Népszabadság - PestVidék melléklet, 2001. június

2001-06-08

* Fölösleges siratni a pesti mozit Nem érdemes siratni a pesti mozit, mert sírással nem érünk semmit. Utólag ennyit mondhatnék az Ernst Múzeum Mozi­sirató vitájával kapcsolatban, amelyet a nagy budapesti mozitörténeti kiállítás mellékrendezvényeként tartottak szerda este. Mit is lehet várni egy olyan beszél­getéstől, ahol a résztvevők egyik felét (Grunwalsky Ferenc, Gayer Zoltán) nem nagyon érdekli, hogy eltűntek a régi mo­zik, másik fele pedig tudja, hogy nem te­het semmit (Ráday Mihály). A meghívot­tak egy része, Cselovszki Zoltán a műem­lékvédelemtől és Port Ferenc a Budapest Filmtől el sem jött - bár utóbbinak leg­alább néhány munkatársa jelen volt. Újat persze akkor sem tudtak volna mondani, ha maguk is ott vannak, hiszen a meg­szűnt mozik nagy része nem műemlék, bezárásukért pedig nem a sokat támadott Port Ferenc a felelős valószínűleg, bár­mennyire is haragszanak rá a mozivédők és Ráday Mihály. Igaza van Horváth Györgynek, a Titanic Fesztivál igazgató­jának, aki a beszélgetésen az egyik leg­fontosabb gondolatot felvetette, misze­rint nem azoké a felelősség a hagyomá­nyos mozi halálában, akiket eddig meg­szólítottak. Nagyobb erők döntöttek itt. Kérdőre lehetne vonni például a városve­zetőket és a kerületek vezetőit, akik en­gedték, hogy a multiplexek rászabadulja­nak a városra, vagy az államot, amely ki­szállt a mozitámogatásból és a törvénye­ket nem hozta meg az amerikai filmára­dat kordában tartására. Kimaradtak zic­cerhelyzetek - ahogy Horváth mondta -, például két éve, amikor a millenniumi fil­mes program keretében lehetett volna tenni valamit. Ráday Mihály szerint használhatatlan a bezárások indokaként az az érv, hogy a mozik ráfizetésesek. A színházak is azok, tudniilik. Mégsem zárják be őket. Úgy gondolja, a bezárandó mozikban szándé­kosan folytattak rossz műsorpolitikát. Az Art mozikat blöffnek nevezte, amit vi­szont Feldmayer Sándor a Budapest Film képviseletében visszautasított, hiszen ép­pen ennek révén menekülhetett meg több hagyományos mozi, Cs. L. 32 NÉPSZABADSÁG BUDAPEST MAI DEDIKÁLÁSOK AZ ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN Vörösmarty tér 10.00 Accordia: Nádasdy Bugyul Erzsébet; ARGA-Junior: Dinnyés József; Cartographia: Hor­váth Tibor­ , C.E.T.-Belvárosi: Szenti Tibor; Felsőmagyarország: Jánosi Zoltán; Felvidéki ma­gyar kiadók - Ab-Art: Csehy Zoltán, Juhász Kata­lin, Kocur László, Roncsos László, Polgár Anikó; Felvidéki magyar kiadók - Lilium Aurum: Cselényi László; Könyvtárellátó: Lajtai Gábor; Libri: Baranyi Ferenc; Vajdasági magyar kiadók - Fórum: Burány Béla, Gerold László. 10.30 Accordia: Bánk Endre; Könyvtárellátó: Feinek Gábor, Kanizsa József. 11.00 C.E.T.-Belvárosi: Krämer Mária; Felső­magyarország: Bihari Sándor, Lami István; Fó­kusz: Gálfalvi György (Látó); Heltai: Molnár József; Könyvtárellátó: Fenyves Mária Annunziáta, Mol­nár Tünde; Libri: Andai György, Poós Zoltán; Littera Nova: Tóth Adalbert; Püski: Beke György, Kiss Dénes, Tímár Sándor; Saxum: Báger Gusz­táv, Erdélyi Erzsébet, Kántor Zsolt; Nobel J­án. 12.00 Accordia: Holbay László; C.E.T.- Belvárosi: Győri György; Felsőmagyarország: Ágh István, Bella István, Buda Ferenc, Kiss Dénes, Papp End­re, Serfőző Simon; Fókusz Könyváruház: Szilágyi István; Hungarovox: Rózsa Pál; Kairosz: Tóth Gy. László; Libri: Bartis Attila, Cserna-Szabó András; Magvető: Nádasdy Ádám, Radnóti Sándor, Tóth Krisztina; Püski: B. Kovordányi Zoltán, Erdei Sán­dor; Romániai Magyar Könyves Céh - Pallas: Ma­rosi Ildikó; Vajdasági magyar kiadók-Forum: Bor­dás Győző, Jung Károly; Vince: Gergely Jenő. 12.30 Accordia: Vass Zsuzsanna. 13.00 Accordia: G. Molnár Erzsébet; C.E.T.­­Belvárosi: Úri Asaf; Firum: Tóth Krisztina; Fókusz: Kortárs szerkesztősége; Fókusz Könyváruház: Ka­tona Imre, Mohás Livia, Polcz Alaine; Hunga­rovox: Karsai Éva; Ister: Petőcz András, Zalaba Zsuzsa; Könyvtárellátó: Pozsgai Zsolt; Pro Pannónia: Nagy Imre; Püski: Benke László, Ger­gely Mihály, Varga Domokos; Romániai Magyar Könyves Céh - Mentor: Kovács András Ferenc. 13.30 Accordia: Lajos János. 14.00 Antológia: Adonyi Sztancs János; Argu­­mentum-Kortárs: Balogh Róbert, Gömöri György; Athenaeum-Rózsavölgyi: Sára János; Car­­taphilus: Schaffer Erzsébet; Cartographia: Lóczy Dénes; C.E.T.-Belvárosi: Kabdebó Tamás; Ciceró: Aczél Géza; ELTE Eötvös: Vilcsek Béla és az ELTE TFK szerzői-hallgatói; Felsőmagyarország: Bertha Zoltán; Fókusz: Körmendi Lajos, Roti József, Sarusi Mihály; Fókusz Könyváruház: Kerékgyártó István; Hét Krajcár: Benke László, Siklós László, Varga Domokos; Hungalibri: Vitray Tamás Ister: Szakály Sándor; Jelenkor: Vörös István; Kairosz: Tökéczki László; Kossuth: Gyurkó László; Könyv­tárellátó: Szilágyi István; Kráter: Zászlós Levente; Libri: Lengyel László; Magvető: Bartis Attila, Cserna-Szabó András, Forgách András; Magyar Könyvklub: Csaplár Vilmos; Makkabi: Daniel Gilad, Magén István, Thury Levente, Raj Tamás; Móra: Sebők Éva; Osiris: Kákosy László, Kósa László; Palatinus-noran: Podmaniczky­­Szilárd; Pont: Felszeghy Csaba, Malgot István,, Joze Vogrinc; Pro Pannónia: Tüskés Tibor; Püski: Do­monkos László, Györffy László, Kiszely István; Szent István Társulat: Czakó Gábor, Tóth István; Tri­kolor: Vass Antal. 15.00 Ab Ovo: Szécsi Magda; Aranyhal: Hani Jó­zsef, Kricskovics Zsuzsa; Argumentum-Kortárs: Bitó László; Athenaeum-Rózsavölgyi: Bános Ti­bor; CEBA: Nyulásziné Straub Éva; C.E.T.­­Belvárosi: Czigány Zoltán; Cicero: Sebők Éva; Cor­vina: Szabó Péter, Ungváry Krisztián; Dinasztia: Lukácsy András; Felvidéki magyar kiadók- Madách-Posonium: Dobos László, Duba Gyula, Fonod Zoltán, Cselényi László, Turczi Árpád, Sza­bó Kinga, Karol Tomis; Felsőmagyarország: Czigány György; Fókusz: Csontos János, Fehér Bé­la; Fókusz Könyváruház: Lengyel László; Glória: Farkasházy Tivadar; Greger-Delacroix: Sváby András, Szécsi Katalin; Heltai: Szávai Géza; Hét Krajcár: Csontos Gábor, Gergely Mihály, Hendi Péter; Hungarovox: Csikszentmihályi Berta; Kalá­ka; Ister: Géczi János; Jelenkor: Márton László; Kairosz: Györffy László; Kalligram: Csehy Zoltán, Grendel Lajos, Mészáros András; Kossuth: Bacsó Péter, Kállai Ferenc; Könyvtárellátó: Havas Henrik; Kráter: Szili Ferenc; Libri: Kamarás István; Littera Nova: Iszlai Zoltán; Magvető: Kerékgyártó István, Takács Zsuzsa; Magyar Könyvklub: Szilágyi Gyula; Masszi: Bognár Antal; Nap: Kótzián Katalin, Né­meth Magda; Nemzeti Tankönyvkiadó: Biró Zol­tán, Varga Domokos; Officina ’96: Erki Edit; Osiris: Valuch Tibor, Varga László; Palatinus­­noran: Eörsi István, Lugosi Viktória; Pont: Albert Gábor, Katanics Alice, Lukácsy András, Mohás Livia, Polcz Alaine, Szávai Géza; Pro Pannónia: Al­bert Gábor, Albert Zsuzsa; Püski: Döbrentei Kor­nél, Gedényi Zsuzsa, Holly István; Lantos: Juhász Magda, Radvány Zsuzsa; Sík: Gera András; Triko­lor: Fekete Gyula. 15.30 Holnap: Kosáry Domokos. 16.00 Ab Ovo: Vámos Miklós; ARGA-Junior: Rigóczki Csaba; Alexandra: Méhes Károly; Anto­lógia: Bognár Antal,­­régh Alpár Sándor; Argu­mentum-Kortárs: Gyulai Liviusz, Kiss Anna, Szemadám György; C.E.T.-Belvárosi: Kopátsy Sándor; Ciceró: Kamarás István; Európa: Fehér Béla; Fókusz: Faludi Ádám, Sárközi Mátyás (Új Horizont); General Press: Karosai Kulcsár István; Göncöl: Bacher Iván, Benedek István Gábor; Heli­kon: Lengyel László; Heltai: Bona Gábor; Hungalibri: Bóta Gábor, Czenner Mihály, Gervai László, Gombos Katalin; Ister: Filep Tamás Gusz­táv, Perecz László; Jelenkor: Marno János; Kairosz: Albert Gábor, Fekete György; Kalligram: Benyovszky Krisztián, Elek Tibor, Németh Zoltán; Kiskapu: Varga Domokos György; Kráter: Csontos Györgyi, Vass Tibor; L’Harmattan: Somogyi Zol­tán; Libri: Gyurkovics Tibor; Littera Nova: Marczinka Csaba; Magvető: Szilágyi István; Ma­gyar Könyvklub: Sumonyi Zoltán; Masszi: Sebők Éva; Napvilág: Boglár Lajos; Orpheusz: Remsei István; Osiris: Lázár Ervin; Palatinus-noran: Ke­mény István, Vári Attila; Park: Esze Dóra; Pro Pannónia: Páva István; Püski: Pusztai János, Szervátiusz Tibor, Tamás Menyhért; Saxum: Baranyi Ferenc; Szent István Társulat: Kránitz Mi­hály, Rózsa Huba, Vanyó László; Széphalom: Föl­des Anna; Tinta: Kiss Gábor; Trikolor: Borbándi Gyula; Ulpius-Ház: Göncz Árpád; Vince: Kubinyi András. 16.30 Cartaphilus: Göbölyös N. László; Dinasztia: Kosáry Domokos. 17.00 Ab Ovo: Kévés Magda, Spiró György; Antoló­gia: Bíró Zoltán; Argumentum-Kortárs: Határ Győ­ző; C.E.T.Behárosi: Papp Tibor; Cicero: Selmeczi Tibor; Fókusz: Döbrentei Kornél, Papp Endre; Fó­kusz Könyváruház: Baranyi Ferenc; Glória: Faludy György; Heltai: Kászoni József; Holnap: Fejtő Fe­renc; Ister: Tornai József; Kossuth: Fábry Sándor; Könyvtárellátó: Vámos Miklós; Kráter: Franka Tibor, Galgóczy Zsuzsa; L’Harmattan: Darvas Béla; Libri: Makovecz Imre; Littera Nova: Györffy László; Mag­vető: Esterházy Péter; Masszi: Harangozó Imre; Nap: Tamás Menyhért; Palatinus-noran: Györffy Miklós, Szilágyi Ákos; Püski: Csurka István; Saxum: Vekerdy Tamás; Széphalom: Csoóri Sán­dor, Miklóssy Endre; Trikolór: Benke László, Ger­gely Mihály, Varga Domokos. 18.00 Holnap: Nógrádi Gábor; Könyvtárellátó: Selmeczi Tibor; L’Harmattan: Lányi András; Libri: Lázár Ervin; Trikolór: Csontos Gábor, Siklós Lász­ló; Filum: Payer Imre, Írók Boltja - Liszt Ferenc tér 14.00 Nap: Kozián Katalin, Németh Magda, Tamás Menyhért; Orpheusz: Hárs Ernő, Kemsei István, Lovas Ildikó, Luca Anna, Zsávolya Zoltán; Tevan: Erdélyi Zsuzsa, Báger Gusztáv, Kántor Zsolt, No­bel Iván; Halász és Társa: Bodor Béla, Harangi Andrea; K.u.K.: Baranyi Ferenc. 15.00 Széphalom Könyvműhely: Csoóri Sándor, Jó­kai Anna, Miklósy Endre, Salamon Pál; Kortárs: Balogh Róbert, Gömöri György, Nagy Pál, Szemadám György, Szepesi Attila, Veress Miklós; Uránusz: Koppány Zsolt; Móra: Janikovszky Éva. 16.00 Pont: Albert Gábor, Felszeghy Csaba, Katanics Alice, Lukácsy András, Mohás Lívia, Polcz Alaine, Szávai Géza, Joze Vogrinc; Kávé: Kál­lai R. Gábor, Reich Gábor; Ab Ovo: Spiró György. Ráday utca - Könyv utca 18.00 Gyermeksátor: Janikovszky Éva. 2001. JÚNIUS 8., PÉNTEK A.P.A. csak egy lesz John Warren Gotsch műtermeket, galériát, művészkocsmát épít Mint a mesében. A legkisebb­ nagypapa (aki akkor még nem volt nagypapa, de történetünk szempontjából érdemes már most így nevezni) útnak indult Nyírbátor­ból. Ment, mendegélt, lába alatt szép las­san koptak a kilométerek. Szinte észre sem vette, és egyszer csak a Kállósem­­jén-Butyka-New Jersey útvonalon Ame­rikába ért. Itt vagyok Amerikában, rik­kantott fel boldogan, és tényleg ott volt. És most mit kezdjek én itt, kérdezte ön­magától, de még mielőtt átadta volna ma­gát az emésztő bizonytalanságnak, biz­tos, ami biztos, villámgyorsan bejátszotta magát a húsbizniszbe. A nagypapa jól döntött, mert a hús­biznisz egyre jobban jövedelmezett, annyira jól, hogy a családi hajót a mai na­pig ennek szele tolja előre, hogy ezzel az egyébként elképesztően ostoba képzavar­ral éljünk. A nagypapa fia ma egy kilencvenes éveit taposó, köztiszteletben álló bácsi Amerikában, unokája pedig egy hatvan környéki úr, aki két éve Budapesten él. John Warren Gotschnak hívják, és éppen valami grandiózus dolgot készít elő, olyat, amely reményei szerint elég rende­sen belepiszkál majd a fővárosi művé­szek és művészetkedvelők életébe. John Warren Gotsch akkor már többé­­kevésbé már Budapesten élt, amikor a Váci utca egyik galériájában megtetszett neki egy szobor. Gondolta, megveszi, ám az árát hallva elbizonytalanodott egy ki­csit. Állt a boltban, ujjaival apró csigákat sodort hófehér szakállába, és egyik pilla­natban arra hajlott, hogy megvásárolja a szobrot, a következő pillanatban meg ar­ra, hogy mégsem. Időlegesen az utóbbi sugallat győzött, Gotsch úr hazament, de csak nem hagyta nyugodni a dolog. Más­nap visszatért az üzletbe, és alkudozni kezdett erősen. És hosszan. És kitartóan. De olyannyira, hogy a galériás végül azt ajánlotta: beszéljen a művésszel, akit Szabó Beátának hívnak. Gotsch úr felke­reste a művészt, és rövid alkudozás után sokkal drágábban vette meg a szobrot, mint amennyi annak, általa igencsak ma­gasnak tartott, eredeti ára volt. Gotsch úr tehát veszített egy kalap pénzt. Viszont nyert egy feleséget. Mint a mesében. John Warren Gotsch a házasságot kö­vetően végleg Budapestre költözött, és felesége révén még közelebb került a mű­vészethez, valamint a fővárosi művészek egy csoportjához. A művészet iránti ra­jongása azonban nemcsak abban nyilvá­nult meg, hogy járta a galériákat, műter­meket, hanem abban is, hogy segítséget ajánlott az általa kedvelt alkotóknak. Mégpedig fantasztikus segítséget. Tavaly megvásárolta a Horánszky utca elején, a Patyolat tulajdonában lévő, akkor már tíz éve lakatlanul álló bérházat, amely egyébként mosodaként üzemelt az elmúlt évtizedekben, és elhatározta, hogy afféle művészparadicsomot varázsol az alapos felújításra szoruló falak közé, felesége mellett hét művész egy kerek esztendeig ingyen használhatja majd a minden igényt kielégítő műtermeket. Merthogy lesznek itt műtermek, kiál­lítóterem, és hogy mindenki jól érezze magát, lesz művészkocsma meg zártkörű klub (förszt klassz), színházi és zenei programok, főleg dzsessz, határozta el. És megkezdődött az egymillió dollá­ros építkezés, mely jelen pillanatban fél­idejéhez érkezett, s bár még javában ro­­tyog a malter, száll a por, elkészültek a műtermek, épül a galéria, és a közösségi helyiségek körvonalai is kibontakoznak lassan. De nemcsak a közösségi helyisé­gek körvonalai bontakoznak ki, hanem a programok is körvonalazódnak. Gotsch úr az őszi megnyitóra többnapos kultu­rális fesztivált tervez, végtelenül örül annak, hogy új helyszínekre vadászva az Őszi Fesztivál szervezői is bekukkantot­tak az immár Ateliers Pro Artsnak elne­vezett, és egyszerűen csak A.P.A.-ként becézett leendő kulturális központba. Annak pedig legfőképpen örül, hogy se­gítője, jobbkeze, Hudra Klára művészet­­történész már meg is szervezte a nyitó kiállítást, amely Érintés, avagy a festé­szet dicsérete címmel kerül a nagyérde­mű elé szeptemberben. És amelyen egyebek mellett láthatók lesznek például Birkás Ákos képei (Magyarországon igen ritkán láthatók), Szűcs Attila, Bara­nyai Levente és Gál András munkái, és felfedezésre váró, nagyon tehetséges festők alkotásai. John Warren Gotsch azt szeretné, ha az A.P.A. előbb-utóbb Európa kulturális térképén is megjelenne, de minimum a XXI. század FÉSZEK klubja legyen. Főképpen pedig olyan szülő, aki tehetsé­gek sorát neveli fel, hogy ezzel az eset­len, ámde kézenfekvő viccel zárjuk ezt a dolgozatot. Trencsényi Zoltán A volt Horánszky utcai bérház átalakítás közben és a tulajdonos fotó: teknős miklós Muzsikus huszonnégy órás szolgálatban A Nemzeti Filharmonikusok bőgősét, Fodor Pétert tüntették ki idén Bánffy Miklós-díjjal. Ehhez azonban semmi kö­ze zenekari tevékenységének. Ha úgy tet­szik, magánéletéért kapta az elismerést. A budatétényi Vojnovich-Huszár-vil­­láról már volt alkalmunk írni. Ezt a szá­­zadeleji romantikus villát a hozzá tartozó gondosan ápolt hangulatos kerttel a vélet­len pottyantotta a Fodor család ölébe. Lakni túl jó is nekünk - mondja a házi­gazda, ezért a fiam ötletéből született itt meg a házi muzsikálás ötlete, a kis kultu­rális centrum, ahol mi is örömmel zené­lünk együtt, de lassan ideszoktattuk a ke­rületben élő művészeket. Fodor Péter, felesége, Erika és a két ve­lük együtt lakó fiú is muzsikus, de min­denki máshol. Ha már össze vagyunk zár­va, miért nem muzsikálhatnánk együtt. Meghívjuk a barátainkat, ismerőseinket. A koncert után pogácsával, borral kínál­juk. Kell ennél több, hogy jól érezzük magunkat? - folytatja. A Bánffy Miklós-díj a művészeti me­cenatúra, a művészetszervezői tevékeny­ség elismerésére született. A díj odaítélői - ha Fodoréknak idegen is - azt ismerték fel, ha kellő ösztönzést kapnak lelkes em­berek, helyet tudnak teremteni a kultúrá­nak, művészeteknek. A muzsikus nap mint nap megmérette­tik. Még ha örömére is zenél, nem hibáz­hat, lazíthat. Ennek a megméretésnek volt a része a Nemzeti Filharmonikusok­nál lezajlott próbajáték, ahol Fodor Péter nem felelt meg. El van keseredve? - kér­deztem. - Még nem küldtek el, talán a korom miatt. Harmincnégy év után lehet, hogy kicsit megkopik a muzsikus is. Ha nyugdíjba megyek, lesznek olyan zeneművek, amelyeket sajnálni fogok, hogy már nem játszhattam. Ugyanakkor ez a próbajáték ösztönzött arra is, hogy a családi házi muzsikálásban igényesebbek legyünk, többet gyakoroljunk. Azt se bá­nom, ha a fiaim rendszeresen rám szól­nak: Papa! Az nem jó! Nagyon igyek­szem, és ebből a csapatból még nem rak­tak ki. Több idő jut a kertre is: vonó és metszőolló, mindkettő többet lesz itthon a kertemben. De azért néhányszor már kesztyűt húzok. Megvalósult álom ez a kis kulturális intézmény: irodalmi és ze­nei estek követik egymást. Tavaly volt már nyári színház is. - Ami jó ötletnek látszik, és kedvünk­re való, azt megcsináljuk. - hárítja el a hi­vatalosság látszatát. - Bennünket senki sem kényszeríthet rá, hogy olyan progra­mot idehozzunk, ami nem a szívünkből jön. Ha már álmokról beszéltünk, megva­lósul régi tervünk. Shakespeare Szent­­ivánéji álom című vígjátékát itt ebben a csodás pagonyban előadjuk Szent Iván előestéjén. Kirschner Péter Egy korábbi sikeres est a Vojnovich-villában fotó: sopronyi gyula

Next