Népszabadság - Budapest melléklet, 1993. december
1993-12-07
r . Nyilvánosság előtt a közigazgatási tervek Időről időre viták középpontjába kerül a főváros közigazgatási rendszere. A különböző elszakadási, önállósulási vagy éppen kooperációs törekvések mindig azt jelzik, valami nincs rendben. A Népszabadság is hírt adott már arról, hogy készültek elképzelések a reform lehetséges irányairól: a főváros kezdeményezésére három tudós szakértő illetve csoport készítette el tervezetét. Nemrégiben Síklaky István foglalta össze ezeket a szakmai közvélemény számára a Magyar Közigazgatás című lap hasábjain. MUNKATÁRSUNKTÓL A koncepciók különböző műhelyekben készültek. Az első születési helye az Államtudományi Kutatóközpont (jegyzi Kilényi Géza professzor, alkotmánybíró), a másodiké a Városkutatás Kft. (jegyzik: Horváth M. Tamás, Péteri Gábor, Hegedűs József és Tosics Iván), míg a harmadiké a City Consult Rt. (jegyzi Szegvári Péter). A Kilényi-féle elképzelés lényege, hogy Budapesten egyetlen önkormányzati testület legyen, s a törvény ennek a grémiumnak és szerveinek rendelné a hatalom túlnyomó részét. Mégsem jelentené ez azt, hogy minden döntés itt születne, hanem a hatásköröket innen delegálnák a bizottságokhoz és a maihoz képest korlátozott jogkörű kerületi testületekhez. Működne emellett a főváros vezetésében egy egyeztető fórum, amely előkészítené a közgyűlési döntéseket, s részt venne a végrehajtás szervezésében is. (Ez annyiban mindenképpen különbözne az elmúlt rendszerben fungáló VB-től, hogy nem rendelkezne képviseleti jogosultsággal.) A Horváth-Péteri-Hegedűs-Tosics-féle elképzelés áll legközelebb a mai gyakorlathoz. Eszerint abból kell kiindulni, hogy ma inkább a kerület tekinthető a települési önkormányzatnak, de a viszonyt meg kellene fordítani: az egész településre kiterjedő, elsődleges és általános jogkört a fővárosnak kell kapnia, míg „külön nevesített szolgáltatások és feladatok” nyújtanának teret a kerületi önkormányzatoknak. Érdekes, hogy mindemellett a kialakult tulajdonviszonyok változatlanok maradnának, s a koncepció megtartja a kerületek önkormányzat jellegét is. Szegvári Péter elképzelése az úgynevezett „citykoncepció”. Ő a belvárost egyetlen települési önkormányzatként látná szívesen, míg a 14 peremkerület mindegyike önálló lehetne. Az imigyen kialakult 15 önkormányzat együttesen alkotná a föderatív Budapest Városmegyét. A városmegyei önkormányzat nem látna el helyi települési feladatokat, hanem csupán speciális társulási formaként működne. Budapest Városmegye és az agglomeráció önkéntesen csatlakozó (maximum 72) települése pedig közös szervezetet hozna létre, a Budapesti Agglomerációs Szövetséget. TT NÉPSZABADSÁG A diszkonthoz még szokni kell Ha eddig nem fordították le, most már valószínűleg nem lesz magyar neve a diszkontoknak. Ez persze nem akadálya annak, hogy egyre-másra nyíljanak Budapesten boltok ezzel a megnevezéssel. Ami viszont még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szolgáltatásuk megfelel a külföldi diszkontláncokban megszokotténak. Az egysíkú kereskedelmi szisztémához szokott vásárlók egyelőre kapkodják a fejüket. Nem könnyű megérteni például, hogy ha bezár egy nagy alapterületű ABC-áruház, majd felújítva megnyitja kapuit, miért lesz az áruválasztéka sokkal kisebb. - A dolog akkor lesz egyértelmű, ha egy szokásos élelmiszerüzlet mellé kerül a miénk -mondja Láng György, a Profi diszkontlánc magyarországi főnöke. - A szupermarketek és diszkontok szerepe alapvetően más. Nyugaton kiegészítik egymást. -A diszkontáruháznak az a lényege, hogy a lehető legkisebb költség mellett nyújtsa a vásárlóknak az alapvető cikkek állandó kínálatát. Ha átalakítunk egy üzletet, arra törekszünk, hogy szép legyen, de ne csillogó. Az nem lenne összhangban azzal, hogy az általunk forgalmazott 800-1000 termék a lehető legegyszerűbben és leggyorsabban helyezzük el boltban. Az áru nagy része raklappal együtt kerül az eladótérbe. De amit a gondolákra tesznek, az is rendszerint az eredeti csomagolásban marad. A cél nem az, hogy minél többféle áru legyen a polcokon, hanem hogy mindig elegendő mennyiség legyen azokból a cikkekből, amelyeket árusítanak. - A 125 éve alapított belga családi vállalkozás mai elnöke, Pierre Delhaize kötelezőnek tartja, hogy a diszkontban mindig a lehető legjobb áron adjuk a termékeket - folytatja a Láng György. - Ez pedig úgy érhető el, hogy a Profi a nagykereskedelmi tevékenységet is folytató Duna Füszért Rt. kiskereskedelmi üzletága. Központi raktárunkból szolgáljuk ki boltjainkat, így megspóroljuk az általában 15 százalékos kiskereskedelmi árrést. A budapesti közértek privatizációja során sikerült megszereznünk néhányat üzletet. Jelenlegi 21 boltunkkal ma már nagy volumenben tudunk vásárolni. Az pedig azt jelenti, hogy olcsóbbak vagyunk. Az arra érzékeny vásárlói réteg a mi boltjainkban megtalálhatja, amire szüksége van. Persze, ha a környéken nincs másik bolt, panaszkodhat a kis választékra. A vásárlók könyvének tanúsága szerint a vevők leginkább a személyzet udvariatlanságára panaszkodnak. Láng György szerint a közértből átvett dolgozók még nem tudtak alkalmazkodni a cég munkastílusához. A szakmai képzésük során amellett, hogy a boltban adódó összes feladat elvégzésére felkészítik őket, nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megértessék velük: a vevő az úr. Kelen Károly Nyugat-Európában a diszkontláncok között hatalmas verseny alakult ki. A vásárlók jól tudják, hogy melyik áruházában mit és milyen áron találhatnak meg. Mindenki kiválasztja a maga igényeinek megfelelő boltot, és ott intézi a legfontosabb bevásárlásait. A diszkontok kínálatában természetesen szerepelnek a nagy cégek hatalmas költséggel reklámozott árui. Ugyanakkor teljesen ismeretlen névre hallgató termékek is megtalálhatók a polcokon. Ezeknek az úgynevezett „fehéráruknak” a minősége sokszor nem vagy csak kissé tér el a híres márkáéktól. Az áruk azonban sokkal alacsonyabb. A kereskedők ugyanis megspórolják a reklámköltséget. A gyártótól nagy tételben megvásárolt kávét vagy egyéb cikket saját maguk csomagolják, és csak a saját boltjukban lehet megvásárolni őket. A tapasztalatok szerint nálunk egyelőre a reklámnak óriási a szerepe. A televízióban bemutatott terméket keresik a vásárlók, nem is nagyon próbálják ki az ismeretlen és „gyanúsan olcsó” árufajtákat. Csendélet az áruházban BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE A Dráva utca és a Kárpát utca sarkán levő diszkontáruházban a szombat délelőtti bevásárlásnál feszült a hangulat. A kijáratnál hosszú sor vár bevásárlókocsira. A pénztártól távozót megrohanják, és kezébe nyomják a tíz- vagy húszforintos „zsetont”, amellyel a kocsit kiváltotta. (A költségcsökkentő filozófiához tartozik, hogy nem tartanak külön embert arra, hogy a parkolóban összeszedje a bevásárlókocsikat. Aki vissza akarja kapni a befektetett pénzt, a kiindulóhelyre kell, hogy tolja.) Nagy a tülekedés a pénztár előtt is. Lassan megy előre a sor, időt kell szánni a vásárlásra. Sokan vannak, akik csak egy-két árucikkért tértek be ide. Talán még nem értették meg, hogy diszkont elsősorban az alapvető termékeket nagyobb tételben - tehát hosszabb távra - vásárlók kiszolgálására készült föl. De az is lehet, hogy nekik minden fillér számít, és egykét forintért is hajlandóak negyedóráig várakozni. BUDAPEST. Amerikai sütemény MUNKATÁRSUNKTÓL A Bonbon Hemingway Rt. és a Dunkin’ Donuts több üzletet nyitott tegnap Budapest belvárosában. Az eredetileg az amerikai katonák számára kitalált fánkféleségeket 43 és 57 forintos áron árusítják bennük. - Én nem nevezném fánknak - mondta munkatársunknak Komlósy Krisztina, a József körúti bolt vezetője. - Ez édes sütemény, amely csak annyiban hasonlít a fánkra, hogy kelt tésztából készül. Három alaptípusából különféle ízesítésűek kaphatók nálunk. Tavaly januárban kezdtük meg az árusítást a fővárosban, azóta sokan megkedvelték a termékeinket. Nálunk elsősorban édességként fogyasztják, Amerikában viszont sokan reggeli helyett eszik őket. A boltokban a kókuszos-csokis, mogyorós-csokis, áfonyás, meggyes, vaníliás és más egyébbel töltött süteményeken kívül amerikai kávéval és üdítőkkel állnak a vásárlók rendelkezésére. 1993. december 7., kedd Néhány szó a főváros emberi jogi biztosáról A fővárosi önkormányzat nyitott a jogvédő intézmények felé. A kisebbségi, emberi jogi és vallásügyi bizottságon kívül - mintegy annak hivatali megfelelőjeként - emberi jogi biztosként engem nevezett ki. Az ombuds feladata, hogy a bizottság mellett, azzal együttműködve részt vegyen a főváros területét érintő és a bizottság hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálásában és megoldásában. Az eltelt közel egy esztendő tapasztalatai azonban bebizonyították, hogy egy ilyen jellegű intézményt nem lehet hivatali hierarchiában, tiszta jogállás és jogosítványok nélkül működtetni. Hivatalt a fővárosi ombudsnak! A bizottság ezért a fővárosi közgyűlés elé terjeszt egy olyan javaslatot, amelyben egy, a fenti szempontokat kielégítő fővárosi ombudshivatal létrehozását kezdeményezi. A cél az, hogy a fővárosi önkormányzat a saját ügyeiben maga működtessen egy olyan jelzőrendszert, amely az emberi jogok vagy a közigazgatástól joggal elvárható humanitás sérelmeit, a jogállamisággal ellentétes eljárásokat és joggyakorlatot igyekezne kiszűrni és a lehető legrövidebb idő alatt megoldani. Fontos hangsúlyozni, hogy a fővárosi ombuds semmiféle ügydöntő jogkörrel nem rendelkezne, nem működne (nem is működhetne) fellebbezési fórumként, hanem „mindössze” ajánlásaiban felhívná az érintettek figyelmét a normák betartására vagy bizonyos normák diszfunkcióira. Amennyiben hivatali úton nem érne el eredményt, úgy a politikai tisztségviselőkhöz, a választott testületekhez, a fővárosi közgyűléshez, végső soron a nyilvánossághoz fordulhat segítségért. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy regionális szinten is szükség van erre az intézményre. Ébren kell tartani a figyelmet! Egyre többen fordulnak az emberi jogi biztoshoz, az élet csaknem minden területéről. Budapest európai viszonylatban is rendkívül koncentrált város. A népesség 20 százaléka, szinte a teljes politikai élet, ál-llamigazgatás, ipar stb. ide tömörült. Ez pedig szükségszerűen sűríti az emberi jogi, kisebbségi problémákat. A társadalom figyelmét ébren kell tartani és az ombuds hivatala kiválóan alkalmas lehet erre. Például kisebbség ugyan számtalan ismérv alapján képezhető, de a társadalom hajlamos megfeledkezni arról, hogy bárki egyik napról a másikra egy méltánytalan helyzetben lévő kisebbség tagjává válhat. Beteg lehet, mozgássérült lesz Stb. : Munkája során a fővárosi biti- ■ buds belátása szerint foglalkozna a hozzá érkező vagy a tudomására jutott ügyekkel, de saját hatáskörében is kezdeményezhetne bármilyen vizsgálatot! Fontos, hogy minden, a fővárosi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyben eljárhasson, az iratokba betekinthessen, a hivatali helyiségekbe beléphessen, ott vizsgálatot folytathasson, az illetékesektől kötelező erővel bármilyen felvilágosítást kérhessen. Eljárhat azon intézmények ügyeiben is, amelyeket az önkormányzat tart fenn (pl. iskolák, kórházak, szociális - és nevelő otthonok, önkormányzati vállalatok stb.). Vannak bizonyos ügykörök, amelyekkel nem foglalkozhatna (pl. költségvetés, pénzügyi ellenőrzés, személyi döntések stb.), ezeket azonban pontosan és tételesen fel kell sorolni. Lényeges, hogy az állampolgárok alanyi jogon fordulhassanak a fővárosi om- budshoz.I Az ombuds maga dönthessen! Ugyanilyen lényeges, hogy az ombuds maga dönthesse el, hogy milyen esetekkel kíván foglalkozni. Ellenkező esetben félő, hogy egy működésképtelenségig leterhelt panaszirodá-á vá alakulna át idővel, ami nem cél és lehetőség sincs rá, értelme se lenne. Eljárása, vizsgálata alapján, amennyiben arra alapos indokokat talál felhívja az illetékeseket ajánlás formájában az érintett döntés megváltoztatására vagy a nyilvánossághoz fordulhat. Dr. Mohay György emberi jogi biztos Az „Arany Oldalal” nyereményjáték~ny értései Több, mint húszezer telefonkönyv-használó vett részt az Arany Oldalak szakmai telefonkönyv-játékában, és közel 19 ezren küldtek be helyes megfejtést. A közjegyző jelenlétében megtartott sorsolás eredménye: FŐDÍJ: hétvége 2 fő részére a nürnbergi karácsonyi ünnepeken Nyertese: György Ildikó, Budapest, III. kerület 2. díj: 1 db ablakklíma Nyertese: Juhász Tibor, Budapest, IX. kerület 3. díj: 16 db-os PINTINOX edénykészlet, 3 db PINTINOX tésztafőző Nyertese: Kálmán Judit, Törökbálint 4. díj: háztartási készülékek 40 000 Ft értékben Nyertese: Szamosi Ferenc, Budapest, X. kerület 5. díj: teljes családi kozmetikumkészlet 40 000 Ft értékben Nyertese: Nagy Jánosné, Budapest, XIX. kerület További nyeremények: 1 db „THONET” fogás - Jákob Jánosné, Budapest, XV. kerület, divattanácsadás - Kapitány Károlyné; Budapest, XIII. kerület, 4 pár Scholl Klumpa - Jaszenák Tibor; Budapest, XIII. kerület, 1 db FLUKE 11 multiméter kézi műszer - Mehlrád István; Budapest, VI. kerület, egy ifjú párnak ajándék - Moldvay Lajosné; Budapest, XV. kerület, 1 vacsora, 4 személy részére - Tóth Istvánná; Budapest, II. kerület, 1 garnitúra szabadidőruha - Bonifert Ferenc; Budapest, XVI. kerület, 1 izraeli réz Hanukia; Gribek Lajosné, Budapest XXI. kerület. A nyerteseknek szívből gratulálunk és postai értesítést küldünk. Minden kedves megfejtőnknek köszönjük a részvételt, és reméljük, hogy jövő évi játékunkban is részt vesznek. Magyar Telefonkönyvkiadó Társaság 60727NP