Népnevelők Lapja, 1894 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1894-04-14 / 15. szám
XXIX. évfolyam. 15. száiL. Budapest, 1894. április 14. NÉPNEVELŐK LAPJA NEVELÉS-OKTATÁSÜGYI SZAKKÖZLÖNY. Felelős szerkesztő :KONCSEK LAJOS. Laptulajdonos : 4 „Népnevelők Budapesti Egyesülete“. Kiadó : HEISLER J. II. ker. várkert-rakpart 1. sz. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz ; Budapest 11. Batthyány utcza 37. sz., előfizetési pénzek, reklamácziók és hirdetések a kiadóhoz : Heisler J., kő- és könyvnyomdatulajdonoshoz (11. ker., várkert-rakpart 1. sz. alá) küldendők. TARTALOM : Adakozzunk a Kossuth-alapra ! Lakits V. és Szabó B. L. — A magyar Mekka. S—ez — A magyar nyelv tanítása az állami iskolákban. Gramma Döme. — Évzáró vizsgálat-e, avagy évzáró ünnepség ? Schön József. — Tárcza. Csillagda a M.Blanc tetején. Nemecskay Irma. — Magyarország tanítói Kossuth fiainál. — Levelezés. Hajós Mihály és Szerk. — Irodalom. — Vegyesek — Szerk. üzenetek. Megjelenik e lap minden szombaton. Előfizetési ára : Egész évre................................... 4 frt. Fél évre..............................................2 „ Negyed évre.................................... . . ! „ Pályázatok és egyéb hirdetések petit soronkint 10 nrral számíttatnak. Kéziratok nem küldetnek vissza. — Adakozzunk a Kossuth-alapra! Magyarország Tanítói ! Testvérek ! A magyar nemzet milliói, kiknek fiait Ti a „szabadság, egyenlőség, testvériség“ szent eszméinek lobogója s a magyar alkotmány védő szárnyai alatt nevelitek és tanítjátok, egy félszázad előtt még „jobbágyinak nevezett rabszolgaságban tengették „egy jobb kor“ legkisebb reménye nélkül levő, nyomorult életüket. Közvetlen elődeink, édesapáink, ifjú éveikben még abban a csilagtalan, komor éjszakában botorkáltak, mely a börtön sötétjétől csak annyiban különbözött, hogy nem egy rab embernek, hanem egy egész rab nemzetnek bénította meg összes tetterejét. A földöntúli Gondviselés beteltnek látta az időt, mely alatt ez ország milliói végre megbűnhődtek „multat s jövendőt“. És teremtett számára megváltót, aki megnyissa a népszabadság mennyországának kapuját; teremtett számára Mózest, aki népét bevezérelje a népszabadság igéretföldjére. Miért beszélni előttetek, Magyarország tanítói, a magyarnak e Mózeséről, a népnek e megváltójáról, Kossuth Lajosról, aki nemzetté, szabad nemzetté tette a rabszolgák millióit; aki a szabaddá tett földet szabad nemzet szabad hazájává változtatta ; aki széttörte a gondolatnak, érzelemnek, szabad akaratnak bilincseit s megszerezte számunkra mindazt, amiről apáink sok századokon át még álmodni sem merészeltek! Minek beszélni nektek midezekről ! Tekintsetek oda, arra a sírhalomra, mely mindezen kincseink megszerzőjének drága hamvait most fogadta be! s e „szentsír“ minden röge,