Népszabadság - Budapest melléklet, 1995. november
1995-11-03
1995. november 3., péntek A kényszer szülte busz Amikor Ali, a kétméteres török kosárlabdázó megkérdezte tőlem a salfordi egyetem büféjében, hogy honnan jöttem, én azt hittem, elég lesz, ha bemondom a kulcsszót, Hungary. Ám Ali csak a fejét ingatta, később pedig szabadkozott, hogy az aranykorban, ugye, ők annyi helyen előfordultak, minálunk meg — éppen én mondtam - csak százötven évig, és őt sosem érdekelte igazán a történelem. Később viszont felderült a képe, és azt kérdezte, ugye, mi, magyarok gyártjuk azokat a mókás másfél buszokat, amelyek Isztambul utcáin olyan jó szolgálatot tesznek. Megvallom, számomra ez volt a megvilágosodás pillanata. Ahhoz a nemzedékhez tartozván, mely csak hírből ismeri az ülő kalauzt, és elavultnak látja a nevében is újnak minősített UV-villamost, bizony sohasem gondolkodtam el a csuklós busz morfológiáján. Mit tudtam én, hogy a csuklós járműveket tulajdonképpen a kényszer szülte, hogy az ötvenes évek rettenetes csúcsforgalmi zsúfoltságán enyhítendő, maguk a közlekedési vállalatok (így, többes számban, hiszen még több év választ el minket a BKV megalakításától) kezdték el barkácsolni azokat a még működőképes és a bontásra megérett járművekből. A csuklós autóbusz például szinte pillanatok alatt született meg. Az első darab a városligeti ipari vásáron szállította a látogatókat, hatalmas sikerrel. Néhány hónap múlva már készen állt az első sorozat: éppen harmincöt éve, 1960. november 2-án indult meg a próbajárat a 12-es vonalán, hogy aztán két héttel később már megszokott dologgá váljon a nagyobb, kényelmesebb - másfél - buszok jelenléte a Körúton. N. K. J. A gettósodás veszélye fenyeget 660 milliárd lenne a pesti oldal számlája ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL A kerületi városrehabilitációs programok közül a Ferencvárosban a Ferenc tér és a Tompa utca által határolt területen működő SEM IX. indult a legkorábban. Korompay Katalin szerint sikerük részint annak az előnynek tulajdonítható, amihez a Fővárosi Tanács korábbi hatmilliárdos befektetésével juttatta a kerületet. Az viszont tagadhatatlan - tette hozzá hogy a ferencvárosiak jól aknázták ki ezt a lehetőséget. Az arányok azonban elgondolkodtatók: a hatvan eladott telek „árából” csupán tíz házat újítottak fel. Ez az 1992- ben újrakezdett ferencvárosi program friss mérlege. A SEM IX. a közelmúltban újabb tervvel állt elő, a Vágóhíd utca környékén lévő lerobbant iparterületet lakó-, pihenő-, illetve egészségügyi negyeddé alakítanák át. A Fővárosi Közgyűlés örömmel fogadta az előterjesztést, és jóváhagyta a kért övezetmódosításokat. A fővárosi önkormányzat - szövetkezve a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal, valamint a kerületekkel - két, egymástól igen eltérő adottságú területen - a déli Belvárosban, illetve a Józsefvárosban - keresi a rehabilitációnak a piaci viszonyokkal összhangban lévő módszereit. Az alsó Váci utcán elsősorban az épített környezet pusztulását kívánják ily módon megállítani, míg a Práter utca környékén a visszafordíthatatlan szociális és fizikai lezüllés, illetve a gettósodás folyamatának megállítása a cél. A belvárosi terv már elkészült, a józsefvárosi várhatóan januárban kerül ki a tervezői irodából. A tervek megvalósításához azonban nem kevés pénz szükségeltetik. A KTM megbízásából készült rehabilitációs számvetés szerint a Dunától a Hungária körútig terjedő városrész felújítása 660 milliárd forintjába kerülne a tulajdonosoknak és az államnak. A szakértők ugyan azt remélik, hogy az épületek helyreállításából később 250 milliárd forintnyi tiszta nyereséghez juthat az ország, vált,arra a kérdésre ők sem tudtak válaszolni: ki előlegezi meg ezt a pénzt? A fővárosi önkormányzat szakértői egyelőre kisebb léptékben gondolkoznak. Úgy vélik, hogy a kerületrészekre vonatkozó rehabilitációs programok a foghíjtelkek, bontásra ítélt házak telkeinek értékesítésével, a befektetők különféle praktikákkal való bevonásával, valamint a korábbi privatizációs bevételek felhasználásával valósíthatók meg. A SEM IX.-nek mindenesetre sikerült. A városszépítőket azonban nem csupán az esztétikai szándék hajtja, hanem az a felismerés is, hogy ezek a házak részei a nemzeti vagyonnak és a magyar kulturális hagyatéknak. Szalai Anna A vállalkozók ötöde veszteséges ► FOLYTATÁS AZ I. OLDALRÓL Budapesten 1992 januárja és 1995 júniusa között 966 jogi személyiségű cég jelentett csődöt és 2,8 ezret számoltak fel. A fővárosi vállalkozások bevételeik nagyságát tekintve is igen nagy eltéréseket mutatnak. Az egyéni vállalkozóknak például alig több mint negyede éri el az évi egymillió forintos határt. Ebben a csoportban és ebből a szempontból hagyományosan a kiskereskedők az abszolút elsők, a kisiparosok a másodikok, utolsók a szellemi szabadfoglalkozásúak. Mindent egybevetve Budapesten a vállalkozásoknak csupán hatvan százaléka nyereséges, huszonöt százaléka se nem nyer, se nem veszít, a többiek veszteségesek - állapítja meg Vadász György. B. T. UTAK ÉS UTASOK • Delegáció érkezése miatt tilos megállni november 4-én 10 óráig az V., Kossuth Lajos téren és a VI., Munkácsy Mihály utcában, november 3-án 8-22 óráig az I. kerületben a Szentháromság téren körben, az V., Kempinski Szálló előtt mindkét oldalon, valamint a XL. Hősök terén. • Zuglóban a Szugló utcában közművezeték épül, ezért a fél útpályát a Róna utca és a Nagy Lajos király útja között több helyen lezárták. • A VI., Andrássy úton megkezdték a közvilágítási hálózatépítési munkákat, emiatt a Bajcsy-Zsilinszky út és az Oktogon között időszakos forgalomkorlátozások várhatók december közepéig. • A Szentendrei HÉV vonalán november 4-től szombaton és munkaszüneti napokon a téli menetrend lép életbe. • Kerékpárosverseny miatt forgalomkorlátozásra kell számítani november 4-én 9 órától a 11-es számú főút fővárosi szakaszán, a Szentendrei úton kifelé Pilisig. A táv 95 km. Szintén kerékpárverseny lesz november 4-én 10 órától a III., Attila utca-Kalászi utca-Nánási út-Barát patak utca-Kossuth Lajos üdülőpart-Rómaipart-Nánási köz-Nánási út- Kalászi utca útvonalon. A távhossz 22 km. A 12 km-es táv résztvevői 11 órakor rajtolnak, szintén a III. kerületben, az Attila utcából. BUDAPEST Délutántól itt a korcsolyaszezon Nyaranta görkoripályává alakítanák a tómedret A jövő év elejétől a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerül a Műjégpálya. A tulajdonosváltásról szeptember óta folynak a tárgyalások, és a vagyonátadás lebonyolítása december 31-ig megtörténik. Az idei korcsolyaszezont még a régi tulajdonos, a Népstadion és Létesítményei Vállalat készítette elő, így az átadásig ők állják a működtetési költségeket és őket illeti meg a haszon is. A Műjégpálya igazgatói posztjára pályázatot írtak ki, amelyre hatan jelentkeztek. A pályázatok elbírálása jelenleg folyik. A főváros a jégpálya műszaki alkalmazottait átveszi és tovább foglalkoztatja. A fővárosnak komoly tervei vannak a városligeti Műjégpályával, mondta Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes. A legfontosabb teendők közé tartozik a pálya és a hozzá tartozó épületek rekonstrukciója, valamint a zökkenőmentes üzemeltetés feltételeinek megteremtése. A Műjégpálya téren a budapestiek legkedveltebb szórakozóhelye, Szolnoki Andrea viszont szeretné, ha ez nyáron is így lenne. A főpolgármester-helyettes szerint nyáron görkorcsolyapályát alakíthatnának ki a tó egy részén. Tovább folytatódik a fővárosi korcsolyaoktatási program, amely két évvel ezelőtt kezdődött, s azóta több ezer fővárosi gyerek tanulhatott meg korcsolyázni - ingyen. Idén közel száznegyven iskola és óvoda - mintegy tízezer kisgyerek - jelentkezett a programra. Az oktatás várhatóan november 13- án kezdődik és február 28-án fejeződik be. Először az óvodák nagycsoportosai korizhatnak majd, utána az általános iskolák alsó tagozatosait társítják erre a sportra ingyen az oktatók. A foglalkozások reggel nyolc és délután egy óra között lesznek. A program mintegy 4- 4,5 milliós számláját a fővárosi önkormányzat, az OTSH, a Testnevelési Egyetem és a Mentálhigiénés Programiroda finanszírozza. A budapestiek példáját követve a tizennégy vidéki jégpálya is bekapcsolódik a programba. A városligeti Műjégpálya az idén néhány nappal előbb nyit, mint tavaly. A korcsolyázni vágyók már november első hétvégéjén, ma délután négy órától kipróbálhatják a jeget. A jegyárak tavaly óta nem változtak, így a napi belépő most is 200 forint, a tíz alkalomra váltott bérlet kétezer, a nyugdíjasbérlet ezerkétszáz forint. A tavalyi szolgáltatások (ruhatár, büfé stb.) idén is változatlanok. A korszak között naponta két ajándékcsomagot sorsolnak ki. L. K. Ez itt még a tavalyi hó BÁNHALMI JÁNOS FELVÉTELE (Újra az Ady moziról Újabb fórum témája volt a wekerlei főtéren álló volt Ady mozi, melyben szórakoztatócentrumot szándékozna nyitni a korábbi bérlő, a reménybeli vásárló, a belvárosi Fregatt Pubot is üzemeltető cég. (Fő attrakciójuk a Buddy Holly életéről szóló musical bemutatása volna.) Zupkó Gábor kispesti polgármestert felhatalmazta ugyan a testület, hogy aláírja az adásvételi szerződést, ám ő - a tiltakozások miatt - nem élt e jogával. Október utolsó napján ismét találkoztak egymással a fregattosok és az érintett lakók. A térség egyik önkormányzati képviselője, Balaton Péter érdeklődésünkre elmondta: a fórumok tapasztalatai alapján azt javasolja a polgármesternek, hogy ne adják el az Ady mozit. Komma László ügyvezető arról tájékoztatott, hogy ha cége nem veheti meg a mozit, akkor nagy valószínűséggel lemond wekerlei tervéről, a Fregatt New Orleansról. Zupkó Gábortól megtudtuk, november 21-én újból a képviselő-testület elé viszi az Ady mozi ügyét, s ha a vevő nem tudja vállalni a kért garanciák teljesítését, akkor új pályázatot írnak ki az épület hasznosítására. A kerület álláspontja szerint egyébként - bár még tart a pereskedés miatta - nincsen hatályos bérleti szerződés sem a két fél között, mivel a bérlő nem fizette a díjat, az önkormányzat pedig ezért felmondta a megállapodást. P. D. A közvélemény-kutatás a prostitúcióról A józsefvárosi képviselő-testület legutóbbi ülésén további átdolgozásra visszaadta Csécsei Béla polgármesternek azt az előterjesztését, amelyben a kerület arculatának megformálására tett javaslatot - jelentette az MTI. A tervezet szerint egyebek mellett felmérést készítenének a kerületben arról, miként vélekednek az ott lakók a prostitúcióról. Madách, New York: Nemzeti? Nincs pénz, nincs pénz, nincs pénz - ez derült ki (ismét) a budapesti színházak helyzetéről szóló tegnapi sajtóbeszélgetésen. A Pallas Páholyban megrendezett összejövetelen Kerényi Imre, a Madách Színház igazgatója úgy vélte, a főváros nem olyan jó gazdája a teátrumoknak, mint a vidéki önkormányzatok. A Madách Színház felújítása például késik, miközben a homlokzatról 35,2 kilogrammos kődarabok zuhannak a járókelők közé, és az épület egyik sarka is megsüllyedt... Schiffer János főpolgármester-helyettes hangsúlyozta: a fővárosi önkormányzathoz tizenhárom, de lehet, hogy a közeljövőben tizenöt színház tartozik majd. Ezek az épületek valóban leromlott állapotban vannak, de most nincs 7-8 milliárd forint a rekonstrukcióra. Szabó István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium osztályvezetője a Nemzeti Színház New York-palotába költöztetéséről szólt, ami „színházszakmai szempontból megvalósítható lenne”. Ráday Mihály szerint azonban a Nemzeti Színház megépítése az Erzsébet téren ugyanannyiba kerülne, mint egy megvalósíthatatlan terv kivitelezése a New York-palotában. Egy magánbeszélgetésre hivatkozva elmondta: a kultuszminiszternek tetszik a terv, amit a fővárosi képviselő így kommentált: egy hozzá nem értővel mindent el lehet hitetni. Kerényi Imre úgy vélte, hogy ha a nagy álmok megvalósítására nincs pénz, meg kell elégedni a kisebbekkel. Ráday viszont kijelentette: ha ennyire kevés a pénz, akkor újítsák fel a Madách Színházat, s tegyék ki a táblát. Nemzeti Színház. Sz. I. M. □ A VII. kerületi önkormányzat vezetői is a sajtóból hallottak először a Postabank és a művelődési tárca tervéről, miszerint az évek óta lakatlan és eladhatatlannak bizonyult New Yorkpalotát Nemzeti Színházzá alakítanák át. Ez már csak azért is különös, mert ez év tavaszán az erzsébetvárosi elöljárók mindkét féllel tárgyaltak, de ők nem tettek említést a grandiózus elképzelésről - mondta egy sajtóbeszélgetésen Toperczer Ferenc, Erzsébetváros alpolgármestere. Az alpolgármester szerint a Dohány utca és a körút sarka a forgalmi viszonyok miatt tökéletesen alkalmatlan nemzeti színház céljára, ráadásul a kerülettel senki sem egyeztette a nemrégiben elkészült, többek között Kerényi Imre által jegyzett tanulmány egyik ötletét, amely szerint az Osvát utcát korlátozott forgalmú szervizúttá alakítanák át. Ez egyébként ellentétes a most készülő RRT- vel - amely az Osvát utcában parkolóházzal számol - és a környék jellegével is. Értesüléseink szerint a terv megvalósulása esetén a kerületre és a fővárosra nézve az is hátrányt jelenthet, hogy a Postabank ingyen (beépítetlen cseretelek fejében) kívánja felajánlani a New York-palotát az államnak: ebben az esetben ugyanis eleshetnek a telekár őket megillető hányadától. A sajtóbeszélgetésen részt vevő építészek, így Ligeti Béla, az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színház elsődíjas pályaművének alkotója és Bardóczy József, aki a Madách sétányt tartaná alkalmas helyszínnek, egyaránt a terv ellen foglaltak állást. Ligeti Béla arra is felhívta a figyelmet, hogy a New York-ház átalakítása semmivel sem lenne olcsóbb - mintegy 6,5 milliárd forint -, mint az Erzsébet téri terv némileg egyszerűsített megvalósítása. Véleménye szerint ugyanakkor csak ez az utóbbi nyújthatna végleges megoldást a Nemzeti Színház három évtizedes gondjára. N. K. J. NÉPSZABADSÁG I1J MARGÓ Temetői kalauz A Fővárosi Temetkezési Intézet Rt. vezetősége egy - reményei szerint színes - képekkel illusztrált temetői kalauz kiadását tervezi. Amint azt Ladányi Jenő, az intézet igazgatója lapunknak elmondta, a budapesti temetőket és sírkerteket bemutatni hivatott könyv anyaga már összeállt, így ha nem szólnak közbe az anyagiak, már 1996 első fél évében napvilágot láthat a kiadvány; a címe Budapesti temetői séták lesz. Vásár a véradókért A Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete november 7. és 11. között szociális vásárt szervez a VII. kerületben, a Dob utca 59. alatt. A vásáron svájci és olasz használt ruhákból, valamint háztartási textíliákból válogathatnak az érdeklődők. Az amúgy is alacsony árakból további kedvezményt kapnak mindazok, akik igazolni tudják vöröskeresztes tagságukat vagy azt, hogy önkéntesként segítik a szervezet munkáját. A ruhaakció bevételét az egészségileg vagy egzisztenciálisan válsághelyzetbe került véradók között osztják szét, a „Vöröskereszt a véradókért” alapítványon keresztül, amely évről évre egymillió forinttal támogatja a rászorulókat. A fővárosban egyébként immár a háromszázat is eléri azoknak az önkénteseknek a száma, akik életükben már több mint ötven alkalommal adtak vért - tájékoztatta lapunkat a budapesti szervezet illetékese. Nagyban érik a banán A XXIII. kerületi nagybani piacon a napokban átadták az új, 5400 négyzetméter alapterületű banánérlelő-, illetve hűtőcsarnokot. Az egy év alatt tető alá hozott létesítmény évente mintegy 50 ezer tonna banán érlelésére és hozzávetőleg százvagonnyi gyümölcs hűtésére alkalmas. Összehasonlításképpen: Magyarország éves érléltbanán-igénye nagyjából 75 ezer tonna. A nagybani piac igazgatójának tájékoztatása szerint néhány héten belül üzembe helyezik a be- és kihajtókat ellenőrző mágneskártyás beléptető rendszerüket, a jövő év elején pedig a piac felhozatalát és árait naprakészen nyilvántartó számítógépes információs hálózatukat. Fórum Újpest közbiztonságáról A IV. kerületi önkormányzat 1995. november 16-án délután fél hatkor lakossági fórumot tart az Ady Endre Művelődési Központ kamaratermében. A fórum témája a kerület közbiztonságának helyzete és a lakosság nyugalmát, közérzetét befolyásoló cselekményekkel kapcsolatos rendőri tevékenység lesz. A polgárok a kerületi rendőrkapitányság, az önkormányzat és a polgárőrség vezető képviselőinek tehetik fel kérdéseiket, mondhatják el véleményüket a rendőrök, közterületfelügyelők, polgárőrök munkájáról. A gázról jelentik A Fővárosi Gázművek Rt. októberben köbméterenként átlagosan 33,9 megajoule fűtőértékű földgázt szolgáltatott a budapesti fogyasztóknak - jelentette a részvénytársaságtól kapott tájékoztatásra hivatkozva az MTI.