Szabad Nép, 1945. augusztus (3. évfolyam, 105-129. szám)

1945-08-08 / 111. szám

2 az állandó uránfajták vannak túl­súlyban. . A nem bomló uránatomok sok­kal nagyobb mennyiségben fordul­nak elő. A bomlásra képes atomok be vannak ágyazva közéjük. Ez az oka annak, hogy az ércek maguk­tól nem robbannak. A kísérletezé­sek arra irányultak, hogy elválasz­­szák a ritka előfordulású, bomlásra képest uránt a nagyobb tömegű, bomlásra képtelen anyagtól. A kérdés megoldásához szerve­­zettség, anyagi eszközök és a kutatók oly tömege kellett, amit a régi egyéni, tudományos la­boratóriummal individuálisan dolgozó tudósok el sem tudtak képzelni. Truman elnök bejelentéséből is lát­juk, hogy 135.000 ember tudása és 2 milliárd dollár kellett ahhoz, hogy elérjék ezt a hatalmas eredményt. Békében az összes nemzetek, köz­tük a kisállamok tudósai is bekap­csolódhattak volna ebbe a munkába.­­ Ez az új felfedezés csak, mint romboló eszköz használható? — Sőt, ellenkezőleg­­— hangzott a válasz. — Az emberiség eddig sze­gény volt,­­ most, szinte azt mond­hatnám, hirtelen meggazdagodott. Hatalmas új energiaforrás bír­­tokába jutott. Az első atom­­bomba uránnal valósult meg, de ez nem azt jelenti, hogy ezután is mindig urán lesz az atomrom­bolás alapanyaga, mert minden elem óriási energia­­forrás és az urán energiájának gya­korlati felhasználását követni fogja a többi elem ismeretlen energiájá­nak kiaknázása is. Zs. F. A francia sajtó a Szocialista és Kommunista Párt egységéről Marcel Cachin a L’Humanité ha­sábjain beszámol arról, hogy a Seine, Bomii­, Cote du Nord megyék szo­cialista- és kommunistapárti alsó pártszervezetei a francia Kommu­nista Párt X. kongresszusán hozott javaslata értelmében már egyesítet­ték propagandájukat, rendszeresen közös összejöveteleket rendeznek és ott állapítják meg a közös vonal­­vezetést. A Szocialista Párt vezetői tehát dilemma előtt állnak: vagy blokk a reakciós csoportokkal, következés­képpen szakítás a Kommunista Párt­tal és egyszersmind a Szocialista Párt vezetőségének a párttagság tö­megétől való elszigetelődése, vagy pedig a két párt szoros együttműkö­dése. Jelenleg a Szocialista Párt ve­zetősége a két lehetőség közötti ma­­nővíírozás politikáját gyakorolja. Egyrészt nem akar szakítani a Kom­munista Párttal, másrészt azonban támogatja az antikommunista ,,de­mokratikus és szocialista ellenállási szövetség” tevékenységét. Amikor Somme megyében az ottani szocia­lista szervezetek delegátusai össze­jövetelükön sorban a Kommunista Párttal való egybeolvadás mellett foglaltak állást, — amint a Popu­late tudósításából olvasható, — fel­szólalt a Szocialista Párt jelenlévő főtitkára, Mayer Dániel. Az ő nézete szerint az egyesülés erkölcsi és nem­zetközi feltételei nincsenek meg. En­nek ellenére kijelentette, hogy „nem szabad elvesztenünk a reményt és minden erőnket meg kell feszíteni, hogy ezt elérjük”. Ami viszont a cselekvési egységet illeti, Meyer ki­jelentette, hogy a maga részéről is minden erejével arra törekszik, hogy megőrizze és erősítse ezt az egysé­get, például olyan fontos kérdések­ben, mint a köztársaság és a demo­krácia védelme. cs cár­nő cipője. —­ Mafirt-Szojuzintorgkino bemutató a Scalában — és ugyanakkor ennyi költészetet Európa és Amerika agyonfogalma­­zott művészete soha nem­ tudott fel­mutatni. Új társadalom, szabadabb és boldogabb ember kellett ahhoz, hogy ilyen szép, világos beszéddel énekeljenek emberek, hogy ilyen magától értetődő természetességgel tudjanak játszani és táncolni. Csak olyan társadalomban sikerülhet ilyen szerencsés remeke a művészetnek, ahol az emberi természet szélességét és mélységét nem korlátozzák a szükségszerűség­ nyomasztó idomai, amelyek között satnya és kényszere­dett lesz még az is, amit gyönyör­ködtetésre szánnak. Ebben a filmoperában játék, ének, tánc, zene, móka és érzelem olyan vigasztaló, felemelő, nemes és felsza­badító egységgé szerveződik, amely dalművek előadásánál példa nélkül áll. Meggazdagodva ennek a filmnek ajándékaival, csak borzongva gon­­dolhetünk a szokásos operai előadá­sokra, ahol külön szertartásos maga­­tartással éneklik ki a művészek a nagyobb feladatot igénylő hangokat. A szovjet művészek sokkalta jobban énekelnek, mint a nyugateurópai énekművészek, de ugyanakkor job­ban játszanak, mint a mi drámai színészeink és amit még ráadásul a rendezés nyújt a környezet, a cse­­lekmény, a díszlet, a fordulatosság és a művészi egység tekintetében, az egyedülálló. Gogolynak, a nagy orosz írónak és Csajkovszkijnak, a nagy orosz zeneszerzőnek a műve ez a dalmű. A kis kozákfalutól a cárnő fogadó,­terméig vezeti a nézőt a drámai tör­ténet. A lánja csak akkor megy fele­ségül Vakulyához, a kovácshoz, ha elhozza neki a cárnő cipőjét. És Vakulya szerződik az ördöggel. Az ördög segíti a falu kalapácsát, há­tán viszi jégen át, fellegek között a cárnő fogadótermébe. Mikor a szik­rázó udvari környezetben Vakulya kezébe kapja a csillogó Jois­topánká­­kat, a néző mégis csak arra gondol, hogy mosd ez a nagyszerű fickó, ez a Vak­ulya, akit az ördög bordáit ro­pogtatva nyargalt Pétervárig, végre elnyerheti azt, akit szeret. Nagyszerű, derűs és vidám fordu­latok, rendkívül életteljes alakítások, tökéletes jelmezek és bőséges sza­bad éneklés kerekedik művészi egy­séggé a darabban. A parasztok, a kozákok, igazi kozákok és a cárné, igazi cárnő. Természetesnek érez­zük, hogy énekelnek. Sem az ének, sem a játék nem járulékos elem, ha­nem ennek a megteremtett, de valód­i játékvilágnak az alkateleme. Dicső­ség a Szovjetuniónak, amely „ját­szatni is engedi komoly fiát" és hála a szovjet művészetnek, amely a sza­badság ajándékaival halmoz el ben­nünket,­­ a kissé érdemteleneket. (v. 1.) A művészettörténet fontos fejezete kezdődik azzal a szovjet filmalkotás­sal, amelyet most mutat be Budapest­­en a Scala-filmszínház. A feladat, amit az ata-almai szovjet filmgyár magára vállal, amikor ezt a filmet forgatni kezdte, már önmagában véve mint kísérlet is igen nagy jelen­­tőségű lett volna, még akkor is, ha a művészi eredmény nem volna tö­kéletes. Az eredmény azonban sok­­kal, de sokkal különb annál, mint amilyenre az európai és amerikai filmek eredményei alapján gondolni lehetne. Ilyen tökéletes művészi egy­öntetűséggel előadott dalművet, eny­­nyi valóságérzéssel telített játékot Megindul a régi gyorsáru­gyűjtő csomagszállítás. Érdeklődés: »IBUSz« V., Akadémia­ utca 10. T.: 188*602 A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. Vas­ utca 2/d. megfelelő kamatozással elfogad azonnali felmondási­ betéteket amelyekért Budapest Székesfőváros Közönsége nevében a polgármester teljes biztosítékot vállal A Uzlonilkht a székesfőváros egész vagyoná­val és összes bevéte­­lvel smmjai A szavatosság a betétek visszafize­tését illetően megelőzi, még a székes­­főváros alkalmazottainak illetmény, kifizetését is. Tetőjavítási kölcsönök folyósítása SZABAD NÉP SZERDA, 1945 AUGUSZTUS 8 föbbtermelés, munkafegyelem, béremelés A MKP nagyüzemi pártszervezeteinek kétnapos ritkási értekezlete Augusztus 5-én és 6-án, két napos országos értekezletet tartottak az MKP nagyüzemi pártszervezeteinek titkárai. A kommunista párt történetében nagy hagyományokkal rendelkező üzemi pártszervezetek­nek ma különösen döntő jelentőségük van. Az országépítés oroszlán­­részét nagyrészt e­zek az üzemek vállalták. Eljöttek az üzemekben dol­gozó kommunisták képviselői, hogy útmutatást kapjanak az újjáépítés problémáiban, az elkövetkező nehéz felelősségteljes időkre. Az előadói beszédek és a termékeny vita után pártunk politikai irányvonalát maga Rákosi elvtárs ismertette. Tapasztalatokkal gazdagodva térnek vissza a résztvevők az ország nagyüzemeibe, hogy vezessék és irá­nyítsák az ország felemelkedéséért folytatott harcot. 231) MKP üzemi pártszervezet Az elnöki megnyitó után Kovács István elvtárs szólalt fel. — A pártértekezlet óta — mon­dotta — az újjáépítés terén elért komoly sikerekben a vasutasok és postások mellett kétségtelenül orosz­lánrészük van a nagyüzemi munká­soknak. — Miközben a termelés terén ko­moly és szép eredményeket értünk el — folytatta Kovács elvtárs — szervezetileg is megerősítettük befo­lyásunkat az üzemekben. Minden fontosabb nagyüzemben kiépítettük pártszervezeteinket. Nagy-Budapesten 251 nagyüzem közül 239-ben van üzemi párt­­szervezetünk. Vidéken különösen jó munkát végzett az ózdi párt­szervezet. Fokozottabb termelést! — Egész sor más üzemben is a munkások tekintélyes része tagja az üzemi pártszervezetnek. Ezek az eredmények azt mutat­­ják, hogy a kommunisták nem aludtak az üzemekben, hanem keményen dolgoztak. Hiba volna az eredményeket lebe­csülni, de beszélni kell arról is, hogy a sikerek mellett igen komoly hiá­nyosságok és hibák vannak.­­ Különösen visszamaradtunk a termelési verseny terén: az elért si­kerek ellenére több a szó, mint a tett. Meg kell mondanunk, hogy igazi ko­moly verseny még nincs egyetlen nagyüzemben sem, csak kísérletek, próbálkozások.­­ Sok helyütt nem kielégítő a munkafegyelem. Ezen sürgősen vál­toztatni kell. Előfordul az is, hogy a munkások beugranak a provoká­ciónak, olyan üzemekben is, ahol pe­dig sok a kommunista — és sztrájk­ba lépnek. Nem értik meg azt, hogy a sztrájk a régi viszonyok között a munkásosztály hasznos és kemény fegyvere volt a tőkések ellen, ezzel kényszerítette ki követelései teljesí­tését. Aki azonban ma a sztrájk mel­­lett agitál, sztrájkba lép, és ez­zel az újjáépítést akadályozza, a reakciónak használ, röviden: szabotál. Mindenütt, ahol sztrájkok voltak, az elvtársak komoly hibát követtek el, mert nem tartották kézben a mun­kásokat és ők maguk sem értették meg pártunk helyes politikáját. — Beszélni kell arról is — mon­dotta Kovács elvtárs,­­ hogy szer­vezetileg egész sor üzemben lema­radtunk. Biztosítani kell hogy az üzemi munkásság legjobbjai a mi sorainkban legyenek, mert a munkáspárttagok részéről el­lenállás tapasztalható bevonásukkal szemben. Ne legyen egyetlen üzemi párt,­vezetőség sem, amelyben nincs jó mérnök, vagy technikus. No és ifjúmunkás is kevés van az üzemi pártszervezeteinkben. Minden nagyüzemben szervezzük meg a termelési versenyt. Arra kell törekednünk, hogy a munkások ja­vaslatot tegyenek a termelés feljaví­tására és ezeket jutalmazni kell. Mi az akkord és a prémiumrendszer mellett vagyunk. A régi világban ez a kizsákmányolás eszköze volt. Ma az a célunk, hogy aki­ töb­bet termel, az jobban keressen. A termelési versenyben a kom­munistáknak személyes példaadá­sukkal elöl kell járni. A legjobb szakmunkás, a legjobb rohammunkás kommunista legyen. Ezután Kovács elvtárs vázolta az üzemi pártszervezet feladatait a tö­megszervezetekben. A munkásegységnek az üzemben a gyakorlatban kell megvalósulnia. Vállvetve dolgozzanak a kommunis­ták és a szociáldemokraták a munka­­versenyben, a rohammunkában. Együtt lépjenek fel azokkal a demagógokkal szemben, akik sztrájkot, negyven órás munka­hetet követelnek, akik a béreket mértéktelenül emelni akarják, hogy még veszedelmesebb iramot vegyen az infláció, így biztosítani tudjuk az együttmű­ködést. Szakszervezeti munka — Ezeknek a feladatoknak végre­hajtása után — mondotta végül Ko­vács elvtárs, — a pártszervezetek, az üzem politikai vezetőszervévé vál­nak és megvalósítják Lenin elvtárs útmutatását. Minden üzemet a kom­munista párt várává alakítunk át. Kovács elvtárs beszédét nagyará­nyú vita követte, majd Apró elvtárs a szakszervezetek feladatait ismer­tette. — A szakszervezetek a pártkon­ferencia óta óriási módon megnöve­kedtek és ma létszámuk elérte a 800 ezret. — Mindezek ellenére ma még min­­dig hatalmas szervezetlen munkás, tömegek vannak. A szakszervezetek azonban tagságukat sem mozgósít­ják kellően az ország gazdasági talp­­raállításáért. Szakszervezeti mun­kánk alapja legyen a nagyüzem, ahol a munkásság tíz- és százezres töme­gei dolgoznak. A tömegmozgósítás­nak legalkalmasabb szerve, amelynek a múltban is nagy szerepe volt és nagy hagyománya van: a bizalmi tes­tület. Ahol a bizalmiak nem működ­nek megfelelően, újaikat kell vá­lasztani. A szakszervezetben külön titkárságot kell felállítani, amely vezeti és irá­nyítja a bizalmi testület munkáját. — A bizalmi testület ismeri az üze­mi munkásság kérdéseit, foglalkoz­zon a termelési versenyekkel, a bér­kérdéssel, a munkaidő és az ellátás kérdéseivel, eredményeket- Ezen a téren jó pél­­dával járt elől az Elzel-gyár. — Ha termelési versenyt akarunk szervezni, valamennyi gép és anyag kihasználását figyelembe kell ven­nünk. Az üzemi bizottságok az ellá­tást is szervezzék meg. Emelni fogják a béreket .­ Az akkordbérek megállapítá­sára szenteljenek több figyelmet az üzemi bizottságok és a bizalmi tes­tületek. Sok üzemben, különösen a bányáknál a csoportos akkord a leg­jobb módszer a termelés fokozására. A kollektív szerződéseket valóban revízió alá kell venni. A két munkáspárt és a szak­­szervezetek megvizsgálják a kérdést és a viszonyokhoz mér­ten emelni fogják a béreket. Szenteljenek több figyelmet az üzemi bizottságok a kalkuláció ellenőrzésére, mert a spekuláló munkáltatók sokkal magasabb beszerzési árakat mutatnak ki a valóságnál. A szakszerveezti munka nagyfontos­ságú része a pártmunkánknak. Az üzemek hangja , Kovács és Apró elvtársak előadá­sait vita követte, a felszólalók teljes mértékben egyetértettek a párt irányvonalával. Osztatlan tetszéssel találkozott a Salgótarjáni gépgyár párttitkárának a javaslata akkord, rendszer és a prémium bevezetésére a többtermelés érdekében. A Hofherr-gyár párttit­kára a gyár munkásainak kívánságát tolmácsolta, hogy vessenek vé­get a szakszervezetek a kollek­tív szerződések terén tapasztal­ható túllépéseknek és az új bé­rek megállapítása után szigo­rúan őrködjenek azok pontos betartása felett, mert a munka, fegyelmet a mai állapot telje­sen aláássa. Sorban szólaltak fel a legnagyobb üzemek, a MÁVAG,­­VM, Salgótar­­jáni acélgyár, a Ganz Ikigen, a Ma­gyar Acél, a dorogi bánya­párt tit­kárai s egyhangú helyeslés mellett jelentették ki, hogy a sztrájkot a mai időben elítélik s mindent­ el fog­­nak követni, hogy az üzemi párt­­szervezetek felvilágosítsák a munka, sokat és keresztülhúzzák a reakció provokációját. A munkafegyelem megszilárdítása és a munka­kötele­­zettség bevezetése mellett szólalt fel Ózd kiküldöttje: a környéki bá­nyákban egyes vájárok több napon keresztül nem mentek be a tárnába, s ezáltal társaik munkáját is lehetet­lenné tették. A MÁVAG párttitkára rámutatott a munkafegyelem meg­lazulására, önkényes szabadságolá­sokra, ami csak fokozza az amúgy is meglévő munkáshiányt. Javasolta a munkaerő országos elosztásának a szakszervezeteken keresztül való megszervezését és a nyersanyaggaz­­dálkodás központi irányítását. A do­rogi bányásztitkár helytelenítette, hogy náluk az nem dolgozik, akit megválasztanak valamilyen pozíció­ba, míg a Salgótarjáni Acélgyár ar­ról számolt be, hogy ott az üzemi bizottság minden tagja dolgozik a termelésben. A vita után Rákosi elvtárs két­órás nagyhatású beszédében is­mertette a pol­iikai helyzetet és a párt feladatait és arra kérte az üzemi párttitkáro­kat, rendületlenül tartsanak ki a pártvezetőség által megszabott irány­vonal mellett, támogassák teljes ere­jükkel maradéktalan végrehajtását. Köböl elvtárs zárszava idég a nagysikerű értekezlet lelkes hangu­latban véget ért. Erősítsük üzemi pártszervezeteinket ! Az üzemi pártszervezetek mun­káját nem sikerült tartalommal meg­tölteni. A legtöbb pártszervezetünk még nem él igazi pártéletet, nem vé­gez pártszerű munkát. Az üzemi propaganda kérdése után Kovács elvtárs az értelmiséghez való viszonyunkkal foglalkozott. Némi ja­vulás van ezen a téren, de egyáltalá­ban nem kielégítő. Kevés még a pártszervezetben a jó szakember, a mérnök, a technikus, a művezető. RADIO BUDAPEST Szerda: 7: Hírek. —­ 7.15: Hanglemezek. — 8: Mit játszanak a külföldi színházak? Máth­é Klára előadása — 8.15: Hangleme­zek. — 9: Országos Postás­ Zenekar. —10. 12: Hírek. — 12 15: Pető Imréné énekel, vonósnégyes kísérettel. — 10: Világ­híradó. — 13.15: Hanglemezek. — 13 26: Beszélgetés a dohánygyárak munkájáról. — 13.45: Rendeletek. — 14. 10: Híreik — 16.10: Bocraz Emil szalonzenekara —­17: A mimika híradója. — 17.10: Lévai Endre fő­adása Mascagniről, hanglemezekkel. — 17.40: Gent­hon István: A Szépművészeti Múzeumról. — 18: Hírek — 18 05: A Vöröskereszt közleményei. — 18.15: Rádió­­zenekar. — 19.15: A Munkás Kultúr­szövetség műsora. — 19.45: Hanglemez. — 21­: Hírek — 20 20: Magyar György tánc­együttese. — 21: Műsorismertetés. — 21.05: A Vöröskereszt közleményei­. — 21.15: Hanglemezek. — 22: Hírek. — 22.20: Hanglemezek. Elszigetelt üzemi bizottságok — Az üzemi bizottságok sok gyár­­ban teljesen el vannak szigetelve. Ha ismernék az egész ipart, a többi gyárak üzemi bizottságának munká­ját, eredményesebb munkát tudná­nak végezni. Az üzemi bizottságok ne vegyék át az igazoló bizottságok munkáját. Sok helyen a mérnökök nem mernek javaslatot előterjeszteni a termelés fokozására, mert fél­nek, hogy az üzemi bizottság reakciósnak bélyegzi őket. A mérnököket be kell vonni a mun­kába, mert vezető technikus nélkül képtelenek vagyunk a termelést terv­szerűvé tenni. — Az üzemi bizottságok ne csak határozatokat hozzanak, — folytatta Apró elvtárs, — hanem ismertessék javaslataikat, mutassák meg az elért Weiss Imred acél- és fémműves rt. budapesti bél­zéig, valamint az érdek­körébe tartozó­ vállalatok: a Weiss Manfred repülőgép és motorgyár rt , a Weiss Manfred aluminhimmtíve­k rt., az Agrárglobus mezőgazdasági gépkereskedelmi rt., a Ferroglobus vasárukereskedelmi rt , a Metalloglo­­bus fémkereskedelmi rt . a Termo­­globus eg­és­zs­ég­ügyi cikkek és cső­­kereskedelmi rt. fel­hívja az igazo­lásra még nem jelen­tkezett összes tisztviselőit hogy igazoló nyilatkoza­tuk megtétele céljából, amennyiben ez m­ég nem történt volna meg, — a szükséges kérdőívet legkésőbb jelen hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül a vállalat központi irodá­jában. Budapest, V. Mária Valéria­ u. 10. I­ 12. átvenni és a nyilatkoza­tot benyújtani szíveskedjenek, mert amennyiben valamely alkalmazott iga­zoló nyilatkozatát sem­i határidőn be­lül nem teszi meg, a vállalat állásá­ról, illetve felmondási idejére járó esetleges illetményeiről lemondottnak tekinti

Next