Népszabadság - Pest Megyei Krónika melléklet, 1998. december

1998-12-10

Szentendre­i külügyi terve A szentendrei önkormányzat az idén 3,2 millió forintot költött nemzetközi kap­csolatokra. Ennek csaknem a felét az öt testvérvárosba történt kiutazásokra, hoz­závetőlegesen egymillió forintot a város­ba érkező delegációk fogadására fordítot­tak, s mintegy nyolcszázezer forint jutott pályázatokra. Bár az anyag nem tartal­mazza, hogy a nemzetközi kapcsolatok ápolásában hány helybéli polgár vett részt, az események részletezéséből kide­rül, hogy többnyire a város vezetői és a képviselők reprezentálták Szentendrét. Szentendre 1999. évi „külügyi tervé­ben” nyolcmillió forint szerepel. Egymil­lió forinton lehet osztozkodni pályázatok révén, 1,4 millió jut a kiutazásokra és 5,6 millió vendégfogadásra. Kiemelkedik a testvérvárosi szerződés 10 éves évfordu­lójára Wertheimben megrendezendő ün­nepség, amelyre tízfős küldöttség utazik, félmilliós költséggel. Salon de Provence­­ban kereskedők és képzőművészek be­mutatkozására kínálkozik lehetőség, ami­hez a költségvetés 600 ezer forinttal járul hozzá. A vendégfogadás rovatban négy tétel olvasható: „Júniusi összművészeti fesztivál megrendezése (800 ezer forint); augusztusi Tisztaforrás Fesztivál két test­vérvárosi együttesének vendégül látása három napra kempingben történő elhe­lyezéssel, étkeztetéssel (1 millió 500 ezer forint); Szt. István-napi ünnepség, két ro­mániai testvérvárosunk polgármesteri de­legációja vendégül látásának költsége (300 ezer forint); a XIV Nemzetközi Ifjú­sági Sportfesztivál megrendezésének várható költsége (3 millió forint).” K.E NÉPSZABADSÁG 199­8. DECEMBER 10. PEST MEGYEI KRÓNIKA ----------------------------------------------------­ Január végéig dönt a kormány és a fő­városi önkormányzat által delegált szakmai bizottság arról, hogy az MO-ás Duna-hidat, vagy az északi vasúti ösz­­szekötő feletti, Újpestről Óbudára át­ívelő közúti hidat építsék meg először. Ettől a határozattól függ a Margit híd felújításának időpontja, valamint a bu­dai rakpart bővítése is. Ez utóbbit a már folyamatban lévő budai főgyűjtő­csatorna építésével összehangoltan bo­nyolítanák. A fővárosnak mindkét északi hídra szüksége van, hiszen az a forgalom, amely ezen a térségen átzúdul, az Árpád­­hidat terheli, amelyen naponta százezer gépkocsi hajt át - mondta Vajda Pál, a vá­rosüzemeltetésért felelős főpolgármester­­helyettes. Ha a szakmai bizottság úgy dönt, hogy először az Óbudát Újpesttel összekötő híd épüljön, akkor a befejezést követően a Margit híd felújítását is napi­rendre tűzheti a főváros. Ez esetben el­képzelhető, hogy az évekig tartó, 4-5 mil­liárd forintot igénylő rekonstrukciót még ebben az önkormányzati ciklusban be is fejezhetik. A teljes felújítással járó mun­kálatokat ugyanis csak egy másik, a Mar­git hídról elterelt forgalom elvezetésére is alkalmas híd felépülése után lehet meg­kezdeni. Az északi forgalmat jelentősen csökkentené az M0-ás autópálya becsatla­kozásához, Káposztásmegyerről Szent­endre déli csücskén is átívelő híd, ezért a fővárosi önkormányzat bármelyik döntést elfogadja. De azt még nem tudni, hogy a január végére várható határozatot követő­en mikor kezdődhet el a beruházás. A fővárosi hidak túlterheltsége közis­mert, ám mind közül a Szabadság híd helyzete a legkritikusabb, a szakemberek évek óta a tömegközlekedés kitiltását szorgalmazzák. Felmérések szerint leg­többen a Margit hídon közlekednek, a BKV járművei két irányban naponta csaknem 150 ezer utast visznek át rajta. Az Erzsébet hídon 135 ezren, a Petőfi hí­don 85 ezren, a Szabadság hídon pedig naponta 72 ezren kelnek át busszal, illet­ve villamossal. Az Árpád hídon viszony­lag kevesen, naponta átlagosan 69 ezren utaznak át a BKV járművein, míg a Lánc­hídon ennél is jobb a helyzet: „csak” 14 ezren választják ezt az útvonalat. A Lágymányosi hídon közlekedő BKV-j­ár­műveken naponta hatezren, a Csepelt Nagytéténnyel összekötő M0-ás Duna­­hídon pedig két és fél ezren utaznak át. A közúti forgalom legjobban az Árpád hidat sújtja, itt naponta 110 ezer sze­mélygépkocsi, tízezer tehergépkocsi és 1450 busz hajt át a két irányban. Az Er­zsébet hídon a két irányban naponta csaknem 98 ezer személyautó, 1100 te­herautó és 3150 alkalommal autóbusz hajt át. Hamar megkedvelték a fővárosi­ak a Lágymányosi hidat is, ezen a ponton naponta hatvanezernél több autó, 7500 tehergépjármű hajt át. Nem kímélik azonban az autósok a Petőfi hidat sem, itt átlagosan ötvenezer személyautó, 2700 tehergépkocsi hajt át, míg 620 alkalom­mal buszok haladnak át ezen a szaka­szon. A Margit hidat naponta 44 ezer személyautó-vezető, ezer tehergépjár­mű-vezető választja útvonalául, míg a BKV-buszok közül naponta 850 közle­kedik itt menetrend szerint. Ekkora for­galmat kell majd a híd évekig tartó felújí­tásának idejére elterelni, lehetőleg már egy új Duna-hídra. Német H. Erzsébet Két új Duna-híd kellene Január végére döntenek a sorrendről i Írás: Közlekedés Kft., DIMAPRt. A DUNA-HIDAK ÁTLAGOS NAPI FORGALMA (1997, darab/nap/két irányban) ‘A.hi»iKHjOTi' '\í l /M *KK' • HUI) . llfitt / ÍíiHííUsíí U..))) ■II, ÓtúhSlk K/ggtetrr!d j||j§§PB 0 tjmimfi f iái* ‚‚rDW­ f i rs ú: i| Bll* y 'WfíjWm lyyii fi ? ! v mi \m*mm ........... ¡ -«as/tetek fw m Vacsé­­m ki NÉPSZABADSÁG-grafika Csütörtök Tekintély A holland bűnüldözők munkáját Gronin­­genben tanulmányozó Pest megyei rend­őrök csodálkozva tapasztalták, hogy ot­tani kollégáiknak nemcsak Audijuk, ha­nem tekintélyük is van. Nem kell tárgyi bizonyítékokkal bajmolódniuk, mondjuk, egy gyorshajtási ügyben, puszta szavu­kat szentírásnak veszi bíró és bepana­szolt egyaránt. Vajon miért? Gazdag tapasztalatok­kal hazatérvén, érdemes lenne ezen el­gondolkodni. Lehet, hogy mindössze az Audi teszi? Aligha. S.L. Megmozdult a konzervpiac Az orosz pénzügyi-gazdasági válság a hazai konzervgyártókat az átlagosnál is jobban sújtja. Nagykőrösön azért is foko­zottabb ennek hatása, mert az egykori nagy konzervgyárból alakult három utód­vállalat még ma is a legtöbb munkást fog­lalkoztatja a városban. A korábbi, megle­hetősen kilátástalannak tűnő helyzet a Bonduelle Nagykőrös Kft. esetében ol­dódni látszik. Dr. Ábrahám Tibor, a Bonduelle vezér­­igazgatója arról tájékoztatta a Pest Me­gyei Krónikát, hogy megmozdult a piac: az év végéig bizonyosan három műszak­ban folynak a csomagolási munkálatok, s ennek elvégzésére több mint harminc dolgozót vettek fel. - Megalakulásunk óta állandó és idő­szakos munkára alkalmazott dolgozókkal oldjuk meg a feladatokat. Az orosz vál­ság miatt a szezonmunkások szerződését nem tudtuk meghosszabbítani. Most te­hát közülük hívtunk vissza embereket. A vezérigazgató elmondta azt is, a mostani kiszállítási csúcsot nemcsak az orosz piac visszaszerzése hozta, annál is inkább, mert az oda szállítandó ám sem árban, sem volumenben nem éri el a ko­rábbi mértékeket. Dr. Ábrahám Tibor sze­rint sokkal inkább az ünnepek közeledté­vel magyarázható a nagyobb kereslet. Óva int a felfokozott derűlátástól Cser­­nus Tamás, a Nagykőrösi Konzervgyár vezérigazgatója is. Igaz, hogy néhány va­­gonos mennyiségben elindult a kiszállí­tás, ennek aránya azonban a korábban megszokotthoz képest elenyésző. B.O. Vác: amerikai gyorsaság az újraélesztésben Infarktust kapott a váci kórház egyik dolgozója, és életét talán annak kö­szönheti, hogy három percen belül megérkezett a korszerű eszközökkel felszerelt reanimációs csoport. Ez a mentőszolgálat ugyanis házon belül, a nemrég elkészült sürgősségi részleg­nél működik. Az amerikai mintára épült sürgősségi részleg zárt fogadótermébe beáll a men­tőautó, és a mentősök hozzák a kivérzett vagy szívelégtelenségben szenvedő be­teget. Ha az ügyeletes orvos úgy dönt, akkor egyenesen a bejárat melletti sokk­­talanító helyiségbe viszik. Itt folytatják a mentőben elkezdett újraélesztést, vagyis toxikológiai ellátásban részesül a beteg. Az úgynevezett sokktalanítóban ugyanis megtalálható ugyanaz a felszerelés, ami egy rohammentőben van, defibrillátor, EKG-készülék, lélegeztetőgép.­­ Tulajdonképpen egy kihelyezett, hu­szonnégy órás mentőszolgálat vagyunk - mondja dr. Radnai Balázs mentőorvos. - Egyrészt ellátjuk a mentők által beho­zott és sürgősségi ellátást igénylő bete­geket, másrészt a kórházon belüli újra­élesztés is a mi feladatunk. A haláleset­ről azonnal értesítést kapunk, és két-há­­rom percen belül ott vagyunk. A minden szükséges eszközzel felszerelt kocsin­kon megyünk a helyszínre, és megkezd­jük vagy folytatjuk az újraélesztést. Ugyanakkor oktatjuk is a nővéreket az újraélesztésre. Az, hogy egy napon hányszor van szükség beavatkozásra, kiszámíthatat­lan, de mint Kálmán Zsolt mentőszak­ápoló, a kétfős ügyelet másik tagja me­séli, besegítenek a sürgősségi részleg­nek is. A zebegényi vonatbalesetnél, ha nem is kellett újraélesztést végezniük, a sérültek elsődleges vizsgálatában ők is részt vettek. - A sürgősségi ellátás lényege, hogy egy percen belül segíteni tudjunk, s ha már van egy korszerű és drága sürgősségi részlegünk, visszás lenne, ha nem tud­nánk azonnal beavatkozni - mondja dr. Góczán László főorvos, a sürgősségi részleg megbízott orvos vezetője.­­ A fő feladata a mentőügyeletnek, hogy ha egy­szerre két-három azonnali ellátást igény­lő fut be, akkor a részleg ügyeletes orvo­sával párhuzamosan kezdjen dolgozni, mivel például a lélegzés megindítása nem tűr halasztást. Működésükre azért is szükség van, mert a sürgősségin nincs minden órában olyan orvos, aki rutinsze­rűen képes ellátni az érkező betegeket. Az Oxyteam Mentőszolgálat huszon­négy órás újraélesztési szolgáltatása jú­lius közepétől működik a váci Jávorszky Ödön Kórházban. Mint Nagy Tibortól, a vállalkozás vezetőjétől megtudtuk, cége már 1992-től végzi különböző rendezvé­nyek, sportesemények egészségügyi biztosítását. A mentőtiszti végzettséggel rendelkező ügyvezetőnek több találmá­nya is volt, s ezek bevételéből szervezte meg harmincfős mentőszolgálatát, amely egyelőre csak a váci kórházban működik. Méghozzá - mint állítja - si­keresen, mivel működése négy hónapja alatt harmincegy esetből tizennégyben sikeres volt az újraélesztés. További elképzelései között az is sze­repel, hogy az egykori Aerocaritas heli­kopterét Vácra vezényeljék, megoldva a mentést a város környékén. A helikopter személyzetét az Oxyteam Mentőszolgá­lat adná, az Országos Mentőszolgálat felügyelete alatt. Az Oxyteam mentőor­vosai és mentőszakápolói egyébként az Országos Mentőszolgálatnál dolgoznak, s csak részállásban ügyelnek a váci kór­házban. Valószínűleg azonban ez a meg­oldás - ugyanúgy, mint a helikopter üzembe állítása - a továbbiakban nem kapja meg a támogatást. Erre lehet kö­vetkeztetni a váci kórház főigazgatójá­nak szavaiból, aki egyébként kezdemé­nyezője volt e szolgálat elindításának.­­ A sürgősségi betegellátás a minisz­térium kiemelt tervei között szerepel, a váci részleg országos minta, és példa le­het a sürgősségi részleg keretében mű­ködtetett csapat is - mondja dr. Tóth Já­nos főigazgató. - A gond csak az, hogy a jelenlegi megoldás számos szervezési és engedélyezési problémát vetett fel. Ezt a jövőben meg kell oldani, s úgy gondo­lom, hogy ez csak az Országos Mentő­­szolgálattal oldható meg. B. J. G. Egy percen belül segíteni tudnak KOVÁTS ZSOLT FELVÉTELE

Next