Néprajzi értesítő 12. évfolyam, 1911.

Tanulmányok - A palóczok lakóháza és berendezése / Istvánffy Gyula = 12. évf. 1. f. 1–15., ill., 15 ábr.

ISTVÁNFFY GYULA egy pedig a házból az udvarra. (2. ábra.) A negyedik s amazoknál jobbára kisebb ablak a kamra falán volt, de míg a házon levők üvegablakkal voltak fedve, a kamra ablakát télen legfölebb szalmá­val tömték meg, vagy füzvesszőkkel fonták be. A pitar a nyitott ajtón át kapott világos­ságot s innen vezetett föl egy ajtónyílás a padlásra is, mely czél­ból a padfeljárathoz egy réttga volt állandóan odatámasztva a patar­ajtó mögött. Az ajtókat is haso­gatott s simábbra ácsolt tölgyfa-pallókból állították és somfa-szögekkel szö­gezték össze. Az ajtónak a sarok felöli részen, fent is, lent is, egy-egy kiálló csapja volt, melyet lenn, a földbe beásott ajtó toké kivájt mélyedésébe helyeztek bele, fenn pedig az ajtó fejfá­hoz, vagy a borsodiak szerint a küszö­g­­H-hoz erősítették gúzszsal és az egész ajtó ezen fordult. Zárni pedig fa­kalinc­­csal zárták, mely madzagon volt fölhúzható, ha kívülről akartak benyitni rajta. Az ajtó belső részén toló fa­ zár is volt alkalmazva, melylyel éjszakára zárták el. A pitvarajtót azonkívül egy külső, kifelé nyitható kis rácsos ajtóval is ellátták (némely helyen sorompaós a neve), hogy nyáron át a nyitott pitvarba az apró jószág be ne mehessen. A palócz ház egyetlen helyisége, melyet fűteni szoktak, az utczára néző szoba volt. Sem ezt, sem a kamrát, még a módosabbak sem szokták kipadlóztatni, mert szerintök ott terem a sok bolha. A házban állott a nagy kürtös-, vagy szap­kás kemencze, mely csaknem a szoba negyed­részét foglalta el. (3. ábra.) Rendesen a pit­var választófala s a ház ablaktalan fala által alkotott szögletben, az ajtó mellett emelkedett. Négyszögűre építették s a teteje lapos volt, kemenczéje pedig ak­kora, hogy 5—6 jókora kenyeret egyszerre meg lehetett benne sütni. A kemencze szája mindig az utczai ablakok felé nézett s úgy ez előtt, 2. ábra. Palócz ház. 3. ábra. Kürtös kemencze.

Next