Népszabadság - Budapest melléklet, 2000. október
2000-10-12
38 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2000. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK Villanegyed a pusztából Miniszterelnök, feltaláló, tudós és gyáros is lakott Szentlőrincen 1870 őszén kezdték építeni a Monarchia pénzügyminiszterének nyaralóját a pusztaszentlőrinci tölgyesben. Lónyay Menyhért volt a neve e közgazdász-politikusnak - Deák gazdasági tanácsadójának, az Andrássy-kormány pénzügyminiszterének, a rendi országgyűlések huszonéves centrista tagjának, Széchenyi lelkes hívének. Lónyay 1871-ben az uralkodó elismeréseként grófi címet írhatott neve elé. Ugyanabban az évben Magyarország miniszterelnöke és az Akadémia elnöke lett. Hogyan került ez a rendkívüli dinamikus ember Pusztaszentlőrincre, ahol nyugalomba vonulása után végleges otthont talált? Az 1860-as évek végén parcelláztak a Pest város déli határával tőszomszédos hatezer holdnyi Szentlőrinc-pusztán. A hajdani „Grassalkovich-birodalom” akkori ura - a macedón Sina Simon - itthagyta birtokait és Magyarországot. (A néprege tudni véli, hogy távozásának oka az „idegen” becsületén ejtett otromba sértés egy magyar nemes részéről.) A Sina család magyarországi ingatlanait áruba bocsátották. E parcellázások során szakadt ki a szentlőrinc-pusztai birtoktestből a Pesthez közelebb eső, így gyorsabban benépesedő Kispest, mely 1871-től ideiglenes szervezésű kisközségként működött. A kínálkozó üzlet lehetőségét használta ki gróf Lónyay Menyhért, és megvásárolta a puszta legszebb részét, az 1847-ben épített Cegléd—Szolnok vasútvonal mentén húzódó Szála erdőt, a tölgyest. A hajdani erdő helyén kéthárom holdas nyaralótelkeket kínált megvételre, amelyeket rövidesen köztiszteletben álló személyek vásároltak meg. A legismertebbek: báró Eötvös Loránd világhírű fizikus, a torziós inga feltalálója, aki első kísérleteit lőrinci kertjében végezte, Puskás Tivadar, a telefonhírmondó megalkotója, Margó Tivadar orvosbiológus, Országh Sándor országgyűlési képviselő vagy a gyárépítési hullám során a környéken megtelepedő gyárosok, így alakul ki a XIX-XX. század fordulójára a Villatelep, más néven Nyaralótelep, mely az Üllői út helyi szakaszától a ceglédi vasútállomásig húzódik. Az elsőként megépülő tizenhat villa terveit Herrich Károly mérnök - maga is hatszáz hold birtokosa - hozta Párizsból. E villák egyike épül fel Lónyay nyolcholdas parkjában, a Fenyő utca 5-8. számú telkeken (ma Szil utca 7.). Az egyemeletes ház építtetőjének mértéktartó ízléséről tanúskodik. Napjainkban az önkormányzati tulajdonban hét család lelt otthonra. A megmaradt tölgyek alatt javításra váró autók sorakoznak. Pedig hajdan nemcsak sok becses vendég fordult meg a villa falai között. Az exminiszterelnök 1877-től állandó lakásául választotta korábbi nyaralóját. Lónyay jóvoltából ekkor már öt éve megállt a vonat is a Villatelep szélén. Az állomás számára a gróf adott ingyen telket, s az épület homlokzatán ezt olvashatta az arrafelé utazó Pusztaszentlőrinc nyaraló. Idővel az állomás teherpályaudvart is kapott, és volt idő, mikor rövid időre a gyorsvonat is megállt itt. A technika lehetővé tette a pormentes utazást, aki viszont a vasparipa helyett inkább kedves hátaslovát választotta a közlekedésre, mint Eötvös Loránd, annak számolnia kellett a szerény útviszonyokkal. Lónyay gróf a közélettől visszavonultan is rendkívül aktívan töltötte napjait a Villatelepen. Bankügyekről címmel írt tanulmányt, melyben szólt az 1867-es kiegyezés érdekes mozzanatairól is. Írásai maradtak fenn az Adóreformról és a Regále-megváltás problémáiról. Mindezt amellett tette, hogy esténként feljegyezte a nap említésre méltó eseményeit és saját véleményét, ötleteit, írásos hagyatéka több ezer oldal. Ebből tudjuk, hogy angol pénzemberek bevonásával magyar-angol tengerészeti bank alapítását tervezte, hogy konzorciumot szeretett volna létrehozni a lápok, mocsarak kiszárítására, termővé tételére. Előkészületeket tett az erdélyi Nopcsa család egyik birtokán a vastelepek kiaknázására. Rendezte eszményképének, Széchenyinek a szellemi hagyatékát. Mikor a Fenyő utcába költöztek, már 34 éve hűséges társa volt Kappel Emília, Petőfi egykori múzsája, a gazdag bankár, Kappel Frigyes lánya. Emília két fiúval és egy lánnyal ajándékozta meg férjét. A hitves, a hajdan szőke, kék szemű szépség érdekes körülmények között írta be nevét a magyar irodalom történetébe. Egy színházi estén Petőfi megpillantotta a feltűnő szépséget, és a következő napon már berobbant Kappel Frigyeshez, az atyához, és a hirtelenszívű rebellis megkérte a lány kezét. 1844-et írtak. Itt adjuk át a szót az 1996-ban megjelent Pestszentlőrinc krónikája című könyvnek: „A bankár szobájában hideg zuhany ömlik a költő nyakába. (...) Uram, én minden művelt és tisztességes embert szívesen látok a házamban és így Önnel sem tennék kivételt, de megkívánom, hogy mindenki, aki küszöbömet átlépi, valamelyik ismerősöm által legyen bemutatva, így Öntől is uram, legyen szabad ezt követelnem. A többi aztán Isten kezében van. Erről most többet nem beszélgetünk.” Így emlékezik vissza a Petőfivel együtt ott járt Czakó Zsigmond. Vachotné ekként látta az eseményt: „A sima, világban jártas bankár nyugodtan végighallgatta Petőfit, s a halandó pénzember ismerte annyira a halhatatlan költő nevét, hogy a minden szokást mellőző leánykérést látszólag legalább sértésnek nem vette, sőt udvariasan megköszönte a szerencsét, kijelentvén, ha leánya hajlandó lesz őt férjül elfogadni, ő mint apa ellenkezni nem fog. E szavak után nyájasan kezet szorított, s könnyedén meghajolt a pénzvilág hatalmas ura a szellemvilág ifjú fejedelme előtt. S befejezte a fogadást.” Kappel Emília, férjének 1884-ben bekövetkezett halála után többfelé utazgatott, ám mindig visszatért a lőrinci tölgyek közé, ahol kedves ismerősével teázgatva, Petőfi-verseket olvastak fel, szemérmesen ápolva az „üstökös” emlékét. Mindennek tanúja volt a Fenyő utcai ház, mely a századfordulót Diumont Frigyes tulajdonaként köszöntötte. Megalapítója, Lónyay nevét viseli ma az egykori villatelep a XVIII. kerületben. Téglás Tivadarné Lónyay Menyhért Családi villából lett a Tündérkert vendéglő FORRÁS: A MÁSIK BUDAPEST _________,Város-Kép_________ Halkés és látóképes levelezőlap Ötéves voltam, 1959-et írtak ekkoriban. Tanultak történelmet, vagy éltek már ez idő tájt, szóval maguk elé tudják képzelni a díszleteket, a főbb szereplőket meg a statisztákat is. A Hármashatár-hegyen lévő Fenyőgyöngye vendéglőből, melyet régen Szépvölgyi vendéglőnek kereszteltek, elment az utolsó vacsoravendég is. A pincérek bezárták az ajtókat, behajtották a zsalugátereket, takarítani, majd újrateríteni kezdtek, mint minden este. Ám amikor végeztek, nem vették fel kopottas felöltőjüket, hogy a hegyi busszal félkor vagy egészkor leereszkedjenek a Kolosy térig, s ott szétszéledve ki-ki hazafelé vegye az irányt, hanem leültek a terített asztalok mellé. Lukulluszi lakomát szolgáltak fel nekik és az ott lévő tíz-tizenkét vendégnek. Vendégnek? Ott volt nagynéném, Lóri néni és férje, Stretavszky János, akinek furcsa, tótos nevét csak úgy tudtam megjegyezni, hogy hajtogattam magamban: te kapsz ki, tekapszki, stretavszky. Volt egy idősebb úr, a család barátja vagy távoli rokona tán, Gundelnek nevezték. Akkor még ez a név sem mondott nekem semmit. Ötéves voltam, nézzék el tudatlanságomat. Csak a Pobedákat, Warszawákat, Volgákat és a P70-eseket ismertem fel a villamos ablakából, azokat viszont tévedhetetlenül. Szóval ültek még néhányan az asztalnál, köztük a nagymamám és én is. Kevésre emlékszem, de kettőt nagyon megjegyeztem. Harmincéves, a bombázást átvészelt, poros, pókhálós palackokat nyitottak fel a felnőttek, és sűrű, aranysárga tokajit ittak. A másik, hogy engem ott tanítottak meg a teríték mellé tett három kés, a keresztbe fordított kiskanál és kisvilla, a két különböző méretű kanál és a többféle villa disztingvált használatára, így ünnepelte szegény Tatus, hogy huszonöt éve emelte a semmiből két kezével azt a vendéglőt, amelyet aztán az ötvenes évek legelején elvettek tőle. Úgymond államosították, különös kegyként megengedve, hogy a ház egy helyiségét lakhassa továbbra is Lóri nénivel. Szívszorító este volt. A történet szereplői - egy kivételével — már meghaltak. Az éttermet átépítették, ha jól emlékszem, át is keresztelték. Rég voltam arrafelé. Maradtak az emlékek, meg ez a néhány képeslap, amelyeket Monostory György csinált nagybátyám megrendelésére. Monostory ekkoriban már a IX. kerületben, a Lónyay utca 20. alatt munkálkodott. Korábban az 1912-től ifjabb Divald Károllyal közösen jegyzett „Divald és Monostory grafikai és fényképészeti műintézet, fény- és színnyomatok, műlapok, díszalbumok, klisék, képeslevelezőlapok gyára” a VIII. kerületben, a József utca 16-18.ban működött. Monostory, miután felmondta a társas viszonyt, a képeslevelezőlap-sokszorosító üzletágat vitte magával. Már 1926-ban hirdette magát mint látképes levelezőlapokat előállító és sokszorosító mester, egy évre rá pedig apróhirdetés útján keresett munkatársat: „Levelezőlapokhoz ügyes tájfényképész, utazási-, napidíj és fixfizetés mellett felvétetik. Csakis elsőrangú tájfényképész levélbeli ajánlatát és arcképét küldje be.” Nemcsak fényképezett és ügynököltetett, hanem vidéki fotográfusoktól is rendelt képeket, amit bizonyít autográf megrendelőlapja. „Tekintetes Szabó Imre fényképész úrnak, Balatonfüred. Múlt hó 19-én kelt levelemben megkértem, hogy a Balaton Szövetség házáról és a Honvédtiszti üdülőházról a küldött képeslapok szerint részemre 1-1 felvételt készíteni szíveskedjék, míg a fák nem nagyon lombosak. Miután a lemezekre már szükségem volna és a mai napig semmiféle értesítést nem kaptam Öntől, kérem, hogy postafordultával közölni szíveskedjék, számíthatok-e a felvételekre és mikor, mert ellenkező esetben a felvételek elkészítése végett intézkednem kell. Mielőbbi b. válaszát várva, maradtam kollegiális üdvözlettel Monostory György. Budapest, 1933. május 5.” 1942-ben társult Kalántai (Krummer) Géza gödöllői fényképésszel és nyomdatulajdonossal, ki már abban az évben cégnevet változtatott: „Monostory utóda Kalántai” állt a nyomdaüzem bejárata fölött, egészen az államosításokig. És onnan a történet már más szereplőkkel ugyan, de ismert. Kincses Károly A Szépvölgyi vendéglő, amikor még Stretovszky János tulajdona volt _________Útonfutó_________ Árvízveszélyes szakasz Haladtam a múltkor a Pesti alsó rakparton. Pontosabban csak haladtam volna. Inkább araszolgatás volt ez, kész szenvedés, tökéletes kiúttalanságérzés, fokozva egy üres cigarettásdoboz látványával élénkített nikotinéhséggel és egy piszoár iránti mindinkább fokozódó vággyal. A Parlamentet mögöttünk hagyva többen megpróbálkoztunk a lehetetlennel, és egy szinttel feljebb gurultunk, hogy valahogy elérjük a Roosevelt teret, de ott sem volt jobb a helyzet. A téren építkezés, káosz, tülekedés, vagyis igazi, hamisítatlan budapesti forgalmi helyzet. A Dráva utca-Erzsébet híd útszakasz nem más, mint egyetlen órába sűrített, nagyjából négy kilométeres, pszichiátriai tanulmányok lapjaira kívánkozó önsanyargatás. Tegnapelőtt déltájban megint a Pesti alsó rakpart. A jóval hosszabb Árpád híd—Petőfi híd útvonal leküzdésének erős szándéka, felvértezett lélekkel, túlbiztosított nikotinkészlettel, üres hólyaggal. A szakasz hét kilométer és háromszáz méter. A menetidő nagyjából negyedóra. Nem tévedés. Tizenöt perc. Mindebből megint levonható az a messzemenő következtetés, hogy a fővárosi közlekedést illetően az ember nem lehet okos. A Budai és a Pesti alsó rakpart számos dologban hasonlít egymáshoz, túl azon, hogy mindkettő a Duna mellett halad. Soha nem tudhatja az autós, mire számíthat. Hasonlít továbbá abban is, hogy olykor-olykor elönti a folyó, amire táblák hívják fel a figyelmet. (Egyébként teljesen feleslegesen, mert ha már víz borítja az aszfaltot, azt úgyis észreveszi az ember, lévén, hogy az utat lezárják.) No de haladjunk sorjában, északról dél felé. Az Árpád hídtól a Népfürdő utcán keresztül érhetjük el a rakpartot. Nem egészen világos, hogy a rendszerváltozás miért nem csinált Fürdőt a Népfürdőből, mint ahogyan köztársasággá változtatta a népköztársaságot. Ez azonban közlekedési szempontból teljesen mellékes. A rakpartot elérve is akadálytalanul lehet tovább autózni. Hamarosan eljutunk a Margit híd utáni P+Gy parkolóig, ahol most, hogy eszem ágában sincs leállni, hely is van bőven. Kissé elmerengek, mit is jelent a Gy. Nyilván azt, hogy gyalogolj. Ez a lehetőség a múltkori dugóban is eszembe jutott, csakhogy akkor nem vettem észre a táblát, és hely sem volt a parkolóban. Néhány perc múlva már az Erzsébet híd alatt találom magam, aztán a nemzetközi hajókikötő előtt, ahol átengedem magam előtt az ukrán Dnipro Izmail nevű sétahajó útlevél-ellenőrzésen frissen átesett, legkevésbé ukránoknak látszó utasait. Az egyik férfi, kezében térképpel a „Figyelem! Árvízveszélyes útszakasz. Főpolgármesteri Hivatal” feliratú tábla segítségével próbálja beazonosítani helyzetét. Mivel sehol nincs kiírva, hogy Belgrád rakpart, a hajó indulásáig biztosan nem fogja megtalálni a Váci utcát, legfeljebb a kisgazda pártirodát mint a helyhez legközelebb eső nevezetességet. Következik a Szabadság híd és a rakpart vége a Fővám térnél, ahonnan a Közraktár utcán keresztül juthatunk el a Petőfi hídig. Az úton az is eszünkbe juthat, hogy már többször szóba került a rakpartok egyirányúsítása. Évekkel ezelőtt elkészült a Duna sztráda terve, amelyen az út kiszélesítése is szerepel. Mivel azonban a kivitelezésre még egy ideig várni kell, marad a rakpartokon a teljesen kiszámíthatatlan kétirányú forgalom. Vagyis ha sietünk, válasszuk a rakpartot. Ha viszont sietünk, akkor kerüljük el. Ha pedig ráérünk, teljesen mindegy, de ebben az esetben menjünk inkább az állatkertbe. F. Hegyi István Egyszerű a képlet. nissan Ajánlott kenőanyag: Mobilfl k'ikvAl.LW. 13 biztonság3 kötelező baleset casco + ----------- + --------biztosítás biztosítás A Nissan most még biztonságosabb, mert ha Ön év végéig Micra, Almera vagy Primera modellt választ, akkor 1 évre a kötelező biztosítást, a Casco-t és a balesetbiztosítást mi álljuk, így, modelltől függően 85 000-250 000 Ft megtakarítást érhet el. Nissan. Ha egyszer beül, többé nem akar kiszállni. Summit Auto Kereskedelmi Rt. 1095 Budapest, Máriássy u. 5. Tel.:455-1111 Fax: 455-1112 SUMMIT AUTÓ KT ( NISSAN ) www.nissan.hu