Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. március
1996-03-12
1996. március 12., kedd. XVI. kerület: se név, se címer Nevet adni, különösen egy kerületnek, nem könnyű feladat, hiszen roppant fontos, hogy legyen jó hangzású, félreérthetetlen, ugyanakkor kifejező és a kerület lényegét jelképező. Mindez persze csak az új nevekre igaz, hiszen a régieket elfogadjuk úgy, ahogy vannak. Egy új névvel azonban egészen más a helyzet. Arra pályázatot kell kiírni, a javaslatokat szakértőkkel és a polgárokkal véleményeztetni, azután dönteni. Végül pedig el kell fogadtatni a döntést. A XVI. kerület képviselői még tavaly tették fel a kérdést: miért nincs nekünk nevünk, mint mondjuk, a soroksáriaknak, az újpestieknek vagy a ferencvárosiaknak? S miért nincs címerünk sem? Kiírtak hát egy pályázatot. Nyolcvankilenc polgárnak támadt névötlete, összesen 161. A zsűri négyet választott ki ezek közül. Az „Ilona-kertváros” elnevezés Beniczky Gáborné gróf Batthyány Ilona helyi földbirtokosra emlékeztetett volna, aki igen sokat tett ezért a területért. A „Pestszentmargit”, illetve a „Margitváros” a kerület történelmi múltjára emlékeztetne, lévén a területet IV. Béla a nyulak-szigeti apácáknak adományozta, és közel háromszáz évig az övék is maradt. A „Szilaskertváros” elnevezéshez ugyan nem érkezett magyarázat, ám a helyi közvélemény-kutatás során erre szavaztak a legtöbben. A pályázatokat hét szakember is bírálta. A képviselők végül úgy döntöttek, mégsem lesz egységes földrajzi neve a kerületnek, de címere sem. Erre is pályázatot írtak ki, amelyre huszonegyen küldték el pályázatukat, egy-egy jelentkező általában többet is. Ezek közül négyet találtak továbbgondolásra méltónak. Az elsőn egy aranykorona lebegett két ezüst pálya között, a másik főhelyét egy rák foglalta el, míg a harmadikon a tölgyfalevelek kaptak hangsúlyt. A negyediket viszont árpádsáv, kerék, mérleg és sasfej is díszítette. A képviselők ezek között sem találtak kedvükre valót, így a XVI. kerület egyelőre továbbra is név és címer nélkül marad. Sz. A. A. Eladó a ligeti műjégpálya ► FOLYTATÁSA 17. OLDALRÓL A fontosabb alapelvek közé tartozik egyebek mellett az, hogy a város átszellőzését garantáló utak, közterületek, parkok, és nem utolsósorban magántelkek beépítését a jövőben korlátoznák, sőt akár építési tilalmat is elrendelhetnének ezekre. E kérdés vizsgálatára azért van szükség, hogy Budapesten a levegő szennyezettsége ne romoljon tovább. A főváros persze nemcsak mások vagyonával foglalkozik: egyebek mellett tervezik a városligeti műjégpálya rekonstrukcióját és korszerűsítését is. Befektetőt keresnek, aki egyes épületrészek hosszú távú bérlete ellenében felújítaná az elavult sportkomplexumot. Varga Pétertől megtudtuk azt is, hogy hamarosan megtörténik a Pharmafontana privatizálása. A gyógyszerellátó cégre kiírt újabb pályázat lezárul, és így új, többségi tulajdonos kezébe kerülhet a vállalat irányítása. Ugyancsak felgyorsulnak majd az események a Vidám Park körül: a privatizációs tanácsadó elkészítette a magánosításról szóló tanulmányát, így előbbutóbb a városatyáknak is döntést kell hozniuk az ügyben. Ugyancsak tervezik néhány olyan ingatlan eladását, amely korábban szociális, oktatási vagy más kulturális célra szolgált. Az ebből származó bevételeket azonban a szóban forgó ágazatokba forgatják vissza. Ezek között található például egy Benczúr utcai épület, amelyet várhatóan az orvosi kamara vásárol meg. Külön kategória néhány, sok éve húzódó ügy. A belvárosi Ybl-palota és az újpesti BKV-remíz eladása régóta napirenden van. Emellett a XVII. kerületben vannak még olyan fővárosi tulajdonú ingatlanok, amelyek ugyancsak értékesítésre várnak. Néhány értékes ingatlan hasznosítása amiatt halasztódik immár évek óta, mert nem született meg a fővárosi vagyonátadó bizottság (VÁB) határozata a telek vagy épület sorsáról. Éppen ezért a Fővárosi Közgyűlés felterjesztéssel fordult a belügyminiszterhez - a VÁB ugyanis nem önkormányzati, hanem állami szerv hogy „segítse elő” a vagyonátadó bizottság hatáskörébe tartozó, a budapesti önkormányzatokat érintő ügyeknek az év végéig történő lezárását. Sz. I. M. I UTAK ÉS UTASOK • A Városligetben az Állatkerti körútra, illetve az Állatkerti útra csak a célforgalom hajthat be, mert az átmenő forgalmat környezetvédelmi okokból kitiltották. Az Állatkerti körút-Hermina út-Kós Károly sétány csomópontban a forgalmi rend is megváltozott, figyeljék az új jelzéseket. • Az Andrássy úton szerelik a kandelábereket az Oktogontól a Bajcsy-Zsilinszky út felé vezető oldalon, 15 órától másnap reggelig. Ne parkoljanak ezen az útszakaszon! A munkagépek az esti órákban útszűkületet okoznak. • Az V. kerületben az Október 6. utcában építkeznek a Zrínyi utcánál, emiatt elkerítették a bal oldali sávot. • Újpesten a Pozsonyi utcában az Anonymus utca előtt egy hosszabb szakaszon lezárták az Árpád út felé vezető külső sávot, csatornaépítés miatt. • Budán a Margit körúton útszűkület lassítja a haladást a Margit híd felé, a Jurányi utcánál. A külső sávot bontották fel, mert javítják a gázvezetéket. • Az I., Váralja utcában lezárták a hegyre vezető sávot, az Alagút utca közelében, épületfelújítás miatt. A munkaterületnél csak irányonként váltakozva haladhat át a forgalom. • Az I., Donáti utcát egyirányúsították a Fazekas utcától a Vám utca felé, mert cserélik a gázvezetéket. (Várhatóan két hónapig tart a munka.) • A III., Tímár utcát fél szélességben lezárták a Lajos utca és a Pacsirtamező utca között. • A XII., Orbán téren a Nógrádi utcánál a hegyről lefelé haladók számítsanak útszűkületre, szintén közműjavítás miatt. • A Mártonhegyi úton is tart a közműmunka, ezért egyirányú az Eötvös út és a Csonka utca közötti útszakasz. A hegyre az Eötvös úthoz az Istenhegyi úton juthatnak fel. BUDAPEST Haldokolnak a budapesti parkok A belváros növényeire többet költenek, mint a lakótelepiekre MUNKATÁRSUNKTÓL Egy friss közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett fővárosiak hatvanhat százaléka kevesli a a belső kerületekben lévő zöldfelületeket. Hatvannégy százalékuk szerint Budapest akkor lesz igazán európai város, ha itt is mindenhová fákat és virágokat ültetnek, ahová csak lehet, a válaszadók hatvanhárom százaléka pedig meg van győződve arról, hogy lakása értékesebb lenne, ha több zöld lenne a környéken. Ugyanakkor csupán négy százalékuk vélekedett úgy, hogy nem kellenek fák az udvarokba, mert azok csak elveszik a napfényt, és szemetelnek, amikor lehullajtják a leveleiket. - Ennek ellenére - kezdte beszámolóját Szendrői József, a Budapesti Agrárkamara szakértője a kamara minapi konferenciáján - a rideg valóság az, hogy a főváros és a kerületek költségvetésében a parkokra fordított tétel meghatározásában hosszú ideje a maradékelv érvényesül. Budapest közel kétezer hektárnyi közcélú zöldfelületének gazdái tavaly mindössze húsz és száznyolcvan forint közötti összegeket fordítottak a parkok egy-egy négyzetméterének fenntartására. A lakótelepi parkokra általában kevesebbet, a belvárosi zöldterületekre többet költöttek. A kerületi önkormányzatok zöme pályázat alapján, négyzetméterenként gyakorta mindössze húsz-harminc forintos fizetségért tartatja fenn zöldfelületeit a vállalkozókkal. Ez a pénz évente legfeljebb két-háromszori kaszálásra és a szemét eltakarítására elég. Ördögi kör: a ritka kaszálás miatt térdig érő, elhanyagolt gyep rendbetételéért a vállalkozók a normál ár többszörösét is elkérhetik, így előfordul, hogy három kaszálás költsége végül ugyanannyi lesz, mint hat kaszálás ára. A fentiek miatt egyébként gyakran az allergiát okozó parlagfű ellen sem lehet védekezni. Ilyen csekély anyagi ráfordítás mellett locsolásra sok helyen egyáltalán nincs mód, a megfelelő mennyiségű öntözővízre ugyanis négyzetméterenként tizennyolc forintot kellene költeni. A játszóterek fenntartásakor a kerületek által megbízott vállalkozók legfeljebb a balesetveszélyt tudják elhárítani. Parkfejlesztésre, illetve felújításra az önkormányzatok még gondolni sem mernek - kivéve talán a XIII., a XIV. és a XIX. kerületieket -, pedig a rekonstrukciók után a parkrongálás is kevesebb. Szendrői szerint a felsorolt bajok orvoslására ki kellene dolgozni egy szakmai minimumot, amely a lakosság számára még használható parkokat, a növények megmaradásához pedig még elegendő életfeltételeket biztosítana. Ennek költségeit az önkormányzati büdzsében nem a maradékelv alapján, hanem előírt normaként kellene kezelni. A minimumot a vállalkozók által felajánlott árak alapján határoznák meg. Ahhoz azonban, hogy a vállalkozók azonos esélyekkel indulhassanak az ajánlattételkor, az Agrárkamarának előbb el kellene készítenie a parkfenntartási munkák tartalmi és műszaki leírásának gyűjteményét - tette hozzá a szakértő. A játszótereken már csak a balesetveszély elhárítására jut pénz SZABÓ BARNABÁS FELVÉTELE Térkép a védett természeti értékekről Budapest védett természeti értékeit mutatja be az a térkép, amely nemrégiben PHARE-támogatással készült el az Európai Unió ECOS Ouverture programjának keretében, három európai város - Amszterdam, Lisszabon és a magyar főváros - együttműködésével. A sokféle támogató ellenére még lenne ötletük a munka összeállítóinak, szeretnének például pénzt kapni a budapesti idegenforgalmi alapból, hogy a kiadványt angol nyelven is megjelentessék. Annyi azonban bizonyos - mint azt Demszky Gábor főpolgármester elmondta - hogy minden fővárosi iskola ingyenesen hozzájuthat a térképhez. Tardy János, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium természetvédelmi hivatalának vezetője arról szólt, hogy hamarosan a Gellért-hegy dunai oldalát is országos védelem alá helyezik. Elmondta, hogy a fővárosi zöldterületek, parkok, természeti értékek védelmére már csak azért is szükség van, mert például a budai hegyoldal egyre jobban beépül. Éppen emiatt a fővárosi és kerületi önkormányzatoknak tenniük kell a zöldterületek védelméért, s ehhez akár az önkormányzati törvény módosítására is szükség lehet - fogalmazott Tardy. A Városháza a védett értékek rekonstrukcióján folyamatosan dolgozik - mondta Demszky Gábor -, így idén a nagyközönségnek is átadják a róka-hegyi bányát, amely a főváros területén a legnagyobb felhagyott kőfejtő, s ahol a karsztos jelenségek mellett az alsó bányaudvar kőzeteiben ősmaradványok láthatók. Ezenkívül új öntözőhálózattal szerelik fel a soroksári botanikuskertet is. A kert érdekessége, hogy itt van a természetes előfordulási helye a szibériai nősziromnak, amely a jégkorszak „maradványnövénye” Magyarországon. A térképen mindemellett szerepel a budai Vár-barlang, amelynek hossza a mesterséges pincejáratokkal együtt eléri a 3,3 kilométert. Megtalálható azonban a kiadványban néhány nevezetesebb fa is: védelem alá tervezik venni Budapest egyik legértékesebb növényét, a II. kerületi Kondor utcában álló 120 éves libanoni cédrust. Ugyancsak ebben a városrészben van a Mechwart téri császárfa, amely azonban a légszennyezés miatt az 1957-es védetté nyilvánítás óta sokat vesztett szépségéből. Sz. I. M. NÉPSZABADSÁG 19 SMARGÓ Aláírásgyűjtés a tömegközlekedés javításáért A népi kezdeményezéshez szükséges százhétezer helyett csak húszezer aláírást sikerült összegyűjteniük a környezetvédőknek a tömegközlekedés javításáért indított akciójukon. További gyűjtést nem tartottak szükségesnek, így az íveket már át is adták Bubla Gyulának, a fővárosi önkormányzat környezetvédelmi bizottsága elnökének. A Levegő Munkacsoport a figyelemfelkeltő kezdeményezést eredményesnek minősítette, hiszen annak hatására az illetékesek megvizsgálják, miképpen vonhatók be a fővárosi polgárok a közlekedési változásokat megelőző előkészítő vitákba. A Városházán egyébként külön programot dolgoznak ki arra, hogy a belső kerületekben miként mérsékelhető a közúti forgalom, és hamarosan döntés születik arról is, melyik lakóterületen vezetik be elsőként a harminc kilométeres sebességkorlátozást. Szirénapróba Kispesten Nem kell megijedniük azoknak, akik Kispesten járva éktelen szirénázást hallanak, ugyanis a polgári védelem XIX. kerületi parancsnoksága megtartotta az elméleti felkészítést a városrész riasztórendszerét kezelő személyzetnek, március 31-ig pedig a gyakorlati oktatás következik. Ezért addig a tervek szerint folyamatosan, meghatározott időszakonként tesztelik a rendszert, ami abból áll, hogy körülbelül harminc másodpercre bekapcsolják a riasztókat, amelyek valódi vészhelyzet esetén egyébként két percig, változó hangmagassággal szólnak. A polgári védelem arra kéri a kispestieket és az arra járókat, hogy ha esetleg hibát észlelnek, például a változó hangmagasság helyett a sziréna azonos magasságú hangot ad, ezt jelezzék a 282-9271-es telefonszámon. Megemlékezés Újpesten A IV. kerületi önkormányzat idén is koszorúzási ünnepségeken emlékezik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. 14- én, délelőtt tízkor a Megyeri úti temetőben koszorúzzák meg Lebstück Mária és Éber Nándor síremlékét. A városrész központi ünnepségét március 15-én, ugyancsak tíz órakor a IV. kerületi Deák utca és a Rózsa utca sarkán lévő Petőfi-szobornál tartják. Ünnepi beszédet Derce Tamás polgármester mond, majd Koncz Gábor színművész szavalatát hallgathatják meg az egybegyűltek. Az ünnepi műsorban szerepel még a helyi zeneiskola fúvósegyüttese és a Bem József Néptáncegyüttes is. Új térképbolt A Cartographia Navigator Kft., illetve a Líra és Lant könyvkiadó rövidesen megnyitja új térképszaküzletét az V. kerületben, a Sas utca 1. alatt. NISSAN RAPID KFT. NISSAN AKCIÓ 1996. március 31-ig Ajánlatunkból: NISSAN Almera 1.4 LX3dr.: NISSAN Almera 1.4 SLX 4 dr.: Listaár Akciós ár 2.060.000 Ft 1.820.000 Ft 3.050.000 Ft 2.750.000 Ft Listaár NISSAN URVAN 2.5D P/V: 2.390.000 Ft +Áfa NISSAN TRADE 3.0D VAN HR: 2.860.000 Ft +Áfa Akciós ár 2.190.000 Ft+Áfa 2.290.000 Ft+Áfa PESTEN és BUDÁN 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Tel.: 220-5080 fax: 220-5100 1037 Budapest, Zay u. 26. Tel.: 168-6075 fax: 188-2308 10V