Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1996. február

1996-02-02

sife/ • február 2., péntek Ellenzik az autópálya-használati díjat Hatszáz kátyú töri a tengelyt az M3-as megyei szakaszán Újra és újra felszínre tör az ellenállás az autópálya-használati díj tervezett bevetése miatt az M3-as eddig elkészült hetven kilomé­teres szakaszán. A díjat az M1-esen Győr és Hegyeshalom között már bevezették, 900 forintot kell fizetni az autósoknak a haszná­latért, de már arról hallani, hogy április 1-jétől 5-7 százalékkal emelni kívánják a tarifát. Az M3-as autópálya egyelőre 70 kilométer hosszúságú, a fővá­rosi kijárótól Hatvanig, 60 kilo­méter fölött a gödöllői székhelyű Autópálya Igazgatóság őrködik. Pavelka József, az igazgatóság vezetője nem érzi magát illeté­kesnek, hogy a tervezett úthasz­nálati díjról beszéljen, viszont a 60 kilométeres autópályával kapcsolatban szívesen nyilatko­zik. - A mostani tél alaposan meg­rongálta a hozzánk tartozó út­szakaszt. Január 20-ig 600 ki­­sebb-nagyobb kátyút kellett el­tüntetnünk hidegaszfaltos tech­nológiával - mondja. - Ezzel még nincs vége a javításoknak, hiszen a tavaszi olvadásokkal várhatóan újabb és újabb ká­tyúk keletkeznek. Sajnos gépe­ink nagy része elöregedett, a hó­kotró Tátrák például 10-14 éve­sek, így aztán elég gyakoriak a hibák. A tervek szerint jövőre épülne meg az újabb 43 kilomé­teres autópálya-szakasz Füzes­abonyig. Múlt hónapban, január 10-én Gödöllőn tanácskoztak az M3- as út „vonzáskörzetébe” tartozó települések polgármesterei, és közös ny­atkozatot fogadtak el az autópálya-használati díj ter­vezett bevezetése ellen. Tóth Lajosnak, Kerepes köz­ség polgármesterének vélemé­nye szerint az autópálya-hasz­nálati díj bevezetése igencsak hátrányosan érintené őket, s még további hét település (Gö­döllő, Túra, Galgahévíz, Aszód, Kistarcsa, Mogyoród, Bag) köz­lekedését.­­ Nyilvánvaló, hogy ha beve­zetik az autópálya-használati díjat, akkor az érintett települé­seken ugrásszerűen megnövek­szik majd a járműforgalom. Fi­zetni ugyanis senki sem akar, in­kább némi kerülővel folytatják útjukat - mondja a kerepesi pol­gármester. - Sajnos nagyon ke­vés információval rendelkezünk, ezért közösen levelet fogalmaz­tunk meg Gödöllőn Lotz Károly közlekedési és hírközlési minisz­ternek címezve. Ebben kértük őt, hogy minél előbb adjon tájé­koztatást az M3-as autópályával kapcsolatos miniszteriális el­képzelésekről. A miniszter türel­met kért, s megígérte, hamaro­san sor kerül az újabb találko­zóra, ahol részletesen megismer­hetjük a terveket. Mindenesetre számunkra nem közömbös, hogy bevezetik-e és mikor az autópá­lya-használati díjat az M3-ason. Ugyanis ez esetben útjaink na­gyobb strapának lesznek kitéve, romlik a levegő minősége. Nyil­vánvaló, hogy mindezekért kár­pótlást fogunk kérni, amelyből folyamatosan javítani tudjuk az utakat. Nem elképzelhetetlen az sem, hogy a gyalogosátjárókat meg kell világítani a balesetve­szély csökkentése érdekében. El­szántak vagyunk, s ha az illeté­kesek nem veszik figyelembe a véleményünket, előfordulhat, hogy lakossági demonstrációk is szerveződnek az érintett telepü­léseken. Itt tart tehát az M3-as ügye, amely - egyelőre legalábbis úgy tűnik - nem sok jót ígér az autó­sok és a környező települések számára. Gér József Az M3-ason innentől már fizetni kellene HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Védelmet a fogyatékos gyerekeknek is A vecsési önkormányzat fontolgat A vecsési Róder Imre Általános Iskola megszüntetésével foglal­koztunk keddi számunkban. Ebben az írásunkban felmerült 25 értelmi fogyatékos vecsési kisgyerek elhelyezésének prob­lémája. Cikkünkre reagáltak a helyi önkormányzat vezetői. - Bár még nem kaptunk írás­beli tájékoztatást a megyei közgyűlés döntéséről, már el­kezdtük keresni a lehetősége­ket, de a határozat megérkez­téig nincs illetékességünk konkrét lépések megtételére - mondja Molnár Imre polgár­­mester. Az iskola igazgatónőjének la­punk számára adott nyilatko­zatáról a polgármester a követ­kezőket mondta: - Nem felel meg a valóságnak az, hogy el akarunk zárkózni az értelmi fogyatékos vecsési gye­rekek oktatása elől. Nem is te­hetnénk meg, hiszen az súlyos jogsértés lenne. Feladatunkat kötelességszerűen meg is fogjuk oldani. Vajda Ágnes, az önkormány­zat oktatási és művelődési ta­nácsosa végzettsége szerint maga is gyógypedagógus. Két alapvetően különböző megol­dást vázol: az egyik szerint va­lamelyik helyi iskolában he­lyeznék el a gyerekeket. Ez szakmailag azért nem szeren­csés, mert így nem biztosíthat­nák számukra az osztott osztá­lyokat. A hírek szerint Üllőn ezzel a megoldással zárják rö­vidre a problémát. Két gyógy­pedagógiai osztályt indítanak, egyet az alsó, és egyet a felső tagozatosoknak. Vajda Ágnes szerint ez azért is hátrányos, mert a gyerekek a másságot ne­hezen tolerálják, a szellemileg egészségesek csúfolhatják sé­rült társaikat. Feltételezik, hogy az igazgatónő és az ön­­kormányzat közötti félreértés alapja a másik elképzelés, amely szerint egy gyógypeda­gógiai profilú pestszentlőrinci általános iskolába kerülnének az érintettek. A nyolc osztályt elvégzőkből ott betanított munkásokat is képeznek. A gyerekek fővárosi beiskolázása ellen az iskolaszék tiltakozik. Felhívják a figyelmet a busszal szállítás veszélyeire, a felügye­let nehézségeire, az esetleges csavargásra. Az önkormányzat szerint ezek a problémák meg­oldhatók. - Már egy kalapra való tilta­kozás érkezett, bár az emberek még azt sem tudják, hogy mi el­len tiltakoznak - mondja a pol­gármester. Gál István, a helyi oktatási bizottság elnöke élesen bírálja a megyei közgyűlést: „Messze­menően nem értek egyet a dön­tésükkel. Nem a gyerekeket, csak saját gazdasági érdekeiket nézték. ” Az egy fogyatékos gye­rekre jutó éves normatív állami támogatás 96 800 forint. Ez mindössze a pedagógusok béré­nek mintegy 60 százalékát fe­dezi, a többi költséget az iskola fenntartója kénytelen állni. Ve­­csésen úgy látják, hogy a me­gyei közgyűlés nem tesz mást, mint hogy ezeket a normatíva feletti költségeket akarja át­passzolni az ő térfelükre. A helyi önkormányzat egy kérdést mindenesetre már meg­nyugtatóan rendezett: a Róder Imre Általános Iskola épületét - a község legöregebb, 1786-ban emelt házát - védetté nyilvání­tották. A gyerekek még nem áll­nak védelem alatt. Eckert Bálint Baloldaliak az agglomerációról A területfejlesztési törvény agg­lomerációt és a főváros tágabb környékét érintő kérdéseiről ta­nácskoztak szerdán Pest megye baloldali önkormányzatainak polgármesterei. Dr. Szegvári Pé­ter önkormányzati szakértő egy főváros és" környéke önkormány­zati társulás megalakítását vá­zolta fel a szocialista polgármes­terek előtt. Kiderült: az önkor­mányzati vezetők körében még nem világos, vagy nem egysége­sen ítélik meg a leendő területfej­lesztési tanácsok szerepét, össze­tételét, viszonyát a megyei­ ön­­kormányzathoz. A polgármeste­rek szorgalmazták a kistérségi szövetségek megalakítását. T. F. A piacot már felosztották Megregulázzák az őrző-védőket „Megkülönböztetünk vagyonvédelmi őröket, testőröket és ma­gánnyomozókat” - pontosítja a fogalmakat érdeklődésünkre Nagy Károly ezredes, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság főka­pitány-helyettese. Mint mondja, főleg a kezdeti stádiumban vol­tak negatív visszacsengések a vagyonvédelmi cégek működésével kapcsolatban. Eleinte nem tudták a helyüket és szerepüket: be­hajtói, végrehajtói tevékenységet végeztek, hatóságként próbál­tak fellépni. Tavaly óta végre jól meghatározott szabályrendsze­rek között működhetnek. A rendőrségről szóló törvény szerint engedélyeik kiadása és tevékenységük ellenőrzése a rendőrség feladata. Működésük feltételrendszerét tavaly óta belügyminiszteri rendelet írja elő. A szükséges feltételekkel már rendelkezők - akik általá­ban az állományt elhagyó rendőrök közül kerülnek ki - miután igazolják megfelelő vég­zettségüket, tovább folytathat­ják tevékenységüket. Pest me­gyében több mint ezren dolgoz­nak a vagyonvédelem területén. Közöttük 240-en vannak azok, akik az új szabályozás szerint vizsgára kötelezettek. Nekik ah­hoz, hogy munkájukat megtart­hassák, március 31-ig teljesíte­niük kell a vizsgakövetelménye­ket. Ez amellett, hogy komoly felkészülést igényel, nem olcsó mulatság. Kötelezően el kell vé­gezni egy 300 órás tanfolyamot, melynek díja 15 ezer és százezer forint között változhat (a jel­lemző átlag 35 ezer forint). Eh­hez jön még a vizsgaköltség, ami további 20 ezer forintot jelent. Vannak persze olyan cégek, amelyek átvállalják foglalkoz­tatottjaik ez irányú kiadásait. Ilyen például az OTP-fiókok vé­delmét biztosító OTP Security Rt. Vizsgákat Cegléden, Gö­döllőn, Ikladon, Nagykátán, va­lamint Budapesten, a megyei főkapitányság Aradi utcai épü­letében tartanak. A kivételt a magánnyomozók jelentik, mivel az ő vizsgáztatásukra csak a Rendőrtiszti Főiskola jogosult. A vizsgakérdésekre vonatkozó normát az ORFK kiképzőköz­pontja állapítja meg. Nagy Ká­roly szerint mind a megtanu­landó anyag, mint a kérdéscso­mag magas színvonalú. (A piacot... folytatás a 19. oldalon) Korábban hatóságot játszottak Kancsovszki János felvétele Örkényben jártak az IFOR katonák Információnk szerint néhány napon belül hiva­talosan is bejelentik, hogy a Magyarországon állomásozó IFOR-erők lőgyakorlatait a követ­kező hónapokban a táborfalvi lőtéren tartják. Ezt látszik bizonyítani, hogy William T. Whob­­reg őrnagy vezetésével amerikai katonatisztek sorra látogatják a szomszédos települések pol­gármestereit. Felvételünk Örkényben készült, ahol Kovács István polgármestert arról tájé­koztatták, az amerikai nehézgépjárművek nem használják a település útjait, katonáik pedig csak két hónap múlva kapnak Örkénybe szóló kimenőt HANCSOVSZKI JÁNOS FELVÉTELE Felcserélték a patikákat Adminisztrációs tévedés miatt csaknem fél évet csúszott Nagykőrösön a gyógyszertárak magánosítása. A mostanáig a Pharma Patika Gyógyszerellátó Vállalat kezelésében lévő há­rom helyi patikát tavaly nyáron juttatta az önkormányzat tulaj­donába a Pest Megyei Vagyoná­tadó Bizottság. A város képvi­­selő-testülete szeptemberben döntött arról, hogy az intézmé­nyek működtetésére pályázó patikusoknak eladják a gyógy­szertárak ingó vagyonát. A fe­lek megállapodtak az árban, a fizetés módjában, és csak ez­után derült ki, hogy a vagyon­átadó bizottság felcserélte a két patika berendezésének, felsze­relésének leltárát és értékada­tait. Ezért csak most, január vé­gén tudott a körösi testület vég­legesen dönteni a helyi patikák privatizálásáról. Az új határozat szerint a pá­lyázók három év alatt kamat­mentes részletekben vásárol­hatják meg az intézmények be­rendezéseit, felszereléseit. A Szabadság téri Arany János pa­tikától - áfa nélkül számolva - 2 millió 651 ezer forintot, a Szolnoki úti és a Biczó Géza ut­cai gyógyszertárak ingó vagyo­náért pedig 590 ezer, illetve 574 forintot kér az önkormányzat, M. J.

Next