Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. május

1998-05-18

NÉPSZABADSÁG BUDA­­­PEST 1­9­9­8. MÁJUS 18. Azbesztmérleg a fővárosról Súlyosan rákkeltő, még sincs pénz arra, hogy eltávolítsák az épületekből Az Európai Unió támogatásával fel­mérés készül Budapest azbesztszeny­­nyezettségéről. Az év elején kezdődött, 1999 júniusáig tartó program alkal­mával száz, a főváros épülettípusait reprezentáló objektumot vizsgálnak át a szakemberek, hogy megállapít­sák: mekkora problémát jelent ez a veszélyes rákkeltő szigetelőanyag, és mennyi pénzbe kerülne az ártalmatla­nítás, ha egyszer valaki vállalkozna rá. Hogy az épületekben elsősorban hő­­szigetelésre használt azbeszt súlyosan károsítja az egészséget, azzal a hazai szakemberek is tisztában vannak. Tudá­suk sajnos ennél tovább nemigen terjed: az azbeszttel közepesen fertőzöttnek számító fővárosban még a - szerencsé­sebb tájakon már évtizedekkel ezelőtt összeállított - azbesztkataszter sem ké­szült el, amely mindenfajta ártalmatla­nító próbálkozás előfeltétele lenne. Zellei János, a probléma megoldásán civil szervezetként fáradozó Azbeszt Szövetség elnöke szerint Budapesten - és az egész országban - ma egyetlen olyan anyagi forrásokkal is rendelkező intézmény sincs, amely hatékony segít­séget tudna nyújtani a veszély elhárítá­sában. - tudjuk, hogy az azbeszt rákkeltő. Az sem titok, hogy a fővárosban tízmil­­liárdokra lenne szükség a szakszerű az­besztmentesítéshez. Ennek ellenére sem a Központi Környezetvédelmi Alap, sem a zöld célokat szintén támogató PHARE-proram nem áldoz pénzt ilyes­mire - fogalmazott a szakember. Kérdésünkre, hogy az avatatlan szem­lélő hol találkozhat a rettegett ásvány­nyal, a szakember hosszasan sorolja: a könnyűszerkezetű középületek tetőszi­getelése, a panelházak közműszekrényé­nek és távhővezetékeinek borítása, a pa­latető mind-mind tartalmaz(hat) azbesz­tet. Ugyanakkor a meglehetősen tőke­igényes eltakarítás, ártalmatlanítás gon­dolata egyelőre csak a gazdagabb cége­ket foglalkoztatja - jelenleg például a Skála Metróban fontolgatják a tetőszer­­kezet megtisztítását.­­ Az azbesztre vonatkozó hazai sza­bályozás meglehetősen hiányos - tudtuk meg dr. Ringelhann Ágnestől, a környe­zetvédelmi tárca környezetbiztonsági főosztályának tanácsosától. Felhaszná­lását egyelőre csak a munkaegészség­ügyi szabályok, illetve egyes gyártási szabványok korlátozzák némileg. (A környező országokból, elsősorban Uk­rajnából például folyamatosan és aka­dálytalanul áramlik be az azbeszttartal­mú, olcsó hullámpala.) A tárca az EU sürgetésére megkezdte a kérdés törvényi szabályozásának előkészítését - a jogal­kotás alapja információink szerint olyan uniós direktíva lesz, amelynek átvétele amúgy is kötelező Magyarország szá­mára -, s a rég várt jogszabályok még az idén megszülethetnek. Dr. Six Éva, az Országos Munka­higiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet osztályvezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy januárban az EU támo­gatásával másfél éves program kezdő­dött a fővárosban az azbesztprobléma felmérésére. A jövő nyáron záruló vizs­gálat során — amelynek első kézzelfog­ható eredményei az év végére várhatók - jelenlétét a főváros épületállományát reprezentáló száz objektumban mérik fel. Az adatok birtokában talán a szak­tárcát is könnyebb lesz rábírni, hogy biz­tosítson forrásokat a főváros azbeszt­mentesítéséhez. H. M. A Skála Metro fontolgatja a tetőszerkezet azbesztmentesítését gárdi balázs felvétele Csepeli szobor újraszentelése Ünnepélyesen újraszentelték szombat es­te a csepeli Szent Imre téren a Nepomuki Szent János-emlékművet, Budapest leg­régibb köztéri szobrát. A fővárosi önkor­mányzat többmilliós költséggel restaurál­­tatta az 1721-ben készült alkotást, amely az 1693-ban a Moldvába ölt prágai érseki titkárt ábrázolja és eredetileg a Kálvin té­ren állt. Az 1700-as évek végén az akkori katolikus plébános hozatta Csepelre a szobrot, amely hosszú ideig a templom kapujának vonalában a János legelő kis homokdombján állt a Duna felé fordulva. Az emlékmű a mai formájában 1973 óta található mostani helyén. Helyi vonatko­zása is van a szobornak, s ehhez kötődik az újraszentelés választott időpontja is. 1945-ig minden évben május 16-án előtte emlékeztek meg a település lakói az 1838-as jeges árvízről. A szombati ün­nepség rendezői - a Csepel Belvárosi Ró­mai Katolikus Főplébánia, a Csepel Galé­ria és Helytörténeti Gyűjtemény - az ese­ménytől az évszázados hagyomány föl­éledését remélik. G. É. TEKNŐS MIKLÓS FELVÉTELE Több a munkahelyi baleset Rajtaütészerű ellenőrzések veszélyes terepen Rajtaütésszerű ellenőrzésekre számít­hatnak a veszélyes anyagokkal dolgoz­tató munkaadók, mert ezen a területen megnőtt a balesetek száma. Budapesten az építőiparban és a műanyagfeldolgo­­zó-iparban történik a­ legtöbb ilyen bal­eset. A főváros tavalyi 25 halálos esete kiugróan soknak számít. Az idei sem ígérkezik jobbnak: az időarányos adatok hasonlóak a tavalyihoz. Az 1998-as esztendő egy tragikus munkahelyi balesettel indult. A Lövőház utcában leomlott toronydaru - amelyhez hasonló tragédia húszévente sem történik - két munkás életét köve­telte. Az év első három hónapjában Bu­dapesten összesen hatan vesztették éle­tüket munkavégzés közben. Az időará­nyos adatok tükrében az idei év ponto­san olyan tragikus lehet, mint a tavalyi volt. 1997-ben ugyanis 25 halálos mun­kabalesetet jegyeztek fel a fővárosban, az egy évvel korábban bekövetkezett 18-hoz képest - tájékoztatott dr. Búzás Attiláné, a Fővárosi Munkaügyi Köz­pont munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségének osztályvezetője. A munkahelyi balesetek száma évek óta folyamatosan csökkent. Legalábbis papíron, mivel a könnyebben sérült munkavállalóknak cégük zsebbe fizeti a kárpótlást. A súlyosnak számító esetek száma viszont számottevően nem csök­ken, hiszen ezeket már jóval nehezebb eltitkolni. Folytatás a 35. oldalon Voksok és polgármesterek A kerület érdekében végzett munka nem befolyásolta a választókat A fővárosban hat polgármester indult az országgyűlési választásokon. Az el­ső fordulóban csupán egyikük szerez­te meg az első helyet, de az eredmény nem volt elegendő a mandátum elnye­réséhez. Két kerület első embere vi­szont még a következő fordulóba sem jutott be. Mindegyikük úgy értékelte: a szavazók pártot, és nem személyt választottak. Az I. kerület első embere, Katona Ta­más (MDNP - Néppárt) 13,13 százalé­kot ért el, ezzel a negyedik helyen vég­zett, és nem jutott be a második forduló­ba. Az eredményt viszonylag tisztesnek tartja, és hozzáteszi: „egyébként nem vagyok csalódott”. Mint elmondta, lehe­tett arra számítani, hogy pártpreferenci­ák alapján választanak a szavazók, és a nagyobb pártokra voksolnak. Katona Ta­más hozzátette: háromszor annyi szava­zatot kapott, mint amekkora a pártja tá­mogatottsága. Csécsei Béla (SZDSZ), Józsefváros polgármestere meglepőnek nevezte, hogy a választók „a személyeket elfe­ledve pártokra szavaztak”. Véleménye szerint még az sem játszott szerepet, hogy helyi emberről van szó, aki már bi­zonyított. Csécsei Béla szerint a legmeg­döbbentőbb a VIII. kerület egyes részein a voksolással szembeni közömbösség volt. A SZDSZ jelöltje egyébként a má­sodik fordulóban visszalép. A Fidesz - MPP és az MSZP jelöltjeiről a polgár­­mester úgy vélekedett: mindkettejük megválasztása lehet előnyös és hátrá­nyos is a kerület számára. Jobb helyezésre számított Ferencvá­ros első embere, Gegesy Ferenc (SZDSZ), aki szoros versenyben ugyan, de a harmadik helyen végzett 21,09 szá­zalékkal. Mindazonáltal a polgármester nyerni szeretne a következő fordulóban, és vitatja, hogy a szocialista jelölt esé­lyesebb lenne nála. Gegesy Ferenc úgy véli, szavazatainak nagyobb részét nyolcéves polgármesteri tevékenységé­ért kapta, kisebb hányadát pedig az SZDSZ jelöltjeként. Az a véleménye, hogy a képviselőjelöltek között nem az a sorrend alakult ki, ami személyes is­mertségük alapján várható lett volna. Folytatás 35. oldalon I­K­­ A KERÜLŐI POLGÁRMESTEREK EREDMÉNYEI AZ ELSŐ FORDULÓBAN Kerület Polgármester neve Választó­kerület A szavazatok hány százalékát kapták meg? Hányadik helyet értel? Indulhat-e a második a fordulóban? 1. Dr. Katona Tamás (MDNP) 1. 13,13 4. Nem Vili. Csécsei Béla (SZDSZ) 11. 15,56 3. Igen IX. Dr. Gegesy Ferenc (SZDSZ) 12. 21,09 3. Igen XI. Szegedi Ferenc (MDNP) 15. 6,98 5. Nem XV. Hajdú László (MSZP) 23. 41,35 1. Igen XX. Perlaki Jenő (Fidesz-MPP) 29. 26,81 2. Igen Hétfő Pénzmosás A legkülönösebb ballagási csokor rezgő száraz virágok között művészien össze­­­csavart-drótozott szürkehasú papírpén­zekből állt. Vérlázító poénnak vagy praktikus ötletnek szánták, esetleg kiva­gyiságból született a pénzvirág? Mind­egy. A ballagást úgyis elmosta az eső. Pénzmosás középiskolás fokon. Cs. K. É. ­ • A budai alsó rakpart ismét zavartala­nul járható a hétvégi lezárás után. A lezárás oka, hogy a Szabadság híd alatt állványoztak, ezért nem lehetett behaj­tani a Döbrentei tér és a Bertalan Lajos utca közötti szakaszra. Ugyanakkor a Szabadság híd alatt 2,8 m-es magasság­korlátozást vezettek be a Döbrentei tér és az Egry József u. közötti szakaszon, ami a tervek szerint egyelőre június 5- ig tart. • Ma is javítják az úthibákat többek kö­zött a Hungária körúton a Thököly út­ és a Kerepesi út között és a Szugló u.-ban a Róna u. közelében, ami elsősorban a reggeli csúcsforgalomban torlódásokat okoz. • A VIII., Múzeum utca még ma reggel 9 óráig le van zárva rendezvény miatt a Múzeum körút és az Ötpacsirta utca kö­zött, illetve a Bródy Sándor utcába sem lehet behajtani a Puskin utcától a Múze­um körútig. • Az Erzsébet királyné útján felújítják a villamos pályát, ezért a 62-es villamos csak az Örs vezér tere és a Bosnyák tér között jár. A Bosnyák tértől buszok szál­lítják az utasokat. A 69-es villamost ugyancsak buszok pótolják a teljes vo­nalon. • A Hungária körúton a Salgótarjáni ut­cánál mindkét irányban sávlezárás las­sítja a haladást. • A Kőbányai úton a Könyves Kálmán körútnál a benzinkút mellett csatornáz­nak, ezért irányonként csak egy sáv jár­ható. • A Liget téri buszvégállomás burkola­tának felújítási munkái miatt mától a 117-es és 17-es buszok megállóhelyét áthelyezik, olvassák el a tájékoztató táblákat. • Kőbányán, a Jászberényi utcánál lé­vő vasúti átjáró a felújítási munkák be­fejeztével ismét járható. • A IV, a Fóti út közepét felbontották a Külső Szilágyi út és a Pajtás utca között, mert új szakaszához érkezett a csatorna­­építés. • A Külső Szilágyi úton az Óceánárok utca és a Megyeri út között szintén útfel­bontások lassítják a folyamatos hala­dást. • A XIII., a Hegedűs Gyula utcában az Ipoly utca és a Gogol utca között a fél útpályát felbontották. • A Kerepesi út folytatásán a Szabad­föld úton a városhatár közelében jelző­lámpa irányítja a váltakozó irányú for­galmat, ami tekintettel az erős teherautó­forgalomra, torlódást okoz. . • Csepelen a Völgy utcában az Erdőalja utca és a Festő utca között csatornaépí­tés miatt nem lehet közlekedni. A 152-es autóbuszok is terelőúton járnak. • Az I., Corvin teret lezárták, így a Fő utcát csak a Szalag utca-Ponty utca ke­rülővel lehet elérni. • A II. kerületben a Retek utcát lezárták építési munkák miatt. Az utcát megközelíteni a Moszkva téren felől le­het. • Ugyancsak a II. kerületben a Gábor Áron utcában a Tövis utca és a Török­vész út között felbontották a Pusztaszeri út felé vezető oldalt. • Az Alkotás utcában felbontották a Moszkva tér felé vezető külső sávot a Tartsay Vilmos utcánál, ezért ezen a sza­kaszon útszűkületre kell számítaniuk az autósoknak. • A Dombóvári úton a Lágymányosi híd felhajtójánál módosult a forgalmi rend. Figyeljék az új jelzéseket! • Sportrendezvény miatt a kongresz­­szusi központ parkolóját lezárták a jár­művek elől. • A dunai kishajó a Boráros tér és a Ró­mai fürdő között csütörtöktől vasárna­pig, valamint munkaszüneti napokon közlekedik. Forrás: Fővinform

Next