Népszabadság - Budapest melléklet, 1997. január
1997-01-28
i s4 Itt valami nagy átverés folyik Kit érdekel a civil szervezetek véleménye? Számos város létezik a fejlett országokban, ahol a közműcégek vagy az azokat irányító hivatalok csak a civil szervezetekkel egyeztetve emelhetik a település valamennyi polgárát érintő szolgáltatások díját. Ilyenkor kijelölnek egy független szakértőt bírónak, szabályos tárgyalást rendeznek, amelyen a közműcégek és a civilek addig vitatkoznak, amíg meg nem állapítják a mindannyiuknak megfelelő árakat. Ha a civilek netán megrázzák a fejüket - az áremelés elmarad. Budapesten ez egészen másképp működik: a Fővárosi Közgyűlés a polgárok megkérdezése nélkül, belterjes szakbizottsági döntések nyomán emelgeti a közüzemi díjakat, akár egykor a tervhivatal. Sőt a hivatal stábja legalább állandó csapat volt a négyévente változó összetételű közgyűléshez képest - vélekedett az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) szakértője, Pirók György. Itt van például mindjárt a távfűtés - mondta -, amelynek díja az idén mintegy harminc, százalékkal emelkedett. A budapesti Távhőszolgáltató Részvénytársaság ehhez képest azon a napon tájékoztatta az egyesületet az áremelés tényéről, amikor a döntés megszületett. De ők legalább megkeresték az OFE-t. A polgárok tehát bizalmatlanok, s nem ok nélkül, hiszen az őket leginkább érintő elhatározásokat az utolsó pillanatig úgy takargatják előlük, mint valami államtitkot. Ezért aztán - noha a közműcégek azóta minden lehetőséget kihasználnak, hogy megmagyarázzák annak az emelésnek az okait, amelyről nem is ők döntöttek, s amely a bányaintegrációtól kezdve a kőolaj- és gáziparon keresztül a villamosenergia-szolgáltatókig egy sor más tényezőtől is függött - a lakosság egy része úgy érzi, hogy itt valami nagy átverés folyik. A polgár nem érti a díjtáblázatokat, fogalma sincs, melyik tétel mit jelent a számlákon. A viták az ügyfélszolgálati irodákban többnyire elcsendesednek, társadalmi kontroll nélkül azonban újra és újra kiújulnak - mondta Pirók György, hozzátéve: természetesen a civil szervezetek, tehát a fogyasztóvédelmi egyesület munkáján is bőven akad javítanivaló. A szakértő felhívta a figyelmet egy másik veszélyre is, amely végső soron ugyancsak a fogyasztókat fenyegeti. Mint ismeretes, a hivatalos szervek - ugyancsak előzetes egyeztetés nélkül - bejelentették, hogy az idén negyedévenként emelik az áramdíjakat, így persze a Fővárosi Közgyűlés is negyedévenként korrigálja majd a cégeinek az árait, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat, hiszen - mutatott rá Pirók - a város gazdasági életét nem lehet háromhavonta újraszabályozni anélkül, hogy az ne vezetne előbb-utóbb anarchiához. Félő, hogy a tervezett fejlesztések elmaradnak, a közműhálózatok pedig még jobban lepusztulnak. Nem beszélve arról, hogy eztán negyedévente kellene tájékoztatni a lakosságot az áremelésről, ami csak a Budapesti Elektromos Műveknek is több mint nyolcvanmillió forintjába kerül. Az újabb és újabb költségeket minden cégnek ellensúlyoznia kell valamiképpen, mindent egybevetve tehát arra számíthatunk, hogy még gyorsabban nőnek a lakosság terhei, mint eddig. Egy rossz döntés miatt. B. T. Az idén is csatatérré változik a város Felüljárók és hidak felújítását, útburkolatok cseréjét tervezik Továbbra is forgalmi dugókra számíthatunk a városban, ugyanis hidak, felüljárók és utak felújításába kezd a főváros. Az elkövetkező három évben nyolcmilliárd forintot fordít a főváros a hidak és felüljárók rekonstrukciójára, ha a közgyűlés csütörtökön elfogadja az erről szóló tervezetet. A tervek szerint 2000-ig hat Duna-híd és tizenkét közúti felüljáró rekonstrukcióját végzik el, emellett kilencszázmillió forintos ráfordítással még az idén tizenkét fontosabb utat is felújítanak és folytatódik a Nagykörút rekonstrukciója. A fővárosi önkormányzat tulajdonában 278 közúti és gyalogos híd van, ezek közül 66 „nagyhíd”. A rendszeres vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a felüljárók vannak igen rossz állapotban. A hidakon és a fontosabb felüljárókon ezért olyan munkálatok elvégzését irányozták elő, amelyek elmaradása esetén súlykorlátozást kellene bevezetni. A legsürgetőbb a Margit híd felújítása, de idén még csak olyan munkálatokat végeznek, amelyek nem igényelnek forgalomkorlátozást, az azzal járó tennivalókra pedig csak 1999- ben kerül sor. Az idén folytatódik a Szabadság híd felújítása is, szintén a forgalom zavarása nélkül. Az Erzsébet hídon a tartószerkezeteket átfestik - ez sem okoz majd fennakadást a forgalomban -, nyáron azonban elvégzik a két szélső sáv aszfaltozását. 1999-ben ennél jóval komolyabb forgalomelterelésekre lesz szükség, ugyanis átépítik a budai oldal lehajtóját. Ebben az évben még a Gubacsi híd felújítását végzik el, amelynek eredményeképpen feloldják a jelenleg érvényben lévő húsztonnás súlykorlátozást. Emellett idén a Szentendrei út és a Mozaik utca kereszteződésében álló felüljárót, a 3-as főút Kacsóh Pongrác úti felüljáróját és a XV. kerületi Körvasút sori felüljárót újítják fel. Előreláthatólag május 20. és december 15. között tizenkét fontosabb, de igen rossz állapotban lévő utat is teljesen felújítanak. Új burkolatot kap a II. kerületi Szépjuhászné út, a III. kerületben az Erdőalja és a Jablonka út, Újpesten a Szilágyi út, a VI. kerületben a Podmaniczky utca Teréz körút és Izabella utca közötti szakasza, a XI. kerületben a Budaörsi út a Nagyszőlős utca és a Hegyalja út között, a XII. kerületben a Szilágyi Erzsébet fasor a János Kórház és Budagyöngye között, a Thomán István utca, a XIII. kerületi Lehel út Róbert Károly körút és a Béke tér közötti szakasza, a XVI. kerületi Ostoros út, a kispesti Ady Endre utca, valamint a Jókai utca Pesterzsébeten. A felújítások minden esetben forgalomkorlátozással járnak, de az ígéretek szerint messzemenően figyelembe veszik az autósok igényeit a forgalomkorlátozási tervek kidolgozásánál. A közlekedési nehézségeket fokozza a Nagykörút rekonstrukciójának újabb fázisa. Mint arról már beszámoltunk, a munka május elejétől szeptemberéig tart a Podmaniczky utca és a Margit híd pesti hídfője között. Az út teljes lezárására nem lesz szükség, legrosszabb esetben is egy-egy sáv mindig az autósok rendelkezésére áll. A. G. Előtte a vízözön RÉDEI FERENC FELVÉTELE Drágább lesz a gyerekek ebédje A főváros ötödével emeli a térítési díjakat _________MUNKATÁRSUNKTÓL_________ Schiffer János főpolgármesterhelyettes javaslata alapján az idén egyötödével kellene emelni a Városháza által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben az étkezés térítési díjait. Az előterjesztésről várhatóan csütörtökön dönt a Fővárosi Közgyűlés. A Városháza tavaly decemberben árajánlatot kért a gyermekétkeztetési vállalatoktól. A válaszokból kiderült, hogy a cégek az idén átlagosan húsz százalékkal kínálnák drágábban szolgáltatásaikat, mint tavaly. A saját konyhával rendelkező fővárosi óvodákban és iskolákban még ennél is nagyobb áremelésre lenne szükség. A számítások szerint az egy gyermek után fizetendő napi térítési díj az óvodákban százhúsz, az általános iskolákban 157, a gyermekotthonokban és a fogyatékosok intézményeiben 331, a kollégiumokban 256, a mozgásjavító általános iskolában, illetve diákotthonban pedig 360 forint lenne. Az ebédért az általános iskolákban 97, a szakközépiskolákban, a szakmunkásképző intézetekben, a szakiskolákban és a gimnáziumokban pedig 108 forintot kérnének. A szülők által fizetendő térítési díjak továbbra is csak a nyersanyagköltségeket tartalmazzák, s az árak áfával együtt értendők. A közgyűlés vállalja, hogy az idén ebben a körben többször már nem emeli az árakat. Kevesebb a jogsértő döntés Jósnőre és kozmetikusra azért még jut pénz A budapesti önkormányzatok képviselő-testületei egyre inkább a törvények előírásainak megfelelően működnek - állapította meg múlt heti sajtótájékoztatóján dr. Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Mindez azonban nem igaz az önkormányzatok hatósági munkájára. Az első fokon, a jegyzők által hozott államigazgatási döntések harmincöt százalékát kellett másodfokon megváltoztatni vagy megsemmisíteni. A hivatalvezető kiemelte, hogy ez kedvező adatnak számít, hiszen Magyarországon az önkormányzatok hatósági döntéseinek több mint negyven százalékát módosítani kellett. A hivatal tavaly hetvenhétezer képviselő-testületi, illetve bizottsági döntést vizsgált meg, és közülük csupán hétszázat kifogásolt. Egy-egy rendeletnek átlagosan a kilenc százaléka volt kifogásolható; minden más kerületen túltett a palotai önkormányzat, amelynek négyoldalas adórendeletéből csupán egyetlen szabály nem volt törvénysértő a közigazgatási hivatal szerint. A kisebbségi önkormányzatok közül a belvárosi cigány testület hozott meghökkentő döntést, amikor - kulturális hagyományaikra hivatkozva - havi apanázst szavaztak meg jósnőjüknek. Az erzsébetvárosi városatyák pedig még a kozmetikusnál eltöltött időt is beszámították a képviselők költségtérítésének megállapításakor. Sz. I. M. Ij területeket érnek el a csatornák Az idén kétmilliárd forintot fordít hálózatfejlesztésre az FCSM Rt. Az idén hétmilliárd forintot fordít a fejlesztésre és karbantartásra a Fővárosi Csatornázási Művek Rt. A pénz egy részét saját forrásaiból - a tavalyi tizenegymilliárdos bevétel harminc százalékát erre fordítják, más részét állami és fővárosi céltámogatásból teremti elő a cég. A fejlesztésekkel több évtizedes lemaradást igyekeznek behozni. Az egész fővárosban fejlesztéseket kezd a csatornázási művek - mondta Vörös Ferenc, az idén százötven éves cég vezérigazgatója. A fejlesztések sok helyen lehetővé teszik a jelenlegi csatornaépítési tilalom feloldását, így például a Zsigmond téri átemelőtelep bővítésével a II. és a III. kerületben, a rákosvölgyi főgyűjtő építésével pedig a XIV., a XV. és a XVI. kerületben nyílik lehetőség a hálózat bővítésére. Pestszentimrén még az idén elkészülnek a főművek, így akár már az év második felére a teljes városrész csatornázható lesz. Ezenkívül még több helyen, így a XL, a XVII., a XIX. és a XXII. kerületben épülnek főgyűjtők, amelyek megteremtik a környéken a csatornázásra a lehetőséget. Az új csatornaszakaszok építésében jelentős szerepet vállalnak a polgárok önerős fejlesztései, illetve a kerületi önkormányzatok is. Becslések szerint ők összesen legalább kétmilliárd forintot fordítanak a hálózat bővítésére. A cég megkezdi a két szennyvíztiszta telep teljesítményének bővítését is. Az észak-pesti telep kapacitását a jelenlegi napi 140 ezer köbméterről 220 ezerre növelik, a dél-pestiét pedig 72 ezerről 120 ezerre, így 1998-ra negyvenöt százalékra emelkedik a fővárosban a tisztított szennyvizek jelenleg még mindössze húszszázalékos aránya. Igaz - tette hozzá a vezérigazgató -, ebben annak is szerepe van, hogy a város vízfogyasztása évről évre csökken. A Népszabadság kérdésére Vörös Ferenc elmondta, hogy jelenleg száznyolcvanezer ember, a fővárosiak kilenc százaléka él csatornázatlan területen. Ezek jobbára családi házas övezetek és az összes új főgyűjtő ilyen városrészekben épül. Budapest teljes csatornázottsága azonban nem is cél, a 2010-ig szóló tervekben a lakosság 97 százalékának ellátása szerepel. A. G. Keresik a megoldást SZANDELSZKY BÉLA FELVÉTELE Osztozkodnak az adóinkon MUNKATÁRSUNKTÓL A kerületeknek idén összesen mintegy ötvenötmilliárd, a fővárosnak pedig hozzávetőleg ötvenkétmilliárd forint jut a működést szolgáló állami támogatásból, a személyi jövedelemadóból, az iparűzési és a gépjárműadóból. Ez az összeg a tavalyinál tizenegy százalékkal nagyobb. A kerületek és a főváros között megosztandó források nagyjából hetvenmilliárd forintot tesznek ki. A forrásmegosztás szabályairól csütörtökön tárgyal - és várhatóan dönt - a Fővárosi Közgyűlés. Az előterjesztés szerint kilenc kerületi önkormányzat a korábbinál kisebb, tizennégy pedig nagyobb arányban részesedik a közös pénzből. A legjobban a XVIII. és a XV. kerület járna, ahol a források több mint húsz százalékkal bővülnek; az I. és a V. kerületben a növekedés ugyanakkor nem éri el az öt, illetve a hét százalékot. A városházi pénzügyi bizottság elnöke, Moskovits Péter egy korábbi sajtóösszejövetelen mindenesetre azt hangsúlyozta, hogy az osztozkodást nem befolyásolták politikai érdekek. A főváros és a kerületek 1997-ben összesen 1, 2 milliárd forintot fizetnek be az anyagi nehézségeiket enyhítő közös támogatási alapba. A harminchatmilliárd forintra taksált iparűzési adóból a csatornahálózat fejlesztésére 371, a szociális szolgáltatások körének bővítésére 300, a budapesti vállalkozók támogatására pedig 360 millió forintot különítenek el. Az úgynevezett fővárosi tejalap céljaira - amely a Soros Alapítvány már lefutott iskolatejprogramjának mintájára működne - 243 millió forintot szánnak.