Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. október

1998-10-02

28 NÉPSZABADSÁG POLITIKAI HIRDETÉS 1998. OKTÓBER 2., PÉNTEK VIRÁGZÓ PEST M Megyeszékhely nélküli megyénk - amely az ország legnagyobb lélekszámú és az egyik legnagyobb területű térsége - máig őrzi az el­múlt évszázadok emlékeit. Pest megye mai arculatára azonban az utóbbi fél évszázad hatásai nyomták rá bélyegüket. Az „alvóvá­rosok” és „alvófalvak”, a főváros munkaerő­ellátását biztosító térség szerepének egyol­dalúsága főként a rendszerváltást követően vált mindannyiunk számára érzékelhetővé. A 90-es évek gazdasági változásai az „elma­radottnak” minősített és a fejlődésben elöljáró térségekben differenciáltan hatottak. Egyes körzetek - főként az agglomerációs övezet­ben - megugrottak, mások leszakadása erő­södött. A falvak lakosságát sújtó szociális és mezőgazdasági válság jelentős területeket hozott kritikus helyzetbe. Az elmúlt években a megye városainak és fal­vainak önkormányzatai - a helyi lakosság je­lentős áldozatvállalásával - sokat tettek a tele­pülések fejlesztéséért. Kialakultak a kistérségi társulások, amelyek segítették a közös felada­tok megoldását, s az ehhez szükséges pénz­ügyi támogatások megszerzését. Hiányzott azonban az az egész megyére kiterjedő - nem mesterségesen ráerőltetett, hanem természe­tesen kialakuló - összefogás, amely szüksé­ges ahhoz, hogy Budapest túlsúlya mellett - ha kell, azzal szemben is - a megye kiegyen­súlyozott fejlődéséért, az elmaradott térségek felzárkóztatásáért eredményesebben csele­kedjünk. E két, egyidejűleg jelentkező feladat­nak a megoldását, s az ehhez szükséges együttműködések kezdeményezését, koordi­nálását tartjuk az elkövetkező évek legfonto­sabb célkitűzésének. A megyének az admi­nisztratív, intézményfenntartó funkcióját végre meg kell haladnia, a települési önkormányza­tok autonómiáját nem sértve, a térségi együtt­működés fórumává, katalizátorává kell válnia. Megélhetést biztosító, lakható megyét akarunk! Jövőnk jelentős részben attól függ, hogy Pest megye az európai integráció során milyen ré­giónak lesz a része. Érdekünk, hogy Buda­pest világvárosi fejlődése töretlen maradjon, mert annak hatásai a megye egészének meg­újulását eredményezhetik, s a fővárost övező térség városai környezetük szolgáltató­központjai lehetnek. Budapestnek is érdeke Pest megye fejlődése, hiszen ez a közvetlen „hátországa”, és az Európai Unió biztosította pénzügyi alapokból csak akkor juthat támoga­táshoz, ha az ország egységesen fejlett „köz­ponti régiójának” része lesz. Jős előrelépést jelenthetnek, elemi foglalkoz­tatási gondokat oldhatnak meg - növekednie kell a tudásigényes, jelentős értéket termelő ágazatok arányának. Ösztönöznünk kell a csúcstechnológiát alkalmazó, környezetbarát, korlátozottan szállításigényes termelést foly­tató cégek letelepedését, s a magas szintű üzleti, kulturális, tudományos szolgáltatást nyújtó cégek elterjedését. Néprajzi sokszínűségünk, műemlékeink, ter­mészeti értékeink, kulturális hagyományaink indokolják az idegenforgalom fejlesztését és nemcsak az erre szakosodott térségekben, hanem szinte az egész megyében. A hegyvi­déki és egyes alföldi települések számára a vendéglátás, a falusi turizmus tartós munka- és életlehetőséget biztosító alap- vagy kiegé­szítő tevékenységet jelenthet. Mezőgazdasági területeinken az agrármoder­nizáció végrehajtása, a termelési struktúra át­alakítása feltétele a felzárkózásnak. Speciális programok kellenek a vidéki települések nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körének bővítésére, amelyek sok esetben nélkülözhe­tetlen elemei az agrárgazdaság fenntartható fejlődésének. A közlekedés feltételei a megye gazdasá­gát, s a lakosság életkörülményeit egyre jelentősebben befolyásolják. Ezek fejlesz­tését fontos és egyértelműen megyei szintű feladatnak tartjuk a fővárostól távolabbi, s az agglomerációs övezetben egyaránt. A tömegközlekedési szolgáltatások egységes rendszerének kialakítását, a Budapesti Közle­kedési Szövetség létrehozását alapvető cé­lunknak tekintjük annak érdekében, hogy az egyéni személygépkocsi-közlekedéssel ver­senyképessé váljék a tömegközlekedés. Meggyőződésünk, hogy a vasút fejlesztése az egyik legfőbb eszköze a közúti forgalom csökkentésének, de legalább a növekedés megállításának. A gyorsabb utazósebességű, kulturált szerelvények mellett a kedvezőbb menetrendek, a budapesti több célpont elér­hetősége és a megyén belüli átlós kapcsola­tok megteremtése lehet az utasforgalom átte­relésének legfontosabb eszköze. A megye és a főváros közlekedési viszonyai­nak fejlesztése szempontjából elengedhetet­len az M0-s autópálya keleti, majd északi sza­kaszának gyorsított ütemű kiépítése. A gyors­­forgalmi utakon túl (beleértve az M4-est és az M6-ost is) a meglévő úthálózat korszerűsíté­se, a településeket elkerülő szakaszok meg­építése, s a települési és települések közötti kerékpárút-hálózat fejlesztése szolgálhatja el­sősorban a megye lakosságát. A vasúttal el nem látott területeken az autóbusz-járműpark cseréje és a menetrendek összehangolása az, amiben a megyei önkormányzatnak is kezdeményező szerepet kell vállalnia. Pest megye egyik legnagyobb, településen­ként külön-külön nem megvalósítható, me­gyei összefogást igénylő feladata a termé­szetes környezet védelme, a környezet­szennyezési gócok keletkezésének megaka­dályozása, s a már meglévők semlegesítése. Az egészséges ivóvíz biztosítása, s ehhez mindenekelőtt a vízbázisok védelme az a kö­zös ügy, amely a helyben maradás, a hely­ben boldogulás elemi feltétele. A csatorna­­hálózat fejlesztéséhez, a szennyvízelvezetés és -kezelés kiterjesztéséhez a meglévő ha­zai és külső pénzeszközök hatékony felhasz­nálása, valamint az ezek elnyeréséhez szük­séges pályázati szándékok és anyagok koor­dinálása a megye által támogatandó és aktí­van segítendő cél kell legyen. Hasonlóan fontos környezeti probléma a hulladéklera­kás és a hulladékgazdálkodás kérdése, külö­nös tekintettel arra, hogy a megye területén (is) jelentkezik a főváros hulladékelhelye­zésének szükségessége. A korszerű, kör­nyezetbarát és a hulladékba helyezett anya­gok újrahasznosítása szempontjából is haté­kony hulladékgazdálkodás az EU- tagországok hasonló adottságú térségeinek tapasztalatai alapján nem oldható meg tele­pülési keretek között. A kaotikus, sok eset­ben szabályozatlan vagy töredékesen sza­bályozott állapotok, a főváros és egyes me­gyei települések konfliktusa mind-mind me­gyei szintű koordinációt és végiggondolást követelnek meg. Az emberek egyéni boldogulásának alapja a tudás, s a közösség feladata, hogy min­denki megkapja ehhez az esélyt. A szocialisták az önkormányzati munká­ban kiemelt fontosságot tulajdonítanak a közoktatásnak, az óvodai ellátástól a középfokú képesítés megszerzéséig. Értékrendünkből is következik, hogy a felnövekvő generáció minden tag­ja - szűkebben, minden Pest me­­­­gyei gyerek és fiatal - attól függ fö­getlenül, hogy börzsönyi falu­ban vagy alföldi mezővárosban él, a közösség által kapjon esélyt a korszerű tudás elsa­játításához. A közoktatási­­ rendszerben ez a korsze­rű óvodai neveléssel kezdődik, a társadalmi modernizáció révén megújuló általános alap­képzéssel folytatódik s a mind több fiatal számára érettségit biztosító középfokú képzéssel zárul. Már rövid távon is megyei szintű - a megyei és a helyi önkormány­zatok közötti - összefo­gást igényel, hogy az esélykülönbségek, a leszakadás meg­akadályozása ér­dekében a hátrá­nyos helyzetű térségekre, a nehéz helyzetben lévő lakossági csoportokra külön progra­mok készüljenek. KEZÜNKBEN AZ OTTHONUNK: elérhető célkitűzésnek tartjuk, hogy a Pest megyében tanuló gyerekek döntő többsége az iskolapadból kikerülve rendelkezzen a fo­lyamatos önképzéshez szükséges tanulni tu­dás képességével, megbízhatóan tudjon egy idegen nyelvet, eszköztudás szinten rendel­kezzen korszerű számítástechnikai-informati­kai ismeretekkel. A felnőtt, munkaképes korosztály számára tu­dása korszerűsítésének, átalakításának fel­tételeire van szükség. Segítséget adhat eh­hez a megyében működő felsőoktatási és tu­dományos intézmények integrálása a megye közoktatási, szakképzési, szaktanácsadási hálózatára, s az ehhez szükséges együttmű­ködési formák és finanszírozási feltételek megteremtése, értve ez alatt a gazdaság sze­replőinek hozzájárulását is. Elsősorban az agrár-felsőoktatás gödöllői bázisa az, amely­re tudatosan építenünk kell. Az egészség minden ember számára ki­emelkedő érték, aminek megőrzése az egyén és a közösség együttes érdeke és felelőssége. A lakosság egészségi állapotának javításá­ban az önkormányzatoknak növekvő szere­pet kell vállaliuk. Ez mindenekelőtt indokolt a megelőzésben, a helyi egészségvédelmi fel­adatok ellátásában és koordinálásában. A gyakran rossz hatékonyságú központi progra­mok helyett a helyi szükségletekre és a helyi közösségekre építő megoldások szüksége­sek, amihez biztosítani kell, hogy a megfelelő információk eljussanak minden érdekelthez, közös­ségek ér­dekeit. Fellépünk azért, hogy a helyi és te­s­­rületi hatás­körök a jövő­ben is valódi döntése­ket jelentsenek. Fellépünk azért, hogy az önkormány­zatiság a települési és a megyei önkormány­zatoknál ne sérülhessen. Mindezek érdekében összefogást ajánlunk a megye önkormányzataival, a lakossággal és közösségeikkel, a megyében működő szakmai és civil szervezetekkel. Együttmű­ködést kezdeményezünk a főváros önkor­mányzatával és a szomszédos megyékkel. Támogatjuk a kistérségeket, a kölcsönös ér­dekeken alapuló helyi együttműködéseket, az önszerveződő folyamatokat. Ösztönözzük, hogy a megye valamennyi kistérségében ren­delkezzenek térségfejlesztési tervvel, hozza­nak létre térségfejlesztési irodát. Szükségesnek tartjuk a megyei területfejlesz­tési tanács működésének nagyobb nyilvános­ságát. Támogatjuk a tanács munkaszerveze­tének megerősítését, a helyi önkormányzatok­nak és társulásaiknak a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutásának szakmai segítését. A megyei közgyűlés hivatalában integrációs iroda létrehozását tervezzük, amely az euró­pai uniós csatlakozásra való felkészülés érde­kében szervezi a megye közigazgatási és más közfeladatokat ellátó szakembereinek felké­szítését a csatlakozással kapcsolatos felada­tok ellátására, az EU nyújtotta lehetőségek ré­giónk érdekében történő hasznosítására. Feladatunknak tekintjük egy olyan területi in­formációs rendszer kialakítását, amely a vertikálisan már kiépült vagy kiépülőben lévő ágazati információs rendszereket megyei szinten összehangolja, hogy a regionális fej­lesztési célkitűzések a lehető legmegalapo­­zottabb adatbázisra épülő elemzések ismere­tében készüljenek. Annak érdekében, hogy a megyei szintű dön­tések az érintettek legszélesebb körének be­vonásával szülessenek, egyeztető-koordi­­nációs fórumok létrehozását tervezzük, ágazatonként és ágazatok között egyaránt. * * * Mi, a Magyar Szocialista Párt megyei tagjai és jelöltjei ilyen Pest megyét képzelünk el ma­gunknak, de távolról sem csak magunknak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy sok Pest megyei választópolgár és gyermeke, unokája reményeivel is találkoznak elgondolásaink. Ahhoz, hogy ezek kiteljesedhessenek, két do­logra számítunk: az Önök megtisztelő bizal­mára, amelyet képviselőink megkísérelnek megszolgálni, valamint az Önök véleményé­re, javaslatára, amit hozzá tudunk tenni a fen­ti tervek mellé, s így az Önök érdekében is gazdagítani tudjuk, teljesebbé tudjuk tenni a programot. Azt a programot, amely ugyan a szocialisták által kezdeményezett program, de meggyőződésünk szerint messze nem csupán pártprogram. Tiszta szívből kívánjuk, hogy ezen elgondolások alapján az ezredfor­duló Pest megyéjét érdemben alakító, széles körű támogatást élvező közös cselekvés fej­lődhessen ki. Amennyiben véleménye vagy hozzátenni valója van a programunkhoz, kérjük írja meg nekünk. Címünk: 1081 Budapest, Köztársaság tér 26. Az intézményrendszer tekintetében a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének, tu­lajdonosi szerepkörének és a fejlesztésekben betöltött szerepének újraszabályozását tart­juk szükségesnek. Képessé kell tenni az ön­­kormányzatokat arra, hogy anyagilag is fele­lősséget tudjanak vállalni kórházaikért, szak­rendelőikért. Az új tulajdon- és működési for­mák elterjedését nem kizárva biztosítani kell, hogy a teljes (tulajdoni) privatizáció esetén az önkormányzatoknál vagyonvesztés ne történ­jen, s a betegellátás folyamatossága ne szen­vedhessen kárt. Összefogást, együttműködést, szolgálatot és szolgáltatásokat ajánlunk. A megyei önkormányzat feladatköre a rend­szerváltást követő törvényi szabályozással beszűkült, elsősorban intézményfenntartó szerepkörre korlátozódott. Meggyőződésünk, hogy ennek a helyzetnek változnia kell. A me­gyék választott testületeinek több felelőssé­get kell kapniuk és vállalniuk térségük ügyei­nek intézéséhez és koordinálásához. Meggyőződésünk ugyanakkor az is, hogy Pest megye önkormányzata az elmúlt négy évben a törvény adta keretek között sem élt minden le­hetőségével. Ezen változtatni akarunk. Változtatni akarunk azért is, mert az elmúlt hónapok tapasztalata szerint az országban erősödik a központosítási törekvés és minden önkormányzatnak kötelessége, hogy a kor­mányzattal együttműködve, de ha kell, azzal szemben is képviselje, védelmezze a helyi Megyénk természetföldrajzi és gazdaságföld­rajzi adottságai, kulturális hagyományai ked­vezőek a fejlődéshez. A jól képzett munkaerő, az összpontosuló infrastruktúra, az országos átlagot meghaladó megközelíthetőség, a sza­bad fejlesztési területek, s a térségenként el­térően fejlett, de a megye déli részén megha­tározó szerepű agrárgazdaság a modernizá­ció pillérei lehetnek. A helyi sajátosságok a Dunakanyarban, a Tápióságban vagy a nagy­kőrösi tanyavilágban természetszerűleg má­sok. Fontosnak tartjuk, hogy a megye egé­szére érvényes általános célkitűzések, fej­lesztési tervek mellett a hátrányos helyzetű körzetekre speciális programok készüljenek, amelyek speciális támogatási rendszert igé­nyelnek. Ezek kidolgozása és megvalósítása egyaránt feladatunk. Pest megye fejlődésének alapvető feltéte­le, hogy növekedjék saját gazdasága, s a kor követelményeinek megfelelően alakuljon ki és alakuljon át a gazdaság struktúrája. A hagyományos ipar és szolgáltatások mellett - amelyek a körzetek egy részében már jelen­■ ■ SZÁMÍTUNK ÖNRE, ÖN IS SZÁMÍTHAT RÁNK. M­AGYAR SZOCIALISTA PÁRT

Next