Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus

2002-08-31

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 31., SZOMBAT 3. A legnagyobb iskolafenntartó a főváros A szakképzés korszerűsítése, az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztése és az esélyteremtés - ezekkel a kulcsszavakkal foglalható össze a legnagyobb iskolafenntartó, a főváros oktatáspolitikája. Az ezekkel kapcsolatos programokra az utóbbi években több mint harmincmilliárd forintot költött a főváros. A főváros a maga kétszáznál is több oktatási intézményével a legnagyobb iskolafenntartó, kezdeményezéseinek hatása messze túlnő a város határain, országos jelentőségű - kezdte összefoglalóját a főváros oktatáspolitikáról Spira Veronika, a közgyűlés oktatási bizottságának alelnöke, így például a külföldi befektetőkedvet is befolyásolja a szakképzett munkaerő megléte vagy hiánya. A főváros másfél száz szakképző intézményében törekszik a munkaerőpiac, a leendő munkavállalók és a munkaadók igényeinek összehangolására. A szakképző intézményhálózat átalakítására, a korszerű profilok kialakítására és összehangolására, az intézményracionalizálásra 1994-2000 között került sor. Mindez 2,7 milliárd forintjába került a fővárosnak. Az utóbbi négy évben a tanműhelyek korszerűsítése 570 millió forintos beruházást jelentett. Hogy a szakképzett munkavállalók boldogulásának ne lehessen akadálya az idegennyelv-tudás hiánya, a főváros bővíti a két tannyelvű képzési formát: ma már huszonkét fővárosi középiskolában tanulhatnak bizonyos tantárgyakat valamilyen idegen nyelven. Annak érdekében, hogy a szakközépiskolások nyelvtanulási lehetőségei közelítsenek a gimnazistákéihoz, a főváros idén 341 millió forintot költ a kötelezőkön túli nyelvi különórák pályázati finanszírozására. A főváros 1991-2001 között körülbelül 26 milliárd forintot költött önerőből az oktatás tárgyi feltételeinek javítására, fejlesztésre és ötmilliárdot felújításra. Idén is folytatódik ez a program, 2002-ben hárommilliárd forint jut fejlesztésre és egymilliárd felújítási munkálatokra. Cs. K. É. A Hajógyári-szigeten még a víz az úz élő, hogy hatvanhektárnyi zöld semmisül meg Az illetékesek az „elpárolgásban ” bíznak Az árvíz már több mint egy hete elvonult, ennek ellenére a mai napig félméteres víz borítja az óbudai Hajógyári-sziget jó részét. Csak csónakon lehet közlekedni, s megjelentek a vízimadarak is. Félő, hogy hatvan hektáron teljesen megsemmisül a növényzet, kerületi politikusok ezért azonnali intézkedést követelnek a főpolgármestertől és a környezetvédelmi minisztertől. Az illetékesek szerint lehetetlen jobban védeni a szigetet, egyelőre pedig abban bíznak, hogy elpárolog a víz. Az árvíz levonulása után több mint egy héttel még mindig hatalmas csónakázó tóra hasonlít az óbudai Hajógyárisziget. A meleg, napsütéses idő ellenére tegnap délben is csaknem az egész, Duna felé eső, több tízhektáros részt borította térdig érő, meglehetősen büdös víz. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fővárosiak kedvelt pihenőterületén nincsenek lakóépületek. A park bejáratánál lévő Sziget Cafét azonban víz áztatja, a szórakozóhely nem elszállított értékeire pedig egy ladikban járőröző biztonsági ember vigyáz. A tóparti hangulatot fokozzák a park sétányain úszkáló kacsák és hattyúk. A környéket ismerők a fertőzésveszély elkerülése érdekében mindenkitől azt kérik, hogy kerüljék el az augusztus elején még világsztárok koncertjeitől hangos szigetet. A tarthatatlan állapotok miatt a Fidesz óbuda-békásmegyeri szervezete tegnap felszólította Demszky Gábor főpolgármestert és Kóródi Mária környezetvédelmi minisztert, hogy a környezetvédelmi katasztrófa elhárítása érdekében haladéktalanul intézkedjenek, magyarul szabadítsák meg a szigetet a víztől. Bús Balázs, a párt III. kerületi elnöke szerint nem zárható ki, hogy a Hajógyárin az árvíz következtében teljesen megsemmisül a növényzet. A hullámtérben lévő szigetet csak akkor lehetne biztonsággal megvédeni a mostanihoz hasonló magas víztől, ha legalább két és fél méterrel megemelnék a gátat - nyilatkozta lapunknak Csók László, a Városháza közműalosztályának illetékese. Erre azonban nincs pénz, de nem is lenne sok értelme, hiszen százévente egyszer fordul elő a mostanihoz hasonlóan pusztító áradás. Bár az árvíz idején átvágták a gátat és elvezették a medréből kilépett folyó nagy részét, a mélyebben fekvő területeken még most is mintegy hatvan hektáron áll a víz. A hivatal és a csatornázási művek munkatársai folyamatosan figyelik a „belső tó” szintjének változását, s a környezet védelmében remélik, a kisebb vízmennyiség szikkad, elpárolog, illetve elszivárog a talajba. Ha viszont a folyamat túl lassú, netán megáll, akkor napokon belül el kell dönteni, hogy ássanak-e mély, százméternyi árkokat az elvezetésre. Erre a kérdésre egyelőre még a környezetvédelmi szakemberek sem tudják a választ. Bárhogy is alakul, az már biztos, a sziget hosszú időre megsínyli az árvizet, s becsülni sem lehet, hogy mikorra, hány héten, hónapon belül állhat vissza az eredeti állapot. Azt azonban már most is biztosan lehet állítani, hogy ha sikerül is a tengernyi vizet eltüntetni, a rombolás nyomait még hosszú ideig őrzik majd a padok, kerti bútorok és a növényzet. A fákról az eső idővel lemossa majd a vastag sárréteget, de a fűben látható fehér nyálkás réteg nem mindenhonnan tűnik majd el. Elképzelhető, hogy újra kell füvesíteni, ha nem is az egész területet, de annak jelentős részét. A teendőkről azonban majd csak a víz eltüntetése után - várhatóan két-három hét múlva - egyeztet a Városháza és a Fővárosi Kertészeti Rt. A Hajógyárisziget újra füvesítése több millió forintba kerül majd, erre a feladatra azonban egyelőre nincs pénz. N. H. E.-V. M. P. Még mindig csak csónakkal lehet közlekedni FOTÓ: DOMANICZKY TIVADAR Gáz van, ügyfélszolgálat nincs Többórás várakoztatás, barátságtalan hivatalnokok, tehetetlen fogyasztóvédők Esetenként három-négy órán át is várakoznia kell annak, aki a Fővárosi Gázművek Rt. központi ügyfélszolgálatán szeretné ügyes-bajos dolgait elintézni. Elegendő szék híján ráadásul sokaknak álldogálva kell elütniük a várakozás óráit. Az irodák ellenőrzésére jogosult Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség azonban - miként a Magyar Energia Hivatal - tehetetlen, ugyanis nincs olyan előírás, amely részletesen szabályozná az ügyfélszolgálatok működését. Bár megjelenésében modern és kulturált a Fővárosi Gázművek Rt. Fiumei úti központi ügyfélszolgálata, sokan elégedetlenül távoznak onnan. Az ügyfeleknek ugyanis nemritkán három-négy órát is várniuk kell, mire sorra kerülhetnek - ha egyáltalán sorra kerülnek. Nekünk szerencsénk volt, csak egy órát vártunk hiába. Délután két órakor érkeztünk az ügyfélszolgálathoz. A recepciónál készséges volt a biztonsági őr, megmutatta, hogy melyik gépen melyik gombot kell megnyomni ahhoz, hogy a megfelelő ügyintézőhöz kerüljünk. A sorszám letépése után a kijelölt iroda előtt vártunk, ahol a kijelző nem mutatott semmit. Leülni - szék híján - nehézkes lett volna. Ötperces várakozás után előkerült az ügyintéző, akiről kiderült, nem ő az illetékes - viszont segített abban, hogy melyik gép melyik gombját kell megnyomni... Immár a megfelelő helyen kezdtük újra a sorban állást. Két óra után hét perccel - az ügyfélszolgálat bezárása előtt ötvenhárom perccel - a 230-as sorszámmal kezünkben konstatáltuk, hogy éppen a 180- as ügyfél került sorra. Lassan haladt a munka, amiben talán szerepet játszott az is, hogy a tíz pult közül csak hatnál dolgoztak. Fél óra múltán már csak ötnél. A várakozás perceiben ácsorogni kellett, ugyanis leülni nem tudott mindenki, kevés volt a szék. Fél háromkor a biztonsági őr kedvesen érdeklődött az ügyfelek sorszáma iránt, és a 200-as sorszámnál nagyobbat húzottaknak azt tanácsolta, induljanak haza, mert aznap már úgysem kerülnek sorra. Három előtt öt perccel az ügyintézők fennhangon emlegették egymásnak, hogy öt perc múlva automatikusan kikapcsol a számítógépes hálózat, és akkor már senkit sem tudnak fogadni. A célzást az ügyfelek közül senki sem akarta megérteni. Maradtak. Háromkor a várakozók közül többen a pultnál kérlelték az ügyintézőket, fogadják meg őket. A gázművek egyik alkalmazottja röviden így reagált erre: „Menjen má’ innen!” A munkaidő lejárta után az ügyintézők elkezdték „kiütni” a sorszámokat a komputerből - így másodpercenként peregtek a sorszámok a kijelzőkön. Amikor már mindenkin túl voltak, az egyik hölgy némi unszolásra felajánlotta, mégis segít, bár hozzáfűzte: konkrét ügyben képtelen intézkedni, mert a számítógépes hálózat már kikapcsolt. Távoztunkban a „segítőkész” ügyintézőtől megtudtuk: panaszkodni felesleges, mert többen vannak azok, akik három-, négy-, sőt esetenként ötórás várakozás után hagyják maguk mögött dolguk végezetlenül az ügyfélszolgálati irodát. Szerettük volna megkérdezni a Fővárosi Gázművek Rt. illetékesét, ám többszöri hívásunk ellenére sem talált alkalmat, hogy visszahívjon, így nem kaptunk választ többek között arra: miért nem bővítik az igényekhez mérten az irodát? Miért nem alakítják át a várótermet úgy. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség 2001 novemberében tejes körű felmérést végzett a pénzügyi és közüzemi szolgáltatási tevékenységet végző cégeknél. A vizsgálatot az indokolta, hogy az ügyfélszolgálatok működését semmi sem szabályozza. A felmérés során a főfelügyelőség megállapította, hogy mind több cég hoz létre telefonos ügyfélszolgálati rendszereket, amelyek előnyösek és szükségesek. Ugyanakkor a vizsgálat rámutatott: az energiaszolgáltatóknál a telefonos rendszerek mellett a fogyasztói igények miatt továbbra is nagy szükség van a megfelelő ügyfélszolgálati irodák kialakítására, hogy mindenki kényelmesen várakozhasson? Miért engednek sorszámot húzni akkor, amikor tudható, hogy az illető már biztosan nem kerülhet sorra? A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségtől kapott információk szerint a gázműveknél gyakorta megfordulók nem bízhatnak abban, hogy a részvénytársaság ügyfélszolgálati irodáját megfelelő működésre kényszeríthetik. A főfelügyelőség szolgáltatás-ellenőrzési osztályának vezető főtanácsosa, Sándor Angéla ugyanis elmondta, hogy a fogyasztóvédelmi törvény mindössze azt írja elő, hogy kiknek kötelező ügyfélszolgálati irodát nyitniuk. A szabályozás azonban részletekre nem tér ki. S bár a főfelügyelőség végezhet ellenőrzéseket, államigazgatási eljárás keretében csak akkor szólíthatják fel az adott céget bizonyos változtatásokra, ha jogszabályt sértenek. Mivel azonban a szabályok nem írják elő például azt, hogy legfeljebb hány percig várakoztathatják az ügyfeleket, a céget még akkor sem lehet felelősségre vonni, ha órákat kell eltölteni az irodában. Ennek alapján akkor is legfeljebb csak észrevételeket tehet a főfelügyelőség, ha idős embereknek állva kell várniuk a sorukra. Ellenőrzésre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségen kívül a Magyar Energia Hivatalnak is van lehetősége - ám ezeknek a vizsgálatoknak sincs különösebb jelentőségük és főként nincsenek következményeik. Ugyanis a hivatal fogyasztóvédelmi osztályának vezetője, Györke Béla is csak megerősíteni tudta, hogy hiányzik a pontos szabályozás. Mint mondta, legutóbb másfél éve, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel együttműködve végeztek ellenőrzést a gázműveknél, és akkor megállapították, tanácsos volna több ügyfélszolgálati irodát nyitni. Ez azonban - miként az őszre tervezett újabb vizsgálat tapasztalatainak összegzése - legfeljebb csak ajánlásnak tekinthető, vagyis kizárólag a cég vezetésén múlik, hajlandóak-e változtatni. Például bővíteni irodáikat, meghosszabbítani az ügyfélfogadási időt azért, hogy megfelelő, teljes körű ellenszolgáltatást nyújtsanak a budapesti fogyasztók pénzéért. Boda András Európa-nap, nyárbúcsúztató Fesztivál Lágymányoson és a Feneketlen-tónál Az Európa-nap - nyárbúcsúztató fesztivált ma és holnap rendezi meg a XI. kerületi önkormányzat - adta hírül az MTI. A színes programsorozatban táncdalfesztivállal, népzenei és könnyűzenei előadásokkal, sportbemutatókkal várják az érdeklődőket. A kétnapos rendezvény helyszíne ma a Lágymányosi-öböl, másnap a Feneketlen-tó környéke lesz. Az esemény első napján, a Lágymányosi-öböl partin többek között fellép a Csík zenekar, a Füstifecskék, a Quimby, a KFT, a PUF és a Bisztró Baleset Band. A rendezvényen egész napos sport- és ügyességi vetélkedőket, extrémsport-bemutatókat is tartanak. Holnap Feneketlen vigasságok névvel a Feneketlen-tó környékén folytatódik a fesztivál: az apróságokat babajátszótér, a nagyobbakat sokféle népi játék és kalandpark várja. A felnőttek szórakoztatásáról többek között a M.E.Z., Ferenczy György és a Herfli Davidson, valamint a Zanzibár gondoskodik. Az Európa-színpadon a régi táncdalfesztiválok hangulatát Kovács Kati, Payer András és Harangozó Teri idézi fel. Fábry Sándor a Budai Parkszínpadon este várja a közönséget. Az Európa-nap rendezvényét a kerület negyedszer rendezi meg, egyben nyárbúcsúztatóként is. A fesztiválon a városrész németországi, jugoszláviai, erdélyi, szlovákiai, lengyelországi és kárpátaljai testvérvárosait is vendégül látják. Történelmi állomáson az Orient MUNKATÁRSUNKTÓL Újra Budapestre érkezik a világhírű Orient expressz pontos mása. Az eredeti szerelvény - amely először 1883-ban tette meg a Párizs-Isztambul-Párizs utat - mintájára egy amerikai vállalkozó készítette el a nosztalgiaváltozatot, s ez, miként tavaly, az idén is megáll Budapesten néhány órára. Az érdeklődők vasárnap a Vasúttörténeti Parkban nézhetik meg a vonatot. Érdekesség, hogy az idén a háló- és a bárkocsit belülről is meg lehet majd csodálni. A Vasúttörténeti Parkban (XIV. Tatai út 95.) vasárnap délelőtt tíztől délután három óráig lehet megtekinteni a szerelvényt. Aki a hét végén lemaradna az Orient expresszről, az szeptember 8-án - déltől ötig - nézheti meg a világhírű kocsikat. Vasárnap rajtol az őszi futószezon MUNKATÁRSUNKTÓL A legnépszerűbb kelet-közép-európai versennyel, a Nike Budapest Nemzetközi Félmaratonnal vasárnap kezdődik az őszi futószezon. Az indulók a város főbb pontjain futnak keresztül: a verseny a Kós Károly sétányról rajtol, és érinti a Hősök terét, az Andrássy utat, a Roosevelt teret, a Lánchidat, a Clark Ádám teret, a Bem rakpartot, a Váci utat, a Dózsa György utat és az Állatkerti körutat. A szervezők időszakosan lezárják a futók által érintett pontokat a forgalom elől. Megelevenedő római kor A VI. Campona ókori napot szeptember 7-én a Szent Flórián téren - az egykori római erőd területén - rendezi meg a XXII. kerületi önkormányzat. A kulturális programban lesz ókori zenei koncert gyermektáncházzal, gladiátorjáték és egy görög tragédia is. Az érdeklődők emellett megismerkedhetnek a Campona Castellum római kori tábor ásatási munkálataival, és első alkalommal próbálhatják ki a római eredetű métajátékot. A Mesterségek utcája fazekas-, hálószövő- és kosárfonó-foglalkozással várja a családokat. A Forum Romanumon ókori tárgyú vetélkedőt szerveznek általános és középiskolás diákoknak. V. G. Z.