Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. június
1995-06-02
Vélemények a fővárosi nagyberuházásokról A megkérdezettek több mint fele fejlődő városnak tartja Budapestet A Szonda Ipsos május 23-24-én közvélemény-kutatást végzett a Budapesten élő felnőtt népesség körében a fővárosi nagyberuházásokkal kapcsolatosan. A vizsgálat a beruházások, az infrastruktúra általános megítélésén túl néhány most zajló, illetve épp befejezett építkezés lakossági fogadtatására helyezte a hangsúlyt. A fővárosiak korántsem egységesek annak megítélésében, miként változott az elmúlt években Budapest infrastruktúrája, de a domináns vélemény az, hogy a helyzet javult ebben a vonatkozásban. Az itt lakók fele ugyanis azt érzékelte, hogy az utóbbi években jobb lett az utak, közművek állapota. Ezzel ellentétes tapasztalatot fogalmazott meg a fővárosiak 16 százaléka, míg 29 százaléknyian nem vettek észre semmilyen változást az infrastruktúrát illetően. Pozitív változásokról főképp a diplomások és a fiatalok számoltak be, negatívakról pedig a középkorúak. Azzal együtt, hogy a budapestiek szerint javult a város infrastruktúrája, rendkívül fontosnak tartják, hogy továbbra is legyenek olyan nagyberuházások, mint amilyen az utak, hidak vagy a közművek építése. A megkérdezettek 56 százaléka egy ötfokú skálán értékelve, a legmagasabb osztályzatot adta, ezzel azt a véleményét fejezve ki, hogy az ilyesfajta beruházásoknak nagyon nagy jelentőséget tulajdonít. Az emberek egyötöde ugyancsak lényegesnek ítélte a fejlesztést, és ezt az álláspontját négyes érdemjeggyel fejezte ki. Az adatfelvétel időpontja: 1995. május 23-24. Az adatfelvétel módja: telefonos interjúk, standard kérdőívvel. A mintanagyság: 500 fő, Budapesten. A minta összetétele arányosan képviseli a főváros felnőtt lakosságának társadalmi, gazdasági, demográfiai összetételét. Az adatok értelmezésekor számolni kell a standard mintahibával. Ennek nagysága legfeljebb plusz-mínusz öt százalék lehet, de a legnagyobb valószínűsége a közölt adatoknak van. A beruházások ellenzői nagyon kevesen vannak: mindössze hétszázaléknyian utaltak arra, hogy ezek nem igazán fontosak (ők egyes, illetve kettes osztályzattal jelezték a véleményüket). A vélemények leginkább az iskolázottság szerint differenciálódnak, mégpedig oly módon, hogy minél magasabb képzettségű valaki, annál fontosabbnak ítéli az említett nagyberuházásokat. A budapestiek többsége szerint az elmúlt években kedvező változás volt tapasztalható a főváros jelentősebb építkezésem a határidők betartásánál. A megkérdezettek nagyobbik része, 56 százaléka szerint a korábbiakhoz képest javult a szerződéses fegyelem, ennek ellenkezőjére csak hétszázaléknyian utaltak. Nem tapasztalt változást e tekintetben 17 százalék, illetve nem tudott véleményt nyilvánítani 20 százalék. Bár a budapestiek - amint azt korábbi kutatások is igazolják - általában kedvezően nyilatkoztak a mostani, a tömegközlekedést is érintő nagyberuházásokról, a többségnek (68 százaléknak) mégis az a véleménye, hogy a fővárosi önkormányzatnak még többet kellene költenie a tömegközlekedés fejlesztésére. A budapestiek 22 százaléka elégedettségének adott hangot, mondván, már ma is éppen megfelelő mennyiségű pénzt juttatnak erre a célra. Elenyésző - három százalék - volt azok aránya, akik sokallják azt az összeget, amelyet a Városháza napjainkban a tömegközlekedés korszerűsítésére szán. A központi erőforrások e célra történő átcsoportosításának az iskolázottság növekedésével egyre nagyobb a támogatottsága, és ezt a fiatalok, illetve a középkorúak körében is sokan helyeselnék. A fővárosiak 59 százaléka - az elmúlt egy-két év tapasztalatai alapján - Budapestet fejlődő városnak minősítette. Ez a vélemény a fiatalok körében a legelterjedtebb, 79 százalékuk válaszolt ekként, s az iskolai végzettség növekedésével is egyre többen tartják Budapestet fejlődőnek. A megkérdezettek 25 százalékának véleménye nem ennyire pozitív, ők inkább stagnáló városnak látják Budapestet, olyannak, ahol nem történtek igazán nagy változások. Ez a nézet főként a középkorúak között elterjedt, nagyjából az egyharmadukra jellemző. A hanyatlást hangsúlyozta 12 százalékuk. Ez a vélemény leginkább az életkor függvényében változik: amíg a fiatalok között egyáltalán nem jellemző, addig az idősek között 17 százalék tartja Budapestet hanyatló városnak. A budapestiek számára jól ismertek azok az infrastruktúrafejlesztő nagyberuházások, amelyek a közelmúltban fejeződtek be, illetve még most is zajlanak. A kisföldalatti és az Andrássy út újjáépítéséről, valamint a nagykörúti munkálatokról lényegében minden budapesti polgár hallott (95 százalék). Csaknem ugyanekkora az ismertsége annak, hogy Lágymányoson új Duna-hidat építenek (88 százalék). Köztudott az is, hogy folyik a 2-es villamos pályájának rekonstrukciója (82 százalék). A budapestiek 61 százaléka tudja, hogy a Nagykörúton, a Blaha Lujza tér és a Bérkocsis utca közötti munkálatokat a kivitelezők határidő előtt fejezték be. E tekintetben különösen az idősek voltak jól tájékozottak, körükben 77 százaléknyian utaltak arra, hogy sikerült idő előtt befejezni ezt az építkezést. (Vélemények... folytatás a III. oldalon) HA RÖVIDEN JELLEMEZNI KELLENE A FŐVÁROS ELMÚLT 1-2 ÉVÉT, MIT MONDANA, MILYEN VÁROS BUDAPEST? (a válaszok százalékos megoszlása) fejlődő város stagnáló város, ahol nem történtek nagy változások hanyatló város , nem tudja ÖN SZERINT AZ ELMÚLT ÉVEKBEN HOGYAN VÁLTOZOTT A FŐVÁROS INFRASTRUKTÚRÁJA (UTAK, KÖZMŰVEK ÁLLAPOTA STB.)? (a válaszok százalékos megoszlása) Bűnmegelőzési tanács alakul MUNKATÁRSUNKTÓL Fővárosi bűnmegelőzési tanácsot alakítanak a budapesti rendészeti és igazságszolgáltatási szervezetek. A testület létrehozását a fővárosi önkormányzat közbiztonsági bizottsága kezdeményezte. Rostás Ákos, a bizottság elnöke lapunkat úgy tájékoztatta, a bűnmegelőzési tanácsot a BRFK parancsnoka, a fővárosi tűzoltóparancsnok, a fővárosi főügyész, a fővárosi bíróság elnöke, a budapesti polgárőr szövetség elnöke, a vám- és pénzügyőrség budapesti parancsnoka és az önkormányzat védelmi bizottságának vezetője alkotja majd. A tanács elnökének Demszky Gábort kérték fel. Az ülések nem lesznek nyilvánosak. Értesüléseink szerint a rendészeti és igazságszolgáltató szervezetek vezetői első ülésükön az idegenforgalmi szezonban szükséges intézkedésekről határoznak. Ezzel egyidejűleg a bizottság fővárosi közbiztonsági alapítvány létrehozását is kezdeményezte. Az alapítvány célja a budapesti rendészeti szervek munkáját segítő és a város bűnmegelőzési, védelmi feladataival kapcsolatos kutatások, módszertani kiadványok készítésének, szoftverek kidolgozásának támogatása. Készülnek az idegenforgalmi szezonra SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Átszervezések a Városházán A tervezettnél kisebb mértékű átszervezésről tárgyaltak legutóbb megtartott ülésükön a főváros vezetői. A fővárosi önkormányzat kabinetjének ülésén a résztvevők egyebek között megvitatták azt az elképzelést is, amely szerint a főpolgármesteri hivatalon belül a jövőben önálló informatikai ügyosztályt hoznának létre, s összevonnák a települési értékvédelemmel, illetve a városrendezéssel foglalkozó szervezeti egységeket. Döntés született arról is, hogy életre hívnák a beruházási ügyosztályt, amelynek - a korábbi, lapunk által is ismertetett tervekkel ellentétben - szűkebb jogosítványai lennének a fejlesztések és a megrendelések ügyében, viszont ellenőrzési jogkört is kapna. Információnk szerint ez utóbbi azért lényeges, mert korábban a Városházán nem volt olyan részleg, amelynek a fővárosi beruházások átfogó ellenőrzése lett volna a feladata. A szervezeti változtatásokról szóló előterjesztésről várhatóan még ezen a héten tárgyalnak az illetékes bizottságok. Szakértők szerint a mostani javaslat sokkal visszafogottabb a korábbinál, hiszen nem esik szó benne például a környezetvédelmi, a közmű- és a közlekedési ügyosztályok összevonásáról. Sz. I. M. Az Elmü-sök reménykednek, hogy elkerülhető lesz a sztrájk MUNKATÁRSUNKTÓL A Budapesti Elektromos Művek Részvénytársaság (Elmü Rt.) szakszervezeti bizottságának elnöke, Bánkúti Béláné közölte: cégénél továbbra sincs sztrájkhangulat. Bár az Elmü alkalmazottai és szakszervezeti bizottsága egyetértenek a Villamosipari és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének május közepén közzétett nyilatkozatával, bíznak a kormánnyal folytatott tárgyalások sikerében. A részvénytársaság dolgozói tökéletesen tisztában vannak azzal, mekkora károkat okozna a városban egy esetleges sztrájk, ezért nagyon remélik, hogy nem kell ehhez a fegyverhez folyamodniuk - hangsúlyozta az elnök. Arról, hogy mit jelentene Budapesten a kötelező minimális szolgáltatás, nem tudott nyilatkozni, erről a két szakszervezet ugyanis csak sztrájkba lépés előtt döntene. Emlékeztetőül: a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének integrációs tagozata nemrég sztrájkbizottságot alakított, hogy az ágazat privatizációja során érvényt szerezhessen a munkavállalók érdekeinek. A többségi állami tulajdon megtartását és foglalkoztatási garanciákat követelnek. Szúnyogháború földön, égen Tökéletes védelem sehol sem létezik Píz Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete tegnap reggel riadót fújt, és ezzel elkezdődött az idei szúnyogháború. Jobb később, mint soha: óvatos becslések szerint máris két hetet, a borúlátóbbak szerint legalább egy hónapot így is késtek a hadüzenettel. A csúszás oka, mint az ilyen csúszásoké általában, ezúttal is a nehéz anyagi helyzet. A fővárosi ÁNTSZ pénzügyi kondíciója már tavaly sem volt túl jó, ez az idén sem javult, annyira nem, hogy a maguk erejéből ismét képtelenek lettek volna nekilátni - ahogy ők nevezik - a szúnyogritkításnak. Noha a legilletékesebbet, a minisztériumot leszámítva minden más illetékes minden alkalommal felhívja a figyelmünket, hogy a szúnyogirtás állami feladat és nem fővárosi, az ÁNTSZ ismét a Városházától kapta meg hozzá a pénzt. Kedden írták alá a szerződést 14 millió forintról, amelyet három részletben utalnak át, az elsőt a jövő héten. Az ÁNTSZ epidemiológiai főosztályának vezetője, dr. Bánki György lapunk érdeklődésére elmondta: először a földi lárvairtók lendülnek támadásba; az első frontot a Duna árterületén nyitják meg, azaz a mindig kritikus Római-parton, a Palotai-, a Nép- és a Hajógyári-szigeten, aztán Téténynél, a patakok és a tavak mentén, a parkokban és a ligetekben. A terv szerint még a jövő héten is a földön zajlik a harc, ekkor azonban már a kirepült szúnyogokat gyilkolják. Az offenzíva igazából június 12-e után teljesedik ki: ekkor száll fel Zsámbékról a szúnyogok réme, a permetező helikopter, az aztán elintézi az utolsó túlélőket is. Azaz, maradjunk tárgyilagosak: a túlélők kilencven százalékát. Tökéletes szúnyogirtás ugyanis sehol nincs, még Amerikában sem. B. T. A Víziváros lehetne az új belváros Interjú az I. kerület polgármesterével A Víziváros idegenforgalmi szempontból Budapest egyik legfontosabb kerülete. Polgármesterével, Katona Tamással készült interjúnk a III. oldalon olvasható. Szandelszy Béla felvétele