Népszabadság - Budapest melléklet, 1998. augusztus

1998-08-26

26 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1998. AUGUSZTUS 26., SZERDA Egy békás tó helyén áll ma a Fővám tér Volt itt lövőház, járvány temető, zöldség- és gyümölcspiac, és itt nyílt meg az első pesti kávéház Kezdetben a tér nem is létezett. A szabályozatlan Duna árterülete kezdődött itt, szemétdombokkal, régi erődítmények maradványaival. A városfal mellett húzódó vizesárok vizét a Halász-tó vezette a Dunába, melyet majd az 1800-as évek elején töltöttek fel, a mai közgazdasági egyetem helyén tespedő, elmocsarasodott Molnár-tóban pedig békák kurutyt voltak, cigányhalak úszkáltak. Hajósok és rozoga viskók, omlatag házak szegélyezték a folyó partját, köztük néhány tímárház a bőrök szárítására szolgáló faerkéllyel. Halászok tanyája, kalmárok, molnárlegények, vándorkereskedők lármás élete zajlott e tájon. A folyamon hajómalmok sokasága, melyek liszttel látták el Pestet és Budát, mielőtt a Széchenyi alapította pesti József Hengermalom megkezdte volna működését 1841-ben. Egykori források négyszázra teszik a vízimalmok számát, az egymáshoz láncolt hajómalmok látványát Kanton úszóházaihoz hasonlította az utazó. Télire elzárható holtágba vontatták be őket, melyet Müllerteichnek neveztek. Itt épült az egyik első lövőház, az egykori pestisbarakkok és járvány temető helyén, a vizes árokban gyakoroltak a lövészek, hogy puskájuk folytonos puffogtatása ne zavarja a városlakókat. Itt működött egy vágóhíd, a későbbi Vámház körút helyén pedig a pocsolyás Mészáros utca húzódott. A halászok törzshelye is volt ez a partszakasz, piacuk mellett virult az óriási zöldség- és gyümölcsvásár. Élénk társadalmi élet zajlott itt annak idején, itt nyílt az első pesti kávéház, Kávéfőző Balázsé. 1714. februárius 14- én állította ki a tanács Blasius Cavasieder számára a német nyelvű teleklevelet, háza a város dunai palánkfalának környékén állt, az akkori Vízikapu utca, a mai Molnár és Sörház utca környékén. Az okirat szerint „egy katholikus ráczember megszerzi a numerus 240. és 242-es számú házak között, a Vízikapu utcájában levő 241. számmal jelölt ház haszonjogát és tartozékait. E ház után minden esztendőben Szent György napján 34 krajcár a fizetség a telekszolgalom címén. Élvezze tehát nevezett Blasius, a kávéfőző, az ő szabadságát és hasznát, mint ahogy azt magának megváltotta.” A tér majdani kialakulása ügyében nagy lépés volt Hild János nagyszabású városrendezési terve, melynek több pontja vonatkozik erre a területre is. Az 1804-ben papírra vetett „Hild-plánum” elrendeli: a régi városfalakat le kell bontani, hogy a belváros az új külvárosokkal egybeolvadjon; a vágóhidakat ki kell telepíteni a város belsejéből; az alsóvárosban épületeket emelni új dohány- és sóhivatalok számára; új vámházat építeni, ki kell ásatni a Molnár- és Halász-tavat stb. A terv egy része rövidesen meg is valósult, más része majd évtizedek múlva. A Sürgöny című újság 1862-ben közli a hírt, hogy a Molnár-tavat betemetik, és háztelkeket létesítenek a helyén. A Kincstári Sóraktár és a Sóhivatal viszont hamarosan ide került a mai Roosevelt térről, máig őrzi emlékét a Só utca, melynek kalandos históriáját Búza Péter írta le a most megjelent Budapest teljes utcanévlexikonában. A Ló tér és a dohányraktár helyére épült majd 1871-1874 között Ybl Miklós stílusteremtő alkotása, a neoreneszánsz Fővámház, az összes vámhivatal felettes hivatala, melyben 1948- ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem elődje kapott otthont. 1869-ben még klinikát terveznek építeni a sóház és dohányraktár telkein a Duna-parton, amikor ugyanis Lónyay Menyhért pénzügyminiszter megbízta Ybl Miklóst, hogy készítsen terveket az építendő vámház számára, még a mai Kossuth térre szánták az objektumot. A vámház megkezdett alapjaira épült a mostani Földművelésügyi Minisztérium. Városrendészeti okok miatt mégis az építendő harmadik híd és a Tüköri-védgát mellé épült a Fővám palotája. A Vámház előtti forgalom és a megnyitandó híd igényelte a tér kialakítását, ami bontások által meg is valósult. Ybl Miklós alkotása Pest-Buda egyik reprezentatív középülete máig, védett műemlék. Építésének és a háború utáni restaurálásának történetét Zakróczi Béla foglalta össze a Budapesti Városszépítő Egyesület Adalékok a Belső Ferencváros történetéhez című kiadványában. A közelmúlt gondos felújítása során előkerültek a földszint öntöttvas oszlopai, rajtuk a felirat: Ganz und Co. Ofen, azaz Buda német neve. „Az itt tanuló diákság nagyon megváltozott az elmúlt évben. Legtöbbjük már nem szakadt világmegváltó, aki Marx korai írásairól folytat késhegyig menő vitát egy-egy véget érni nem akaró tudományos diákköri ülésen, hanem jól öltözött üzletember, része van már egy-két cégben, és naponta többször is rápillant a tőzsdei hírekre az interneten. A diákok többsége repülőrajtot vesz az egyetemi évek után, felfalja őket az egyre fejlődő bank- és biztosítószektor egyelőre csillapíthatatlan étvágya. Egyre kevésbé lehet őket megkülönböztetni bécsi, frankfurti, prágai kollégáiktól, akikkel egyébként gyakran találkoznak is” - olvashatjuk Török András nagy Budapest Könyvében. Napjainkban röppent fel a hír, hogy új egyetemi negyed épül a „Közgáz” számára az Ybl Miklós által épített palota tőszomszédságában. A Fővámház felépülése dinamikus fejlődést vont maga után: bár a vásárcsarnok helyén deszkakerítéssel vettek körül egy virágzó méhészetet. 1870 óta lóvonat járt a sáros, latyakos Mészáros utcán, 1897-től pedig villamos, miután a Közmunkatanács határozata nyomán abban az időben legjobbnak számító kövezettel burkolta az egész körutat. Ma is áll a Vámház körút és a Váci utca sarkán az a nemes arányú klasszicista épület, melyet Kasselik Ferenc alakított át 1840-ben. Ebben létezett Balás Ferenc Fehérkereszt gyógyszertára a Fővám térre néző bejárattal, és mellette a Nádor fogadó és kávéház szolgálta a vendégeket a múlt század végétől a ’20- as évekig. Egy 1909-es pesti kalauz szerint hetven szobájában a legnagyobb tisztaság uralkodik, és minden pályaudvarról villamoskocsival közvetlenül megközelíthető. Ma Burger King működik az épületben, de megőrizték a régi hentesüzlet százéves, színes, képes csempéit a falon. A róla elnevezett Ferenc József hidat 1896. október 4-én nyitotta meg a király. A híd tervére nemzetközi pályázatot írtak ki, nagy szerencsénkre a huszonegy pályamű közül Feketeházy János államvasúti főmérnök nyert, akinek avantgárd felfogása ma is megdöbbentő. 1895-ben írja a Mérnökegyleti Közlönyben: „A vasszerkezetű építmények részleteit eddig jobbára csak a szerkezeti szükségletnek megfelelően alakították, a művészeti kiképzésre való tekintet nélkül, vagy pedig eltakarva a szerkezetet, öntöttvas, bádog- vagy kőburkolattal látták el, és a kőarchitektúrából merített formákba öltöztették; ilyen burok lehet magában véve szépen és szellemesen tervezett, gyönyörűen részletezett, de nem lesz igaz és magasabb esztétikai követelmények kielégítésére való...” Elvei szerint a vasat a maga valódiságában kell bemutatnia az építménynek, nem elfedni, eltitkolni kell az anyag anyagszerűségét, hanem befogadni az építészet formanyelvébe. Ez a törekvés vezette abban, hogy a pilonok fölött vaskapuzatot alakított ki. A híd egyébként is a magyar ipar diadala: a Magyar Állami Gépgyárban készült, Diósgyőrben és Zólyombreznón gyártott „bázikus Martin-vasból”. „Büszkén tekinthet a magyar a Ferencz József-hídra úgy is, mint Budapest további fejlődésének újabb hatalmas eszközére, de úgy is, mint olyan műre, amely minden ízében magyar tudomány s a magyar ipar alkotása és egyik maradandó becsű emlékjele ezredév ünneplésünknek” - írja a Vasárnapi Újság több mint száz évvel ezelőtt. Amikor pedig 1897-ben átadták a Fővám téri Nagyvásárcsarnokot, melyet a híres építész, Petz Samu tervezett a sótiszti lakások és a Dohánybeváltó Hivatal helyére, a Vasárnapi Újság képekkel illusztrált lelkes beszámolót közölt: „Nem győz az ember eleget gyönyörködni a vásárcsarnokban, Budapest eme legújabb nevezetességeiben. Különösen pedig az óriás méretű központi csarnok az — ott a pompás Ferenc József-híd és vámpalota szomszédságában mely még a fővárosi ember szemében is valóságos látványosságszámba megy.” Kortárs művészek és esztéták fájlalták a régi festői Duna-part eltűntét, hogy „palotába szorult a vásár”, a pittoreszk látványt keltő gyümölcsöskofák helyén villamosvasút rohan, de belátták, hogy „a gyakorlatiasabb modern élet révén... kényelmesebb, előkelőbb a város így”. Figyelemre méltó kérdéseket tesz fel, viszont Finta József építész-akadémikus a Budapesti negyed idei tavaszi számában Törvénytelen gondolatok a Városról és a Dunáról című tanulmányában. Miért nem evidencia a város mindenkori vezetése számára a pesti és budai part közeli utcák és terek gyalogosélete és a folyó közötti közvetlen kontaktus megteremtése? - kérdezi. Nézi a múlt századi rajzokat és metszeteket, amelyeken ez az életkapcsolat mily természetes volt. Rajzokkal is illusztrálja elképzelését a Gellért-hegy lába alatt széles zöldterasz platóról, és a vele szembeni Belgrád rakpartra álmodott gyalogosteraszt a Szabadság híd pesti hídfője mellé. Erki Edit Kortárs művészek és esztéták fájlalták a régi, festői Duna-part eltűntét, hogy palotába szorult a vásár, de belátták, hogy kényelmesebb, előkelőbb a város így. A századfordulón már villamos gördült a kofák standjainak helyén ________Anno 1818________ Gőzerő által megven-e Bernhard úr hajója? István király névünnepét nagyon gondosan, aprólékosan tervezték meg - adta hírül utólag a Magyar Kurír melléklete (Hazai Dolgok és egyéb Toldalékok, augusztus 25.). „Lelki felemelkedéssel való s minden Olvasójikat hasonló buzgóságokkal eltöltő tudósításokat olvasunk a Pesti s Budai Magyar és Német újságlevelekben Szent István Első és Apostoli Királyunknak Pesten és Budán e hónap 20-dikán méltóságához illő fényességgel tartatott innepi pompájiról, mellyekről ott illy Hirdetés jött valaki előre Magyar, Deák és Német nyelveken. ... 17. A Szent Kezet Őrző Prépost Assistenseivel együtt. 18. Önnön a Sz. Kéz, hat Diaconus által vitett vén, melynek oldalainál nyolczan az Universitás nemes ifjai közül égő fáklyákat fognak hordozni. 19. A fáklyákat vivők mellett mind a két részről körülveszi a Szent Kezet a Budai Ns. Magistratus, ezt pedig ismét keríttik a Magyar Polgári Katonaság Tisztjei kivont karddal, egy részről a pestiek, másikról a Budaiak. A Korona Őrző Sereg pedig a Sz. Kéz külsőbb köreit foglalja el... 26. A NIs. Budai Magistratus rendelése szerint a többi népség kétlépésnyire szüntelen távol fog maradni a közepette a járulóktól, és egyébként is, hogy mindenütt rendtartás, tisztesség és ájtatosság uralkodjék, hasznos rendelések fognak létetni.” Fontos - de legalábbis érdekes - találmányokról számolt be olvasóinak a Tudományos Gyűjtemény. Az első kötetben vélhetően hivatásos muzsikus méltatott egy új hangszert: „Herotech Jósef, Pesti Orgona-csináló számomra egy olyan asztali Orgonát készített Pedáléval, amelyen maga a játszó nemcsak a fújót lábával nyomhatja, és rajta a kezével játszhatik, mint az eddig szokásban lévő asztali orgonákon történt, hanem a fájó nyomás mellett lábával is nem különben, mint a legnagyobb orgonákon s Pedálon játszhatik. - C. J.” Egy, ha nem is új, de figyelemre érdemes találmányt alighanem magának a szerkesztőnek a tolla dicsért meg: „Méltónak lettem a hazafiak előtt közhíré tenni és amint valóban megérdemli, ezen Tudományos Gyűjteményben kihirdetni egy különösen készült órát, mellyet Pesten itteni érdemes polgár és Órás Hillrich János úr még 1814. Esztendőben tsinált... Ezen chronométernek magassága 5, szélessége 4, mélysége pedig 2 és fél hüvelyknyi, és csak egy főrúgó hozza mozgásba. Jól lehet kicsinyt részen az egész óra, mégis a következő míveletek találtatnak benne: egy járómív szabad vibrációval, amely már magában különös módú és a mesternek tulajdon feltalálása. Ez az egy járómív magától ver órát és fertályokat. Minden fertálykor repetálja [ismétli] az órát, mégpedig a más órákban megkívántató két különös verőszerek nélkül. Ez a mestertől újjonnan feltalált mechanismus által megyen véghez olly telljes pontossággal, amilyent amint a megtett próbálás megmutatta, más közönségesen három mív készülettel bíró órákban nem találhatni.” Az utókor igencsak elcsodálkozhat, hogy a lap meglehetősen visszafogottan mutatta be a birodalom legelső gőzhajóját, a Carolinát (a sors iróniája, hogy később szinte feledésbe ment a hajó létrehozójának neve, és csak a legutóbbi időben kapta meg a megérdemelt tiszteletet): „Bernhard Antal pécsi polgár anélkül, hogy vagy a gőzhajó mechanismusát valaha látta, valamelly angolnak útmutatására szorult volna, Bécsnél a mi Dunánkon kiállította az ausztriai monarchiában készült legelső gőzhajót, ama fővárosnak bámulására, sokaknak irigységére, a magyarok dicsőségére. Július 21-én meghagyván előbb visgáltatni hajójának bátorságos alakját egy a végre kirendelt tisztviselőkből és mívészekből álló bizottságtól, megindult 350 mázsa teherrel olly gyorsasággal, hogy a vízfolyás ellen 30, a folyás szerént 130 ölnyire haladott 1 minutában... Szeptember 2-án elindult Béts alól és 3 óra alatt Posonynál termett, kikötvén egyenest a Király-hegynél. Itt másnap mutatta járásait, fordulásait, belső alkatját is hajójának, azután hirtelen elillantott Komárom és Pestnek, hogy innét vissza Komáromig megtegye próbaútját a megígért, mást kizáró magánjuss megnyerésére. Evégre a felséges Királyi Helytartótanács rendelé, hogy tekintetes Szentkirályi Úr, Pest vármegye első alispánnya, mint királyi biztos, a Dunán való hajókázás igazgatóságának kiküldött tisztjét - Fábián-Őry urat - és tekintetes Tomtsányi urat, a fizika és mekanika királyi oktatóját a pesti Universitásról vévén maga mellé Pestről Bernhard úrral a gőzhajón Komáromba utazzon, s majd hiteles tudósítást adjon: mennyi idő alatt megy Pestről Komáromig a nevezett hajó 200 mázsával megrakva, s vajon csupán gőzerő által megyen-e?” A hétköznapibb tudnivalókról a Hazai s Külföldi Tudósítások Toldalékából szerezhettek tudomást az olvasók (december 2.): „Pesten a Váczi úton egynéhány hold szántóföldek, nem külömben a Kőbányában legjobb tulajdonságú háromholdnyi kőbánya; a Jósef Városban házhelyekre felosztható tágas kert szabad kézből eladandó.” D. Gy. Egy kút visszatér MUNKATÁRSAINKTÓL Ha minden jól megy, százkét évnyi népligeti száműzetése után hamarosan viszszatér a Terézvárosba az egykoron a Nagymező utcában álló oroszlános kút. A klasszicista műalkotást eredeti helyétől kissé arrébb, a Teréz-templom mögött állítják fel ismét; a templom Nagymező utcai frontján, ahonnan 1896-ban elszállították, most nem tudják elhelyezni, talán később, majd ha az egész területet átrendezték. A kutat eredetileg 1805-ben állították fel a Nagymező utcában. Építője Kasselik Fidél volt, aki egyben a Terézvárosi Plébániatemplom tervezője is, ebből következően a templom és az oroszlános kút kezdetektől fogva építészeti egységet alkotott. Ekkor még nem állt a tetején szobor, Canova Béke allegóriájának másolata csak 1835-ben került oda. A millennium évében aztán azért kellett e szép klasszicista kutat eltávolítani eredeti helyéről, mert útban volt a villamospálya építésekor. A népligeti évszázad nem tett jót neki: az öntöttvas oroszlánfejes vízköpők elrozsdásodtak, vízelvezető rendszere elhasználódott, a szárnyas nőalak szobra pedig annyira tönkrement, hogy 1986-ban újra kellett faragni. Lantos Péter, a VI. kerület főépítésze érdeklődésünkre elmondta: az önkormányzat terve szerint a kút újonnan kijelölt helyének környéke, a Hegedű utca eleje teljesen megváltozik. A parkolót megszüntetik, az aszfaltot díszburkolatra cserélik. Októberben szeretnénk újraavatni az oroszlános kutat.