Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. február
1996-02-02
sife/ • február 2., péntek Ellenzik az autópálya-használati díjat Hatszáz kátyú töri a tengelyt az M3-as megyei szakaszán Újra és újra felszínre tör az ellenállás az autópálya-használati díj tervezett bevetése miatt az M3-as eddig elkészült hetven kilométeres szakaszán. A díjat az M1-esen Győr és Hegyeshalom között már bevezették, 900 forintot kell fizetni az autósoknak a használatért, de már arról hallani, hogy április 1-jétől 5-7 százalékkal emelni kívánják a tarifát. Az M3-as autópálya egyelőre 70 kilométer hosszúságú, a fővárosi kijárótól Hatvanig, 60 kilométer fölött a gödöllői székhelyű Autópálya Igazgatóság őrködik. Pavelka József, az igazgatóság vezetője nem érzi magát illetékesnek, hogy a tervezett úthasználati díjról beszéljen, viszont a 60 kilométeres autópályával kapcsolatban szívesen nyilatkozik. - A mostani tél alaposan megrongálta a hozzánk tartozó útszakaszt. Január 20-ig 600 kisebb-nagyobb kátyút kellett eltüntetnünk hidegaszfaltos technológiával - mondja. - Ezzel még nincs vége a javításoknak, hiszen a tavaszi olvadásokkal várhatóan újabb és újabb kátyúk keletkeznek. Sajnos gépeink nagy része elöregedett, a hókotró Tátrák például 10-14 évesek, így aztán elég gyakoriak a hibák. A tervek szerint jövőre épülne meg az újabb 43 kilométeres autópálya-szakasz Füzesabonyig. Múlt hónapban, január 10-én Gödöllőn tanácskoztak az M3- as út „vonzáskörzetébe” tartozó települések polgármesterei, és közös nyatkozatot fogadtak el az autópálya-használati díj tervezett bevezetése ellen. Tóth Lajosnak, Kerepes község polgármesterének véleménye szerint az autópálya-használati díj bevezetése igencsak hátrányosan érintené őket, s még további hét település (Gödöllő, Túra, Galgahévíz, Aszód, Kistarcsa, Mogyoród, Bag) közlekedését. Nyilvánvaló, hogy ha bevezetik az autópálya-használati díjat, akkor az érintett településeken ugrásszerűen megnövekszik majd a járműforgalom. Fizetni ugyanis senki sem akar, inkább némi kerülővel folytatják útjukat - mondja a kerepesi polgármester. - Sajnos nagyon kevés információval rendelkezünk, ezért közösen levelet fogalmaztunk meg Gödöllőn Lotz Károly közlekedési és hírközlési miniszternek címezve. Ebben kértük őt, hogy minél előbb adjon tájékoztatást az M3-as autópályával kapcsolatos miniszteriális elképzelésekről. A miniszter türelmet kért, s megígérte, hamarosan sor kerül az újabb találkozóra, ahol részletesen megismerhetjük a terveket. Mindenesetre számunkra nem közömbös, hogy bevezetik-e és mikor az autópálya-használati díjat az M3-ason. Ugyanis ez esetben útjaink nagyobb strapának lesznek kitéve, romlik a levegő minősége. Nyilvánvaló, hogy mindezekért kárpótlást fogunk kérni, amelyből folyamatosan javítani tudjuk az utakat. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a gyalogosátjárókat meg kell világítani a balesetveszély csökkentése érdekében. Elszántak vagyunk, s ha az illetékesek nem veszik figyelembe a véleményünket, előfordulhat, hogy lakossági demonstrációk is szerveződnek az érintett településeken. Itt tart tehát az M3-as ügye, amely - egyelőre legalábbis úgy tűnik - nem sok jót ígér az autósok és a környező települések számára. Gér József Az M3-ason innentől már fizetni kellene HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Védelmet a fogyatékos gyerekeknek is A vecsési önkormányzat fontolgat A vecsési Róder Imre Általános Iskola megszüntetésével foglalkoztunk keddi számunkban. Ebben az írásunkban felmerült 25 értelmi fogyatékos vecsési kisgyerek elhelyezésének problémája. Cikkünkre reagáltak a helyi önkormányzat vezetői. - Bár még nem kaptunk írásbeli tájékoztatást a megyei közgyűlés döntéséről, már elkezdtük keresni a lehetőségeket, de a határozat megérkeztéig nincs illetékességünk konkrét lépések megtételére - mondja Molnár Imre polgármester. Az iskola igazgatónőjének lapunk számára adott nyilatkozatáról a polgármester a következőket mondta: - Nem felel meg a valóságnak az, hogy el akarunk zárkózni az értelmi fogyatékos vecsési gyerekek oktatása elől. Nem is tehetnénk meg, hiszen az súlyos jogsértés lenne. Feladatunkat kötelességszerűen meg is fogjuk oldani. Vajda Ágnes, az önkormányzat oktatási és művelődési tanácsosa végzettsége szerint maga is gyógypedagógus. Két alapvetően különböző megoldást vázol: az egyik szerint valamelyik helyi iskolában helyeznék el a gyerekeket. Ez szakmailag azért nem szerencsés, mert így nem biztosíthatnák számukra az osztott osztályokat. A hírek szerint Üllőn ezzel a megoldással zárják rövidre a problémát. Két gyógypedagógiai osztályt indítanak, egyet az alsó, és egyet a felső tagozatosoknak. Vajda Ágnes szerint ez azért is hátrányos, mert a gyerekek a másságot nehezen tolerálják, a szellemileg egészségesek csúfolhatják sérült társaikat. Feltételezik, hogy az igazgatónő és az önkormányzat közötti félreértés alapja a másik elképzelés, amely szerint egy gyógypedagógiai profilú pestszentlőrinci általános iskolába kerülnének az érintettek. A nyolc osztályt elvégzőkből ott betanított munkásokat is képeznek. A gyerekek fővárosi beiskolázása ellen az iskolaszék tiltakozik. Felhívják a figyelmet a busszal szállítás veszélyeire, a felügyelet nehézségeire, az esetleges csavargásra. Az önkormányzat szerint ezek a problémák megoldhatók. - Már egy kalapra való tiltakozás érkezett, bár az emberek még azt sem tudják, hogy mi ellen tiltakoznak - mondja a polgármester. Gál István, a helyi oktatási bizottság elnöke élesen bírálja a megyei közgyűlést: „Messzemenően nem értek egyet a döntésükkel. Nem a gyerekeket, csak saját gazdasági érdekeiket nézték. ” Az egy fogyatékos gyerekre jutó éves normatív állami támogatás 96 800 forint. Ez mindössze a pedagógusok bérének mintegy 60 százalékát fedezi, a többi költséget az iskola fenntartója kénytelen állni. Vecsésen úgy látják, hogy a megyei közgyűlés nem tesz mást, mint hogy ezeket a normatíva feletti költségeket akarja átpasszolni az ő térfelükre. A helyi önkormányzat egy kérdést mindenesetre már megnyugtatóan rendezett: a Róder Imre Általános Iskola épületét - a község legöregebb, 1786-ban emelt házát - védetté nyilvánították. A gyerekek még nem állnak védelem alatt. Eckert Bálint Baloldaliak az agglomerációról A területfejlesztési törvény agglomerációt és a főváros tágabb környékét érintő kérdéseiről tanácskoztak szerdán Pest megye baloldali önkormányzatainak polgármesterei. Dr. Szegvári Péter önkormányzati szakértő egy főváros és" környéke önkormányzati társulás megalakítását vázolta fel a szocialista polgármesterek előtt. Kiderült: az önkormányzati vezetők körében még nem világos, vagy nem egységesen ítélik meg a leendő területfejlesztési tanácsok szerepét, összetételét, viszonyát a megyei önkormányzathoz. A polgármesterek szorgalmazták a kistérségi szövetségek megalakítását. T. F. A piacot már felosztották Megregulázzák az őrző-védőket „Megkülönböztetünk vagyonvédelmi őröket, testőröket és magánnyomozókat” - pontosítja a fogalmakat érdeklődésünkre Nagy Károly ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főkapitány-helyettese. Mint mondja, főleg a kezdeti stádiumban voltak negatív visszacsengések a vagyonvédelmi cégek működésével kapcsolatban. Eleinte nem tudták a helyüket és szerepüket: behajtói, végrehajtói tevékenységet végeztek, hatóságként próbáltak fellépni. Tavaly óta végre jól meghatározott szabályrendszerek között működhetnek. A rendőrségről szóló törvény szerint engedélyeik kiadása és tevékenységük ellenőrzése a rendőrség feladata. Működésük feltételrendszerét tavaly óta belügyminiszteri rendelet írja elő. A szükséges feltételekkel már rendelkezők - akik általában az állományt elhagyó rendőrök közül kerülnek ki - miután igazolják megfelelő végzettségüket, tovább folytathatják tevékenységüket. Pest megyében több mint ezren dolgoznak a vagyonvédelem területén. Közöttük 240-en vannak azok, akik az új szabályozás szerint vizsgára kötelezettek. Nekik ahhoz, hogy munkájukat megtarthassák, március 31-ig teljesíteniük kell a vizsgakövetelményeket. Ez amellett, hogy komoly felkészülést igényel, nem olcsó mulatság. Kötelezően el kell végezni egy 300 órás tanfolyamot, melynek díja 15 ezer és százezer forint között változhat (a jellemző átlag 35 ezer forint). Ehhez jön még a vizsgaköltség, ami további 20 ezer forintot jelent. Vannak persze olyan cégek, amelyek átvállalják foglalkoztatottjaik ez irányú kiadásait. Ilyen például az OTP-fiókok védelmét biztosító OTP Security Rt. Vizsgákat Cegléden, Gödöllőn, Ikladon, Nagykátán, valamint Budapesten, a megyei főkapitányság Aradi utcai épületében tartanak. A kivételt a magánnyomozók jelentik, mivel az ő vizsgáztatásukra csak a Rendőrtiszti Főiskola jogosult. A vizsgakérdésekre vonatkozó normát az ORFK kiképzőközpontja állapítja meg. Nagy Károly szerint mind a megtanulandó anyag, mint a kérdéscsomag magas színvonalú. (A piacot... folytatás a 19. oldalon) Korábban hatóságot játszottak Kancsovszki János felvétele Örkényben jártak az IFOR katonák Információnk szerint néhány napon belül hivatalosan is bejelentik, hogy a Magyarországon állomásozó IFOR-erők lőgyakorlatait a következő hónapokban a táborfalvi lőtéren tartják. Ezt látszik bizonyítani, hogy William T. Whobreg őrnagy vezetésével amerikai katonatisztek sorra látogatják a szomszédos települések polgármestereit. Felvételünk Örkényben készült, ahol Kovács István polgármestert arról tájékoztatták, az amerikai nehézgépjárművek nem használják a település útjait, katonáik pedig csak két hónap múlva kapnak Örkénybe szóló kimenőt HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Felcserélték a patikákat Adminisztrációs tévedés miatt csaknem fél évet csúszott Nagykőrösön a gyógyszertárak magánosítása. A mostanáig a Pharma Patika Gyógyszerellátó Vállalat kezelésében lévő három helyi patikát tavaly nyáron juttatta az önkormányzat tulajdonába a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság. A város képviselő-testülete szeptemberben döntött arról, hogy az intézmények működtetésére pályázó patikusoknak eladják a gyógyszertárak ingó vagyonát. A felek megállapodtak az árban, a fizetés módjában, és csak ezután derült ki, hogy a vagyonátadó bizottság felcserélte a két patika berendezésének, felszerelésének leltárát és értékadatait. Ezért csak most, január végén tudott a körösi testület véglegesen dönteni a helyi patikák privatizálásáról. Az új határozat szerint a pályázók három év alatt kamatmentes részletekben vásárolhatják meg az intézmények berendezéseit, felszereléseit. A Szabadság téri Arany János patikától - áfa nélkül számolva - 2 millió 651 ezer forintot, a Szolnoki úti és a Biczó Géza utcai gyógyszertárak ingó vagyonáért pedig 590 ezer, illetve 574 forintot kér az önkormányzat, M. J.