Népszabadság - Budapest melléklet, 2003. április

2003-04-01

NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 2003. ÁPRILIS 1 ., KEDD 23 Park lesz a Kultiplex helyén? Néhány éven belül elbonthatják a tavaly 87 millióért felújított mozit Az egykori Kinizsi mozi, jelenleg Kul­tiplex Művelődési Ház lehet a hánya­tott sorsú Markusovszky tér terület­­rendezésének áldozata. A ferencváro­si önkormányzat kezdeményezi, hogy a mozi területét közparkká sorolják át, miközben a park Üllői út felőli ré­szén építési telket alakítanak ki. Ez azt jelenti, hogy a Kultiplex Kinizsi utcai épületét előbb-utóbb el kell bon­tani. Erről még nem értesítették a bérlőt, aki tavaly 87 milliót költött fel­újításra. Az egykori Magyar Királyi Dohány­gyár második világháborús bombatalá­lat után megüresedett részén alakult ki Ferencvárosban a Markusovszky tér, amelynek helyzete évek óta megoldat­lan. A terület állami tulajdonban van, jo­gi értelemben kezelője a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, ám az ott lé­vő parkra az elmúlt években főként a ke­rület költött. A ferencvárosi önkormány­zat már régóta szeretné a tér helyzetét rendezni, eddig azonban nem tudtak megállapodni az érintettek (állam, egye­tem, kerület és főváros). Most megszületett az egyezség, de korántsem állítható, hogy mindenki megelégedésére. A fővárossal folytatott előzetes egyeztetés után ugyanis a kerü­let most úgy módosítaná a környék úgy­nevezett keretövezeti besorolását, hogy az egykori Kinizsi mozi, jelenlegi Kulti­plex Művelődési Ház helyét átsorolják közparkká. Bánsághi Tamás alpolgár­mester lapunknak elmondta: a főváros csak akkor járult hozzá a tér szabályozá­si tervének módosításához, ha a zöldfe­lület nem csökken. Ennek csak úgy lehet megfelelni, ha a Kinizsi utcai parkrészt a moziépület majdani elbontásával bőví­tik - mondja az alpolgármester. Ez nem jelent azonnali beavatkozást, a közpark­ká sorolással egyidejűleg nem határoz­tak meg bontási határidőt. A módosítás - ha a főváros elfogadja a kerület kezde­ményezését - rövid távon „csak” annyit jelent, hogy az épületen fejlesztési, bő­vítési munkák már nem folytathatók, új építésekre ott nem lesz lehetőség. Erre valószínűleg nem is kerülne sor, mivel a mozit éppen tavaly újította fel a helyiséget a fővárosi tulajdonú Budapest Filmtől bérlő Kultiplex Kft. A kezdet­ben a Tilos Rádió és az Open Film Festi­val (OFF) tulajdonában lévő cég azzal a feltétellel kötött kétszer ötéves üzemel­tetési szerződést a fővárossal, hogy fél éven belül felújítja az épületet. Az anya­gi fedezet hiányában ez sokáig húzódott. Végül a Sziget Kft. betársulása után szü­letett újjá az ingatlan. Sebesi István, a Kultiplex Művelődési Ház ügyvezető igazgatója lapunknak el­mondta: a rekonstrukció - amely során hangszigetelték és modern levegőcseré­lő rendszerrel szerelték fel az épületet - mintegy 87 millió forintba került. Hoz­zátette, hogy még mindig folyamatosan fejlesztik a ház szolgáltatásait, jelenleg új vetítő beszerzésén, és biciklitároló ki­alakításán dolgoznak. Az igazgató hang­súlyozta, hogy a nemsokára első szüle­tésnapját ünneplő Kultiplex, megnyitása óta a város legdinamikusabban fejlődő kulturális intézménye. Sebesi István egyébként még semmilyen hivatalos ér­tesítést nem kapott az épület elbontásá­val kapcsolatosan. A kerület számára azért fontos a tér keretövezet-módosítása, mert ezzel sze­retnék megkönnyíteni a SOTE döntését: hol épüljön az orvosegyetem új központi épülete. Mint arról többször beszámol­tunk, Józsefváros és Ferencváros is sze­retne otthont adni az egyetemi beruhá­zásnak. Bánsághi Tamás szerint a módo­sítás egyszerűbben - két, gyakorlatilag azonos értékű ingatlan cseréjével - és ol­csóbban teszi lehetővé a SOTE esetleges ferencvárosi építkezését. Igaz, az egye­tem már évek óta halogatja annak eldön­tését, hol építse meg ezt a központot. Csákvári Géza-Haász János A Kultiplex bérlőjét még nem is értesítették a tervről fotó: szabó Bernadett A Semmelweis Orvostudományi Egyetem már régóta tervezi, hogy egy 15 milliárd forintos fejlesztés keretében oktatási centrumot, szabadidőközpontot és egyéb egyetemi létesítményeket épít. Arról, hogy ennek melyik kerület, Jó­zsefvárosban vagy Ferencváros adjon otthont, évek óta tart a huzavona. Tavaly februárban az egyetem a Józsefvárostól kért ajánlatot egy hét és fél ezer négy­zetméteres területre. Bár ezt az ajánlatot megkapták - a Szigony utca, a Tömő utca, a Balassa utca és az Apáthy utca által határolt 7600 négyzetméteres terü­letért 350 milliót kért a kerület­­, a SOTE nem tett le arról, hogy a szomszédos kerületben építkezzen. A kilencedik kerületi képviselő-testület ez év február­jában döntötte el, hogy felajánlja a Vendel utca, a Thaly Kálmán utca, a Tűzol­tó utca és a Lenhossék utca által határolt tömböt a SOTE-nak. Ha a Markusovszky tér övezetmódosítását elfogadja a főváros, akkor az egyetem készpénzfizetés nélkül, ingatlancserével juthat hozzá ehhez a területhez. Nincs gazdája a forráskútnak Az üzemeltetésre kiszemelt közműcégek csak „parancsra” vállalnák a feladatot Egy héttel az átadás előtt még nincs ke­zelője a Gellért téri forráskútnak. A több tízmillió forintos építmény üze­meltetése évi 22 millió forintba kerül. Gulyás László, a 4-es metró építését előkészítő DBR metró projektigazgató­ság vezetője szerint logikusan a Buda­pest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. lehet a kezelő cég, mivel a vizet is a Gellért Fürdőből kapja a jövő kedden átadandó forráskút. Gulyás elmondta, hogy a Gel­lért tér teljes rendezése 240 millió fo­rintba került, ebből néhány tízmillió a forráskút. Hozzátette: a kút építésében nem vett részt Gellért Hotel, annak elle­nére, hogy az a főbejárata előtti teret dí­szíti. A költségeket egyedül a főváros állta. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. illetékesei egy korábbi megbeszélé­sen közölték a Városházával: a cég ed­dig sohasem üzemeltetett köztéri kutat, e téren nincsenek szakmai tapasztalata­ik. Rák Tibor, a társaság műszaki igaz­gatója lapunknak elmondta: a főváros a közelmúltban megkérdezte tőlük, reá­lisnak tartják-e a Gellért téri kút működ­tetésére szánt 22 millió forintot, a kér­désre igennel válaszoltak. Ennél azon­ban nem jutottak tovább, a BGYH Rt. nem kapott megbízást az üzemeltetésre. Ha a főváros úgy dönt, hogy a gyógy­fürdő rt. működtesse a kutat, természe­tesen vállalni fogjuk a feladatot - tette hozzá az igazgató.­ Ugyanezt válaszolta kérdésünkre a Fővárosi Kertészeti (Főkert) Rt. vezér­igazgató-helyettese. Törőcsik Éva vi­szont szintén tudatta: tőlük is idegen volna a forráskút üzemeltetése, hiszen a Főkert csak szökőkutakat működtet. Gondot jelentene emellett az is, hogy a Gellért téri létesítmény műszaki beren­dezései a Gellért szállóban vannak, kér­dés tehát, hogy a társaság szakemberei miként férnének hozzájuk. Nem beszél­ve arról, hogy a forráskút termálvízzel működik, amellyel eddig szintén nem volt dolguk. Törőcsik Éva megjegyezte: úgy tudja, hogy a kút tervezése előtt nem volt egyeztetés a majdani üzemel­tetőről. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt.­­nek sem állna módjában nemet monda­ni, ha utasításba kapná a fővárostól: ez a cég működtesse a kutat. A társaság köz- S3 útfenntartási igazgatója, Csanádi Csaba­­ azonban annak idején a Városháza ille-­­­tékeseinek, és most lapunknak is kije- '­­lentette, hogy a három közművállalat­­ közül, tevékenységi köre alapján az­­ FKF Rt.-nek volna a legkevesebb köze­­ a forráskúthoz. Egy hét múlva adják át a Gellért tér B. T.-T. E. G. legújabb látványosságát Irodák a ferencvárosi kisebbségeknek Az őszi választáson nyolc kisebbségi önkormányzat alakult Ferencvárosban. A kerületi képviselő-testület a legutóbbi ülé­sen rendeletben rögzítette, hol rendszeresít irodákat az egyes kisebbségeknek. A bolgár, a horvát, a román és a szerb kisebbségi önkor­mányzat közös használatra kapott egy Üllői úti, 207 négyzet­­méteres irodát. A görög kisebbségi testület Toronyház utcai, hatvan négyzetméteres irodában működhet a következő évek­ben. A Tűzoltó utcában dolgoznak majd a német és roma ki­sebbségi képviselők, előbbiek 74, utóbbiak hetven négyzet­méteres helyiségben. A legnagyobb, 160 négyzetméteres, So­roksári úti helyiséget a ruszin kisebbség kapta. A rendelet szabályozza a következő,önkormányzati válasz­tás eredményének megállapításáig átadott helyiségek haszná­latának módját is. Előírja, hogy a kisebbségi önkormányzatok csak működésükhöz használhatják, másnak nem engedhetik át, nem adhatják bérbe. A kisebbségeknek csak a kezelési dí­jat és - társasházak esetén - közös költséget kell fizetniük a helyiségekért. H.J. Immár tizenkettedik alkalommal rende­zik meg a Budapesti Műszaki és Gazda­ságtudományi Egyetem állásbörzéjét. A Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű eseményének számító rendezvény az idén április 2-án délelőtt kilenc órakor kezdődik és másnap délutánig tart a Mű­egyetem központi épületében. Az állás­börze célja idén is az, hogy segítse a végzős hallgatók és lehetséges foglal­koztatóik egymásra találását - tájékoz­tattak a szervezők. Az elmúlt évek tapasztalatai és az idei jelentkezések arról árulkodnak, hogy a rendezvény egyre több cég és egyete­mista érdeklődését kelti fel. Ez évben mintegy 110 gazdasági szervezet csak­nem kétezer állásajánlattal várja az or­szág egész területéről érkező egyetemis­tákat, főiskolásokat és friss diplomáso­kat. A szervezők - akik önismereti tesz­tekkel és próbainterjúkkal is várják a résztvevőket - arra számítanak, hogy legalább nyolcezer álláskereső látogatja meg a kétnapos rendezvényt. A fórumon nemcsak a műszaki vég­zettségűek vagy a műszaki határterülete­ken diplomát szerzők számíthatnak ked­vező munkalehetőségekre. A szervezők úgy tájékoztattak: nőtt a kereslet a pénz­ügyi, közgazdasági végzettségűek iránt is. Az állásbörzét szervező egyetemi karrierközpont az idén is elkészítette ki­adványát, amellyel alsóbb éveseket tájé­koztatnak a szakmai gyakorlat és a rész­­munkaidős munkavállalás lehetőségei­ről. H.J. Boda András Állásbörze a Műegyetemen Bolond város Bolond város ez a Budapest. A rendőrség végre képes betartatni legalább egyetlen szabályt, s ettől felfordul a világ. Mióta kamerákkal pásztázzák a Rákóczi úti buszsávokat, mentőau­tók sofőrjei készülnek a börtönbe, a posta pedig levelesládákat sze­reltet le a házfalakról. A képernyők előtt ülő rendőrök ugyanis, szem előtt tartva a szabá­lyokat, megbírságolnak mindenkit, aki nem taxit, menetrend szerinti autóbuszt vagy megkülönböztető jelzéseit használó járművet hajt a Rákóczi út buszsávjaiban. Nincs kivétel. Bűnös a mentős, aki a kór­házba szállításra váró öregekért igyekszik a buszsávban elkerülni a végeláthatatlan sorokat, s a tűzol­tóautó vezetője is, aki a laktanyába siet vissza. A szabálytalanságért megbünte­tett mentőautó-sofőrök a börtönbe készülnek, mondván, egy fillért sem fizetnek be a kiszabott bírságból. A KRESZ szerint nincs igazuk, de egyébként nincs ember, aki megkér­dőjelezné tiltakozásuk jogosságát. Háborognak a postások is. Ta­lán most először pirítottak rájuk: attól, hogy zöld kocsijukon levelet szállítanak, rájuk is vonatkozik a KRESZ. A vérig sértett Magyar Posta Rt. pedig nyomban látványos büntetőhadjáratba kezdett: a Rá- I­kóczi út megfigyelt szakaszain le- I szereltette a levelesládákat, ha ko- I csijaik nem állhatnak meg a busz­sávban, akkor nem tudják kiüríteni I a ládákat. A postának egyetlen jo­gosnak tűnő érve lehetne, hogy a levelek gyors szállítása több em­bert érint, mint a taxizás. Érdemben azonban az érintettek, jobb híján, nem tehetnek mást, mint hogy bíznak a KRESZ módosításá­ért indult lobbi sikerében. Addig is igazodnak a szabályokhoz. A betegszállítók többórás késés­sel veszik fel utasaikat, a tűzoltók emberéletben mérhető perceket töltenek araszolással - miközben utat adnak a szabadon száguldó taxiknak. A levelezők postaláda után kutatnak. A rendőrök pedig fi­gyelik a képernyőt és büntetnek. Mindaddig, amíg „ a szabály, az szabály” elve diadalmaskodik az ésszerűség, az emberség szempont­jai felett. Fővárosi Gázművek Rt. A Fővárosi Gázművek Rt. tájékoztatja Tisztelt Fogyasztóit, hogy 2003. március hónapra a mérési eredmények alapján az alábbi elszámolástechnikai adatok kerültek meghatározásra a főváros területére: Kerület Tengerszint feletti átlagos magasság A szolgáltatott földgáz átlagos feitőértéke Átlagos barometrikus nyomásérték Nyomás­korrekciós tényező IV., V., VI., VII., VIII., IX., X., XIII., XIV, XV, XVIII., XIX., XX., XXI, XXIII. 100 m 33,99 MJ/m1 1008,3 hPa 1,0198 I., III., XI., XVI., XVII., XXII. 200 m 33,99 MJ/m1 995,7 hPa 1,0074 II., XII. 300 m 33,99 MJ/m 1 983,1 hPa 0,9949

Next