Néprajzi értesítő 12. évfolyam, 1911.
Tanulmányok - A palóczok lakóháza és berendezése / Istvánffy Gyula = 12. évf. 1. f. 1–15., ill., 15 ábr.
ISTVÁNFFY GYULA egy pedig a házból az udvarra. (2. ábra.) A negyedik s amazoknál jobbára kisebb ablak a kamra falán volt, de míg a házon levők üvegablakkal voltak fedve, a kamra ablakát télen legfölebb szalmával tömték meg, vagy füzvesszőkkel fonták be. A pitar a nyitott ajtón át kapott világosságot s innen vezetett föl egy ajtónyílás a padlásra is, mely czélból a padfeljárathoz egy réttga volt állandóan odatámasztva a patarajtó mögött. Az ajtókat is hasogatott s simábbra ácsolt tölgyfa-pallókból állították és somfa-szögekkel szögezték össze. Az ajtónak a sarok felöli részen, fent is, lent is, egy-egy kiálló csapja volt, melyet lenn, a földbe beásott ajtó toké kivájt mélyedésébe helyeztek bele, fenn pedig az ajtó fejfához, vagy a borsodiak szerint a küszögH-hoz erősítették gúzszsal és az egész ajtó ezen fordult. Zárni pedig fakalinccsal zárták, mely madzagon volt fölhúzható, ha kívülről akartak benyitni rajta. Az ajtó belső részén toló fa zár is volt alkalmazva, melylyel éjszakára zárták el. A pitvarajtót azonkívül egy külső, kifelé nyitható kis rácsos ajtóval is ellátták (némely helyen sorompaós a neve), hogy nyáron át a nyitott pitvarba az apró jószág be ne mehessen. A palócz ház egyetlen helyisége, melyet fűteni szoktak, az utczára néző szoba volt. Sem ezt, sem a kamrát, még a módosabbak sem szokták kipadlóztatni, mert szerintök ott terem a sok bolha. A házban állott a nagy kürtös-, vagy szapkás kemencze, mely csaknem a szoba negyedrészét foglalta el. (3. ábra.) Rendesen a pitvar választófala s a ház ablaktalan fala által alkotott szögletben, az ajtó mellett emelkedett. Négyszögűre építették s a teteje lapos volt, kemenczéje pedig akkora, hogy 5—6 jókora kenyeret egyszerre meg lehetett benne sütni. A kemencze szája mindig az utczai ablakok felé nézett s úgy ez előtt, 2. ábra. Palócz ház. 3. ábra. Kürtös kemencze.