Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. február
1996-02-02
Őskáosz a parkolásban Kisgazdavélemény a főváros vezetéséről Hogyan ítéli meg a Független Kisgazdapárt a fővárosi önkormányzat munkáját? - erről kérdeztük a párt közgyűlési frakcióvezető-helyettesét. Rostás Ákos visszatekintéssel kezdte válaszát: az FKGP csak a legutóbbi választások után került be a Fővárosi Közgyűlésbe. A frissen megalakult képviselőcsoport igyekezett konstruktív ellenzékként fellépni, ami azt jelentette, hogy nem csupán bíráltak, hanem javaslatokat is megfogalmaztak a problémák megoldására. Ez jó ideig megfelelőnek bizonyult, s a jövőben is ilyen magatartást kíván tanúsítani az FKGP. A város vezetése azonban nem úgy fogadta törekvéseiket, ahogyan azt a párt elvárta volna - jegyezte meg a politikus. A kisgazdák szerint a főváros irányítói igyekeznek erőszakos úton érvényesíteni elgondolásaikat. A frakcióvezető-helyettes példaként néhány, az elmúlt időszakban született döntést említett. Ilyen vitatható határozat volt szerintük a gépjárművek súlyadójának emelése. Minél többször hallgatják ugyanis vissza a közgyűlési hanganyagot, annál inkább az a meggyőződésük, hogy ezt az adónemet a képviselők nem fogadták el, mert a körülmények nem feleltek meg az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak. Nem csupán ezért kifogásolják a súlyadót, hanem amiatt is, mert fővárosi szinten is bizonyítja a vállalkozásellenességet. A helyi iparelűzési adó és a súlyadó emelése inkább elriasztja az iparosokat, kereskedőket - véli Rostás. A súlyadó esetében például joggal lehet attól tartani, hogy a cégek az agglomerációs településeken jelentik be járműveiket, hiszen a tehergépkocsik adóját is jelentősen növelték Budapesten. Azokat a határozatokat azonban, amelyek növelik a polgárok mozgásterét, elfogadta a kisgazdapárt is - tudtuk meg. Jóváhagyták a korábbi és igen korszerűtlen városrendezési szabályzat módosítását. Az országos program előtt elkészült fővárosi bűnmegelőzési koncepcióban pedig valamennyi párt magas színvonalú elképzeléseit sikerült ötvözni - tette hozzá némi elégedettséggel a közbiztonsági bizottság elnöki tisztét is betöltő kisgazda képviselő. Elégedetlenek viszont a főváros vezetésével amiatt, hogy még ma is hiányzik a lakásépítési koncepció, holott ez Demszky Gábor egyik legfőbb választási ígérete volt. E kérdés megoldását egyébként minden párt a zászlajára tűzte, a különbség csak az, hogy a kisgazdapárt be is tartotta volna ígéretét - jelentette ki Rostás, hozzáfűzve: ad hoc jellegű intézkedések tanúi lehetünk a közlekedés ágazatában is. (Őskáosz... folytatás a 19. oldalon) i. Jöhet az árvíz, a várost nem önti el Az árvíz az, amitől a fővárosiaknak a természeti katasztrófák közül biztosan nem kell tartaniuk. Budapest elsőrendű védelmi rendszerrel rendelkezik, ezért a szakemberek elképzelni sem tudnak akkora áradást, hogy a víz túlcsorduljon a felső rakparton, és elöntse a várost. A fővárost fenyegető árvizek jellege jelentősen megváltozott az elmúlt néhány száz évben. A múlt század végéig a jeges áradások okoztak komoly gondokat, ezek azóta a megelőző védekezésnek és a kevésbé hideg teleknek köszönhetően jobbára megszűntek. Manapság inkább a zöldár lép ki a rakpartokra. A kettő közötti alapvető különbség az, hogy a jeges ár kemény telek végén támad, amikor a folyó teljesen befagy. Egy hirtelen jött olvadás következtében felduzzad a Duna és a nagyobb mennyiségű víz magával sodorja a felszakított, zajló jeget. A zajlásból azonban könnyen alakulnak ki jégtorlaszok a zátonyok között, illetve ha a sodródó jégtáblák még álló jégmezőbe ütköznek. A jégtorlaszok fölött keletkezik a jeges ár, amely nemcsak azért veszélyes, mert nagyon gyorsan alakul ki, hanem mert a rohanó folyón sodródó jégtáblák is nagy károkat tudnak okozni. A jeges ár ellen többféle módon lehet védekezni. Ha a kemény hidegben beállna a Duna jege, s így katasztrófahelyzet jönne létre, azonnal színre lépne az országos árvízvédelmi (jégtörő) flotta. Ha mégis kialakul a jeges ár, még mindig lehet kísérletezni a víz útját elzáró jégtorlaszok felrobbantásával. Ezzel egyébként 1940 márciusában próbálkoztak először, amikor az árvíz 824 centiméterrel tetőzött Budapestnél. Ebbe a kategóriába tartozik egyébként a főváros történetének legnagyobb árvízkatasztrófája, az 1838. március 15-én 1029 centiméterrel tetőző ár. Sem azelőtt, sem azóta nem mértek akkora vízállást a fővárosban, mint a 153 halálos áldozatot követelő áradáskor. Az anyagi kár is jelentős volt, 3178 ház dőlt össze, 1363 pedig súlyosan megrongálódott. Ferencváros házainak például nyolcvan százaléka, Albertfalván az összes lakóház elpusztult, és Csepelen sem maradt állva ötnél több. A május végén, nyár elején kialakuló zöldárak ekkora károkat nem okoznak. Az ilyen áradást a Duna vízgyűjtő területének háromezer méteres hegyeiben meginduló olvadás és egy nagyobb esőzés együttes hatása okozza. A különböző típusú áradásokon kívül a szakemberek számon tartják az úgynevezett százévenkénti mértékadó árvizet is. Ennek magassága 870 centiméter körül van, és már igencsak esedékes, hiszen utoljára 1876-ban fordult elő. Az 1965-ös nagy árvíz, bár a század legmagasabb vízállásával tetőzött, jó húsz centivel elmaradt a mértékadótól. Félni azonban nem kell. A fővárosi védművek a Vigadó téren mért tízméteres vízállásig képesek megóvni a várost az áradástól, ilyen magas víz kialakulására azonban gyakorlatilag semmi esély sincs. (Jöhet... folytatás a 19. oldalon) Az ár gyakran eléri a rakpart alsó kövét. SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Alkotmánybíróság előtt a szemétdíjrendelet A kispesti lakásfenntartók és -kezelők jog- és alkotmánysértőnek tartják a Fővárosi Közgyűlés szemétdíjrendeletét, s ezért január 19-én felülvizsgálati kérelemmel fordultak az Alkotmánybírósághoz. A fővárosi szemétdíjrendelet egyrészt jog- és alkotmánysértő, másrészt betarthatatlan - állítja Finta Zsolt, a Simonyi Zsigmond Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke a kispesti Vigadóban rendezett szerdai sajtótájékoztatón. Meghatározza ugyan az egy főre jutó napi szemétmennyiséget, ám a szolgáltatás díját a kihelyezett tárolóedény nagyságához igazítja, így nem lényeges, hogy egy ember tényleg három litert szemetel-e egy nap - mint ahogy azt a rendelet állítja - és az sem, hogy a konténer tele van-e vagy csupán félig. Csak az számít, hogy mekkora a kuka és milyen gyakran viszik el. A rendelet ezenfelül diszkriminatív is a többlakásos, főként panelházakban élő emberekkel szemben, mivel ők nem részesülhetnek azon kedvezményekben, melyek a családi házas övezetben élőket megilletik. Az FKFV ráadásul olyan feladatokat ró a közös képviselőkre, amelyekhez semmi közük - panaszolja Finta Zsolt. - A lakóházkezelőknek ugyanis nem feladatuk a lakásban élők számának, nyaralási, szemetelési szokásaiknak nyilvántartása - teszi hozzá Tímár Béla, a Kispesti Épület- és Lakáskezelők Fórumának szervezője. - Nem feladatuk továbbá a tisztességesen fizetők pénzéből pótolni a hátralékosok szemétszállítási díját. Az FKFV szolgáltató vállalat, így elvárható lenne tőle, hogy maga szedje be szolgáltatásának ellenértékét a lakosságtól, ahelyett, hogy önkényesen a házkezelőket, illetve a közös képviselőket bízná meg ezzel. Előbb-utóbb persze úgyis rákényszerülnek erre, de addig sem kellene az egyetemleges felelősség jelszavával fenyegetőzve összeugrasztani a lakókat, illetve kifizethetetlenné duzzasztani a számlákat. A tárolóedényekkel való spórolás pedig, amit egyébként maga az FKFV javasolt, visszalépés a higiéniai szokások területén. A kispesti lakáskezelők szerint a közművállalatok magatartása - a kollektivista szabályozás - rövid időn belül ellehetetleníti a társasházakat. Sz. A. A. (A szemétről és a szemétdíjról szóló összeállításunkat a lap 21. oldalán olvashatják.) Csak az számít, mekkora a kuka és milyen gyakran ürítik bánhalmi János felvétele Vita a bevételek elosztásáról A budapesti önkormányzatok bevételeinek elosztásáról szóló rendeletet nemrégiben jóváhagyta a Fővárosi Közgyűlés. Atkári János főpolgármesterhelyettes sajtóbeszélgetésen cáfolta, hogy ily módon a főváros a kerületeknél jobban járt volna. Bizonyos bevételek elosztásakor a főváros, mások esetében a kerületek kaptak többet - tette hozzá. Atkári nem értett egyet azzal sem, hogy a rendelet miatt csődhelyzetbe kerülhetnek egyes városrészek. Úgy vélte: bizonyos, pénzügyi nehézségekkel küzdő kerületek a nagyobb elosztási rendszerre hárítják a felelősséget más jellegű gazdasági problémák miatt. Zupkó Gábor, Kispest polgármestere azt emelte ki, hogy tíz budapesti kerületben a működési forráshiány jelenleg meghaladja a költségvetés tíz százalékát. A XIX. kerület első embere szólt arról is, hogy jelentős eredmény annak a támogatási alapnak a létrehozása, amelyből a legnehezebb helyzetben lévő városrészek kaphatnak pénzügyi segítséget. Cselovszki Zoltán, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lapunknak kijelentette: lehet, hogy egyedileg is előfordulnak hibák a kerületek gazdálkodásában, az azonban, hogy tíz városrész tévedjen egyidejűleg már nehezen képzelhető el. Cselovszki - Atkári kerületeket érintő bírálatát elutasítva - azt javasolja, hogy a fővárosi önkormányzat 1996 második felében szánjon további összegeket a csődveszélybe kerülő városrészek támogatására. Bár az újpesti képviselő-testület leszavazta indítványát, Derce Tamás IV. kerületi polgármester - mint azt az MTI- nek elmondta - az Alkotmánybírósághoz fordul a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott forrásmegosztási rendelet miatt. Lépését Derce azzal indokolta, hogy a fővárosi önkormányzat jogtalanul vont bele pénzeket az elosztásba, miközben szerinte csak négy tétel fölött rendelkezhetne. Sz. I. M. Drágulnak a piaci standok Az új Csapi-igazgató óvatosabban dönt A fővárosi Csarnok- és Piacigazgatóság frissen kinevezett igazgatója, Dénes Ákos, egykori bíró, aki a magánszférát hagyta ott új beosztása kedvéért, nem akar még egy olyan évet a Csapinak, amilyen a zűrös 1995-ös esztendő volt. A furcsa ügyletei miatt értékes pontokat vesztett piacigazgatóságon ezért januártól új rendszer működik, amelynek az a lényege, hogy a Csapi vezetése minden komolyabb döntése előtt meghallgatja a cég megfelelő fórumainak véleményét. Dénes emellett a szakmai szervezetekkel is - Kisosz, Kofa Kamara stb. - elődeinél szorosabb kapcsolatot szeretne tartani. Dénes Ákos lapunk érdeklődésére elmondta: vezetőtársaival együtt sorban áttekintik a Csapi szakmai területeinek működését, majd ezek elemzése után új stratégiát dolgoznak ki. A stratégia lényege: többféle szolgáltatás és magasabb színvonalú működtetés, a fizetőképes kereslet figyelembevételével. (Drágulnak... folytatás a 19. oldalon) Nagy vásár a csarnokban SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE