Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. március

2001-03-05

NÉPSZABADSÁG PESTVIDÉK 2001. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ 27 Elégedetlen a Medvepapa Vita arról, hogy a veresegyházi menhelyen jól bánnak-e az állatokkal Az évek óta tartó vita tárgya, hogy miben is állapodott meg Kósa József, a veres­­egyházi medvefarm lakóinak hajdani tu­lajdonosa és Pásztor Béla polgármester, amikor sor került az állatok költöztetésé­re és önkormányzati tulajdonba vételére. A Medvepapának is becézett Kása arról panaszkodik, hogy kisemmizték, és rosz­­szul bánnak a medvéivel. Veresegyház medvefarmján, egy 3,5 hektáros, kerítéssel biztosított területen jelenleg 34 medve él. Kása József, az ál­latok egykori tulajdonosa szerint, akit a közvélemény egyszerűen csak Medvepa­pának becéz, visszaélések tapasztalhatók mind a működtető veresegyházi önkor­mányzat, mind a megbízott igazgató, Horkai Zoltán részéről. A vádlót leginkább az bántja, hogy - állítása szerint - medvéivel együtt csúfo­san rászedték őket. A történet kezdetekor, 1996-1997-ben jól hangzó ígéretekkel csábították ide Gödöllőről, s a polgár­­mesterrel kötött szóbeli megállapodásban a menhely mellett gondnoki kinevezés, lakás, javadalmazás és az állatok szállítá­sára alkalmas gépkocsi is szerepelt azért cserébe, hogy felbecsülhetetlen értékű ál­latállományát önkormányzati tulajdonba adja. A lakás építésének késedelmei miatt két évig ide-oda volt kénytelen ingázni Veresegyház és a Gödöllőn maradt álla­tok között, nem is a tervek szerint készült el otthona, s nem adták oda azt a területet, ahol saját állatait megfelelő körülmények között tarthatná. Igaz, azóta hitelfelvétel­ből sikerült gépkocsit vásárolnia, ám az Horkai Zoltán nevén van, s úgy tudja, hogy a kamatok kifizetését az önkor­mányzat saját, eddig még nem látott java­dalmazásából rendezi. A Medvepapa azt is sérelmezi, hogy elvileg gondnokként lakja a házat, azon­ban nem áll munkaviszonyban sem az önkormányzattal, sem a menhellyel, tehát nincs meghatározott feladata sem. Egyet­len kereseti lehetőségétől, az állatokkal való filmforgatástól és szerepléstől is el­tiltotta a polgármester, pedig 60-40 szá­zalékos részesedést ajánlott fel az önkor­mányzatnak. Ezalatt tudomása szerint a menhely igazgatója Gödöllőn maradt ál­lataival forgat. Kósa József nem látott még működési szabályzatot, nincs a med­vefarmnak alapító okirata, s mióta kizár­ták a gondozásból, az állatok élelmezésé­nek színvonala csökkent, romlott az egészségük is. Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla az ügyről úgy nyilatkozott, hogy ők teljesítették a feltételeket, a menhely jól működik, s a régóta tartó vita felelőse Kósa József, aki szerinte kompromisz­­szumra képtelen, öntörvényű ember. Nincs eltiltva az állatoktól, élete végéig lakhatja a felépített házat, de semmiféle kötelezettsége sincs a medvefarmmal kapcsolatosan - mondta röviden a pol­gármester. Mint megtudtuk, a Medvepapa film­forgatási jogát Pásztor Béla azért füg­gesztette fel, mert az első szereplés köz­ben Kósa felelőtlenségéből adódóan az egyik maci három napra eltűnt, s a pol­gármester ezzel a lépésével elejét akarta venni a hasonló eseteknek. Horkai Zoltán, a menhely igazgatója szerint sincs miért elégedetlenkednie Kosa Józsefnek, mivel a körülmények miatt mindenképpen mennie kellett Gö­döllőről. Kosával a Mafilm gödöllői tele­pén ismerkedett meg, ahol állítása szerint Kosa illegálisan tartotta állatait. - Örülnie kéne a területnek, amelyet a medvék kap­tak, a kétszintes, jól felszerelt lakásnak, az autónak, amely igaz, hogy az én neve­men van, de csak azért, mert a Medvepa­pa nem volt hajlandó átíratni a sajátjára - mondta. Az igazgató nem érti az ellene felho­zott vádakat, ő ezt a munkát anyagi érde­keltség nélkül végzi, emellett több millió forinttal támogatta Kósát és az állatait - állította. A WESPA állatvédelmi szerve­zet a telep­ létrejöttét is olyan pénzből fi­nanszírozta, amely az állatok megmenté­sére irányul, s nem a Medvepapa anyagi jólétét hivatott megteremteni. Horkai Zoltán Gödöllőn saját állataival, 14 far­kassal dolgozik, s nem tud róla, hogy Kósa Józsefnek egyetlen állata is lenne nála. Tud viszont a menhely működésé­hez szükséges hatósági, ÁNTSZ- engedélyről, a Duna-Ipoly Természetvé­delmi Terület és a jegyző írásos bele­egyezéséről. A Kosa által követelt alapí­tó okirat viszont szükségtelen, vadas­parkról lévén szó. A medvék egészségi állapotát, körülményeit nem tartja kriti­kusnak, ezt állatorvosi igazolással és ol­tási könyvekkel is bizonyítani tudja, sőt a WESPA felmérése szerint Európa-szerte itt vannak a legszebb medvék. Az állatok egészségére vonatkozó állításokat itteni terepszemléjén a fővárosi állatkert fő­igazgatója is alátámasztotta. Horkai eze­ket tartja bizonyító tényezőnek, nem hi­szi, hogy ilyen vélemények születnének, ha a medvék ellátása rossz lenne. Igaz, a zsúfoltság tényleg probléma, de mivel száz négyszögöl jut egy medvére, terüle­tük még így is tízszerese a magyarorszá­gi átlagnak. A vita ezzel még nincs lezárva, mivel Kósa József pereskedéssel fenyegetőzik, ami az igazgató szerint nem komoly, mert már évek óta ezt teszi. Orbán Szilárd A nemzetközi állatvédelmi szervezet szerint Európa-szerte itt a legszebbek a macik FOTÓK: BALÁZS GUSZTÁV Budaörsön bevált a térfigyelő rendszer Polgár­őr tanfolyamot szervezne iskolásoknak a gödöllői rendőrkapitány Polgárőr tanfolyamokat szervezne is­kolásoknak a gödöllői rendőrkapi­tány. Papp György rendőr ezredes éves értékelő állománygyűlésen el­mondta, hogy ha a fiatalokat megfele­lő ismeretekkel vértezik fel, akkor maguk is könnyebben felfigyelnek az iskolák környékén megjelenő kábító­szer-terjesztőkre, s időben tudják ér­tesíteni a rendőröket. A gödöllői városházára összehívott állománygyűlésen elhangzott adatok kö­zött érdemes megemlíteni, hogy miköz­ben az elmúlt két évben 750 millió fo­rintról 882 millióra nőtt a különböző bűncselekmények által okozott kár érté­ke a gödöllői kapitányság területén, a megtérülés aránya 11 százalékról 27-re emelkedett. Az ismertté vált bűncselek­mények száma ebben a térségben évek óta 4000 körül mozog. Ezen belül csök­kent a közterületeken megvalósítottak aránya. Papp György, Gödöllő rendőr­­kapitánya szomorú adatokat közölt vi­szont arról, hogy a gyermekkorú elköve­tők száma 26, a fiatalkorúaké 50 száza­lékkal emelkedett, van tehát utánpótlása a bűnözésnek. A felderítési munka külö­nösen a betöréses lopások és a gépjár­műlopások esetében volt eredményes Gödöllőn és környékén. A 13 betöréses rablásból 10 elkövetőjét megtalálta a rendőrség. Méhi Józsefné, a gödöllői ügyészség vezetője a nyomozásfelügyeleti munká­jukról szólva elmondta, hogy kevés pa­naszt kellett kivizsgálniuk, s azok na­gyobb része megalapozatlan volt. A ka­pitányság munkáját dicséri, hogy ritkán kellett elrendelni pótnyomozást. Az ügyészség is támogatja az igazságszol­gáltatás menetét gyorsító eljárásokat, így például a bíróság elé állítást, amelyet Pest megyében a legtöbbször Gödöllőn kezdeményeztek a múlt évben. Jelentős eredményként számolt be az állománygyűlésen Szabó Jenő megyei főkapitány-helyettes arról, hogy az idén 350 millió forinttal nőtt a megyei rend­őrség költségvetése. A gödöllői kapi­tányhoz hasonlóan ő is szükségesnek tartja azt, hogy a közrendvédelmi és közlekedési rendőrök is jelentős részt vállaljanak a bűnügyi munkában. A megyei bűnügyi igazgató a közel­múltban Bagón végrehajtott rendőrségi akcióról is szólt. Rámutatott arra, hogy a községben hosszabb ideje magas a bűn­­cselekmények száma. A rendőrség a többnapos megfigyelés eredményeként nyolc körözött személyt fogott el. Na­gyon eredményes volt tehát a munkájuk. Lehet, hogy ennek során történtek túlka­pások, de az is lehet, hogy nem. Az ezzel kapcsolatos vizsgálat még nem ért véget. Szabó Jenő ezredes a gödöllői önkor­mányzat figyelmébe ajánlotta a térfigye­lő rendszert, amelynek alkalmazását Papp György is kívánatosnak tartaná. Budaörsön, miután a megyében elsőként bevezették ezt a rendszert, 30 százalék­kal csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. S míg koráb­ban éjszakánként 3-4 autót kötöttek el, a térfigyelő rendszer működésbe lépése óta eltelt fél év alatt összesen hatot. A gödöllői önkormányzat a tavasszal alkotta meg a város közbiztonsági kon­cepcióját, amely arra is kitér, hogy mi­lyen eszközökkel segítheti elő a telepü­lés közbiztonságának javítását - jelen­tette be Fábián Zsolt alpolgármester. Időszerű feladat a rendőrség által mű­ködtetett, de nem a rendőrség épületé­ben felkereshető bűnmegelőzési és áldo­zatvédelmi iroda hosszabb távra szóló elhelyezésének megoldása. Az iroda a volt járási hivatal épületében működik, ezt azonban idegenforgalmi célra szeret­né felújíttatni az önkormányzat a követ­kező években. B. A. G. Új központi orvosi ügyelet Nem csak a mentők hívhatók a váci állomásról Néhány napja tizenhárom községből már nemcsak a mentők, hanem az ügyeletes orvos is hívható a 104-es számon. A háziorvosokkal történt megállapodás alapján ugyanis a váci mentőállomáson kapott helyet a köz­ségek új központi orvosi ügyelete. MUNKATÁRSUNKTÓL Az új rendszerű orvosi ügyelet az Or­szágos Mentőszolgálat váci állomásán kezdte meg működését a napokban. Ti­zenhárom település ugyanis búcsút mondott a városban ügyeletet ellátó vállalkozásnak, és a mentőkkel együtt­működve saját orvosi ügy­ele­tet alakí­tott ki. A dr. Juhász Attila acsai házior­vos vezette csoport tagjai - a községi családorvosok - felváltva tartanak hét­közi és hét végi ügyeletet hétköznap délután öt órától másnap reggel hét óráig, szombaton és ünnepnapon pedig reggel héttől a következő munkanap reggeléig. A váci mentőállomás vezetője, Rus­­vay Balázs elmondta, hogy néhány év­vel ezelőtt már felajánlották ezt a ké­zenfekvő megoldást a községeknek és a városnak is, ám akkor nem valósult meg. Most a háziorvosok és a mentőál­lomás közös szervezésében hozták létre az ügyeletet, amelynek nagy előnye, hogy a hívásokat szakképzett diszpé­cser fogadja, és ő dönt, hogy a beteg milyen kezelést igényel, így - mint Rusvay Balázs mondta nincs holt idő, ha kell, azonnal küldik a rohamko­csit. Kevésbé súlyos esetekben felke­reshető az ügyeletes orvos a mentőállo­máson (a Kosdi úton, a kórház mellett). A megállapodás alapján a mentőállo­más biztosítja az ügyeleti helyiséget, és ellátja a diszpécserszolgálatot , ame­lyért természetesen bizonyos összeget fizetnek a községek -, és kialakított egy ambulanciát is. Az ügyeleti rendszerhez tartozik Sződ, Sződliget, Váchartyán, Vácrátót, Vácduka, Kisnémedi, Püspökszilágy, Rád, Penc, Csővár, Ácsa, Püspökhat­van és Galgagyörk. (Verőce, Kismaros és Szokolya más ügyeleti rendszerben működik, a hét végit ott is a mentők irá­nyítják.) Az új rendszer tizenhárom te­lepülés mintegy huszonötezer lakosá­nak jelent minden bizonnyal megnyug­tató megoldást. Tourinform-iroda Ráckevén A Budapest és Közép-Duna-vidéki Re­gionális Idegenforgalmi Bizottság, va­lamint a Csepel-sziget és Környéke Te­rületfejlesztési Önkormányzati Társu­lás szakmai konferenciát tartott a rác­kevei Savoyai-kastélyban. A tanácsko­záson a régióhoz tartozó kistérségek tu­rizmusának fejlesztési lehetőségeit vi­tatták meg a résztvevők. Kulcsár István, Ráckeve polgármes­tere szerint Csepel-sziget számtalan természeti értéke még kiaknázásra vár. Itt találkozik a Dunántúli-dombság és az Északi-középhegység vegetációja az alföldi puszták különleges élővilágá­val; itt szelídül meg a Duna, és válik a hordalékát széjjelterítő, méltóságteljes folyammá. Építészeti kincsei és népha­gyományai is vonzóvá tehetik a turisták számára. Ehhez azonban a térség adott­ságait rendszerbe kell foglalni és meg­határozni azokat a fejlesztési irányokat, amelyeket a vendégfogadó képesség növelésére tudnak fordítani. Elsősor­ban információra és reklámra van szük­ség az előrelépés érdekében, ezért Rác­keve már korábban vállalta július 1-jé­­től egy Tourinform-iroda létesítését. Az egységben az erő elve alapján a települések kínálatát rendszerbe fűzve egy programtervet szeretnének átnyúj­tani az érdeklődő turistáknak. A térsé­get népszerűsítő kiadványok elkészíté­séhez és vonzó programok szervezésé­hez a Széchenyi-terv és a megyei ön­­kormányzat idegenforgalmi alapja biz­tosítja a forrásokat. Sz. G. A Büntetés-végrehajtás Továbbképzési és Konferencia Központja (2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6.) FELVÉTELT HIRDET belső ellenőr, villanyszerelő szakmunkás munkakörök betöltésére. Jelentkezés: a helyszínen, munkanapokon 8-15 óráig vagy a (26) 347-655-ös telefonszámon. Bakai Mártonné gazdasági vezetőnél. Az előírt feltételek megléte esetén a munkakörök azonnal betölthetők. Bérezés: a közalkalmazotti bértábla alapján. Saját zárt kisteherautóval ren­delkező munkatársakat kere­sünk, napi finom pékáru terí­tésére, Érdről, illetve Érd kör­nyékéről. Jelentkezni: 8-16 óráig a 06 (20) 937-1198-as telefonszámon. A Dunamenti Erőmű Rt. várja fiatal pályakezdők jelentkezését A százhalombattai Dunamenti Erőmű Rt. (DERI) villamos- és hő­energia-termelésével ma Magyarország legnagyobb magántu­lajdonú erőműve, az ország energiatermelésének 17%-át bizto­sítja. A Dunamenti Erőmű Rt. a brüsszeli központú TRACTEBEL csoport leányvállalataként egy hatékonyan működő, eredmé­nyes erőművi társaság. Várjuk azon fiatal pályakezdők jelentkezését, akik vállalják a ki­hívásokat, ambiciózusak, elhivatottnak érzik magukat magas szakmai igényű munkakörökbe történő betanuláshoz, és sike­res tagjai kívánnak lenni társaságunknak. Célunk, hogy leendő munkatársaink részére egy rövidebb beta­nulási idő alatt, velük közösen keressük meg a képességeiknek és érdeklődésüknek legmegfelelőbb munkakört (műszaki, gaz­dasági, igazgatási vagy humán területen egyaránt). A pályázóknak rendelkezniük kell felsőfokú végzettséggel, angolnyelv-tudással, számítástechnikai (Word, Excel) ismerettel. Rövid szakmai önéletrajzot és bemutatkozó levelet vár az rt. humánerőforrás-gazdálkodás osztálya. 2442 Százhalombatta, Erőmű út 2. Telefon: (23) 354-122/48-90, fax: (23) 354-454

Next