Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. május

1995-05-19

Jelentés Angyalföld közbiztonságáról Tavaly közel tízezer bűncse­lekményt követtek el Angyal­földön. Az esetek kilencven százaléka vagyon ellen irá­nyult, és ezek közül is a zseb­tolvajlás, a kocsifeltörés, illet­ve lopás volt a leggyakoribb. A személyek elleni erőszakos bűncselekmények száma vi­szont elenyésző - olvasható a XIII. kerületi rendőrkapitány­ság beszámoló jelentésében. Mindemellett Angyalföld nem nevezhető biztonságos kerület­nek, hiszen bűnügyi helyzete 1985­ óta jelentősen romlik. Tíz éve még csak 3500 bűnesetet regisztráltak, és ismeretlen volt a szervezett bűnözés, illet­ve a bérgyilkosság. Igaz, 1992- ben némileg sikerült megfékez­ni a bűnözés terjedését. Ennek eredményeként az elmúlt két évben már csak pár százzal emelkedik az elkövetések szá­ma. Ugyanakkor javult a kerü­leti kapitányságon a nyomozá­sok eredményessége, tíz esetből négynél elfogják az elkövetőt. Angyalföld legveszélyesebb pontjai közé tartozik például a Lehel piac, az Árpád hídi alul­járó, valamint a 26-os busz. A zsebesek jó része itt működik, és nem kevés közöttük a gye­rek. Az ismertté vált bűnelkö­vetők 30-40 százaléka már ko­rábban is összeütközésbe ke­rült a törvénnyel, de az itt elfo­­gottak közül sokan vidékiek, illetve nem kerületiek, öt-hat százalékuk pedig külföldi. Az „egyik legjobb bűnmeg­előzési módszer a rendőri je­lenlét” elvét felismerve a kerü­leti kékkabátosok több ezer órát töltenek az utcákon. Nem is eredménytelenül, hiszen ta­valy több száz gyanúsítottat fogtak el közterületen. A jelentést készítő dr. Pella László kapitányságvezető ki­emelt célnak tekinti a lakosság megítélése szerint oly jelentő­séggel bíró közterületi bűncse­lekmények megelőzését és fel­derítését. Sz. A. A. Még tesztelik a Szabadság hidat A közlekedési lobby szerint 2000-ig átkelhet rajta a villamos Ma még senki nem tudja egyértelműen megmondani, hogy med­dig közlekedhet villamos a Szabadság hídon. Másfél évvel ezelőtt a szakemberek leszögezték: 1996 január elsejétől a villamost „le kell venni” a hídról. Egy másik szakértői csoport másfajta stati­kai számításokat alkalmazva a télen arra a következtetésre jutott, hogy a nehéz szerelvények 2000-ig vagy akár tovább is biztonsá­gosan átkelhetnek. A vizsgálatok év végéig folytatódnak. MUNKATÁRSUNKTÓL Kérdés, melyik számítás rossz? A korábbi vizsgálatok tévedtek-e, amelyek csupán 1996-ig engedé­lyezték volna a villamos átkelé­sét, vagy a legutóbbi felmérés túlzottan optimista? Arató Ba­lázs, a főpolgármesteri hivatal közlekedési ügyosztályának ve­zetője szerint a számítások mindkét esetben megalapozot­tak, helyesek. Hogy a végkövet­keztetések mégis kizárják egy­mást, annak az lehet az oka, hogy más és más statikai mód­szert alkalmaztak, s talán az sem mellékes, hogy az egyik véle­ményt a „hídlobby”, a másikat pedig a „közlekedési lobby” képviselői hangoztatják. Ismert, a Szabadság híd 1996- ban lesz százéves. A híd kora alapos átvizsgálást, s nagysza­bású felújítást indokol. A mun­kálatok sokáig nem halogatha­tók, hiszen a háborús sérülése­ket olyan anyagokkal javították ki, amelyek nem egyszerre öre­gednek a híd többi szerkezeti elemével. A több mint három év­tizede gyártott nehéz villa­mosszerelvények fokozott igény­­bevételnek teszik ki a Szabadság hidat. A legutóbbi szakértői vizsgálatot a múlt télen végez­ték. Egyik péntek este lezárták a hidat, s miközben megrakott te­herautók elfoglalták a számukra kijelölt helyet, a műszaki egye­tem statikusai és más szakértők a pilléreken, a tartó- és feszítő­elemeken elhelyezett műszerek­kel mérték a terhelés következ­tében fellépő erőt. A vizsgálat végeredménye a vártnál is ked­vezőbb lett, megállapították, a híd 2000-ig vagy még tovább is elviseli a villamos súlyát. A fel­újítást ettől függetlenül meg kell kezdeni, de nincs szükség a híd teljes lezárására, s teljes felújítás helyett elég néhány szerkezeti elem cseréje, javítása. Ezt azon­ban újabb mérésekkel kell alátá­masztani. A szakértők év végéig kaptak határidőt, hogy minden szükséges információt megtud­janak a híd műszaki állapotáról. (Még tesztelik... folytatás a III. oldalon) Valahol a villamosoknak is találkozniuk kell . RÉDEI FERENC FELVÉTELE Vasárnaptól rend lesz a körúton Vasárnap 10 órakor indul az első villamos az újjáépített nagykör­úti pályán. A feszített munka­tempónak köszönhetően, majd két héttel a tervezett befejezés előtt, megindulhat a forgalom. MUNKATÁRSUNKTÓL Az autósok már szerda reggel végighajthattak a körúton, az útpályán ekkor szüntették meg az utolsó forgalomkorlátozást is. Ma és holnap kiszerelik a Rá­kóczi téren beépített váltót, s va­sárnap délelőtt már a körút tel­jes hosszán végigmehet a 4-es és a 6-os villamos. Pénzes Istvántól, a nagyberu­házás fővárosi biztosától meg­tudtuk, a kivitelezők nem lépték túl a vízcső cseréjére, a burkolat megépítésére és az új villamos­pálya kialakítására a múlt év szeptemberében meghatározott 1,6 milliárd forintos keretet. Mint ismert, a körút alatt húzó­dó százegy éves főnyomócső cse­réjét két ütemben hajtották vég­re, a Podmaniczky utca és a Bla­­ha Lujza tér között a múlt évben új, egy méter átmérőjű csövet fektettek le, de kihagyták az Ok­togon alatti szakaszt. Idén a múlt évben kihagyott rész mel­lett a Rákóczi út és a Bérkocsis utca között folytatódott a beru­házás. Az utómunkálatok egy részét a következő hetekben végzik. Az útburkolati jelek felfestése és a járdaszegélyen elhelyezett fel­hajtásgátló oszlopok kihelyezése a következő napokban várható. Új arculatot kap a Blaha Lujza tér is, az elbontott útszéli pavi­lonokat nem építik újjá, helyette új növényeket telepítenek a Frontjelentés a Blaháról BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE parkba. Városvédelmi kerttanácsadó A Budapesti Városvédő Egyesü­let e hónapban indítja be kert­gazdálkodási tanácsadó szolgá­latát. Elsősorban az egészség­­ügyi és oktatási intézményeknek kívánnak segítséget nyújtani képzett kertészek, mérnökök és szakmérnökök közreműködésé­vel. A tanácsadó iroda hétfőtől csütörtökig 10 és 16 óra között, pénteken pedig 10 és 13 óra kö­zött hívható a 322-3870, illetve a 322-3877-es telefonon. Továbbra sem adhatók el a várbeli bérlakások A huszonnyolc, nem műemlék, sőt még csak nem is műemlék jellegű várbeli ház lakói egyre türelmetlenebbek: noha a kor­mány újabb nyolc hónapot adott a lakáselidegenítőknek, a bérlők továbbra sem vehetik meg a vár­falon belüli bérlakásokat. Jó né­hány lakó egyenesen törvénysér­téssel vádolja az önkormányza­tot: a lakástörvényben foglaltak - mondják - valamennyi helyha­tóság számára kötelezőek, füg­getlenül attól, hogy a városnak melyik fertályáról van szó. Az I. kerületi polgármesteri hivatal iletékese, Greschik Gá­bor lapunknak nyilatkozva el­mondta: az, hogy a hozzávetőleg hétszáz vári bérlő továbbra is csak bérlő, nem az önkormány­zaton múlik, hanem az Országos Műemlékvédelmi Hivatalon. A hivatal ugyanis egységes egész­nek tekinti a falon belüli részt, azaz a negyed valamennyi házát műemlékként kezeli. Mindazon­által - jegyezte meg Greschik - ez az állapot túl sokáig már nem tartható fenn: a vételi kérelme­ket nyilvántartásba vették, s minthogy a törvényt végre kell hajtani, előbb vagy utóbb, de legkésőbb november 30-ig egész biztosan felkínálják vételre a huszonnyolc házat. Nagy Tiborné, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal mű­emlék-felügyeleti igazgatója ér­deklődésünkre elmondta: az in­gatlan-nyilvántartásban egyelő­re nincsenek pontos adatok a várbeli épületekről, s ez akadá­lyozza a leendő tulajdonközös­ség vagyonának megállapítását. A telkek egy részén a védett vár­fal húzódik, a Várhegy belsejé­ben pedig számos barlang, pince található. Ezeket rendkívül ne­héz elkülöníteni egymástól, s mivel a barlangok állami tulaj­dont képeznek, a lakáseladások előtt fel kellene mérni, hogy hol fejeződnek be a pincék, s hol kezdődnek a természetes kép­ződmények, amelyek egyébként szintén védettek. A műemlék-felügyeleti igaz­gató hangsúlyozta azt is, hogy a várbéli lakások eladásával szá­mos, általuk nem kívánatosnak minősített folyamat erősödhetne fel, így valószínűleg felgyorsul­na a lakások üzlethelyiséggé alakítása, a műemlékek pusztu­lása. Ezt hatóságként szinte le­hetetlen lenne megakadályozni, azzal viszont, hogy az I. kerület tulajdonában maradnak az épü­letek, az önkormányzat - mint birtokos - hatékonyabban ellen­szegülhet a kedvezőtlen törekvé­seknek. Sz. I. M.-B. T. Földárverési csúcs Budafokon Ahogy fogy a jegy, úgy csökken az ár Igazi földárverési csúcsot értek el a héten a főváros környéki te­lepüléseken. Nagykovácsiban, ahol 62 hektárt árvereznek, ked­den ötórás tárgyalás után a hely­beliek egyezségre jutottak, és mintegy kétszáz, átlagosan 540 négyzetméteres parcellát szerez­tek, egyenként ezer forint értékű kárpótlási jegyért. Errefelé a szabad forgalomban 3000-4000 forint egy négyzetméter föld ára. Németh András árverésvezető elmondta, hogy már a jegyző­könyvek aláírásához is hozzá­kezdtek. A fővárosiak számára fenntartott öt táblából eddig kettőt árvereztek el. Itt szabad licit volt, és aranykoronánként százezer forint körüli áron sze­reztek tulajdont. Az árverés 24- én folytatódik a budafoki sport­­csarnokban. A budafoki sportcsarnokban addig is kárpótlási nagyüzem lesz, hiszen 3200 pesthidegkúti árverező verseng mintegy 100 hektárért. A helyzet itt bonyo­lultabb, mint Nagykovácsiban, ugyanis a II. kerülethez tartozó Rozmaring Tsz. területén az ön­­kormányzat a távolabbi jövőben sem engedi a „beépítési egyen­súly” felborulását. Ez sem vette el az árverezők kedvét, mert kezdetben egy-egy aranykoro­náért 250 ezer forintot is fizet­tek. Sztáray Mihály, a főváros­ban az árveréseket rendező Pest Megyei Kárrendezési Hivatal vezetője lapunknak elmondta, megszokott, hogy a többnapos árverések elején, amíg bírják a kárpótoltak, addig magasak az árak. Később, ahogy fogy a jegy, úgy hajlanak a megegyezésre is. Ekkor viszont, ahogy a törvény engedi, már ezerforintos arany­­koronánkénti áron lehet a föld­höz jutni. Miközben a kárrende­zési hivatalok az árverezéssel vannak elfoglalva, a Földműve­lésügyi Minisztérium a hivata­lok átszervezésére, a hátralévő kárpótlási feladatok ésszerűsíté­sére készül. Lakos László, a kár­pótlási hivatalok munkáját fel­ügyelő miniszter a Népszabad­ságnak elmondta, hogy valóban készül a kormány számára egy előterjesztés, amely egyik lehe­tőségként azzal számol, hogy az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatalt az FM szerveze­tei közé integrálja. Most ugyanis a miniszter és nem a minisztéri­um felügyeli a kárpótlást. Cz. P. SZÁMVETÉS Közkönyvtárak, olvasók és forintok A SZÁZ LAKOSRA VETÍTETT OLVASÓK ARÁNYA (százalékban) 9,6 10,6 10,5 NhrS/.AB­­I­S Ab­­(IRAUKA Talán a pénzhiány az oka, hogy nő a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókjainak látogatottsága. A könyvtár sincs könnyű helyzetben, hiszen csökkenő bevételek, illetve támogatás mellett kellene változatlan színvonalú szolgáltatásokat nyújtania, állományát gyarapítani. Cikkünk a IV. oldalon

Next