Népszabadság - Budapest melléklet, 2002. augusztus

2002-08-08

­ Újpest vezet a halandósági listán Folytatás a 25. oldalról Tavaly tovább csökkent a tébécés ese­tek száma, amely azonban még mindig nagyobb az országos átlagnál. Csaba Károly szerint ma már egyértelműen ki­jelenthető, hogy a Józsefvárosban nem­csak a hajléktalanellátás miatt találják a legtöbb fertőző tüdőbeteget. Rosszabb a helyzete egyébként Ferencvárosnak, Kő­bányának és Kispestnek is, érdekes mó­don a szociálisan kevésbé hátrányos helyzetű XII. kerület mutatója is kedve­zőtlen a tbc szempontjából. Jobb a hely­zet a II., a XVIII., a XX. és a XXIII. kerü­letben regisztráltak a szakemberek. Nagyobbrészt nőket kezelnek a fővá­rosi pszichiátriai gondozókban; tavaly a felnőttek 1,5 százaléka szorult segítségre. Sikertelen öngyilkossági kísérlet miatt 2001-ben 28 személyt gondoztak, fele­annyit, mint egy évvel korábban. Emel­kedett viszont a bőr- és nemibeteg-gon­­dozókban kezeltek aránya, bár a korábbi­nál kevesebb volt az új eset. A tavaly re­gisztrált 605 új nemi beteg egynegyedét szifilisz miatt kellett gyógyítani. 2001-ben mintegy 14 ezer HIV-szűrést végeztek Budapesten, és 26 pozitív sze­mélyt találtak. A néhány évvel ezelőtti­hez képest a fővárosban csaknem felére csökkent a rokkanttá nyilvánítottak szá­ma, ez azonban Csaba Károly szerint nem az emberek egészségi állapotának javulására, hanem a szabályok és az elbí­rálás gyakorlatának szigorodására vezet­hető vissza. Legtöbben egyébként a ke­ringési rendszer betegségei, daganatok, illetve pszichiátriai betegségek miatt vál­tak munkaképtelenné. Tavaly - hasonlóan az egy évvel koráb­bihoz - minden tíz sorköteles fiatal közül csupán négyet tudtak behívni katonának - mondta a fővárosi helyettes tiszti főor­vos. Az esetek csaknem felében - leg­alábbis papíron - ideg- és elmebetegség állt az alkalmatlanság hátterében. Köbli Anikó Gödöllői kastélyvita Politikai indíttatások állhatnak a gö­döllői Grassalkovich-kastély vezetése elleni támadás hátterében, amely ve­szélyezteti az intézmény működését - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Gémesi György, Gödöllő polgármes­tere. Az MDF-es képviselő szerint lejá­­ratási kísérletről van szó, amelyre a kastély előző vezetése által a Környe­zetvédelmi Alaptól felújításokra jogta­lanul felvett 300 millió forint visszafize­tési nehézségei apropóján került sor. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A közelmúltban bírósági határozat szü­letett arról, hogy a kht.-nak kamatostul vissza kell fizetnie közel 232 millió fo­rintot, amelyet még 1997-ben nyert el a Környezetvédelmi Kulturális Alaptól a Horn-kormány 75 százalékos kötelezett­ségvállalásával jóváhagyott egymilliárd hitel fedezetére. A város vezetése nem kapott előzetes betekintést a kastély felújítást előkészítő munkálatokba. A hitelt a kht. Gémesi György tiltakozása ellenére megszavaz­ta, ám a hat részletben ütemezett folyó­sítása mégsem kezdődött meg. Kiderült: a fedezetül szolgáló támogatásról csak az első hitelrészlet esedékessége után született megállapodás. Elhangzott: az állam az összeg kifize­tését akkor vállalná át, ha az üzemeltető kht. új és jól működő jelenlegi vezetése lemondana. A meghiúsult hitel hátteré­ül szolgáló KKA-támogatást a kht. veze­tése a kastély állagmegóvására és felújí­tására fordította, ezen összeget kell most visszafizetnie. A kifizetés Varga Kál­mán, az NKÖM és a környezetvédelmi tárca közös tulajdonosi képviselője sze­rint csődbe sodorja a társaságot, és emi­att Gémesi Györgyöt tette felelőssé. A gödöllői polgármester viszont a kht. Horn-kormány idején működő vezeté­sét, s így Varga Kálmánt, a gödöllői kas­tély akkori miniszteri biztosát okolja a helyzetért. Szerinte a kastély jól átgon­dolt éves gazdálkodással működik, így szó sincs csődhelyzetről. Görgey Gábor kulturális miniszter Gémesi Györgynek küldött levelében minden segítséget megígért a helyzet rendezéséért. Az NKÖM közleménye cáfolja, hogy az ügy rendezését a szemé­lyi kérdésekhez kívánják kötni. Leszö­gezi ugyanakkor, hogy a működőképes­ség fenntartása érdekében a kht.-nál strukturális változtatásokra van szükség, ezeket viszont kizárólag szakmai szem­pontok határozzák meg. NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2002. AUGUSZTUS 8., CSÜTÖRTÖK 27 Lakásaikat féltik a metróépítéstől A Thököly út mentén álló házak védelmében az alagútfúrást szorgalmaznák A Thököly úti lakók attól félnek, hogy házaik megroggyannak, ha a 4-es metró alagútját a Keletitől nem alag­­útfúrással, hanem a felszínről kibont­va, résfalak között építik tovább. Nem járulnak hozzá ahhoz sem, hogy emi­att esetleg évekig le legyen zárva e nagy forgalmú út. Továbbá azzal sem értenek egyet, hogy a Bosnyák téren alakítsák ki az ideiglenes végállomást. Több, Erzsébetvároshoz tartozó Thö­köly úti társasház lakóközössége határo­zott arról: nem járulnak hozzá, hogy ezen a szakaszon felszíni bontással, résfalak között épüljön a 4-es metró. A tiltakozó­kat támogató civil szervezetek — Erzsé­betvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE), Kék Forrás Környe­zet- és Természetvédelmi Egyesület, Em­ber Gazdaság Bioszféra Alapítvány - is azt szeretnék elérni, hogy a korábbi ter­veknek megfelelően a metró nyomvonala jóval mélyebbre kerüljön, és alagútfúrás­­sal épüljön tovább. Az érintettek főként attól félnek, hogy ha a Thököly utat csaknem 20 méter mélységben kiássák, házaik megrogy­­gyannak, lakásaikat elveszíthetik. Az épületek sávos téglaalapja ugyanis 3-4 méterrel található a felszín alatt. A 2-es metró építésekor a talajvíz megemelke­dett, elérte a pinceszint alját, s kimosta a téglák közül a maltert. Ha a Thököly utat a Baross tértől a Dózsa György útig rés­falak között kiásnák és becölöpöznék, a gödörből állandóan szivattyúzni kellene a vizet, ami a környező épületek alól szivá­rogna át. A vizsgálatok szerint a talaj itt több mint tíz méter mélyen nagyon laza, üledékes, ami a víz kivonásával biztos „összeesne”, amelynek következtében megroggyannának az épületek - érvelnek a lakóközösségek szakértő tanácsadói, Penkala Tibor és Szili Zsolt Ákos építő­mérnökök. Ezért is szorgalmazzák, hogy a laza talaj alatt, a vízzáró agyagrétegben, az épületek alapjai alatt legalább 12 mé­terre legyen az alagút teteje. Vagyis, nyil­vánvalóan biztonságosabbnak tartják az alagút pajzsos fúrását. Továbbá, a majda­ni metró okozta zaj- és rezgésterhelés is csak ilyen mélységben mérsékelhető. Obermayer András a Kék Forrás Egyesü­lettől hiányolja a katasztrófavédelmi ter­vet, és megdöbbent azon, hogy az általa megismert korábbi környezetvédelmi ha­tástanulmányban hidrogeológiai vizsgá­lat nem is szerepelt. Érveiket a Mélyépterv Kft. 2001-es hatástanulmányával is alátámasztják. E szerint,,A nyitott alagútépítési módszer a 4-es metró építésekor sem műszaki, sem gazdasági szempontból nem alkalmazha­tó. Műszaki szempontból a felszínről tör­ténő építés kizárt, hiszen az új vonal sű­rűn lakott városi környezetben, többnyire épületek alatt fut. Másrészt, mivel nagy forgalmú utak alatt halad, így az építke­zés a város forgalmát hosszú időre meg­bénítaná. A szükségessé váló forgalomte­relések miatt ez a kivitelezési mód gazda­ságtalan lenne. Ráadásul, ha a vonal a fel­színről épülne, akkor a felszínhez közeli közművek jelentős részét is át kellene he­lyezni, ami szintén megnövelné a beruhá­zási költségeket.” Más szakértők szerint e körülmények miatt a pajzsos fúrás sem lenne drágább annál, mint az itt tervezett felszíni építke­zés. A tanulmány egy másik részében leszögezik: „A Duna alatti szakasz és a pesti oldal inhomogén tulajdonságú kő­zetviszonyai között a nagyobb biztonsá­got nyújtó pajzsos alagútépítés az elő­nyösebb. A rossz talajadottságokon túl a régi belvárosi épületek védelme, vala­mint az alagút 7,3 km-es hossza is a paj­zsos alagútépítés alkalmazását teszi indo­kolttá ezen a szakaszon.” Fokozza a la­kók aggodalmát, hogy az esetleges kár­okozásért a felelősséget a beruházó DBR Metró Project Igazgatóság az alvállalko­zókra akarja hárítani. Ezért követelik, hogy a fővállalkozó cég -­állomásonként - hozzon létre félmilliárdos kárelhárítási alapot, amelyből azonnal és közvetlenül megsegíthetők lennének a bajba jutottak. Nem hisznek abban sem, hogy a munká­latok miatt a főváros egyik fő ütőerének tartott utat évekre le lehetne zárni a forga­lom elől - ahogy történt ez a Váci úti met­róépítéskor -, és ezért a környék kis utcá­iba tereljék a kocsikat, buszokat. Nem be­szélve az állandósuló környezet- és zaj­­szennyezésről. A beruházó ígérete szerint ez az állapot csak néhány hónapig tarta­na. Megítélésük szerint, mint érintett tu­lajdonosoknak, joguk van megakadá­lyozni, hogy ezen a szakaszon felszíni építkezés folyjon. Az ETKE elnöke, Ignéczi Tibor és Penkala Tibor tanácsadó még emlékez­nek arra, hogy a két vonal keresztezését eredetileg a 2-es metró alagútja alatt ter­vezték, több mint 30 méteres mélység­ben, s a 4-es metró végállomása pedig a Keleti pályaudvar csarnoka alá került volna. Úgy tudják, végül a MÁV nem já­rult hozzá ehhez a megoldáshoz, mert fél­tették a fenyőcölöpökön álló épületet. Ekkor változott a terv úgy, hogy a 2-es vonalát felülről keresztezik, és máshol alakítják ki a végállomást. Jelenleg a Bethlen Gábor utcánál tervezik ezt, s há­romszáz méter hosszan csatlakozna hoz­zá egy vágányfordító. Itt fordulnának meg a metrókocsik, s esetleg még egy vá­gányt építenének tárolásukra. Miután Demszky Gábor főpolgármes­ter és Csillag István gazdasági miniszter néhány héttel ezelőtti találkozójuk után bejelentették, hogy a 4-es metrót a Bos­nyák térig építik, a Thököly útiak újra re­ményt látnak arra, hogy az általuk rossz döntésnek tartott itteni végállomást és ko­csifordítót is áthelyezik, legalább a Hun­gária körútig. Ez azonban azt feltételez­né, hogy a 4-es metró egy ütemben épül. Gulyás László, a beruházó iroda vezetője azonban azt tartja valószínűbbnek, hogy egyelőre csak a Baross térig viszik a vo­nalat, akkor pedig nem kerülhető el egy ideiglenes végállomás építése sem. Németh Éva A Bosnyák téri végállomás építését is ellenzik FOTÓ: SOPRONYI GYULA A kisebbség aktívabb lesz ősszel Cigány és német érdekképviselet várhatóan minden kerületben alakul majd Július végéig 211 közösség kezdemé­nyezett kerületi kisebbségi önkor­mányzati választásokat a fővárosban. Sikeres választás esetén várhatóan minden kerületben lesz cigány és né­met kisebbségi önkormányzat. Buda­pesten a kerületi érdek-képviseleti tes­tület mellett fővárosit is választhat­nak. Eddig nem volt fővárosi képvise­letük a cigányoknak, az örményeknek, a románoknak és a szlovénoknak. Az ugyancsak rövid határidő ellenére a fővárosban élő kisebbségek aktívan kez­deményezték kerületi önkormányzati vá­lasztásaik megtartását. A fővárosi önkor­mányzat jegyzőjéhez beérkezett adatok szerint a törvényben elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség 211 helyi érdekkép­viselet létrehozását kezdeményezte. A helyi aktivitást, kezdeményezőkész­séget bizonyítja, hogy minden második kerületben majd minden kisebbség kez­deményezte a választásokat. Erre ösz­tönzőleg hathatott, hogy elegendő volt öt, magát azonos kisebbséghez tartozó­nak valló, az adott településen lakóhely­­lyel rendelkező állampolgár közös el­szántsága. Sikeres és eredményes vá­lasztás esetén a legnagyobb lélekszámú népcsoport, a cigányok és a németek mind a 23 kerületben képviseltethetik majd magukat. A bolgárok 21, a görö­gök 20, a horvátok pedig 18 kerületben állíthatnak jelölteket. A ruszin, a román 17-17, míg a lengyel, az örmény, a szerb, a szlovák kisebbséghez tartozók 16-16 kerületben kezdeményezték a vá­lasztásokat. Az ukránok 5, a szlovének csupán három helyi önkormányzatot alakíthatnak majd a fővárosban. A jogszabályok szerint Budapesten a kisebbségek a kerületi érdekképviselet mellett fővárosit is választhatnak. Az előző ciklusban kilenc fővárosi kisebb­ségi önkormányzat alakult. Belső békét­lenségre visszavezethető okok miatt ed­dig nem volt fővárosi képviseletük a ci­gányoknak, az örményeknek, de főváro­si szinten nem képviseltették magukat a románok és a szlovénok sem - tájékoz­tatta lapunkat Weinwurm Árpád, a fővá­rosi közgyűlés kisebbségi, emberjogi és vallásügyi bizottságának elnöke. A bizottsági elnök reméli, hogy az idei választásokra rendezik soraikat, fő­városi képviselőt alakíthatnak, és így nem esnek el attól a normatív támoga­tástól, amelyből a fővárosi kisebbségek önkormányzataikat működtetik. Fővárosi önkormányzat megalakítása többek között azért is előnyös a kisebb­ségnek, mert tanácskozási joggal részt vehet a fővárosi bizottság munkájában, és támogatással szolgálhatja nemzeti identitása megőrzését. Igaz, az utóbbi négy esztendőben a bizottság különböző alapítványaitól, alapjaitól nyerhető tá­mogatások összege nem változott, így csak korlátozottan, olykor csupán jelké­pesen segíthetik a különböző kisebbsé­geket, de az egyházi és emberjogi szer­vezeteket is - vélekedik Weinwurm Ár­pád, és példaként említi az Esélyegyen­lőségi Alapot, amely évek óta 24 millió forinttal gazdálkodik. V. R. I. KEZDEMÉNYEZETT KISEBBSÉGI VÁLASZTÁSOK Vhimiha­ BercseCigány GörösHorvátLengyel Ném­etÖrmény RománRuszinSzerbSzlovák SzlovénUkrán 1.X X X iX X X X X X II.X X X X X.X X X X X III.X X X x X X X X X X IV.X X X i xX X X X X X V.X X X X X X X X X X VI.X X X j X : XX X X X X VII.X X X X X X X X X Vili.X X X X X X X X X X IX.X X X X X X X X X X.X X X X X X X X X X XI.X X X X X X X X X X XII.X X X X X X X X X X ■ *' V.«' XIII.X X X X X X X X X X X XIV.X X X X X X X X X X X XV.X X X x X X X X X X XVI.X X X X X X X X X X X X XVII.X X X X X X X X XVIII.X X X ; xX X X X X X X XIX.X X X x X X X XX.X X X X X X X XXI.X X X , xX X X ; XX XXII.X X i X 1 x XXIII.X X í x ÖSSZ. 21 23 20 18 16 23 16 17 17 16 163 5 Forrás: www.budapest.hu NÉPSZABADSÁG-grafika Hullámzik a Dagály Megkezdődött a Dagály újjáalakított oroszlános medencéjének nyúzópróbája - értesültünk. A medence tegnapi mű­szaki átadása után indított teszt azt vizs­gálja, jól bírja-e a strapát a középre épí­tett, speciális hullámoztató berendezés. A Magyarországon egyedülálló, belga szabadalomként jegyzett hullámoztató voltaképpen hatalmas, 1 méter nyolcvan centi átmérőjű gömb, amelyet a hozzá tartozó gép mozgat föl és alá, folyamato­san. A gömb által keltett hullámok a me­dence partjairól visszaverődve morajló hangot adnak, a tenger hangulatát idézve — magyarázta az újítást a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. műszaki igazgatója, Rák Tibor. Az oroszlános me­dence egyébként teljes egészében átala­kult: korábbi vesealakját körré formál­ták, szélén mindössze ujjnyi a víz, míg legnagyobb mélysége 1,8 méter lett. Át­mérője 39 méter, vízfelülete 804 négy­zetméter, víztérfogata 585 köbméter, hő­mérséklete pedig 30-32 Celsius-fok. Szűrő-forgató berendezésének teljesít­ménye 320 köbméter/óra, ami azt jelenti, hogy a gépezet a csaknem 600 köbméter­nyi vizet kevesebb mint két óra alatt tel­jesen megtisztítja. A sikeres nyúzópróba hét végére terve­zett befejezése egyben a Dagály évekkel ezelőtt megkezdett technológiai rekonst­rukciójának végét jelenti. A 2000-ben le­zárult első ütemben az amőba alakú me­dencét szabták át és szét­­ a helyén négy, eltérő funkciójú medencét létesítettek­­ 408 millió forintért. A most lezáruló má­sodik, egyben utolsó ütemben az oroszlá­nos mellett a szomszédos gomba alakú és a távolabbi gyermekmedencét is korsze­rűsítették, ez - a partok rendbetételével együtt - 250 millió forintba került. Az 1998-ban indult ötmilliárdos szűrő-forga­tó programból már csak a pünkösdfürdői strand, a csepeli meleg vizű és gyermek­­medence, valamint a pesterzsébeti gyer­mekmedence korszerűsítése van hátra, ezekkel várhatóan májusra készülnek el. B.T.

Next