Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. január
1999-01-06
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. JANUÁR 6., SZERDA 21 Komposzt és energia lesz a fenyőkből A közterület-fenntartók öt-hatszázezer kidobott karácsonyfára számítanak Nagyjából öt-hatszázezer szál karácsonyfát hasít ki a főváros lakossága a következő hónapokban. A fővárosi Közterületfenntartó Rt. hétfőn látott hozzá a fenyők összegyűjtéséhez; a fák egy részéből komposzt lesz, másik részét a szemétégetőbe viszik, és energiaként hasznosítják. A közterület-fenntartóknak, legalábbis egyelőre, úgy tűnik, viszonylag fegyelmezetten szabadulunk meg a fáktól. Még nem számították ki, eddig hány fenyőt hajítottunk ki az utcára, s hány köbméternyit szállítottak el, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nél azonban úgy számolnak: áprilisig nagyjából öt-hatszázezer szál levitézlett karácsonyfa kerül a komposztálótelepre és a szemétégetőbe. A közterület-fenntartók hétfőn fogtak hozzá a fenyők összegyűjtéséhez. A lakótelepeken kialakított közös gyűjtőhelyekről hat nagy teljesítményű, úgynevezett tömörítős célgéppel szállítják a fákat, a kukák mellé kitett, tűiket vesztett tűlevelűeket a hagyományos szemétszállító kocsik viszik el folyamatosan. A fák egy része a Fővárosi Kertészeti Rt. komposztálótelepén köt ki, másik része pedig a szemétégetőben; itt energiaként hasznosulnak a fenyők. Az FKF Rt. szóvivője szerint a főváros polgárai többé-kevésbé fegyelmezetten szabadulnak meg karácsonyfáiktól, a járdák mentén egyelőre nincs különösebb rendetlenség. A cég vezetői mégis azt kérik, hogy ne dobálják szét a fenyőket. A Fővárosi Kertészeti (Főkert) Rt. komposztálótelepére minden újévkor ezer köbméternyi karácsonyfát szállítanak. Ennél több nem kell a Főkertnek, mert nem tudná felhasználni: a komposzt készítéséhez szükséges összetevők mennyisége és milyensége pontosan meg van határozva; egy-egy komponensből nem lehet az előírtnál se több, se kevesebb. Az öt éve működő Keresztúri úti komposztálóba évente 25-30 ezer köbméternyi szerves hulladék - lomb, gally és persze fenyő - érkezik, amelynek nagyjából a tizedrészéből lesz végül komposzt. Ezt talajszerkezet-javításra és tápanyagpótlásra használják a budapesti parkokban és fasorokban. A telepen kizárólag ólommentes zöldhulladékot dolgoznak fel, ami azt jelenti, hogy a belvárosi és a fasori lombot egyáltalán nem használják. A kidobott karácsonyfákról a telep dolgozóinak le kell cibálniuk a drótokat, szaloncukorpapírokat, s ez meglehetősen macerás munka. A Főkert főmérnöke, Erdősné Győrffy Márta megjegyezte: nagy könnyebbség lenne számukra, ha teljesen lecsupaszítva hagynánk az utcán a fenyőket. B.T. Az idén kisebb károkat okoztak a fenyőfatolvajok a fővárosi és környékbeli erdőkben, mint a korábbi években. A Pilisi Állami Parkerdőgazdaság hétezer hektáros budapesti erdészetében húsz-huszonöt falopás történt, a pénzben mérhető veszteség nagyjából tízezer forintra rúg. Az esetek számának csökkenését Bakon Gábor, az erdészet vezetője elsősorban azzal magyarázza, hogy a fák jórészt kinőttek abból a korból, hogy egykönnyen meg lehetne csonkítani őket. Ugyanakkor a polgárőrökkel megerősített szolgálat is sokat tett azért, hogy békén hagyják az erdőt. A karácsony előtti járőrözés két-háromszázezer forintnyi kiadást jelent az erdőgazdaságnak. A károk a Fővárosi Kertészeti Rt.-nél sem számottevőek, ott viszont elsősorban azért kedvező a statisztika, mert korábban annyi fenyőt elloptak, hogy mára szinte semmi sem maradt. A gallyakat persze ezúttal is lenyesegették - mondta Erdősné Győrffy Márta, a cég főmérnöke. Többé-kevésbé fegyelmezetten szabadulunk meg a karácsonyfáktól GÁRDI BALÁZS FELVÉTELE Egymilliárdos közműdíjsegély Jövő héttől lehet pályázni a támogatásért A fővárosiak január 15-től pályázhatnak az idei közműdíj-kompenzációra. Ehhez a közművállalatok befizetéseiből egymilliárd-száztizenötmillió forintot biztosít a Hálózat Alapítvány, amely tavaly hetvenegyezer családnak nyújtott segítséget számláik kifizetéséhez. Nekik is újra kell azonban pályázniuk, ha az idén is részt akarnak venni a programban. A fővárosi közműdíj-kompenzációt a Hálózat - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány működteti 1995 óta. A szükséges összeget a főváros többségi tulajdonában lévő közműcégek biztosítják a Fővárosi Közgyűlés évenkénti döntése alapján. Az idei egymilliárd-száztizenötmillió forintos támogatáshoz a csatornázási és a vízművek kétszázhatvan-kétszázhatvanmillió forinttal, a távfűtő művek négyszázötvenmillióval, míg a közterület-fenntartó részvénytársaság száznegyvenötmillió forinttal járul hozzá. Ez utóbbi kettő a tavalyi évhez képest változatlan összeg. A kompenzációs rendszerben részt vevő cégek az árbevételüknek egy képlet alapján meghatározott százalékát utalják át az alapítványnak. A cégek befizetéseit az üzleti tervük alapján határozza meg a fővárosi önkormányzat. Az alapítvány célja, hogy a lakásfenntartási költségeiket megfizetni képtelen, illetve a veszélyeztetett fizetőképességű családokat támogassa. A támogatás öszszege évről évre emelkedett. Egy-egy háztartásnak az idén havonta 850 forintot írnak jóvá a víz- és csatornadíjából, 250- et a szemét-, míg kétezer forintot a távhődíjból. Ez utóbbi a november-márciusi időszakra vonatkozik, nyáron ez az összeg kilencszáz forint lesz. Az alapítvány kuratóriumának, egyben a Fővárosi Közgyűlés szociális bizottságának elnöke, Győri Péter érdeklődésünkre elmondta: tavaly hetvenegyezer család részesült támogatásban. A kompenzációs év egyébként februárig tart — mondta Győri. Hozzátette: semmi akadálya nincs annak, hogy februártól zökkenőmentesen folytatódjon a rászoruló budapestiek közműdíj-kompenzációja. A kerületek már ezen a héten hozzájuthatnak a szükséges nyomtatványokhoz és űrlapokhoz. Az igénylők január 15- től kezdve egészen az év végéig folyamatosan jelentkezhetnek a kompenzációra. Visszamenőleges számlajóváírás azonban nem lehetséges. A kompenzáció nem automatikus, aki tehát tavaly részesült benne, s továbbra is igényli, annak idén újra jelentkeznie kell. A támogatási rendszerben nem kizáró ok, ha valaki a tavaly december végén lezárult állami adósságkezelő programban is részt vesz, hiszen éppen az a cél, hogy ne növekedjen a hátralékosok száma - hangsúlyozta az elnök. A hálózat az idén is megemelte a jövedelemmaximumokat, így például tavaly az kaphatott támogatást a távhőszámlák kifizetéséhez, akinek jövedelme nem haladta meg a huszonnégyezer forintot, míg az új határ huszonnyolcezer forint. Ezzel szeretnék biztosítani, hogy a mindenkori kiskeresetűek folyamatosan bekapcsolódhassanak a rendszerbe. Az elnök szerint fontos, hogy a hálózat segítségével Budapesten megállították a családok jelentős mértékű eladósodását. A tavalyról fennmaradt valamivel több mint százötvenmillió forintot az alapítvány hátralékkiegyenlítésre fordítja. Az egyszeri, decemberi különtámogatásra nem lehet, és nem is kell külön jelentkezni. Az 525 millió forintot a kompenzációban amúgy is részt vevők között automatikusan osztják szét. A januárban érkező decemberi számlákon a távfűtéses lakásokban élők tízezer, az egyéb fűtésű lakásokban élők nyolcezer forintos jóváírást kapnak. Kálmán Attila Megfelelő propaganda híján nem túl sikeresen debütált a bevezetés évében, 1995-ben a fővárosi közműdíj-kompenzációs rendszer. A közüzemi cégek által felajánlott keretből a vártnál jóval kevesebben, alig több mint 30 ezren kértek támogatást víz-, csatorna és távfűtési számláik kifizetéséhez. A víz-, csatorna- és távfűtési támogatáshoz később szemétdíj-kiegészítés is társult, de a villany- és a gázkompenzációra hosszas tárgyalásokkal sem tudta rávenni a szolgáltatókat a főváros. A Fővárosi Gázművek Rt. egyszeri támogatással segítette hátralékos fogyasztóit, ám a rendszeres hozzájárulást nem vállalják, mert úgy gondolják, hogy a rendszer nem nyújt kellő biztosítékot arra, hogy a pénzük eljut a legrászorultabb fogyasztókhoz. Emelik áraikat a kábeltévék A határ ott van, amit még elvisel az előfizető Január elsejétől a legtöbb budapesti kábeltévé szolgáltatása is drágult. A húsz-harminc százalék körüli emelést általában a tévécsatornák jogdíjainak növekedésével indokolják. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint arról korábban már hírt adtunk, a Kábeltel 1290 forintról 1795 forintra emelte legdrágább programcsomagjának árát, melyben harminchat tévéadó műsora látható. Igaz, itt három új adóval bővült a kínálat is. Nem csillagpontos rendszerem, ahol a három programcsomag helyett csak egy kapható, egységesen 1250 forint lett az előfizetési díj. Bővítette kínálatát és emelte árait a Satimex Kft. is. A tavaly még tízcsatornás, olcsóbb csomagját tizenhét csatornásra változtatta, s díját 300-ról 672 forintra — vagyis 124 százalékkal — módosította. A drágábbat huszonhatról harminchat csatornásra duzzasztotta, s így havi előfizetési díja 641 forint helyett 1064 forint lett. A Matáv legolcsóbb programcsomagjának árát tizenhét százalékkal, négyszáz forintra csökkentette. Ezzel együtt azonban tizennégyről hétre apasztotta a fogható tévécsatornák számát. A huszonnégy programos, minden magyar adót tartalmazó középső blokk ára tizenöt százalékkal nőtt (1099 forint), a harminchat csatornás „prémium”-blokk huszonöt százalékkal (1500 forint). Tizenhat százalékkal, 1250-ről 1450 forintra emelte az előfizetési díjat a Hegyvidék kábeltévéje, a Novotron, tizenegy százalékkal, 896-ról 997 forintra a belvárosi City Tv, tizenhét százalékkal, 890-ről 1050 forintra a VIII, IX, XXI, XV. és XVI. kerületben szolgáltató Sztár Tv, a ferencvárosi Telant Kft. szolgáltatásának ára pedig negyvenhét százalékkal, 672-ről 990 forintra drágult. Rajkai László, a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetségének elnöke szerint mindaddig nem beszélhetünk tisztességtelen áremelésről, amíg a kábeltelevízók full szolgáltatási díja nem éri el a telefontársaságok csupán rendelkezésre állási díját. (Pedig nemsokára a kábeltévék is alkalmassá tehetők lesznek interaktív adatátvitelre, legalábbis a törvény erre kötelezi őket.) Sehol nincs viszont meghatározva, hogy mekkora a tisztességes távközlési díj. Így aztán mindenki annyit emel, amennyit ki tud kényszeríteni előfizetőiből. Margó Sorok a BKV-pénztáraknál Három nappal hosszabb ideig, január 5-e helyett 8-án éjfélig érvényesek a decemberi BKV-bérletek. Ezt azonban sokan nem tudják, ezért még tegnap is hosszú sorok kígyóztak a bérletpénztárak előtt. A kiszolgálást lassítja az is, hogy a szokásosnál többen kérnek áfás számlát a bérletekről, amelyeken technikai okok miatt egyelőre a régi díjszabás szerepel. A vonaljegyeket január közepéig még a régi áron, 75 forintért - később már csak 90-ért - lehet megvásárolni, és korlátlan ideig felhasználni. Érvényesek még a tavaly váltott fémjelzéses vonaljegyek is, amelyekből becslések szerint 3-4 millió darab lehet felhasználatlanul az utasoknál. (N. H. E.) Bérmegállapodás az FKF Rt.-nél A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.-nél megállapodtak a bérfejlesztés mértékéről. A keresetek átlagosan 13 százalékkal növekednek. Az alapbérek differenciált emelésére február 1-jétől kerül sor. Módosították a kollektív szerződést is, ezután a munkáltató négyezer forintos megemelt összeggel vállalja át a Település-üzemeltetők és Közszolgáltatók Országos Nyugdíjpénztára azon tagjainak nyugdíjpénztári tagdíját, akik legalább hat hónapja az FKF Rt.-nél dolgoznak. (Munkatársunktól) Gyermekrajz-kiállítás Csütörtöktől február 10-ig látható a Karinthy Frigyes Általános Művelődési Központban (IV. kerület, Hajló utca 2—8.) rendezett gyermekrajz-kiállítás. (Munkatársunktól) Megváltozott telefonszám Megváltozott az Újpesti Görög Kisebbségi Önkormányzat telefonszáma. Ezentúl a 370-1682-es számon várják minden szerdán és pénteken reggel kilenc és délután kettő között az érdeklődők hívásait. (Munkatársunktól) Címer és zászló kisebbségeknek Pestszentlőrinc várossá nyilvánításának évfordulóján, hétfőn köszöntötte a XVIII. kerületi önkormányzat a helyi kisebbségek képviselőit. Az eseményen zászlót és címert adtak át nemrég megalakult tíz kerületi kisebbségi önkormányzat (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, szerb, szlovén) vezetőinek. (Cs. K. E.) SZÍNHÁZMŰSOR Budapest Bábszínház: Minden egér szereti a sajtot (10). Budapesti Kamaraszínház a Tivoliban: Oktogon (7). Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdió: Csak mint otthon... (fel 8). Buda Stage: Bemutató előtti filmvetítés (fel 8). József Attila Színház: A miniszter félrelép (7). Katona József Színház: Yvonne, burgundi hercegnő (7). Kamra: Henschel fuvaros (7). Madách Kamara Színház: Az utolsó hősszerelmes (7). Merlin Színház Kamaraterem: Szólt az ember... (fél 8 - Jordán Tamás és Sebő Ferenc József Attila-estje). Mikroszkóp Színpad: Hopp, te Zsiga! (fél 8). Refektórium: A Nemzeti Színház Baráti Társaságának összejövetele (fél 5). Operaház: Siegfried (5 - Závodszky/3. bér.). Radnóti Színház: Anconai szerelmesek (7). Stúdió K Színház: Filmszalon (7). Szkéné Színház: Frutta di Mare (8). Thália Színház: Annie (6 - a Thália Színház és a Budapesti Operettszínház ea.). Új Színház: Szószátyárok (7). Vidám Színpad: Utánunk a viccözön! (7). Vígszínház: Fekete Péter (7 - Heltai-bérl. 1. ea.). Pesti Színház: Kegyelem (7 - Bulla-bér- I. 3. ea.). Rendőrök óvták a hajléktalanokat A főkapitány életmentő parancsának gyakran nem tudtak érvényt szerezni Hideg éjszakákon, különösen ünnepnapok idején általában csak a hajléktalanok és a rendőrök vannak az utcán. Nem véletlen tehát, hogy szilveszter előtt Kökényesi Antal ezredes, Budapest főkapitánya parancsban utasította a BRFK teljes személyi állományát, hogy fordítsanak különös figyelmet azokra az emberekre, akikkel más nem törődik. Budapest rendőrfőkapitányának utasítása értelmében minden utcai járőr zsebében ott volt a 338-4186-os telefonszám, amelyen a Menhely Alapítványt kellett értesíteniük, ha kimerült, elesett, a fagyhalál veszélyének kitett hajléktalannal találkoztak a szolgálat során. A parancs szerint emberségesen és körültekintő módon kellett minden rendőrnek eljárnia, aki olyan hajléktalannal találkozott, aki más segítségére láthatóan nem számíthat. Ez a telefonszám persze a járőröző rendőröknek is némi kapaszkodót és biztonságot jelentett, hiszen így gyorsan hívhattak segítséget. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok hajléktalanon akarata ellenére nem lehetett segíteni. A felkínált segítséget sokan visszautasították, nem kívánták hajléktalanszállón tölteni az éjszakát. Ilyenkor csak adataikat rögzíthették, és a helyszínre kérték az alapítvány krízisgépkocsiját. A Menhely munkatársai aztán megpróbálták rábeszélni a hajléktalanokat, hogy a hideg éjszakát inkább egy szállón töltsék el. Szinte valamennyi kerületben éltek a segítségkérés lehetőségével a rendőrök. Még a VIII. kerületben is, ahol egyébként - tájékoztatott Pusztai Csaba főhadnagy, alosztályvezető - sok a hajléktalan. Mivel azonban a kerületben van a legtöbb krízisszálló és menhely, a Józsefvárosban feltűnő hajléktalanok általában éppen a szállók biztonságát keresik. Kovács Andrea, a Menhely Alapítvány éjjel-nappal hívható diszpécserszolgálatának munkatársa szerint a főkapitány utasítása rendkívül hasznos volt. Érezhetően növekedett a rendőröktől érkező bejelentések száma. Nemcsak újév napján, de azóta is hívják őket a járőrök, ami azt is bizonyítja, hogy a hatóság partnerként kezeli a szociális munkásokat, és valóban figyelnek az elesett emberekre. S. I.