Népszabadság - PestVidék melléklet, 1999. augusztus
1999-08-26
NÉPSZABADSÁG BUDAPEST 1999. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK 29 Vérfolt nem maradhat A kórházi textíliát fertőzött anyagnak kell tekinteni A kórházi textíliák tisztítása - a műtősruhától a fityuláig - kényes feladat, speciális gépeket és tisztítószereket igényel. Budapesten három cég szakosodott az egészségügyi mosásra, köztük a Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. (MÉM Kft.) tizenkét fővárosi kórháznak biztosítja nap mint nap a kimosott, fertőtlenített és kivasalt textíliát. MUNKATÁRSUNKTÓL _______ Mosónők márpedig nincsenek. Pontosabban a MÉM Kft. mosodájában nincsenek. Jóformán nincs szükség emberi kézre, hiszen szinte minden munkafolyamat gépesített. Itt egyedül „vasalónők” dolgoznak, bár a vasalást és a hajtogatást is gépek végzik. Az úgynevezett kalanderezés során azonban a lepedőket teljesen ki kell feszíteni, mielőtt a gépbe kerülnének. Ezt a mozdulatot a vasalónők naponta akár több ezerszer is megismétlik, teszik mindezt akár negyvenfokos melegben. Az egészségügyi mosatás, bár állandó üzlet - hiszen a kórházak nem működhetnek megfelelő mennyiségű tiszta lepedő, műtősruha és egyéb textíliák nélkül -, a szakemberek szerint nem igazán jól fizető és fizetett vállalkozás. A kórházak fizetőképessége tudvalevőleg rossz, a MÉM Kft. például ötvenmillió forintos lejárt tartozást görget maga előtt folyamatosan. Az egészségügyi mosásra szakosodott cégek főképpen a külföldi kórházaktól vásárolt és felújított gépekkel dolgoznak. A szakemberek úgy vélekednek: új mosodát nyitni maga az anyagi csőd, hiszen ennek költségeit már nem lehet beépíteni az árakba. Ezért a már működő üzemeket újítják fel és látják el újabb gépekkel. A MÉM Kft. öt mosodát üzemeltet, négyet vidéki városi és megyei kórházakban, egyet pedig a fővárosi Pető Intézetben. A követelmények szigorúak, azt ugyanis jogszabályja elő, hogy a kórházi textíliát fertőzött anyagnak kell tekinteni. Az is alapkövetelmény, hogy a vérfoltokat el kell tüntetni. A nagyobb cégek számítógép-vezérlésű adagolóberendezésekkel, külön fázisokban adagolják a fehérje-, a vér- és a zsúoldó koncentrátumot, a fertőtlenítőt és az öblítőt a mosás folyamán. A speciális összetételű mosószer ugyanakkor kímélő kell, hogy legyen, mert a kórházi textíliák - talán nem mondunk újat a magyar egészségügy helyzetét ismerve - elég elhasználtak. Ez a gyakorlatban annyit tesz: a kevert szálas textíliából a pamutszál kikopott, maradt a nejlon. Az anyag tehát fehérnek a legjobb akarattal sem mondható, szürkészöld színűvé vált, és szinte átlátni rajta. Hogy egyetlen példát említsünk, egy nagyobb budapesti kórházban naponta átlagosan három-öt tonna szennyes „keletkezik”, melynek tisztítása szállítással együtt hat-hét millió forintba kerül. Az egészségügyi textíliák tisztítására szakosodott nagyobb cégek ugyanolyan gépekkel és berendezésekkel dogoznak, mint Ausztriában vagy Németországban, ám nálunk mind az energia, mind a mosószer és a béljárulékok drágábbak, mint külföldön. Nyárbúcsúztató lovasshow A Nemzeti Lovas Marketing Társaság szervezésében nyárbúcsúztató lovasshow helyszíne lesz vasárnap a városligeti Petőfi Csarnok környéke - tájékoztatott az MTI. Az egész napos program 10 órakor dobosok, ütősök felvonulásával veszi kezdetét. Az érdeklődők láthatják „Európa leghíresebb és leghírhedtebb lovagjainak” bajvívó összecsapását. A vendégek “Szórakozhatnak Kassai Lajos lovasíjász és a lajosmizsei Tanyacsárda csikósainak bemutatójában, a kerekegyházi Pongrácz-major csacsijainak „műsorában”. Piroch Gábor vezetésével a magyar kaszkadőrök legjobbjai adnak ízelítőt a lovastrükkökből. Budapest történeti zöldövezetében gyönyörködhetnek a hazai lófajtákban az aszfalton felcseperedettek, ifjak és idősebbek. A rendezvény kínálatában helyet kapott még fogathajtó parádé és hintókorzó, western-show, díjlovaglás és pónilovaglás is. Puskaropogás a kertvárosban A panaszos lakók kártérítési pert indítottak Fegyverropogás veri fel a kertváros csendjét - panaszolja a mátyásföldi Lőtér utca egyik lakója. Aligha van olyan hivatalos fórum, amelyet az utóbbi években ne keresett volna fel ügyével, de jogorvoslatot egyelőre nem talált. A mátyásföldi Mihály házaspár életét megkeseríti a közelben lévő lőtér. Idős, beteg emberek lévén - mondják - nehezen viselik el, hogy a hét öt napján reggel kilenctől ötig nagy kaliberű fegyverek zaja hallatszik a lakásuktól százötven méternyire lévő lőtérről. Tartanak az esetleges eltévedt lövedékektől is. Ráadásul kiderült, hogy egyéb következményekkel, az ingatlan elértéktelenedésével is számolniuk kell: amikor eladásra kínálták fel a házukat, több komoly érdeklődő amiatt lépett vissza, mert meghallotta a lövések zaját. A lőtér a hatvanas évektől üzemel, de korábban tudomásuk szerint csak iskolai lövészetre használták, kis- és légpuskával. Hét évvel ezelőtt újíttatta meg az engedélyt az Ikarusz Sportlövő Egyesület. 1996-ban az önkormányzat visszavonta a nagy kaliberű fegyverekre kiadott engedélyt a zajhatáscsökkentő berendezés megépítéséig. A legmagasabb engedélyezett zajszintet ötvendecibeles értéknél állapította meg. Az egyesület fellebbezését a közigazgatási hivatal elutasította, mondván, hogy itt államigazgatási jogorvoslatnak helye nincs. Egy évvel később azonban az önkormányzat a „zajmérések eredményeként az ÁNTSZ újabb véleményére figyelemmel” újra megadta az engedélyt, mégpedig anélkül állítja Mihály István hogy a zajcsökkentő berendezés elkészültét ellenőrizték volna. Nem változott semmi azóta sem, a mérések viszont nem jellemzik megfelelően az egyszerűen, érzékszervileg észlelhető zajt. Mihály István minden elképzelhető hatóságot felkeresett már a panaszával, de különösebb eredmény nélkül. Nem érti, hogyan lehetséges, hogy nem akad sem helyi, sem országos fórum vagy hatóság, amely megvédhetné a zavaró hangszennyezéstől. Az elmúlt öt év alatt megjárta az ügy a fővárosi és az országos tisztiorvosi szolgálatot, a kerületi rendőrkapitányságot, a BRFK-t és az ORFK-t, az ügyészséget, az ombudsman hivatalát, a kerületi önkormányzat környezetvédelmi, illetve birtokvédelmi osztályát, volt két önkormányzati kurzus minden felelős kerületi vezetője asztalán. Az ingatlan értékvesztése miatt kártalanítási polgári pert indítottak, de ennek tárgyalására több mint egy éve nem került sor. A válaszok nagyjából megegyeznek abban, hogy a megkeresett hatóság nem illetékes, legfeljebb abban van némi különbség, hova küldik tovább a panaszost. A zaj, a környezeti ártalom felmérése, vizsgálata az ÁNTSZ, megszüntetése pedig a kerületi önkormányzat feladata. Ez azonban nem ilyen egyszerű. A beadványokra írt kerületi válaszok leginkább arra hivatkoznak, hogy az engedélyt a nagy kaliberű fegyverek lőtéri használatára az ÁNTSZ adta ki. Az ÁNTSZ pedig türelmet kér: a jelenleg érvényes mérési szabványok, módszerek nem alkalmasak az efféle zaj vizsgálatára. Az új szabvány megjelenése ez év végén várható. A XVI. kerületi polgármester, Szabó Lajos Mátyás legutolsó válaszában úgy nyilatkozott: „A lőtér működésének korlátozása csak a közegészségügyi hatóság véleményének figyelembevételével lehetséges. Az ÁNTSZ mérései viszont nem mutatták a megengedett határérték feletti túllépést, így a közegészségügyi hatóság nem tett javaslatot a korlátozásra.” Amúgy pedig: „Mivel a lőtér működése miatt perben állnak az Ikarusz Sportlövő Egyesülettel, a bírói ítélet előtt amúgy sem hozhatnának határozatot ez ügyben.” Vagyis a kör bezárult, várni kell. Egyetlen, valamelyes reményt keltő mozzanat, hogy az önkormányzat (a terület tulajdonosa) árajánlatot kért a zajterhelés csökkentésének műszaki megoldási módjára. Engedélyük van ugyan nagy és kis kaliberű puska, pisztoly használatára, de csak azokat használják, amelyek zajhatása nem lépi túl az ötven decibelt - mondta a sportlövő egyesület vezetője, Vellai Ferenc. A polgári lőtereken automata fegyverek használatát pedig Magyarországon törvény tiltja, így itt például géppisztolyt sosem használtak. A XVI. kerület önkormányzata eddigi nyilatkozatai szerint a lőtér működését megfelelőnek, törvényesnek ítéli meg. Ez az ország egyik legnagyobb, legjobb adottságú, a lövedékkirepülés szempontjából legbiztonságosabb lőteret mutatta be. Jelenleg 385 tagtársuk van, egyedül itt foglalkoznak utánpótlás-neveléssel. Nonprofit szervezet, a klubtagoktól szedett tagdíj éppen csak a felmerülő költségeket fedezi. Az egyesület vezetője nem érti, nem tudja elfogadni Mihályék panaszát. Tudomása szerint már májustól él egy szabvány, amely éppen egy, ezen a telepen végzett nagy zajméréssorozat eredményeképpen született. E mérések tanúsága szerint a lőtér nem lépte túl az ötven decibelt. Vellai véleménye szerint a Mihály család egyedi panaszáról van szó, más környékbelitől nem érkezett jelzés a zavaró zajszintről. Az utóbbi években nem nőtt, inkább csökkent a lőtér igénybevétele, például a taglétszám kétharmadára való csökkenésével, illetve az iskolai lövészetek megszűntével. Van olyan nap, amikor a lőnapló tanúsága szerint öt-tíz lövésnél nincs több — állítja. Létrehoztak egy zajcsökkentett területet, igaz, lévén kispénzű egyesület, „házilagos” kivitellel, a tagok munkájával. Nagy kaliberű fegyverrel csak itt lőnek, ezen kívül csak kis kalibert használnak. Szeretnék - az önkormányzat támogatásával - az egész sporttelepet úgy átalakítani, hogy sokoldalúbban lehessen használni, és e köré épülhessen egy igazi, más egyesületek számára is használható sportcentrum.Cs.k.é. A polgári lőtereken automata fegyverek használatát pedig Magyarországon törvény tiltja, így itt például géppisztolyt sosem használtak. A Duna-alagút csökkentené a hidak terhelését A Duna-hidak építésének üteme nem követte a főváros fejlesztését, ezért az átkelési lehetőségeket új kapcsolatok építésével, a meglévő hidak felújításával, egyes esetekben forgalmi szerepük módosításával fejleszteni kell. Szakemberek szerint csökkenteni kell a középső hidak forgalmát a külsők rovására. Ismét fontolgatják egy Duna-alagút építését - derül ki Budapest közlekedésfejlesztési tervéből. Az 1990-es évek elején az M0- ás autópálya déli Duna-hídja, később pedig a Lágymányosi híd megépítése jelentősen javította a déli térség átkelési viszonyait, bár ennél nagyobb térségben a kapcsolódó hálózat miatt nem éreztette kedvező hatását. A déli fejlesztésnek köszönhetően a közeli belső átkelők, főként a Petőfi és a Szabadság híd forgalma jelentősen csökkent, s javultak a villamosközlekedéshez szükséges feltételek is. Az északi szektort - Árpád híd - azonban továbbra is a teljes telítettség és a szűkös áteresztőképesség jellemzi. Ezzel szemben a Margit híd, a Lánchíd, az Erzsébet híd, a Szabadság híd és a Petőfi híd változóan, de általában közepesen zsúfolt, míg a Lágymányosi híd és az M0-ás hídja még kismértékben tovább terhelhető — állítják a fejlesztési tervet előkészítő közlekedési szakemberek. A főváros északi szektorában a közúthálózat fejlesztése miatt is kétszer kétsávos közúti sávval, kerékpárúnál és gyalogosjárdával az Újpest-Aquincum híd megépítését is javasolják a szakemberek. Ez az esztergomi vasútvonal esedékes felújításával összhangban valósítható meg, és a Körvasút menti körút budai közlekedési kapcsolatát biztosítaná. Az Árpád híd keresztmetszete a jövőben nem módosul, felújítását csak középtávon, 2003 után tervezik. Nem változik az áteresztőképessége a jövőben a Margit hídnak sem, ám felújítását már nem lehet sokáig halasztani. A Lánchíd kora és állapota miatt tizenöt-húsz éven belül teljes, több évig tartó lezárással járó felújítást indokol, ám hamarosan arról is dönteni kell, hogy mi legyen a további forgalmi szerepe. Szakemberek szerint elképzelhető, hogy feladata a maihoz hasonló marad, vagy csak tömegközlekedésre használják. A szerkezetet leginkább kímélő változat azonban az, ha csak a gyalogosok, kerékpárosok és a belvárosi kisautóbuszok átkelését engedélyezik. A döntés a Duna alatti alagút régóta felvetett kérdésével is összefügg - olvasható a fejlesztési tervben. A Duna-alagút építését már az 1960-as, 1980-as évek közlekedésfejlesztési terveiben is szorgalmazták, a Csalogány utca-Alkotmány utca vonalában kapacitásnövelő feladata lenne. Ezt a tervet azonban ma már nem lehet megvalósítani, mivel a Belváros, a Moszkva tér és a Szilágyi Erzsébet fasor jelenlegi forgalmi helyzete ezt nem indokolja. Ezért a Duna-alagút a legújabb elképzelések szerint a Lánchíd forgalmát vehetné át. A tervek szerint középtávon nem sokat változik az Erzsébet híd keresztmetszete sem. A Szabadság híd vágányzónáján megszűnt a közúti közlekedés, a forgalom kétszer egy forgalmi sávon halad. A híd felújítása, szerkezeti eleminek cseréje indokolt. Bár szakemberek a villamosközlekedés megtartását javasolják, a végleges változatot a kiskörúti kötött pályás hálózatával kell összhangba hozni. A felújítás után megszűnt a vágányzónán a közúti közlekedés a Petőfi hídon is, ahol jelenleg kétszer két forgalmi sávon és kétirányú védett sínpályán lehet közlekedni. A város déli szektorában az M0-ás autópálya hídja és a Lágymányosi híd forgalomba helyezése viszonylag kedvező átkelési viszonyokat teremtett, ám a budai hálózati kapcsolatok fejlesztése, valamint a hegyvidéki forgalom fogadása érdekében további változtatásokra van szükség. Német H. Erzsébet A FŐVÁROSI HIDAK TERHELTSÉGE Forg.nagy- északi szektor középső szektor déli szektor 3 forgalmi sáv/irány 9 forgalmi sáv/irány 4 forgalmi sáv/irány 5000/óra 12 800/óra 5100/óra NÉPSZABADSÁG-grafika Legyen egy jó dobása Önnek is! A szeméttől szabaduljon meg, ne a feleslegesnek vélt kukától. Nehezebb és drágább a városképet rondító hulladékhalmokkal megbirkózni, mint környezetünk tisztaságát megőrizni. A szemétnek a kukában a helye! A rendszeres szemétszállításhoz különböző típusú szeméttárolók igényelhetők: FKF Rt., 1081 Budapest, Alföldi utca 7., telefon: 313-4612 (1 . Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Mindig tiszta nappal indulunk