Népnevelők Lapja, 1873 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1873-11-08 / 45. szám
586 győződések az, miszerint, az emberi nem fokonkénti fejlődése végre meghozza azon időt is, midőn a felekezetiséget ily általános vallás váltandja föl. Ezen kornak a siettetését kellene a népiskolának eszközölnie; de ezt csak akkor tehetné, ha elrekesztenék az iskola ajtaját nem csak a theologus előtt, hanem a theologiától is. Az osztály tanítója nem ápolhatná-e a vallási érzelmet? Csak a természettudományi oktatást említem föl példákén. Mennyi alkalma nyílik a tanítónak ezeknek tanítása közben az isteni bölcseségre, hatalomra, jóságra s egyéb isteni tulajdonságokra figyelmeztetni a növendéket, hogy ennek keble lángoló szeretetre éledjen a gondviselő iránt ! Mert hiszen, mi minden vallásnak a lényege ? Az isten és az emberek iránti szeretet. Ez érzelem fölkeltésére fejlesztésére és ápolására a tanítónak száz meg száz alkalma van, ros ez képezi a közös vallás tanításnak egyik tanmódját. Volna egy második módja is a közös Vallástanításnak, melyen részt vehetne katholikus, lutheránus, református és zsidó egyaránt. Ily közös vallás alapjául el lehetne fogadni az ótestamentom némely erkölcsös elbeszéléseit. Kiválogatni abból mindazt, ami e mellett a gyermeki fölfogásnak való, ami mig az isten iránt valódi benső imádatra vezérelne, s az erkölcsi érzelemnek tápot nyújtana; addig a tiszta erkölcs és a tudomány mai álláspontjával ellenkezésbe jött történetkéket s egyéb haszontalan limlomot, holmi angyali viziteket, jelenéseket, a zsidók különféle kormányalakjuk ismertetését (patriarchák bírák, főpapok, királyok), továbbá a próféták s más bűvészekről szóló dolgokat mellőzve abból. Van még ezeken kivül egy harmadik mód b. A gyermek kezébe erkölcstant nyújtani, melynek alapja a természet legyen. Az igazságnak egyedüli kritériuma a természet. Ily alapon nyugvó erkölcstanban istenről csak annyit, miszerint isten a legfenségesebb is legtökéletesebb szellemi lény, s hogy ha az ember eleget tesz az embertársak iránti kötelességeknek, ez által már megtette isten iránt tartozó fő kötelességeit. Hozzá toldhatnók még, miszerint az istenre vonatkozó egyéb tudnivalóra a templomban oktatják az embereket. Ezután következnének az emberek iránt tartozó kötelmek (szülők, testvérek, rokonok, elöljárók, alattvalók stb. s ezek mind az életből s a gyermek szemléleti és tapasztalati köréből vett elbeszélések alakjába volnának öltöztetve. Ezeket követnék a nyilvános kötelmek, a község, a haza, a törvény stb. iránt. Mig végre e különös erkölcstan után, a későbbi évekre maradnának a legszükségesebb tudnivalók az általános erkölcstanból, így a gyermekben bizonyára sokkal biztosabb módon lehetne igazi vallásos érzelmeket kelteni, azt az erkölcsre vezérelni mint azon rideg anyagmennyiséggel és lélekölő módon, mely jelenleg a felekezeteknél gyakorlatban van. A természet és észszerű nevelés célja sem egyéb mint az emberekben minden tévedést és roszat a lehetőség szerint gyökeresen kiirtani, a jót és magasztost pedig amennyire lehet uralomra juttatni. Hisz a modern iskola sem akarhat kevesebbet, mint a gyermeket a szó igaz értelmében vett erkölcsös, erkölcsileg szabad s benső vallásossága lényekké , a szó szoros értelmében vett emberekké alakítani ! ___ Szervizer Lajos. Nyelvgyakorlat az elemi tanodában. ív. Fogalmazási gyakorlatok. Legelső közleményemben mondtam, miszerint az elemi nyelvoktatás célja épen az, hogy a tanulók képesitlessenek gondolataiknak helyes kife-