, egyszóval az összműködés. A következőkben összefoglaljuk egy átlagos tv-vevőkészülék kívül elhelyezett kezelőszerveit: 1. Be-kikapcsoló (hangerőszabályozó forgatógombbal együtt vagy külön nyomógomb!) 2. Hangerőszabályzó 3. Csatornaváltó (rendszerint a finomhangolóval együtt 4. Finomhangoló 5. Fényerőszabályozó 6. Kontraszt-szabályzó 7. Hangszínszabályozó 8. Képfrekvenciaszabályozó (finomszabályzó) 9. Sorfrekvenciaszabályozó (finomszabályzó) Ezenkívül a rádióval vagy URH (ultrarövidhullámú) rádióelőtéttel egybeépített készülékeken még külön az ezeket szabályozó kezelőgombok is találhatók. Az előbbi felsorolásból a 8-as és 9- es gyakran a készülék hátoldalán van. Ide helyezik ugyanis azokat a kezelőszerveket, amelyeknek működtetése — egyszeri megfelelő beállítás után — hosszú ideig nem szükséges. Ugyancsak a készülék hátoldalán állítható a 10. Fókusz 11. Linearitás alul 12. Linearitás felül Tekintsük át röviden, melyik mit jelent. A bekapcsoló, hangerő-szabályzó funkciója egyértelmű, a hangszíné is. A csatornaváltó (3.) a venni kívánt tv-adó vagy közvetítőállomás kiválasztására szolgál. Az egyes csatornaállásoknak (12 van) megfelelő adó- és közvetítőállomástáblázat a rádió- és tv-újságban rendszeresen megtalálható. A finomhangoló (4.) egy a csatornaváltó alatt elhelyezett nagyobb méretű recés forgatógomb, amellyel a csatornaváltón beállított állomás környezetében finoman, pontosan ráhangolhatunk az adóra. Ez nagyon fontos, különösen távoli, csak éppen még vehető adóállomások esetében, mert e forgatógomb kis mértékű elfordításával nagyon jó vagy nagyon rossz képminőséget — összhangban a hanggal — állíthatunk be. A fényerő-szabályozó (5.) szerepe is egyértelmű, — különösen régebbi készülékeken — gyakran szoros kapcsolatban van a kontrasztszabályozóval (6). Egyiket a másik nélkül nem lehet ilyenkor jól beállítani. A kontrasztszabályozó a mindenkori beállított fényerejű képen a fekete és fehér részletek arányát és a finomabb részletek felismerhetőségét biztosítja. Ha nagyon sötétre állítjuk, minden fekete lesz a képen, aminek feketének kell lennie, de ugyanakkor a fehér részletek elszürkülnek. (Az eredetileg szürkék is feketékké lesznek.) Ha viszont a fényerőt túl világosra állítjuk, a kontraszt állításával fehérré tehetjük — vakító fehérré — a valóságban is fehér részleteket, de akkor meg az eredetileg feketék helyett világosra szürkült részeket kapunk. Van tehát egy helyes arány, ahol a fekete még fekete lesz, de a fehér is fehér marad. A fekete és fehér részek aránya persze esetenként más mértékben kívánatos. Ennek beállításánál a nézők többségének véleménye az irányadó. A képfrekvencia szabályozóval (8.) a kép függőleges irányú felvagy lefelé futását és ugyanilyen irányú remegését szüntetjük meg helyes beállítás esetén. Ugyanígy — csak vízszintes irányban — a sorfrekvencia-szabályozóval (9.) állíthatjuk meg a vízszintesen remegő, „lobogó” képet. Ez a két utóbbi állítószerv gyakrabban szorulhat korrekcióra, ha a régebbi készülék csövei, alkatrészei „öregednek”. Ilyenkor a bekapcsoláskor jól beállított kép a készülék 15—30 perces bemelegedése után „indul” meg vagy kezd el remegni. Védekezés ellene, hogy kicseréljük vagy cseréltetjük a hibás, illetve gyenge csövet vagy alkatrészt. A másik módszer — ha még nem akarunk cserét — a megnézni kívánt műsor előtt 30 perccel bekapcsoljuk a készüléket, hogy mire a műsor bekövetkezik, kellőképpen bemelegedjék s még kezdés előtt beállíthassuk. Nagyon ritkán kerül sor a fókusz beállítására, mert egyszer jól beszabályozva évekig megtartja jó beállítását. Segítségével a képernyőn közelről jól látható vízszintes irányú sorok szélessége szabályozható, s ez adja — részben — a megfelelő képélességet is. A lehető legvékonyabb sorméretet kell beszabályoznunk, így lesz legélesebb a kép. A képernyőn — ha közelről megfigyeljük — a sorok nem egészen egyforma távolságra vannak egymástól, a képernyő közepéhez képest. Rendszerint alul és fölül sűrűbben helyezkednek el. A linearitás-szabályozókkal (11., 12.) tudjuk a képernyő alsó és felső részén a sorok távolságát a képernyő közepén levő sortávolsághoz hasonlóra szabályozni. Ennek pedig azért van jelentősége, mert csak az egész képernyőt egyenletes sortávolsággal kitöltő kép lehet torzításmentes. Ha az alsó-felső széleken a sortávolságot sűrűre hagynánk, akkor a képernyőn megjelenő személyeknek „nyomott” feje lenne a képen. A linearitás önmagától nem nagyon állítódik el, mégis — különösen vidéken — gyakran kell hozzányúlni, mert a hálózati feszültség elég erősen ingadozik a különféle napszakokban, ettől a készülékben levő feszültségek is megváltoznak, ez pedig már nagyfokú linearitásváltozást okoz. Ilyenkor rendszerint a kép méretei is megváltoznak. Kisebb feszültségre függőleges irányban megrövidül a teljes kép, nagyobb feszültség pedig „megnyújtja”. A legkorszerűbb készülékeken képméret-stabilizáló kapcsolásokat használnak, ilyenkor „nem látható” a hálózati feszültség változása a képen, de a készülék elektroncsövei alaposan megsínylik az ilyen ingadozásokat. Ha a hálózati feszültség ± 10%-ot ingadozik, úgy ez 220 V esetében ± 22 V-ot jelent. Ez pedig azt jelenti, hogy a tv-vevő 198 vagy 242 Volttal üzemel, ez pedig — könnyen belátható — nem mindegy. Ezért olyan iparvidéken, ahol a hálózat erős ingadozásokat mutat, nagyon célszerű a — külön tv-készülékekhez gyártott — feszültségstabilizátor beszerzése. Ez a feszültségstabilizátor megvédi a készüléket a feszültségingadozásoktól, ezáltal üzembiztosabbá és hosszú életűvé válik készülékünk. Mindettől függetlenül, tanácsos minden készülékhez — akár közületi, akár magántulajdon — fokozatosan egy teljes sorozat tartalékcsövet beszerezni, ugyanígy a készülékekben előszeretettel alkalmazott Wickmann-biztosítóbetétekből is (0,8 és 1 Amperest) néhány darabot. (Folytatjuk) Schneemann József