Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. szeptember
1994-09-30
1994. szeptember 30., péntek BUDAPEST NÉPSZABADSÁG . Fenyegető titkokat rejt a hulladéktároló A dunakeszi fenegyerek nem engedi városa közelébe a szemétégetőből szállított salakot és a pernyét Újsághír: Dunakeszi tiszti főorvosa továbbra sem járul hozzá a pernye és a salak lerakásához a város közelében működő hulladéktárolóba. A főorvos feltételezi, hogy megfelelő műszaki védelem nélkül a nehézfémeket tartalmazó szállítmány a talajba szivároghat, s megmérgezheti a város ivóvízbázisát. A hírek alapján úgy tűnt, a helyzet kulcsfigurája dr. Vörös József. A tiszti főorvos elvileg személyében is felelősséget vállal Dunakeszi lakóinak ilyen irányú védelméért. Vele beszélgetve azonban kiderül, a hírek többsége túlzó, hisz’ ma még nem tudja, milyen veszélyeket rejt a hulladéktárolóba szállított anyag. Egyelőre csak azt tudja, hogy a szállítmány „aggályos”, ami ismét csak teendőket ró az általa vezetett szolgálatra. Végtére is a felelősség (egy része) csakugyan az övé. Utoljára szeptember 21-én írta le, hogy a fővárosi szemétégetőből érkező pernye és salak keverék „korábbi módon történő lerakásához” nem járul hozzá. Vörös úr, a kívülálló számára ma ön testesíti meg - elnézést a szóhasználatért - Dunakeszi fenegyerekét, aki az agglomerációs városka védelmében szembeszegül a hatalmas fővárossal. - Ilyesmiről szó sincs. - A főváros és Dunakeszi vitájából nyilvánosságra hozott részletek alapján pedig így tűnik. - Két dologról van szó. Az egyik probléma jogi természetű, s arra vonatkozik, hogy a főváros szállíthat-e ide salakot és pernyét. Szerintem csak szilárd, kommunális hulladékot hozhatnának. Szerintük nem. A másik probléma pedig az, hogy mit okoz a szemétégetőből már ideszállított anyag. Ezzel összefüggő kérdés, hogy szabad-e további hulladékszállítmányokat fogadni. A jogi kérdés tisztázottnak tűnik. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat (FKFV) szerint. Mások szerint nem az. A főváros illetékesei egy közbeeső határozat alapján vélik úgy, hogy a dunakeszi homokbányába salakot és pernyét is hozhatnak. A földhivatal által 1986- ban kiállított engedély, az alapdokumentum egyértelműen leszögezi, hogy csakis szilárd, kommunális hulladék elhelyezésére vonatkozik. Ezt alátámasztja többi szakhatósági engedély is, egyet kivéve. A Dunakeszi Városi Tanács illetékes osztálya az 1986 decemberében kiállított „területfelhasználási engedélyben” a kommunális hulladék mellé a „nem veszélyes ipari hulladékot” is odaírta. Az alapdokumentumban azonban - ismétlem - ez nem szerepel, ahogyan más hatósági határozatok, például a vízügyi igazgatóságé vagy a Köjálé ugyancsak tiltották ezt. Ezt biztosan tudom, hisz a Köjál részéről én írtam alá a papírt. - A salak és a pernye tehát ipari hulladék. - A pernye semmiképpen nem tekinthető kommunális hulladéknak. - És ezt a kérdést 1987 óta nem sikerült tisztázni. Közvetlenül a bánya megnyitása után nem szállítottak salakot és pernyét. Az első időben az jött, amire az engedély szól: szilárd, kommunális hulladék. Gondolom, akkor még máshová vitték az égetőmű végtermékét, csak az előző hulladéklerakó megtelhetett. A pernyét és a salakot 1992 tavaszán fedeztem fel egy helyszíni ellenőrzés során. - Mit tett? - Levelet írtam az FKFV illetékeseinek, amelyben a Dunakeszire szállított anyagok laboratóriumi vizsgálatának eredményét kértem. Ezek az adatok természetesen az FKFV birtokában voltak. A válaszlevelet a megyei tisztiorvosi hivatalnak továbbítottam. Gyanítottam, hogy nincs minden rendben az ideszállított anyag körül. Azt a megyei hivatal véleménye sem állította, hogy az anyag veszélyes hulladék lenne. De azt sem szögezte le, hogy a pernye veszélytelen. A szállítmányok „aggályosak”, és ennyi nekem már elég volt. Ezután javasolta a szeméttelep átmeneti lezárását. A hulladék minősítését kértem, a szállítások ideiglenes felfüggesztését a jegyző rendelte el. Amit én kértem, az egy hosszadalmas vizsgálat. - Mire volt kíváncsi? - Ha már pontosan tudjuk, mi kerül a szeméttelepre, az anyag viselkedését is modellezni kell. Környezeti hatástanulmány készül, ami megállapítja, hogy fenyegeti-e szennyezés a talajt, a vizet, a várost... - Ön azonban már kialakította a saját véleményét: a salak és pernye lerakásához nem járult hozzá. Ezt a döntését pedig valamire csak alapoznia kellett... - A szállítmányok tartalmát változatlanul aggályosnak tartom. A salakot és pernyét csak megfelelő műszaki védelem mellett szabad elhelyezni. A nehézfémek jelenléte ugyanis tény. „Viselkedésükről” azonban még nem tudunk mindent, bár a vizsgálatok nem tegnap kezdődtek. Az alapanyag időről időre változik az elégetett hulladék, változik a környezet, a szemétlerakó alatt a talajvíz szintjét akár egy kiadós eső is befolyásolhatja. Azután ott vannak az állatkísérletek, és a többi, és a többi. Azt, hogy milyen típusú védelemre van szükség, a környezeti hatástanulmány állapítja meg. Maga a vizsgálat már elkészült, bár én még nem jutottam hozzá. - Milyen távolságra van a szeméttelep a várostól? - Két kilométerre. - Ez elég? - Több mint elég. A szemétlerakó üzemeltetése rendben van. Egy dolgot kivéve persze... - Mi lesz, ha a nehézfémek beszivárognak a vízbe? Megbetegszenek Dunakeszi lakói? - Az ilyen folyamatok évtizedekig tartanak. Lehet húsz év, mire a szennyezés eléri a talajvizét, és lehet, hogy egészségügyi hatásai nem is lesznek. Hangsúlyozom: lehet. Az ideszállított anyagról még nem tudunk mindent. Arról szó sincs, hogy a főváros idehozza a szemetet, és a jövő héten az embereknek hullani kezd a haja. Tegyük fel, hogy a szeméttelep fenyegetést jelent a város számára. Mit tenne akkor? - Közvetlenül a várost fenyegető veszély esetén, mint egészségügyi hatóság, a tisztiorvosi szolgálat bezárathatná a telepet. A határozatot persze bíróság előtt megfellebbezhetné a másik fél. Veszélyhelyzet esetén azonnal, akár karhatalmi segítséggel is érvényt szerezhetnénk egy ilyen döntésnek. Ez persze elméleti, és nem a mai helyzetre vonatkozó kérdés volt... - Milyen megoldást lát? - Megfelelő műszaki védelemről kell gondoskodni. Ez lehet például félméteres döngölt agyagbélés. A másik megoldás, hogy az engedélynek megfelelően, égetés nélkül hozzák ide a hulladékot. Akkor persze jóval előbb megtelnek a gödrök. Ez a megoldás Dunakeszinek elfogadható lenne, a fővárosnak talán kevésbé. Ez azonban már nem az én felelősségem. Romhányi Tamás H H M M M M M M M M M M H H M M M H M M M M M M M M M M M M M M M M . M M ► 4 M M M M M M M M M M M M M , MM MM. MM. MM. Mfck. MM. Mik. .MM. MM MM MM MM MM, védik.MM. .MM. Mik. xiiíí&d. MM. Mk. MM*. MM MM. MM.. MM MM . A Fővárosi Csatornázási Művek Rt. 1994. július 1-jétől a közterületi csatornatisztító aknák fedlapjait technológiai okok miatt és az európai szabványhoz igazodva 0 600-as méretre növelte. A közterületen ilyen fedlapok beépítését írjuk elő, a pontos illeszkedés miatt a felfekvő felületek megmunkálása mellett. A fedlapok és keretek, valamint a csatornakivitelezéshez szükséges valamennyi anyag beszerezhető a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. értékesítési telepein. DIVACSOs PALOTACSŐ , MM MM MM MM MM. MM MM MM Mí^ ^ M M H M M M H M H M H M M H M M M M M M M M M M M M H H M M M M M M M M M M M M M M M M M M M Bp. XXII., Nagytétényi út 57. Telefon: 226-8187 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7.30—14.45 óráig, szombaton: 8.00—11.40 óráig. Dunaharaszti, Némedi u. 100. Telefon: (24) 370-403 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8.00—15.00 óráig, szombaton: 8.00—12.00 óráig. Bp. XV., Mezőhegyesi u. 87—89. Telefon: (60) 323-336 Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 7.00—14.30 óráig, szombaton: 7.00—12.00 óráig. Fővárosi Csatornázási Ifkluh. itt.