Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1997. november

1997-11-19

1997. november 19., szerda: PEST MEGYEI KRÓNIKA I LAPOZGATÓ A Gödöllői Szolgálat újabb részletekkel szolgál arról, hogy miért kellett azonnal bezárni a Gödöllői Városi Múzeumot. Mint ismert már, a műemlék­­épület felmérése során veszé­lyes repedéseket találtak a lép­­csőzet alatt. Mint a lapban ol­vashatjuk: „A múzeum múltja csapdájába esett, az évszázados falakkal valami nincs rend­ben... A feltárt pince 1700-as években készített dongabolto­zatában repedés látható, 4-6 centiméteres, függőleges elmoz­dulással. S mivel ez a változat tartja a múzeum emeletére ve­zető lépcsőt, az épület a jelenle­gi állapotában életveszélyes. A károsodások nem érintik a múzeum főfalait, de további kutatások szükségesek hozzá, hogy az építészek a város legré­gibb házának minden titkát megfejtsék.” A lap a továbbiak­ban arról is beszámol, hogy mi­közben a Gödöllői Építőipari Szövetkezet munkatársai az életveszély elhárításán dolgoz­nak, a régészek és az építészek is „vallatják” a sokáig figye­lemre sem méltatott pincét, ahol sok izgalmas felfedezniva­­lót találnak. □ A Dányi Tükör abból az al­kalomból, hogy a helyi önkor­mányzat eddigi legnagyobb vállalkozása, a csatornarend­szer megépítése a befejezésé­hez közeledik, külön betétszá­mot jelentetett meg, amelyet minden helyi család megka­pott, nemcsak a lap előfizetői. Ebben az önkormányzat a töb­bi között arról tájékoztatja a lakosságot, hogy „a szennyvíz­­hálózatra csak olyan ingatlan köthető, melynek tulajdonosa, használója a közműfejlesztési támogatást befizette, vagy részletekben törleszti és hátra­léka nincs.” „A csatornadíj fi­zetése a vízdíjjal együtt törté­nik, a felhasznált ivóvíz ará­nyában. Amennyiben az ingatlan nincs rákapcsolva a közműves ivóvízhálózatra, a család nagy­ságától függően vélelmezett ivóvízfogyasztás alapján törté­nik a csatornadíj számlázásá­ra.” „A csatornadíj maximált éves összegét az önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg, így nem fordulhat elő az üzemeltető részéről irreális, in­dokolatlan mértékű áremelés.” Ugyanitt egy másik közérde­kű felhívásban az olvasható: „A hálózat működésének elen­gedhetetlen feltétele, hogy megfelelő mennyiségű szenny­víz jusson a rendszerbe.” Ezért arra kérik a lakosságot, hogy akinek módjában áll rákötni a hálózatra, az tegye meg minél hamarabb. □ A Kistarcsai Híradó szinte egész számát az M3-as úton épülő fizetőkapuknak szenteli, mondván, az autópályadíj be­vezetése a Kistarcsán áthaladó 30-as útra tereli majd a gépko­csiforgalmat, nehezményezve, hogy a térség országgyűlési képviselője nem állt a tiltakozó polgármesterek mellé. Körösfői László, a gödöllői körzet or­szággyűlési képviselője ugyan­itt válaszol, hangsúlyozva, hogy az autópálya-építés meggyorsí­tása érdekében valamilyen díj bevezetését természetesnek tartja, de csak olyan mértékű és kedvezményeket biztosító tari­farendszert, ami mellett nem lenne érdemes az M3-as helyett a 30-as úton közlekedni. Az M3-as autópálya környéki területek országgyűlési képvi­selőinek csoportja javasolta a szaktárca miniszterének, hogy a személygépkocsik autópályadí­ja 8 forint legyen kilométeren­ként, a közepes és könnyű te­herjárművek ennek másfélsze­rese, a nehéz gépjárműveké és az autóbuszoké ennek kétszere­se. Azt is javasolták, hogy a 30-as út mentén fekvő települé­sek lakói részesüljenek 50 szá­zalékos kedvezményben. D. L. Pillantás a Duna koszos fenekére A karikatúrák horgásza jut eszembe, akinek hal helyett egy lyukas bakancs akadt a horgára. Rakparti pecások is bizonyára fogtak már hasonlót. De talán még ők sem tudják, mi mindent rejt a Duna medre a budapesti szakaszon. Föntről semmit sem lehet észrevenni. A folyó bölcsen takargatja az évtizedek, évszá­zadok alatt beléhullott tárgya­kat. Van elég rejtegetni valója. Egy tapasztalt búvár, Vígh János úgy fogalmaz, hogy ebi­haltól az elvett gyerekig minden található a Dunában. Legérde­kesebb fogása egy óvszerauto­mata volt, a Lágymányosi öböl­ben. De ugyanott lelt már a víz alatt Trabantot is. Kissé délebb­re, Háros magasságában pedig biciklik kerültek elő tucatszám a folyóból, a környékbeli romák nagy örömére. Egy kiterített Budapest-tér­­képen végigmutogatja, hol me­rült, és mit hozott felszínre. Ta­lán csak Attila koporsóját nem. Északon, a téli kikötőben egy kazán darustul került elő, a Fó­ka-öbölben drótkötélhegyek, a hidak tövében gyámfák, cölö­pök, betondarabok, a Vigadó térnél hajóról beesett vödrök, drótkötelek, vaslemezek, a Sza­badság híd lábánál fennakadt fekete nejlonzsákok százával, lőszer, bomba szinte mindenütt, beszakadt horgászkészségek marékszám, a Csepel-sziget fel­ső csúcsánál csónakmotorok, a Lágymányosi-öbölben elveszett horgonyok, a kisebb öblökben sezlon, vaskályha meg minden egyéb, amit télen felvisznek a jégre, és otthagynak. Ezenkívül a part mentén végig üveg, üveg, üveg. A Duna nem koptatja el a szilánkokat, mint a tenger, az iszapban a törött üveg még év­századok múlva is vág. A búvá­rok nem veszik észre, csak ami­kor vág. Odalent tíz centire sem látni, szinte vakon, tapogatva dolgoznak. A búvárlegendák elsüllyedt uszályokról is megemlékeznek. A Szabadság híd pesti hídfőjétől néhány méterre északra (hajós­nyelven a zöldúszó mellett), úgy mondják, egy német uszály alussza örök álmát. Régebben azt beszélték: hadianyaggal megrakottan. Újabb verziók szerint azonban csak folyami homok volt a rakománya. A ha­jósok nyelvében ez a víz alatti roncs már fogalom, a horgonyt is úgy vetik: uszály „alatt” vagy uszály „fölött”. Egy másik, ju­goszláv hajó negyven évig pi­hent a folyó mélyén, a déli vas­úti összekötő híd budai pilléré­től harminc méterre délre. Né­hány esztendeje, a Lágymányosi híd építésekor emelték ki, mert útban volt. A második világháborúban, Budapest ostroma idején több száz mázsa hadianyag került a Dunába. Molnár Sándor tűzsze­rész őrnagy szerint főleg a vár alatti folyószakaszról, a Lánc­híd és a Margit híd környékéről szedtek ki a búvárok sok bom­bát és lövedéket. Amikor 1944-45-ben a Vörös Hadsereg körülzárta a várat, a Luftwaffe légi úton próbálta lőszer-után­pótlással ellátni a bent rekedt német és magyar erőket. Az ej­tőernyővel ledobott, két méter hosszú és 80 centiméter átmérő­jű tartályok egy része a Dunába hullott. 1984-85-ben, a Lánchíd felújításakor 4-5 ilyen szerkeze­tet hoztak felszínre, bennük ki­­sebb-nagyobb kaliberű lősze­rekkel. Ugyanekkor találtak a Margit híd tövében egy ötven kilogrammos szovjet bombát is. Biztosra vehető, hogy több mázsa bomba és lőszer hever még a folyóban, de a pesti Duna­­szakasz teljes mentesítése lehe­tetlen feladat volna. Ilyenre csak ott vállalkoznak, ahol valami­lyen építkezés várható. Például hídépítésnél. Legutóbb a Lágy­mányosi híd tereprendezése előtt a déli vasúti összekötő környékét vizsgálták át, nem is akármilyen eredménnyel: jó néhány egy ton­nás és ötszáz kilogrammos ame­rikai bombára bukkantak. A háborús maradványok kö­zül a vízi aknák a legveszélye­sebbek. Az angolszász légierő szórta tele ilyenekkel a Dunát. Molnár őrnagy szerint azonban már nem valószínű, hogy újab­bakra bukkannak. Az ötvenes, hatvanas években találtak belő­lük utoljára. Rendszeresen figyelik a med­ret a vízügyesek is. Nemcsak víz alatti tárgyak után kutatnak, a mederkimélyülések ugyanúgy foglalkoztatják őket. A széles pillérű hidak mellett ugyanis az örvények mély gödröket mos­nak. Súlyosabb esetben aláás­hatják a hídlábakat is. A Lánc­híd és a Szabadság híd pillérei­nél például 8-10 méteres meder­sebek keletkeztek, s kőszórással kellett azokat begyógyítani. A Duna fenéktopográfiájára pil­lantva látható, hogy a budapesti folyamszakasz mélyebb, mint a többi. A Szabadság híd után éri el a legnagyobb mélységet, a mi­nimális hajózási vízszint esetén is a kilenc métert. Lyukak, hajóroncsok, bicik­lik, bombák. Mit tudnak mind­ehhez hozzátenni a horgászok, akik gyanútlanul pecázgatnak a parton? Meglepő, de azt állítják, a Dunában halak is élnek. Csordás Lajos Merülés előtt teknős Miklós felvétele • • T­­dja-e Ön, hogy... ... a Garancia Biztosító a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP Bank Rt. bankcsoportjához tartozik? ... a biztosító Garancia Generáció X néven magas hozamú befektetéssel kombinált új életbiztosítást kí­nál? ... ez a biztosítás a rendszeres megtakarítások és az eseti be­fizetések biztonságos elhelyezésére egyaránt szolgál? ... rendelkezhet arról, hogy államkötvényekbe, vállalati köt­vényekbe vagy részvényekbe fektessük pénzét? ... a hatályos jogszabályok szerint Önt adókedvezmény, a biztosító és az OTP Bank Rt. együttműködésének köszönhe­tően pedig díjkedvezmény is megilleti? Ha felkeresi az OTP Bank Rt. bármelyik Pest megyei fiók­ját, meggyőződhet arról, hogy A GARANCIA GENERÁCIÓ X AZ EGYIK LEGJÖVEDELMEZŐBB ÉS LEGMEGBÍZHATÓBB BEFEKTETÉSI FORMA J­DEX BANK OTP Bank Rt. Pest Megyei Igazgatósága ________________________________________________________________________105826 KJ NÉPSZABADSÁG 29 ■ CIKKÜNK NYOMÁN Folyó, nem holtág és nem is csatorna A november 5-i Pest Megyei Krónika mellékletben megje­lent egy cikk, amely a Kanadai Urbanisztikai Intézetről sérel­mes és a valóságnak nem meg­felelő állításokat tartalmaz. A Szennyvízcsatornává válhat a holtág főcímű, Ráckevén há­rommillió kanadai dollárért ki­derült, hogy koszos a Duna al­címmel megjelent cikk azt su­gallja, hogy Kanada céltalanul költi adófizetői pénzét haszon­talan dolgokra. Engedjék meg, hogy a cikk állításait a valóság­nak megfelelően ismertessem. A Ráckevei (Soroksári)-Du­­na-ág folyó, nem holtág. Egy holtág nem is lehet csatorna. Nem Ráckevén derült ki, hogy koszos a Duna (a holtág itt már „Duna”). 804 000 kanadai dollár volt a kétéves program költségvetése, nem pedig há­rommillió. A program nemcsak Ráckevé­­vel foglalkozott, hanem a Rácke­vei (Soroksári)-Duna-ág víz­gyűjtő területének 25 településé­vel. Nem környezetvédelmi programot és nem „előkészítet­ték”, hanem Regionális Straté­giai Tervet készített a 300 000 lakosú régió több ezer résztve­vője. Háromfős intézetünk (bu­dapesti koordinációs irodánk) ezt a programot vezette tanácsa­ival. Egy korábbi önkormányza­ti szövetség sikertelen alapítása után intézetünk bátorította a te­lepüléseket, hogy alapítsanak egy újat, mert ez az egyetlen mű­ködőképes érdekvédelmi forma. Az új azóta is működik. „...első céljának a Duna víz­minőségének helyreállítását te­kintik” - olvasható az, amit a program részvevői állapítottak meg. Átfogó célok meghatáro­zására, rövid megfogalmazásá­ra és rangsorolására a kanadai program keretében került sor először ebben a régióban. A programba bevontuk a pol­gárokat és civil szervezeteiket, valamint minden érintett intéz­ményt. Kanadában többek között a toleranciát lehet megtanulni, ezért megértjük, hogy nem min­den érintett polgár(mester) ér­tette meg a programot a két év alatt. Csepiga Zoltán a Kanadai Urbanisztikai Intézet magyarországi irodavezetője VANETTE Cargo Rendkívül kedvező bérleti konstrukciók: 36 havi térítésmentes assistance szolgálat. AJÁNDÉK: 4 db téli gumi NISSAN RAPID Kft. 1037 Budapest, Zay u. 26. Tel.: 388-2308 1095 Budapest, Soroksári út 38-40. Tel.: 216-1190 1149 Budapest, Mogyoródi út 32. Tel.: 220-5080 urna. MINDEN RENDBEN az egész családnak 050 000 Ft (Haszon 2 +

Next