Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. január
1999-01-28
28 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. JANUÁR 28., CSÜTÖRTÖK Oltóközpont a lakótelepi lépcsőfordulóban Az Üteg utcai halálos drogbaleset után csak kevés nyom maradt Errefelé tán még a legnagyobb gengszterek is becsinálnának a rémülettől. Budapest egyik legnyomasztóbb helye lehet ez itt, az Üteg utca Róbert Károly körúti felén. Indul a dolog egy frankó irodaházzal, most lett kész, aztán folytatódik egy szétrobbantott építési telekkel. Egy darabig még látszik az irodák szalagfüggönye meg suvickolt ablakpárkánya, aztán jönnek a legsötétebb kapualjak. Hiába van szombat, este hatkor még a borozó is bezár. Később errefelé mászkálni már nem életbiztosítás. Lehet, hogy nekem sem sötétben kellene. Biztos jönnek majd ekkora pitbullok meg akkora verőemberek... Nem csodálkozom, hogy a heroin errefelé benne van a köztudatban. A kisgyerekes anyuka a vállát is alig vonja meg, mikor a napokban történt, nagy visszhangot keltett herointúladagolásról kérdezem. - Mindenki ismeri őket. Vannak vagy húszan, aztán hozzájuk csapódnak a lépcsőházakból meg máshonnan is, de én mit tehetek? - tárja szét a karját. - Szóltunk a rendőröknek, évek óta mást sem teszünk, mint a rendőröket szólongatjuk, de még csak ki sem jönnek. Az kellett, hogy az a szerencsétlen meghaljon. Kórházban régebben is volt már, az nem volt elég. Jött is mindenki, rendőr, tévés, de változni senki és semmi nem fog. Ugyanúgy ott lesznek a lépcsőfordulókban. Pedig most aztán tényleg itt volt a fél kapitányság. Már a panelházaknál járunk, a sötét falak három oldalról vesznek körül, köztük alig valami rés, mint egy harminc méter magas ketrec. Vágyom a melegbe, lépcsőházba legalább. Be is enged egy jóindulatú tizenéves. Heroinos eset? Ott a gondnoknő, őt kérdezd. - A fiúk? Persze, ismerem őket - bólint. - Valami János meg Sándor. Ott laknak a szemben lévő házban. Meg még páran. Csak azt szoktuk látni, mikor jönnek a pitbullos kutyáikkal, és csereberélnek mindenfélét. Ki tudja, mi van náluk, én is alig merem elzavarni őket. Volt pedig, hogy én hívtam ki a mentőt hozzájuk, mikor az egyik itt feküdt eszméletlenül. A rendőröket? Dehogynem, azokat is mindig hívjuk, de sose jönnek ki. Nézze, ezek feltörnek mindent, az autókból kiveszik a rádiót, eladják, a férjemet is kivették pár éve. Pedig ekvalizer is volt rajta — mondja a férfi. - Aztán eladják, az enyimet pont az egyik barátomnak. Érti, messzire már nem mennek. Gyorsan kell a pénz. Hallottam a Dunyóban, az egy ilyen söröző itt, hogy ezek ilyen maffia. Tudja, épp csak nem lődöznek egymásra. - Á, kifejezetten kedvesek ezek a fiúk, csak hát rossz társaságba keveredtek - veszi védelmébe a közeli vegyesbolt eladója az állítólagos maffiatagokat. - Semmi közük az olyan lövöldözős emberekhez, nem terjesztik ők a szert, csak maguknak adják be. Persze az is elég nagy baj. Van itt két testvér, ők például kifejezetten békés természetűek. Nem János meg Sándor, dehogy. A nagyobbiknak a nevére nem emlékszem. A kicsi az Attila, rendes fiú, mikor az anyja beteg volt, vitt neki kenyeret meg tejet, szóval biztos nem bűnözők. Persze azért félnek az emberek, mikor mennek le a lépcsőn, és ott a tű meg a fecskendő, néha még vértócsa is. Na nem nagy, biztosan csak félreszúrtak. Ha fölmegy, lehet, most is talál egyet-kettőt. Szóval ezek nem roszszak. Nem úgy, mint a múltkor az a csapat. Egy este bejöttek vagy tízen, egy vásárolt, a többi meg szabályszerűen fosztogatott. De azok közönséges tolvajok, és semmi közük a tántorgásokhoz. Lift a tizedikre, majdnem elmosolyodom a szokásos „hányni tilos” szellemesség alá vésett „oltóközpont” feliraton. Majdnem. Dobogó szívvel indulok lefelé, pedig ez nem is az a ház, ahol meghalt az a fiú. Nem kell sokat lépcsőzni, hogy kartonnyi (hagyományos) cigarettacsikkre bukkanjak egy ottfelejtett sapka és néhány használt zsebkendő társaságában. A lakótelepi fiatalok fóruma, drognak nyoma sincs. Egészen a hatodikig, ahol egy injekciós tű kupakja hever a földön. A vérfolt azonban minden bizonnyal túlzás volt, a körülmények rendezettebbek annál. A negyedik és a harmadik között viszont horgasztó látvány tárul elém: legfeljebb száznegyven centis valaki fekszik bundába burkolódzva, feje alatt huszonöt kilós piacszatyor tele ronggyal. Hogy gyerek-e vagy csak kistermetű hajléktalan, az nem derül ki, mert a feje is a bundában van. Lélegzik, sőt horkol, úgyhogy nagy baj nem lehet. A hallottak után azért jobbnak látom beszólni a boltba. Majd felhívják a rendőröket, nyugtatnak meg. És? Felcsöngessek vagy ne, ez itt a kérdés. Este van már, lehet, hogy nézik a híradókat, esetleg belőtték magukat... Érdemes? — latolgatom, aztán rájövök, mi tart viszsza: félek. Kispolgári, lelassult, segíteni nem akaró, undorodó félelem ült rám. A felismerés megnyomatja velem a kapucsengőt, hátha. A hősködés végül elmarad, senki nincs otthon, aki be is tudna engedni. Ónos esős vasárnap délután megyek vissza, aki ilyenkor nincs otthon, azt esélytelen keresni. Két napja már, hogy a drogbaleset három életben maradt áldozata önszántából hazasétált a kórházból. Ha túlélték, akkor rövid időn belül kiheverik a nagyobb adagot, és semmi bajuk nem lesz, mondta a doktor. Kapucsengő. - Maga mit akar? - Negyvenes forma, kissé megkeseredett nő néz le az erkélyről. Bizalmatlan. Végül felenged, ne függőlegesen beszélgessünk. A fia nyit ajtót, tizenkilenc-húszéves, ő is a túllőtt négy között volt. - Mit akarsz? - ismétli meg az anyja kérdését. - Mázlid van, hogy a bátyám nincs itthon, ő nagyon utálja az ilyen kérdezősködést. Oda ülj le. Szóval? Megírtak itt mindenféle hazugságot rólunk, most te leszel a következő? Azt hallottam, be is perelhetném őket, mert engedély nélkül közölték a képemet. Azt mondták, elhomályosítják, erre jön másnap az egyik haver és mondja, láttalak az újságban. Hát én nem akarok szerepelni. Érted? Nézd meg ezt is, várjál... Itt ez a fotó. Ez a srác kétéves korom óta a legjobb barátom. Vagyis az volt. Lefotózták nálunk, az étkezőben, amint meg volt halva. Hát mi ebben az érdekes? Itt az Attila, és fekszik a földön. Ja, és ráadásul azt írták mellé, hogy János, pedig Attila ő is, mint én. Szóval úgy kezdődött a buli, hogy jött az Attila. Szerzett anyagot a Keletiben az araboktól. Mondtuk neki már korábban, hogy mi egy hónapja leálltunk, én is járok kezelésre, van róla papírom, megmutassam? Tényleg van. Szóval mondtuk neki, hogy mi nem, de csak erősködött. Aztán - tudod, hogy van az - csak hagytuk magunkat rábeszélni. Mondtuk az Attilának, ő ne, mert volt már benne gyógyszer, asszem Noxiron, arra lőni maga az öngyilkosság. Hiába kértük, hogy ne tegye. Nagyon jó anyag volt, rögtön jött a flash, kész, azonnal totál elaludtunk. Csak arra emlékszem, hogy jött anyám, elkezdte pofozni Attilát, de akkor már halott volt. Anya, mi volt akkor? A vehemens csörömpölés abbamarad a konyhában, bejön a mama, nekitámaszkodik az ajtófélfának, és vesz egy nagy levegőt. — Tudja, elváltam a férjemtől, csak néha hazajövök, hogy megfőzzek meg kimossak. Jövök ide csütörtökön is, aztán látom, itt vannak a fiaim a haverokkal. Beszélgetnek, elvannak a kisszobában, csak az tűnt fel nekem, hogy annyi párnát visznek be oda. - Persze, mert mindig a földön ülünk, te is tudod, most mit kell ilyenekkel foglalkozni állandóan?! - Bevittétek vagy nem? Szóval ott bent beszélgettek, aztán pár perc múlva arra lettem figyelmes, hogy nem szűrődnek ki hangok. Lehetett öt perc, több biztos nem. Megállt bennem az ütő, tudja milyen az, volt már rendszeresen drog náluk, tudom én is. Ne színezd itt ki a dolgot, már legalább hónapok óta leszoktunk. Járok is a Nyírőbe, most mutassam meg a lapot, amit kaptam? Látni akarod?! - Nem a lap a fontos, na. Bementem, és akkor már az Attila halott volt. Fogtam a nagyobbik fiamat, felállítottam, mondtam neki, járkáljon, tudja, ilyenkor nem szabad hagyni, hogy feküdjenek. Ápolónővér vagyok, sajnos tudom jól. Aztán mentem a szomszédba, hogy mentőt hívjak. Közben az én Attilám, aki a másik sráccal együtt viszonylag jobban volt, felment a lépcsőfordulóba, és akkor már csak annyit hallottam, hogy koppant. Elesett ott helyben, mondta, felmegy a hatodikra a szomszédhoz, de nem ért föl. Akkorra nagyjából ideértek a mentők is meg a rendőrök. Beadták a fiamnak az ellenanyagot, a nagyobbiknak meg négyszeres ellenanyagot, aztán bedugták őket a mentőbe. A rendőrök nemsokára végeztek a kamerázással, és elmentek, én meg a fiaimmal akartam lenni a kórházban. - Na, most már eleget beszéltél, menj szépen ki a konyhába, majd én elintézem. Főzzél. Ezek itt az apám szerszámai, vállalkozó volt, most éjjeliőr, ilyenkor hét végén huszonnégy órázik. Na, ő se az a nyilatkozós típus. Se van százalékosa, sokat van itthon, csak minden harmadnap jár dolgozni, és hát nem szereti az ilyen kérdezősködést. Szerinted akkor érdemes lenne beperelni az újságot, amelyik lehozta a fotómat? Hát komolyan mondom, nem hittem el, hogy benne vagyok. Pedig azt mondták, csak a lábamat veszik... vagy lehet, hogy azok a tévések voltak? Na mindegy, nyilatkozat vége. Azért beszélgetünk még egy kicsit. Úgy tűnik, nem fogja fel igazán, milyen közel volt az életveszélyhez. A barátját nagyon sajnálja, legalábbis ezt mondja, az érzelmeit lehetetlen leolvasni az arcáról. Kapkodva pakol, bever egy szöget a kalapács fejébe, pihenésképp elszív egy cigit, még egy kis pakolás. Ebéddel kínál. Nem kösz, onnan jövök. Akkor menjek, mielőtt hazajön a bátyja, ajánlja. - Csak a te érdekedben. Mert az tényleg nem szereti a kérdezősködést. Dunai Márton Az Üteg utcai esettel majdnem egy időben a Népligeti aluljáró nyilvános illemhelyén is meghalt egy fiatalember. A 26 éves férfi herointúladagolás miatt vesztette életét mti fotó Halálos „felütés” Tavaly, amikor egy miskolci fiú halt bele herointúladagolásba, kiderült, hogy nem a szokásosnál nagyobb adag okozta a vesztét. Az történt, hogy nem Miskolcon, a megszokott eladójától vette, hanem Budapesten szerezte be az anyagot. Ugyananynyit „lőtt be” magának, mint máskor, de a hatása lényegesen nagyobb volt, mivel több heroint tartalmazott. Fogyasztói körökben nemrégiben elterjedt, hogy vigyázni kell a pakettekkel - vagyis az árusításra előkészített, kimért adagokkal -, mert a porba mérget kevernek a dealerek. Ezt azonban Oláh Miklós őrnagy, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni alosztályának vezetője cáfolta. A terjesztőknek ugyanis nem érdekük, hogy vevőjük belehaljon a drogozásba, hanem, hogy a fogyasztóik mindig náluk vegyék az anyagot, vagyis a fogyasztói kör megtartására törekednek. Az azonban biztos, hogy a nagyobb haszon érdekében a terjesztők az anyagot „felütik”, vagyis más, ártalmatlan anyaggal keverik. A „hígításhoz” általában gyógyszeralapanyagokat adagolnak, például a patikában is kapható koffeintablettát. Nem ritka az sem, hogy porcukorral keverik a heroint, de találtak már olyan drogot is, amelyet egyszerű fürdősóval kevertek. A szakemberek szerint ezeknek az anyagoknak is van veszélyük, hiszen a véráramba kerülve rögöt képezhetnek, ami a fogyasztó halálát okozhatja. Még több bajt okozhat, hogy a különböző elosztók különbözőképpen ütik fel a heroint, így ha a fogyasztó mástól vásárol drogot, előfordulhat, hogy a hatás elmarad a megszokottól, vagy éppen ellenkezőleg, túladagoláshoz vezet. S. I. A MAGYAR IPARSZÖVETSÉG OKTATÁSI KÖZPONT KÉZMŰVES SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA (1139 Budapest, Hajdú u. 18-24.) FELVÉTELT HIRDET: 1. 9. osztályba, NAT szerinti tantervel (14 éves korúaknak), 2. OKJ-s szakmákra, szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal (16-22 éves korig), 1 év alatt szakképesítést adó szakmák: - Bőrtárgykészítő - Filmnyomó és kelmefestő -Varrómunkás - ABC-eladó - Konfekció-, méteráru- és lakástextil-eladó - Szőnyegszövő 2 év alatt szakképesítést adó szakmák: - Bőrdíszműves - Virágkötő-berendező - Nőiruha-készítő - Élelmiszer- és vegyiárukereskedő - Ruházati kereskedő 8 általánost végzett, 16-22 éves fiatalok számára iskolarendszerű, tandíjmentes képzés. Érdeklődni lehet: NAGY KATALIN iskolatitkárnál a 320-7080-as telefonszámon. FOKOK Felsőoktatási és Nyelviskolai Képzési Központ SYNJSAP 1999. február 13-án 3 éves angii nyehlmr suiwn hwlafiesa levdezp képzésre iderlkeznkndi Előzetes jelentkezés: 1999.február 8-ig 214-5885 1027 Bp. Szász Károlyu díszt 1. Raktárakhűtőraktárak ■ § a RÁHOT Kft.-nél bérbe adók. 20 000 m2 alapterület. A temperált hűtőraktárakban élelmiszer tárolása is megoldva. Teljes körű szolgáltatás biztosítva. Cím: 1173 Budapest, Pesti út 474. Tel.: 256-4292,256-1920 Fax: 256-4388 Most pár kilóval könnyebb!... Egyes Opel modellekhez január 1-től 100 ezer, vagy akár 350 ezer forinttal könnyebben juthat hozzá! Mérlegeljen! Ez még apróban sem aprópénz! • egyes Corsa modellek akár 136 ezer Ft-tal kedvezőbb áron • Vectra modellek akár 350 ezer Ft-tal kedvezőbb áron • Corsa vásárlásakor kezelési költség nélküli hitel az Opel Banktól További részletekről érdeklődjön Opel márkakereskedésünkben! Ajánlatunk a készlet erejéig, illetve február 28-ig érvényes. OPEL WAGLER 2083 SOLYMÁR, Mátyás király út 45. Tel.: (26) 361-222, 361-223 Fax: (26) 360-179 Mint minden hasonló esetben, a BRFK kábítószer-bűnözés elleni osztályának nyomozói azonnal arra keresik a választ, hogy az áldozat, illetve barátai honnan jutott hozzá a droghoz. Mivel a jog jelenleg még áldozatnak tekinti a fogyasztót, és aki gyógykezelésre vállalkozik, az ellen nem indítanak eljárást, a nyomozók a terjesztési vonalat próbálják elvágni. Oláh Miklós őrnagy, az osztály vezetője néhány nappal a tragédia után már arról számolhatott be, hogy a heroint egy olyan, általuk már régóta ismert terjesztőhálózattól vásárolták a fiúk, amely a hármas metró vonalához kötődik. Tavaly ugyan sikerült felszámolni ezt az elosztóhálózatot, ám már akkor sejtették, hogy helyükre újabb terjesztők lépnek, hiszen mindig akad, aki vállalkozik a kereslet kielégítésére. Az őrnagy azonban azt is elmondta, hogy már csak napok kérdése, és nem csak az áldozatok lesznek ismertek.