Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. május

1993-05-11

k­i Vál­l­al­kozók, kiskereskedők figyelmébe! Kedvezményes tavaszi ruházati akció a StÁV Rt.-nél. A tavalyi árnál olcsóbban kínálunk válogatott holland, francia import kg-os ruhákat, butikminőségben 20-30 kg-os kiszerelésben 200 Ft/kg-tól 712 Ft/kg-ig + áfa valamint: férfi fehér pamutalsókat 125 Ft helyett 95 Ft-ért női retikülöket 130 Ft-tól 498 Ft-ig férfi joggingfelsőt 295 Ft-ért férfi rövid ujjú inget 235 Ft-ért és még sok százféle cikket! 100 000 feletti vásárlás esetén 10% engedményt adunk! BÁV Rt. IX., Kinizsi u. 12. Központi Áruraktár Tel: 117-6272 Kereke a rak­tar vese­tol! IV Szoborkeringő A Budapest Galéria szakem­berei hamarosan elkészülnek annak a szoborparknak a mun­kálataival, melyben az elmúlt rendszer köztéri szobrai talál­ják meg sokak által végleges­nek tartott helyüket. Ha min­den a forgatókönyv szerint ala­­kul, május végén, június elején megtörténhet az úgynevezett műszaki átadás, melynek során a skanzen a XXII. kerület keze­lésébe kerül át. A megnyitás időpontjáról ott születik majd döntés. A főváros köztéri szob­rait érintő másik érzékelhető folyamat a korábban eltávolí­tott szobrok visszahelyezése. Az idén állították fel újra gróf Zichy Nándor szobrát a Lőrinc pap téren, s belátható időn belül visszakerül a Városligetbe Li­geti Miklós Rudolf trónörököst formázó alkotása is. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELEI A Budapest Társaság nem lesz tömegszervezet (Munkatársunktól) A Budapest Társaság nem lesz tömegszerve­zet, az új tagokat inkább felkéréssel szeretnénk megtalálni - jelentette ki laptársunknak Wesze­­lovszky Zoltán, a társaság elnöke a szervezet el­ső közgyűlése után. Az elnök elmondta, hogy az egyesület nem Bu­dapest tárgyi kultúrájával, hanem az itt élő em­berekkel akar foglalkozni. Össze szeretnék han­golni a különböző lakossági kezdeményezéseket, hogy így még hatékonyabban segíthessék a hiva­talos szervezetek munkáját. A társaság különbö­ző programokat szervez: meg akarják teremteni a középiskolák zenei versenyének hagyományát, de foglalkoznak egy új egészségügyi szűrési há­lózat modelljének kidolgozásával is. Ez utóbbi­ban előtérbe kerülne a lelki problémák vizsgála­ta. A társaság szinte mindenkitől segítséget vár. Számítanak a hazai cégekre, vállalkozásokra, alapítványokra, de a bankokra, biztosítókra s a külföldön élő magyarokra is. Felvették a kap­csolatot a Fővárosi Önkormányzattal is, s szeret­nék, ha a város vezetői mielőbb létrehoznának egy, a kommunikációt elősegítő klubot. BUDAPEST NÉPSZABADSÁG 1993. május 11., kedd Turisztikai felkészítés 19 milliárdért (Munkatársunktól) Elkészült egy előterjesztés arról a turisztikai felkészítési programról, amely a szakértők szerint előfeltétele lenne an­nak, hogy a főváros fogadóké­pes legyen az expo idejére. A témát várhatóan a közeljövő­ben tárgyalja a közgyűlés. Bár a Városháza környékén továbbra sem csitultak el a vi­lágkiállítással kapcsolatos szkeptikus hangok, a korábbi határozatok alapján folynak az előkészületek. Bármilyen rész­kérdést is vitatnak azonban meg, az illetékesek hamar eljut­nak az egész kérdéskör alfáját és ómegáját jelentő finanszíro­zási gondokhoz. Nincs ez más­képpen ebben az esetben sem. A turisztikai felkészítési program kialakításánál adott­ságként vették egyrészt a világ­­kiállítási törvényben biztosított - 1990-es árakat figyelembe véve - 17 milliárd forintot, másrészt a közlekedésfejleszté­si és -rendezési tervekben meg­határozott beruházásokat. Az egész elképzelt program költségigénye mai árakon 19 milliárd forint. A terv elsősorban a turiszti­kai szempontból legfontosabb belső zónák - a Belváros, a Várnegyed és környéke, a Mar­gitsziget, a Városliget és az ex­po környezetének­­ fejlesztésé­vel számol. A cél az, hogy eze­ken a területeken érzékelhe­tően javuljon a közlekedés és a burkolatok, az utcabútorok, a növényzet, a homlokzatok, a köztisztaság és az egészségügyi berendezések állapota. A program az egész városban öt területen igényel intézkedé­seket: a városkép, a közlekedés, a közszolgáltatások, a turiszti­kai ajánlatok, valamint a köz­­biztonság, a közterületek és az árvízvédelem szférájában. A tervek szerint megbíznák Demszky Gábort, hogy a szük­séges finanszírozási források megteremtése érdekében kez­deményezzen tárgyalásokat a kormányzattal, s készítsen olyan programot, amely alap­ján­ el lehetne kerülni azokat a hátrányokat, amelyek a buda­pesti polgárokat érnék a világ­­kiállítás építkezése és nyitva tartása idején. Székely Gábor alpolgármestert bíznák meg az­zal, hogy az egész itt körvona­lazott program előkészítését, szervezését és koordinációját vállalkozási formában oldja meg. A vállalkozót meghívásos versenytárgyaláson választa­nák ki, a tervezett meghívot­tak: Economix Rt., Főber Kft., Hungexpo Rt., Proprimo S Kft., Zarex Magyarországi Kft. és 99,9 Idegenforgalmi és Befek­tetési Tanácsadó Kft. AZ INGATLANKÖZVETÍTŐK TITKAI Drága kínai búcsútelefonok Úgy kezdődött, hogy kinőt­tük a zuglói lakást. Vettem hát a hirdetési újságot, s nap mint nap gondosan bekarikáztam a szóba jöhető csereajánlatokat. Majd érdeklődtem, tárgyaltam, nézegettem, alkudtam - jó fél év telt el, míg valóban cserél­tem. Ám addigra alaposan be­dolgoztam magam az ingatlan­­közvetítésbe. Senki ne gondolja, hogy szaktudás nélkül, csak úgy ma­gától képes megoldani lakás­­problémáját - erről próbálják meggyőzni az ingatlanközvetí­tők a venni, bérelni, eladni, cserélni szándékozókat. A közvetítők például szabott árakkal dolgoznak. Azt mond­ják: ötvenezer forintot kérnek egy lakáscsere lebonyolításá­ért. A kuncsaftnak nincs más dolga, mint az iroda kínálatá­ból kiválasztani a neki megfe­lelő lakást. A közvetítő ezután keres valakit, aki pont a kun­csaft lakását óhajtja. Már csak a közbülső lakásokat kell „el­tüntetni”, s a pénz a közvetítőé lehet. Általában négyes vagy ötös cseréről van szó, a „lánc” mindegyik tagja köteles fizetni. Vannak persze, akik a csere­­partnerek, eladók, vevők laká­sainak eszmei, eladási, vagy vételárából inkább egy, másfél, két, két és fél százalékot kér­nek. Ha valaki például ugyan­annál az ingatlanközvetítőnél elad egy lakást, majd vesz is egy másikat, kétszer fizet szá­zalékot. Az eladott árából mondjuk egyet, a vettéből mondjuk másfelet. (Természe­tesen a másik eladó és vevő is fizet.) A mai lakásárakat te­kintve ez bizony több százezer forintot is jövedelmezhet a közvetítőnek. Gyorsan megnyugtatok min­denkit, ilyen szép üzletet csak a nagyon profik tudnak összehoz­ni, óriási szerencsével és ritkán. (Ráadásul sok helyen a vevőktől nem is kérnek pénzt, tekintve, hogy ma mindenki inkább elad­ni, nem pedig venni szeretne.) A közvetítőnek persze igen sokat kell szervezni azért, hogy egy adás-vétel összejöhessen. Sokszor hónapokat, vagy akár éveket is várhat a pénzére, ad­dig ingyen dolgozik, így aztán néhány ötletes vállalkozó kita­lálta, nem elég a bonyolításért pénzt kérni, fizessenek a címe­kért már előre is az ügyfelek. Sokan úgyis eltűnnek a címek felvétele után, sőt megpróbál­ják kijátszani, az üzletből ki­hagyni a­ közvetítőt. Az érdeklődők néhány he­lyen csak nyolcszáz­ezer forint befizetése után kapják meg az óhajaiknak látszólag megfelelő lakások paramétereit. Az iga­zán profik újságban hirdetik meg a legjobb lakásaikat, majd a jelentkezőkkel közüik: a pon­tos címet ezer forint ellenében átadják az irodában. Az ügyfelek ettől persze gyakran visszarettennek. (Meg aztán nem annyira hülyék, mint amennyire lakást szeret­nének.) A még irodával sem rendel­kező­­ kezdő­­ vállalkozók álta­lában telefonos címközvetítés­sel foglalkoznak. Azt hirdetik például, hogy a vevőknek tele­fonon, ingyen adnak megfelelő lakáscímeket. (Felismerték, hogy sokan nem érnek rá vagy lusták személyesen elzarándo­kolni egy közvetítőirodába.) Az eladókhoz kimennek, „felmé­rik” lakását, de leginkább csak beszednek tőle háromezer fo­rintot. Cserébe nyilvántartásba veszik, s megígérik neki, ha va­laki pont ilyen típusú lakást keresne náluk, úgy a címét tele­fonon továbbadják. (Az eladó később jön csak rá, ennyi pén­zért sok helyen és sokszor hir­dethetett volna maga is.) Nagy Iván, a Grand Ügynök­ség vezetője avatott be a közve­títők egyéb szakmai titkaiba. Két éve foglalkozik ingatlan­­közvetítéssel. Meggyőződése, hogy csak az tudja becsülete­sen csinálni, aki nem ebből él. (Ő egyébként rokkantnyugdí­jas.) Ötezer forintot költ heten­te hirdetésekre. Ahhoz, hogy mindig a legrövidebb időn be­lül, és pontosan jelenjen meg a szöveg a megfelelő helyen, a megfelelő ajándékot kell adnia. Mindent el lehet adni - vallja - csupán idő kérdése. Ezért foglalkozik szívesebben laká­sok bérbeadásával. Az üzlet itt rövidebb időn belül megkötte­tik. Kétezer-ötszáz forintot kér egy címért, vagy a lakás bérleti díjának 10 százalékát. A bér­beadó egyszeri havi díj huszon­öt százalékát fizeti ki neki. De az ügyfelek között már válogat. Nem foglalkozik kínaiakkal. Azt tapasztalta ugyanis, hogy visszaélnek hiányos magyar nyelvismeretükkel, egyszeri dí­jért elkérnek legalább öt címet, ezek közül egy lakást vesznek bérbe. A többi címet továbbad­ják. A „további” kínaiak meg­keresik aztán a tulajdonosokat, s rábeszélik őket, hogy felejtsék el a közvetítőt, máris fizetnek a lakásért. Az utolsó havi szám­lákat soha nem törlesztik, s mi­előtt nyomtalanul eltűnnének, még egyszer-kétszer, már a tu­lajdonos költségén, körbetele­fonálják a világot. Sokszor tel­jesen lelakják a bérelt lakást, leginkább a jellegzetes fűszere­ik, ételeik szagától nehéz meg­szabadulni. Nagy Iván szerint rettentően kitartóak, ha telefo­non elutasító választ ad érdek­lődésükre, képesek a telefon­szám alapján kinyomozni iro­dája címét, hogy személyesen próbálják meggyőzni. Általában elutasítja az utca­lányokat is. Pedig ők „rendesek, tiszták, s pontosan fizetnek”. Velük az a baj, hogy előbb­­utóbb megjelenik a „slepp”, a lány fiúja kijön a börtönből, s üdvözlésképpen szétveri a be­rendezést. Előfordul, hogy a hölgy hirtelen továbbáll. A „ba­ráti kör” aztán még hónapokig zaklatja a közvetítőt. Szeretnék megtudni a nő új címét. Federer Ágnes N­­ A MATÁV Rt. Budapesti Távbeszélő­­ Igazgatósága értesíti tisztelt előfizetőit, hogy megkezdte MAGYAR TÁVKÖZLÉSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Budapesti Távbeszélő Igazgatósága az István digitális telefonközpont üzembe helyezési munkálatait Ennek első lépéseként a Vámház körút, Üllői út, Ferenc körút területén folyamatosan - az előzetes értesítéseknek megfelelően - változik meg több ezer előfizető telefonszáma. A számváltozásról jegyzék készült, amely az István központ ügyfélszolgálatán (Budapest IX., Páva u. 8.), valamint a Telefon távközlési közönségszolgálatoknál (Budapest V., Petőfi Sándor u. 17., VIli., Harminckettesek tere 6/A) rendelkezésre áll. A számváltozásokról ezenkívül a Tudakozó is ad felvilágosítást, a 117-0170-es és a 117-0000-ás telefonszámon. Budapesti Távbeszélő Igazgatóság

Next