Népszabadság - Budapest melléklet, 1994. október
1994-10-04
Hadhatók-e az önerőből épült közművek? Élesedik a vita a külső kerületek és a főváros között Egy éve húzódik az a vita, amely az önerőből épült közműcsatornák tulajdonjogának kompenzációjáról szól. Az elképzelésekben több megoldás is szerepel. A két legmarkánsabb a lakossági részvényvásárlás lehetősége a közművállalatok privatizációja esetén és a beruházást kompenzáló kedvezményes csatornadíj bevezetése. A XVI. kerületi önkormányzat a Külső Kerületek Önkormányzati Szövetségével már 1994 elején tárgyalásokat kezdett az önerős lakossági beruházásból épült közművek, közcsatornák kompenzációjáról. A javaslatra az a mára tarthatatlanná vált állapot adott okot, hogy a lakossági beruházásokból épült közcsatornák tulajdonjoga a fővárosra, illetve a fővárosi tulajdonban lévő közművállalatokra szállt. A külső kerületi elképzelés szerint a lakossági beruházásokat kompenzálni kell. Ez nem a csatornák tulajdonjogának átruházását jelenti a polgárokra. A tulajdonosnak folyamatosan karban kell tartani a vezetékeket, ami lakossági pénzforrásokból úgyszólván lehetetlen. A megoldás tehát az lenne, hogy a közcsatornák fővárosi, illetve közüzemi tulajdonban maradnának, a lakosság pedig anyagi befektetésének mértékében részesedne a befolyt haszonból. Treer András XVI. kerületi alpolgármester, a kezdeményezés „atyja” szerint a fővárosnak több lehetősége is volna erre. Javaslatát tehát a XVI. kerületi testület elé terjesztette, amely el is fogadta azt, és úgy határozott, hogy felterjesztésben kérik Demszky Gábor főpolgármestert az ehhez szükséges fővárosi rendelet megalkotására, valamint arra, hogy kezdjen tárgyalásokat az érintett kerületekkel. Treer elmondta, hogy a főváros semmiféle affinitást nem mutatott a felterjesztéssel kapcsolatban. Haszonics János, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályának vezetője által aláírt levél hét pontban taglalja, miért teljesíthetetlen a külső kerületek kérése. A levél szerint a főváros csak részvényekkel tudja elképzelni a kompenzáció megoldását, ez azonban jelenleg az egyszemélyes kft. forma esetében nem lehetséges. Haszonics hivatkozik arra is, hogy a helyi lakossági hozzájárulások önkéntesek és térítésmentesek voltak. A levélről Treer tájékoztatta a XVI. kerületi testületet is. Tájékoztatójából kiderül, hogy a válasszal szembeni legfőbb kifogása az, hogy a főváros illetékesei csupán két ellenérdekelt fél, a Csatornázási Művek és a Fővárosi Közmű Ügyosztály véleményét hallgatta meg. Az így született döntés pedig meglehetősen egyoldalú. Építs közművet, nem magadnak építed! SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Kerületek a kompenzációért Zurányi Ernő XVIII. kerületi alpolgármester elmondta, hogy a testület korábban napirendi pontban foglalkozott a kérdéssel, és támogatásukról biztosították Treer András, illetve a XVI. kerületiek elképzelését. Zurányi kijelentette: sajnálatosnak tartja azt, hogy a főváros, illetve a közművállalatok részéről semmiféle szándékot nem tudnak felfedezni a fejlesztésre vonatkozóan. A kerületi képviselő-testület rendkívül fontosnak tartja a kompenzációt, hiszen anélkül a közművállalatok és közvetve a főváros is olyan bevételekhez jut, amelyek jogtalanul szerzett vagyontárgyak nyereségéből származnak. Lévay Levente, Kispest polgármestere kifejtette azon véleményét, mely szerint a főváros azért próbál kitérni a lakosság részvényszerzés lehetősége elől, mert meglehetősen kínos lenne, ha a kerületi önkormányzatok, sőt a lakosság mint részvényes beleláthatna a közművek gazdálkodásába. Lévay elmondta: többször folytattak konzultációt egyéb kerületekkel e kérdésben. Ezek eredménye az az általános vélemény lett, hogy erkölcsileg és jogilag is elfogadhatatlan a közművállalatok vagyonszerzése. A főváros ugyanis az önerős beruházások keretében épült csatornák tulajdonba vételével ingyenesen jutottak olyan vagyontárgyakhoz, amelyek jogilag a lakosságot illetnék meg. Hasonló véleményen van Perlaki Jenő XX. kerületi polgármester is, aki szerint a kompenzáció lenne a leggazságosabb intézkedés a tulajdonjog tisztázására. Perlaki úgy véli, a főváros a folyamatos hátrálással és centralizációs törekvéseivel egyre távolabb kerül a lakosságól. Ezt bizonyítja az is, hogy az új önkormányzati törvény értelmében a Fővárosi Közgyűlésbe csak listás képviselők delegálhatók. Ez pedig annyit jelent, hogy a képviselők intézkedéseit „megeszik” a nagypolitikai és pártérdekek, azaz nem születhetnek érdemben a lakosság érdekeit szolgáló döntések. Perlaki annak ellenére, hogy személyesen, illetve a kerületi képviselő-testület útján is támogatja a kompenzációs elképzelést, nem bízik abban, hogy a főváros megváltoztatja szándékát. Hámori L. László A csatornákon nincs haszon _______MUNKATÁRSUNKTÓL_______ Hogy mi lesz a közművezetékek sorsa, ki kapja marja majd az önerőből épített csatornákat, víz- és gázvezetéket, nem tudni, az azonban biztos, hogy a közművállalatok egyáltalán nincsenek elragadtatva tulajdonosi-fenntartói jogaiktól. Az érvényben lévő törvény ugyanis kimondja: a vállalatok kötelesek nullértéken számon tartani a lakosság által lefektetett közműveket, azok fenntartására, karbantartására és javítására tehát úgyszólván egy fillért sem kapnak. A Fővárosi Csatornázási Művek összesen 4000 kilométernyi vezetékért felel, ebből 300-400 kilométernyire tehető a lakosság összefogással épített hálózat hossza - mondja Vörös Ferenc, a vállalat vezérigazgatója. A polgárok építőkedve nőtt: 1990 óta évenként nagyjából 100 kilométernyi új csatorna készül. Az építkezések színtere természetesen a külváros, a peremkerületek széle, a listavezető a XVI. és a XVII. kerület - itt ugyanis már régóta működnek az úgynevezett főgyűjtőcsatornák, könnyebb bekötni az újonnan fektetett vezetékeket. Mindez tulajdonképpen rendben is lenne, a derítőgödrök kora lejárt, csak hát tényleg agyrém, hogy az ember holtig törleszti, amit egyszer már keményen megfizettettek vele. A lakóknak egyetlen vigaszuk lehet: otthonuk jóval többet ér csatornával, mint pöcegödörrel. - Valójában tehát senkinek se jó ez így - összegez Vörös Ferenc -,se a fenntartóknak, se a lakosságnak. Az FCSM két hónapon belül piacra dobja a cég átalakítással kapcsolatos elvárásainak összefoglalóját, amelynek alapján bárki megírhatja majd, hogyan képzeli el a jövőt. Mindazonáltal - teszi hozzá a vezérigazgató - a csatornahálózat nem az az eszköz, amit a dolgok jelenlegi állása szerint bárki is haszonnal működtethetne. A 68 milliárd forint értékű vezetékrendszer mindössze 4,5 milliárdot hoz évente, s ez bizony jóval alatta marad a kielégítőnek nevezhető 10 százaléknak. Amennyiben privatizációról beszélünk, Vörös Ferenc szerint valószínűleg csak a koncessziós megoldás jöhet szóba. Lupis-ügy a Terézvárosban „...a munkaköri kötelezettség vétkes megszegésén túl bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját is megalapozza az iratanyag” - olvashatjuk dr. Barkó Endre képviselő állásfoglalásában, amit a VI. kerületi képviselő-testület felkérésére készített el. Mint arról lapunkban korábban már hírt adtunk, dr. Kloknicer Imre képviselő fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte a dr. Seiler Tibor polgármester ellen. A testület az előterjesztést ugyan nem fogadta el, de felkért három képviselőt a rendelkezésre álló iratanyag átvizsgálására. A tizenöt napos határidőre egy állásfoglalás született, a másik kettő várhatóan az október 11-i testületi ülésre készül el. A több százmillió forintos pénzügyi szabálytalanságra az 1993. évi zárszámadás készítésekor derült fény. Az önkormányzat pénzügyi ellenőrző bizottsága célvizsgálatot kért, amit a kerület jegyzőnője rendelt el. Az ellenőrzés során megállapították: az önkormányzat 217 millió forint értékben vásárolt értékpapírt. Ebből 150 millió forint államkötvény, amit a brókerház - az időközben csődbe ment - Ybl Bankban helyezett el. (Lupis... folytatás a III. oldalon) Marad a „Ganz-gyár” Óbudán A polgármester nem akar újabb háborút Lezárult a vita: nem épül bevásárlóközpont a Szentendrei úti Ganz-gyár helyén. Az idestova fél esztendeje húzódó hercehurca után Óbuda Békásmegyer képviselő-testülete csütörtökön végül úgy határozott, hogy elutasítja a terület részletes rendezési tervére vonatkozó előterjesztést. MUNKATÁRSUNKTÓL Bevezetés: van egy hatalmas birtok a Szentendrei úton, rajta gyártom. Kellene velük kezdeni valamit. A bonyodalom kezdete: Livio Rossi tálján kereskedő, kinek bútorboltjai vannak Pesten, szemet vet a birtokra. Az elöljáróságtól némi biztatást kap, megveszi a birtokot, s nagy tervezgetésbe fog. A terv a szomszédság fülébe jut, amely javait s nyugalmát féltvén harcba száll a kereskedő ellen, kezdődik a kibontakozás. Ütközet ütközetet követ, a talján csatát csatára veszt, alkut köt, ellentámad, gazdag sarcot ígér. Hiába, mert jön a történet tetőpontja. Az elöljáróságon pálcát törnek, Rossi elhull, a szomszédság győzedelmeskedik. Befejezés: van egy birtok a Szentendrei úton, rajta egy rom. Kellene velük kezdeni valamit. Tarlós István, Óbuda és Békásmegyer polgármestere tartózkodott a képviselő-testületi szavazástól. Hogy miért nem kívánt állást foglalni, munkatársunknak ezzel indokolta: a bevásárlóközpont terve iránt mindvégig vegyes érzelmekkel viseltetett, a Tutto Mobili elképzelése legalább annyira vonzotta, mint taszította. Örült volna, ha rendbe tették volna a lerobbant gyárat és a telket, a komplexum méreteit azonban kezdettől fogva túlzónak találta. Tiszta sor - tette hozzá -, hogy a telekkel és a romokkal mielőbb kezdeni kell valamit. Lehetséges, hogy az ÁVÜ-nél, amely az ingatlant árulja, már megjelentek az új érdeklődők - mondja -, az önkormányzatot azonban Rossin kívül ezzel a szándékkal egyelőre senki más nem kereste meg. Egy szó, mint száz, nem tudni, mikor születik meg a terület új, részletes rendezési terve. Egy azonban biztos: Tarlós nem szeretne újabb háborút. Livio Rossit, a Tutto Mobili cég tulajdonosát lapzártánkig nem tudtuk elérni. Üzenetet hagyott a titkárnőjénél, amely így szól: a csütörtöki döntést illetően nincs mondanivalója. Lapunknak korábban (szívesen) adott nyilatkozatában azt mondta, ha nem kapja meg az építési engedélyt, összepakol és itthagyja az országot. Megteszi-e vagy sem, ezúttal kérdés marad, azt azonban nyugodtan megállapíthatjuk, hogy Livio Rossi valóban rengeteget vesztett a Római-fürdőnél. SZÁMVETÉS Hányan utazunk a BKV-val? kedd BUDAPEST MELLÉKLET NÉPSZABADSÁGBAN péntek. BUDAPEST MELLÉKLET TEVE MAGAZIN NÉPSZABADSÁG Magyarország legkedveltebb napilapja szombat HÉTVÉGE minden hónap első szombatján KÖNYV SZEMLE KÜLPOLITIKA HAZAI KÖRKÉP VILÁGTÜKÖR naponta MAGYAR TÜKÖR PIACGAZDASÁG MOZAIK ÉRVEK, VÉLEMÉNYEK KULTÚRA SPORT