Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. május
1995-05-19
Jelentés Angyalföld közbiztonságáról Tavaly közel tízezer bűncselekményt követtek el Angyalföldön. Az esetek kilencven százaléka vagyon ellen irányult, és ezek közül is a zsebtolvajlás, a kocsifeltörés, illetve lopás volt a leggyakoribb. A személyek elleni erőszakos bűncselekmények száma viszont elenyésző - olvasható a XIII. kerületi rendőrkapitányság beszámoló jelentésében. Mindemellett Angyalföld nem nevezhető biztonságos kerületnek, hiszen bűnügyi helyzete 1985 óta jelentősen romlik. Tíz éve még csak 3500 bűnesetet regisztráltak, és ismeretlen volt a szervezett bűnözés, illetve a bérgyilkosság. Igaz, 1992- ben némileg sikerült megfékezni a bűnözés terjedését. Ennek eredményeként az elmúlt két évben már csak pár százzal emelkedik az elkövetések száma. Ugyanakkor javult a kerületi kapitányságon a nyomozások eredményessége, tíz esetből négynél elfogják az elkövetőt. Angyalföld legveszélyesebb pontjai közé tartozik például a Lehel piac, az Árpád hídi aluljáró, valamint a 26-os busz. A zsebesek jó része itt működik, és nem kevés közöttük a gyerek. Az ismertté vált bűnelkövetők 30-40 százaléka már korábban is összeütközésbe került a törvénnyel, de az itt elfogottak közül sokan vidékiek, illetve nem kerületiek, öt-hat százalékuk pedig külföldi. Az „egyik legjobb bűnmegelőzési módszer a rendőri jelenlét” elvét felismerve a kerületi kékkabátosok több ezer órát töltenek az utcákon. Nem is eredménytelenül, hiszen tavaly több száz gyanúsítottat fogtak el közterületen. A jelentést készítő dr. Pella László kapitányságvezető kiemelt célnak tekinti a lakosság megítélése szerint oly jelentőséggel bíró közterületi bűncselekmények megelőzését és felderítését. Sz. A. A. Még tesztelik a Szabadság hidat A közlekedési lobby szerint 2000-ig átkelhet rajta a villamos Ma még senki nem tudja egyértelműen megmondani, hogy meddig közlekedhet villamos a Szabadság hídon. Másfél évvel ezelőtt a szakemberek leszögezték: 1996 január elsejétől a villamost „le kell venni” a hídról. Egy másik szakértői csoport másfajta statikai számításokat alkalmazva a télen arra a következtetésre jutott, hogy a nehéz szerelvények 2000-ig vagy akár tovább is biztonságosan átkelhetnek. A vizsgálatok év végéig folytatódnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Kérdés, melyik számítás rossz? A korábbi vizsgálatok tévedtek-e, amelyek csupán 1996-ig engedélyezték volna a villamos átkelését, vagy a legutóbbi felmérés túlzottan optimista? Arató Balázs, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának vezetője szerint a számítások mindkét esetben megalapozottak, helyesek. Hogy a végkövetkeztetések mégis kizárják egymást, annak az lehet az oka, hogy más és más statikai módszert alkalmaztak, s talán az sem mellékes, hogy az egyik véleményt a „hídlobby”, a másikat pedig a „közlekedési lobby” képviselői hangoztatják. Ismert, a Szabadság híd 1996- ban lesz százéves. A híd kora alapos átvizsgálást, s nagyszabású felújítást indokol. A munkálatok sokáig nem halogathatók, hiszen a háborús sérüléseket olyan anyagokkal javították ki, amelyek nem egyszerre öregednek a híd többi szerkezeti elemével. A több mint három évtizede gyártott nehéz villamosszerelvények fokozott igénybevételnek teszik ki a Szabadság hidat. A legutóbbi szakértői vizsgálatot a múlt télen végezték. Egyik péntek este lezárták a hidat, s miközben megrakott teherautók elfoglalták a számukra kijelölt helyet, a műszaki egyetem statikusai és más szakértők a pilléreken, a tartó- és feszítőelemeken elhelyezett műszerekkel mérték a terhelés következtében fellépő erőt. A vizsgálat végeredménye a vártnál is kedvezőbb lett, megállapították, a híd 2000-ig vagy még tovább is elviseli a villamos súlyát. A felújítást ettől függetlenül meg kell kezdeni, de nincs szükség a híd teljes lezárására, s teljes felújítás helyett elég néhány szerkezeti elem cseréje, javítása. Ezt azonban újabb mérésekkel kell alátámasztani. A szakértők év végéig kaptak határidőt, hogy minden szükséges információt megtudjanak a híd műszaki állapotáról. (Még tesztelik... folytatás a III. oldalon) Valahol a villamosoknak is találkozniuk kell . RÉDEI FERENC FELVÉTELE Vasárnaptól rend lesz a körúton Vasárnap 10 órakor indul az első villamos az újjáépített nagykörúti pályán. A feszített munkatempónak köszönhetően, majd két héttel a tervezett befejezés előtt, megindulhat a forgalom. MUNKATÁRSUNKTÓL Az autósok már szerda reggel végighajthattak a körúton, az útpályán ekkor szüntették meg az utolsó forgalomkorlátozást is. Ma és holnap kiszerelik a Rákóczi téren beépített váltót, s vasárnap délelőtt már a körút teljes hosszán végigmehet a 4-es és a 6-os villamos. Pénzes Istvántól, a nagyberuházás fővárosi biztosától megtudtuk, a kivitelezők nem lépték túl a vízcső cseréjére, a burkolat megépítésére és az új villamospálya kialakítására a múlt év szeptemberében meghatározott 1,6 milliárd forintos keretet. Mint ismert, a körút alatt húzódó százegy éves főnyomócső cseréjét két ütemben hajtották végre, a Podmaniczky utca és a Blaha Lujza tér között a múlt évben új, egy méter átmérőjű csövet fektettek le, de kihagyták az Oktogon alatti szakaszt. Idén a múlt évben kihagyott rész mellett a Rákóczi út és a Bérkocsis utca között folytatódott a beruházás. Az utómunkálatok egy részét a következő hetekben végzik. Az útburkolati jelek felfestése és a járdaszegélyen elhelyezett felhajtásgátló oszlopok kihelyezése a következő napokban várható. Új arculatot kap a Blaha Lujza tér is, az elbontott útszéli pavilonokat nem építik újjá, helyette új növényeket telepítenek a Frontjelentés a Blaháról BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE parkba. Városvédelmi kerttanácsadó A Budapesti Városvédő Egyesület e hónapban indítja be kertgazdálkodási tanácsadó szolgálatát. Elsősorban az egészségügyi és oktatási intézményeknek kívánnak segítséget nyújtani képzett kertészek, mérnökök és szakmérnökök közreműködésével. A tanácsadó iroda hétfőtől csütörtökig 10 és 16 óra között, pénteken pedig 10 és 13 óra között hívható a 322-3870, illetve a 322-3877-es telefonon. Továbbra sem adhatók el a várbeli bérlakások A huszonnyolc, nem műemlék, sőt még csak nem is műemlék jellegű várbeli ház lakói egyre türelmetlenebbek: noha a kormány újabb nyolc hónapot adott a lakáselidegenítőknek, a bérlők továbbra sem vehetik meg a várfalon belüli bérlakásokat. Jó néhány lakó egyenesen törvénysértéssel vádolja az önkormányzatot: a lakástörvényben foglaltak - mondják - valamennyi helyhatóság számára kötelezőek, függetlenül attól, hogy a városnak melyik fertályáról van szó. Az I. kerületi polgármesteri hivatal iletékese, Greschik Gábor lapunknak nyilatkozva elmondta: az, hogy a hozzávetőleg hétszáz vári bérlő továbbra is csak bérlő, nem az önkormányzaton múlik, hanem az Országos Műemlékvédelmi Hivatalon. A hivatal ugyanis egységes egésznek tekinti a falon belüli részt, azaz a negyed valamennyi házát műemlékként kezeli. Mindazonáltal - jegyezte meg Greschik - ez az állapot túl sokáig már nem tartható fenn: a vételi kérelmeket nyilvántartásba vették, s minthogy a törvényt végre kell hajtani, előbb vagy utóbb, de legkésőbb november 30-ig egész biztosan felkínálják vételre a huszonnyolc házat. Nagy Tiborné, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal műemlék-felügyeleti igazgatója érdeklődésünkre elmondta: az ingatlan-nyilvántartásban egyelőre nincsenek pontos adatok a várbeli épületekről, s ez akadályozza a leendő tulajdonközösség vagyonának megállapítását. A telkek egy részén a védett várfal húzódik, a Várhegy belsejében pedig számos barlang, pince található. Ezeket rendkívül nehéz elkülöníteni egymástól, s mivel a barlangok állami tulajdont képeznek, a lakáseladások előtt fel kellene mérni, hogy hol fejeződnek be a pincék, s hol kezdődnek a természetes képződmények, amelyek egyébként szintén védettek. A műemlék-felügyeleti igazgató hangsúlyozta azt is, hogy a várbéli lakások eladásával számos, általuk nem kívánatosnak minősített folyamat erősödhetne fel, így valószínűleg felgyorsulna a lakások üzlethelyiséggé alakítása, a műemlékek pusztulása. Ezt hatóságként szinte lehetetlen lenne megakadályozni, azzal viszont, hogy az I. kerület tulajdonában maradnak az épületek, az önkormányzat - mint birtokos - hatékonyabban ellenszegülhet a kedvezőtlen törekvéseknek. Sz. I. M.-B. T. Földárverési csúcs Budafokon Ahogy fogy a jegy, úgy csökken az ár Igazi földárverési csúcsot értek el a héten a főváros környéki településeken. Nagykovácsiban, ahol 62 hektárt árvereznek, kedden ötórás tárgyalás után a helybeliek egyezségre jutottak, és mintegy kétszáz, átlagosan 540 négyzetméteres parcellát szereztek, egyenként ezer forint értékű kárpótlási jegyért. Errefelé a szabad forgalomban 3000-4000 forint egy négyzetméter föld ára. Németh András árverésvezető elmondta, hogy már a jegyzőkönyvek aláírásához is hozzákezdtek. A fővárosiak számára fenntartott öt táblából eddig kettőt árvereztek el. Itt szabad licit volt, és aranykoronánként százezer forint körüli áron szereztek tulajdont. Az árverés 24- én folytatódik a budafoki sportcsarnokban. A budafoki sportcsarnokban addig is kárpótlási nagyüzem lesz, hiszen 3200 pesthidegkúti árverező verseng mintegy 100 hektárért. A helyzet itt bonyolultabb, mint Nagykovácsiban, ugyanis a II. kerülethez tartozó Rozmaring Tsz. területén az önkormányzat a távolabbi jövőben sem engedi a „beépítési egyensúly” felborulását. Ez sem vette el az árverezők kedvét, mert kezdetben egy-egy aranykoronáért 250 ezer forintot is fizettek. Sztáray Mihály, a fővárosban az árveréseket rendező Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője lapunknak elmondta, megszokott, hogy a többnapos árverések elején, amíg bírják a kárpótoltak, addig magasak az árak. Később, ahogy fogy a jegy, úgy hajlanak a megegyezésre is. Ekkor viszont, ahogy a törvény engedi, már ezerforintos aranykoronánkénti áron lehet a földhöz jutni. Miközben a kárrendezési hivatalok az árverezéssel vannak elfoglalva, a Földművelésügyi Minisztérium a hivatalok átszervezésére, a hátralévő kárpótlási feladatok ésszerűsítésére készül. Lakos László, a kárpótlási hivatalok munkáját felügyelő miniszter a Népszabadságnak elmondta, hogy valóban készül a kormány számára egy előterjesztés, amely egyik lehetőségként azzal számol, hogy az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalt az FM szervezetei közé integrálja. Most ugyanis a miniszter és nem a minisztérium felügyeli a kárpótlást. Cz. P. SZÁMVETÉS Közkönyvtárak, olvasók és forintok A SZÁZ LAKOSRA VETÍTETT OLVASÓK ARÁNYA (százalékban) 9,6 10,6 10,5 NhrS/.ABIS Ab(IRAUKA Talán a pénzhiány az oka, hogy nő a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjainak látogatottsága. A könyvtár sincs könnyű helyzetben, hiszen csökkenő bevételek, illetve támogatás mellett kellene változatlan színvonalú szolgáltatásokat nyújtania, állományát gyarapítani. Cikkünk a IV. oldalon