Szabad Nép, 1945. augusztus (3. évfolyam, 105-129. szám)
1945-08-08 / 111. szám
SZERDA, 1945 AUGUSZTUS 8 SZABAD NÉP 12 ember haláláért a 12 évi kényszermunka A Népügyészség vádiratot adott ke Benkő Lajos 32 éves postaaltiszt ellen, aki január 13-án két nyilassal megjelent az Eötvös utca 30. számú házban. Igazoltatták a lakókat, három zsidó nőt találtak, kettőt a nyilasok a helyszínen agyonlőttek, egyet pedig rábíztak Benkőre, hogy kísérje be a gettóba. Az öregasszony sorsa ismeretlen. A Népbíróság Sági tanácsa előtt Benkő tagadott, számos tanú súlyosan terhelő vallomást tett és kiderült az is, hogy az eset előtt Benkő már egy másik házban is megfordult, a nyilasok ott is igazoltatták a lakókat és közülük kilencet agyonlőttek. A bizonyítási eljárás lefolytatása után, amelyet a hallgatóság mindvégig feszült izgalomban és a felháborodás számos kifejezése mellett hallgatott végig, az elnök kihirdette a tanács döntését, amely szerint Benköt 12 évi kényszermunkára ítélte. A hallgatóság nagy felzúdulással fogadta az ítéletet, mert bizonyosra vették, hogy a bíróság legsúlyosabb büntetést szabja ki. A népügyész az ítélet ellen súlyosbításért fellebbezett. „Nézzetek mögéje is it — írja a RABOT egy évekkel ezelőtt terjesztett képeslevelezőlapon, amely vöröscsillagos szónokot ábrázol. A szónok mögött rombadőlt templomok, akasztott emberek, égő falvak. Ez volt a KÁLOT német nyilas propagandája. A Magyar Ifjúság legutóbbi száma az említett levelező, lapon kívül a Magyar Vetésből (a KÁLÓT egykori lapja) is hoz szemelvényeket, amelyek bizonyítják, milyen szoros kapcsolatban volt KÁLÓT a fasiszta nevelés alappillérével, a leventemozgalommal. A lap 1941 november 1-i számából megtudjuk, hogy „A levente-egyesületek és a KÁLÓT vezetősége beható tárgyalások után a következő nagyjelentőségű megegyezésre lépett ..." A megegyezés további pontjaiból többek között kiderül, hogy a KÁLÓT leventeképző tanfolyamok megtartására rendelkezésre bocsátja népfőiskoláit „a KÁLÓT népfőiskolai tanári kar bevonásával”. Az idézett megegyezés egyik aláírója — Béldy Alajos. A két aláíró KALOT-vezér azonban, P. Kerkai Jenő és P. Nagy Töhötöm távolról sem követték Béldy megérdemelt útját! Még ma is a KALOT vezérei! Hogy milyen vezérei, arra feleljen maga Kerkai: „Aki érzi, hogy ez a haza otthon számára, az ma csak azt vallhatja, amit egy békésmegyei KÁLÓT legény mondott leszerelés után. Most jöttem haza Ukrajnából ... de ha kell, tízszer is visszamegyek, csak az ne legyen nálunk, amit a szovjetben tapasztaltam." E „nagyszerű“ ifjúsági vezérnek egyik lelkes híve, Kertész József honvéd május 23-án írta „valahol Ukrajnából": ,Büszkén, bátran állunk a vártán, mi, KÁLÓT-legények, hogy fegyverrel védjük ki magyar szabadságunkat, kereszténységünket pedig örökre megőrizzük a mocskos, vörös szennytől.“ Íme: erre tanították a magyar ifjúságot! így értelmezték a KÁLÓT-urak a hazaszeretetet! 1919-ről megemlékezve, a „Vörös ököl rémtettei Magyarországon" cím alatt 1941 július 26-án többek közt a következőkkel tömték egy KÁLÓT, gyűlésen a fiatalokat: „...tudunk Sallay és Fürst kommunista vezérekről, akik visszajöttek Magyarországra, hogy új forradalmat eszkábáljanak, de a magyar bíróság nyakoncsípte őket s méltó sorsára jutott a két vörös izgató . .. ... A német hadsereg véglegesen Sírba taszítja a vörös rémet." Ismételjük újra: a fentieket nem valami betiltott nyilas egyesület vezéreitől idézzük. A KÁLOT ma is működik. Szégyene ez a magyar demokráciának! Az MKP vn. kerülteti újlaki csoportja pártnapjait ezentúl péntek délután 6 órakor tartja meg. Párttagok megjelenése kötelező. A nyomdászok Jótékonysági Köre 1945 augusztus 15 én d. e. 1/110 órakor művészhangversenyt rendez az árvák, hadifoglyok deportáltak segélyezésére a Városi Színházban. Kézi elnöködnek: Székely Mihály, Varga Irivia, Kordy Bella, Harangozó Gyula, Liontai Konstantin, Várkonyi Zoltán, Miklós Kató, Lázár Alice Csöngős Béla, az MTE mozgáskórusa a Gutenberg-Társaság zenekara és a Nyomdász-dalkar. Jegyek a SZIKRA jegyirodában (Vin, József körút 5) kaphatók. Hogyan élnek a magyar hadifoglyok a Szovjetunióban? Kérdést intéztünk a Moszkvából hazatért Illés Bélához, az írj Szó főszerkesztőjéhez, hogy mit tud az ott tartózkodó magyar hadifoglyok sorsáról. Illés Béla elvtárs a következőket válaszolta: — A magyar hadifoglyok oly jól és gondtalanul élnek a Szovjetúnióban, hogy az emberben önkéntelenül feltámad az a kívánság, bár a Magyarországon élő magyarságnak volna olyan jó és gondtalan sora, mint ez hadifoglyoknak. Én láttam a hadifoglyoknak tízezreit Voronyezs alatt 1943 januárjában és februárjában. Lerongyolódott, kiéhezett, félig megfagyott, gyengeségtől vánszorgó emberek tízezreit láttam, akik közt rettenetesen pusztított a frontól magukkal hozott tífusz és vérhas. Csak a Vörös Hadsereg parancsnokainak erélye és a segítségükre, a Don mellé siető Gerő Ernő, Vas Zoltán és Farkas Mihály elvtársak szervező képességének köszönhető, hogy meg tudtuk állítani a járványt és a hadifoglyokat beszállíthattuk fogolytáborokba. Láttam magyar hadifoglyok tömegeit 1943-ban. Ezek már vöröskatona-ellátást kaptak, olvastak és tanultak, sportoltak és műkedvelő előadásokat rendeztek. Ekkor mindent elkövettünk, hogy a hadifoglyok levelei eljuthassanak Magyarországba. A török „Vörös Félhold“ el is juttatta a hadifogoly-levelek tízezreit Budapestig, de sajnos, a Magyar Vöröskereszt Egyesület akkori urai meggátolták a levelek kézbesítését. — Most láttam ismét magyar hadifoglyokat. Olvasnak, tanulnak, sportolnak. A testi kondíciójuk kitűnő. A hadifogságba jutásuk óta olyan változáson mentek át, hogy morális és szellemi szempontból össze sem lehet hasonlítani őket azokkal, akik a Don mellett véreztek Hitler érdekeiért. Nagyon jól vannak informálva a magyarországi eseményekről, állandóan felolvasnak nekik a Szabad Nép-ből, a Szabadság-ból, a Népszavá-ból, a Szabad Szó-ból és az Új Szó-ból. A hadifoglyok Moszkvában megjelenő újságja, az Igaz Szó részletesen informálja őket mindenről, ami Magyarországon történik. Nagy örömet keltett a hadifoglyok között az Új Szó levélcsere-akciója. Az üzenetek mindenütt elértek a címzettekhez és most egyre-másra jönnek a válaszok. Mikor az első üzenetek megérkeztek az egyik hadifogolytáborba, a hadifoglyok rögtön fali újságot készítettek, amelynek „Levél Magyarországra“ című vezércikkében többek között ez volt: „Semmi ok arra, hogy értünk aggódjatok! Reméljük, nekünk nincs okunk attól félni, hogy a magyar demokrácia gyengeszívű lesz, amikor Magyarország ellenségeivel, Hitler magyarországi ügynökeivel kell leszámolni. Ti bizonyosak lehettek abban, hogy mi egészségesen, munka- és harcképes állapotban érkezünk haza. Szeretnénk mi is bizonyosak lenni abban, hogy mi egy valóban demokratikus Magyarországra fogunk hazatérni.“a így élnek, így gondolkoznak és éreznek a magyar hadifoglyok. Százötvenezer kiló cukrot küld ajándékba a magyar munkásságnak a bukaresti Szaktanács Szenkovics elvtárt nyilatkozata a román a szakszervezetekről A segesvári Petőfi-ünnnepélyen a sportpályán tartott nagygyűlésen a bukaresti Szakszervezeti Tanács képviseletében Szenkovics Sándor főtitkár elvtárs tolmácsolta a romániai szakszervezetek üdvözletét. Szenkovics elvtársunk az erdélyi munkásmozgalom régi, kipróbált harcosa, a nagyváradi szervezett dolgozók egykori vezetője. A romániai munkásság osztatlan bizalma állította őt a demokrácia útján hatalmas arányúvá fejlődő romániai szakszervezeti mozgalom élére. A gyűlés után beszélgettünk Szenkovics elvtárssal, aki elmondotta, hogy a romániai szakszervezetek taglétszáma az elmúlt esztendő megfeszített szervezőmunkájának eredményeként meghaladta az egymilliót. A legerősebb, legnagyobb szakszervezet a nagyüzemi munkás tömegeit magába foglaló vasmunkások szakszervezete, több mint 230.000 taggal. A szakszervezetekben a kommunisták a szociáldemokratákkal a legteljesebb egyetértésben, vállvetve dolgoznak Románia gazdasági és kulturális újjáépítéséért. Mint Magyarországon, náluk is az infláció elleni küzdelem a szakszervezeti munka legfontosabbika. A bérek és árak egyensúlya érdekében a romániai szakszervezetek minden áldozatot vállalnak. A bukaresti szaktanács álláspontja is az, hogy a munkásságnak nem szabad fokoznia túlzott bérkövetelésével az inflációt. A vállalkozók, a tőkések viszorít ott is azt a politikát folytatják: szívesebben fizetnének magasabb béreket, hogy jobban megtalálják inflációra spekuláló profitéhes számításaikat. A bérek rögzítése mellett — mondja Szenkovics elvtárs — nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy az árakat is rögzítsük. E tekintetben is vannak eredményeink. Néhány fontos élelmiszer árát hatóságilag már rögzítettük, sőt az egyes ipari nyersanyagok és készáruk nagyárrögzítése is megtörtént. — A szakszervezetekben aránya kultúr- és nevelőmunka folyik. A szervezeti életben még teljesen új, friss tömegeket a nevelésen keresztül hozzák közelebb a munkásszolidaritás és a szocialista öntudat gondolatához. — Magyarországot bizonyára érdekelni fogja — mondja búcsúzóul —, hogy a bukaresti Szakszervezeti Tanács legutóbbi ülésén, eleget téve a magyarországi szakszervezetek kérésének, elhatározta, hogy 150.000 kg cukrot küld ajándékul a budapesti Szakszervezeti Tanácson keresztül a magyar szervezett munkásság számára. Románia dolgozóinak ez az ajándéka remélhetőleg hamarosan eljut Budapestre és példája lesz a két ország munkássága közötti szolidartásnak és testvéri együttérzésnek. Ahol a szövetet gyártják és ahol drágítják A csepeli posztógyárban Csepel, reggel háromnegyed hét. A HÉV szerelvény tetejéről munkások ugrálnak le és percek múlva eltűnnek a gyárkapuk mögött. — Mindent elölről kellett kezdenünk — mondja Apró elvtárs, a posztógyár üzemi bizottságának elnöke —, helyrehozni az épületeket, roncsokból gépeket összeállítani. A szerteszéjjel hurcolt nyersanyagokat és a leszerelt gépeket visszaszállítottuk. Január 17-én kezdtük meg a munkát és április közepén tudtuk csak elkészíteni az első méter szövetet. Végigmegyünk az üzemeken. A „farkasolatlan“ pillanatok alatt por és gyapjúpehely lepi be a ruhát. Egészségtelen munka: a munkások fizetése 14 pengő és 50 százalék pótlék. Egy automata kártoló gépcsoportot (három gépet) egyetlen nő kezel: ő rakja meg a mázsájét, leveszi a „bundát" ráteszi egy másik gépre, leszedi a sodratlan fonalat, ha elszakad vagy beragad az anyag, segít rajta, olajozza és keni a gépet méri a fonalat. 917 pengőt keres egy héten. Az üzem két „munkahőse" közül az egyik, Holzhäuser Lajos elvtárs éppen aznap halt meg, amikor befejezte a két nélkülözhetetlen felvető gép rendbehozatalát. A másik munkahős, Breyer elvtárs, Holzhäuser elvtárssal együtt 11 gépet hozott helyre. Megkérdezem: hogy kezdték az üzemet? — Mindenünk megvolt hozzá — válaszolja komolyan.. — Voltak öntudatos és szakképzett munkásaink. .. Pultok és kezek Apró elvtárssal és egy detektívvel Indulunk kinyomozni hogy mi lesz a gyárból kikerülő szövettel. Kozma Jenő cég, Király utca. Apró elvtárs érdeklődik a csepeli „Táncsics"-szövet után. „Ezernyolcszáz pengő." — A gyár 850 pengőért adta a nagykereskedőnek, az 1200 pengőért adta tovább, „ön ötven százalékot keres egy méter szöveten?" — kérdezem. „Nem" ■— tiltakozik. — „Sok a rezsi, 22 százalék." — „De még így is 28 százalék, méterenként 356 pengő a tiszta haszon." — „Ki mondja meg nekem, mennyit kalkuláljak?“ — vonja a vállát. — „Békében is 50 százalékra dolgoztunk. Most meg alig van forgalom keresni is kell." Úgy látszik, nem minden kereskedő gondolkozik így. A Szomszédban a szövet ára 1500 pengő és négy másik üzlet, ahova bemegyünk, szintén csak egészen szolid hasznot számít fel. A Kárpáti Földes és Társa cég kirakatában nincsenek árjelző cédulák. Az üzletből Apró elvtárs megdöbbenve jön értünk: a „Szabadságért”, amelyet a gyár 1200, a nagykereskedő 1510-ért adott, 2450 pengőt kérnek. Bemegyünk. — „Nem igaz!” — tiltakozik Földes, a tulajdonos —, „csak 2210-et mondottam.” — „Akkor is!” — feleljük, — „ön 700 pengőt keres egy méter szöveten, annyit, mint a posztógyári munkás egy egész héten." — „Kérem” — kezd el kiabálni —, „amikor 1200 pengő a cukornak az ára és isten tudja, mennyi a zsíré, nekem keresni kell. Tessék megmutatni azt a rendeletet, amely engem korlátoz.” A Bálla cég kis- és nagykereskedő 1200 pengőért kapja a „Szabadságot”, kicsiben 1760-ért, aránylag olcsón adja tovább. Konfekciósnak 1620 pengőért. A Modem és Breitner-cég 1510-et kér. A Mandel Gusztav-cég csak kiskereskedőt hajlandó kiszolgálni: 1.400 pengőért adja a szövetet. ,J Ennek a cégnek ezentúl többet adunk" — mondja Apró elvtárs. Egy üzlet előtt titokzatosan suttogó alak kapja el Apró elvtársat. Követjük őket: egy kapu alá mennek. Az ember szövetet kínál neki megvételre. Ara: 3000 pengő. ★ Kevés a szövet és a kereskedők egy része visszaél a helyzettel és szégyentelenül magas hasznot számít. A feketézők vásárolják fel az olcsóbb szövetet. Ellenőrizni kell az ár kötelező feltüntetéséről szóló rendelet megtartását és szabályozni kell a kalkulációt. Vannak cégek, amelyek naponta három méter szövetet „forgalmaznak", természetes tehát, hogy nagyon magas rezsiköltséget kell felszámítaniuk. Nincsen szükség ennyi kereskedőre, hiszen az üzletek nagy része a háborús konjunktúra alatt keletkezett. Viszont szükség van arra, hogy az áru megfelelő pénzért kerüljön a fogyasztó kezébe. Szükséges, hogy legalább is a mezőgazdasági és ipari újjáépítő munka élvonalában dolgozók a közbeeső árdrágító tevékenység kikapcsolásával megkapják azt az akciószövetet, amelyet kormányrendelet biztosít számukra. Fái Fáy Lóránt festőművész és rajztanár és feleségének, sz. Husztik Magdának gyászszertartását f. hó 10-én 9 órakor fogjuk a Kerepesi-temető 15 ös parcellájában megtartani. Szövetkezetek Az Országos Szövetkezeti Tanács hitelt kér az agrárszövetkezetek számára. „A jövő évi termés biztosításáról, az őszi mezőgazdasági munkák megindításáról van szó" — hangsúlyozza. Ennek a kérelemnek a legtökéletesebb megértésre kell találnia az illetékeseknél. Az igák, traktorok és földművelő szerszámok nagy részének pusztulása, a földosztás után keletkezett kisbirtokok gazdasági eszközökkel való ellátatlansága, a mezőgazdasági termelők szóló tömegeiben tette népszerűvé a szövetkezeti gondolatot, a szövetkezetekbe tömörülés az egyetlen mód a nagyon kevés rendelkezésre álló traktor, gép, iga és szerszám gazdaságos kihasználására, a gyümölcsösök célszerű megművelésére. De nemcsak falun alakultak szövetkezetek a termelés és értékesítés anarchiájának megszüntetésére, hanem é rendkívüli helyzetben a szövetkezés és a tervszerűség előnyeit igyekeznek kihasználni a kisipari termelő és beszerző, valamint a városokban egyre nagyobb teret hódító fogyasztási szövetkezetek. A magyar demokrácia, amelynek első diadalmas csatája a földosztás volt, a legnagyobb súlyt helyezi a keletkezett kisbirtokok életképességének biztosítására és mezőgazdaságunk termelőképességének minél nagyobb fokú kihasználására, ezért támogatja a mezőgazdasági szövetkezeteket. De a magyar demokrácia életképes alakulatokat lát a kisiparosok szövetkezéseiben is és tudja, hogy a beszerző és értékesítő szövetkezetek egyik leghatásosabb eszközünk a feketekereskedelem letörésében — ezért támogatja a szövetkezeti gondolatot, amely mindenhol a dolgozók jobblétért való harcának jegíője. 3 A miniszterelnök és Kállai államtitkár a szolnoki papírgyárban A papírgyártás szigorúbb ellenőrzésére Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök, Kállai Gyula elvtárs államtitkár és Vajda Pál, a papírgyártás miniszteri biztosa kedden délelőtt meglátogatták a szolnoki papírgyárat. A bizottságnak a helyszínen szerzett tapasztalatai, a papírellátás fokozása szempontjából nem kielégítők. A termelés mélyen alatta marad annak a mennyiségnek, amellyel Budapesten az illetékesek számoltak. Ugyanis a szolnoki papírgyárat havi kilenc vágón rotációs papír gyártására kalkulálták, de a nagy nyers,anyaghiány miatt havonta csak hat vágón rotációs papírt tud előállítani. SZAKSZERVEZETI HÍREK A Vizi út és környéke vas és fémipari gyárak és üzemek üzeműzottságai, fő ú® vezető bizalmi sérfiai, a területi szervezőbiszottság tagjait kérik hogy augussztus 8-án délután pontosan fél 4 órakor együttes ülésre jelenjenek meg a Lrung kultúrházban. _ A csepelii WM fémműveiben augusztus 7 én, kedden reggeli 6 órakor választják meg az üzembizottságot. A szavazás a gyár területén törénik. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete felhívja az öszes budapesti tejfiókikemelőket, hogy augusztus 8 ám délulbán fél 7 órakor a szakszervezetben jelenjenek meg. A Malomipari Mankék Szakszervezete pályzatot hirdet titkárá állásra. Tájékoztatást ad a szakszervezet központja, Andrássy út 124. A Magánélkalmazottak Szakszervezetének Faipari Szakosztálya augusztus délután 5 órakor taggyűlést tart. (Eötvös utca 25/a.) A Házfelügyelők Szabad Szervezetének VIII. kerületi csoportja augusztus 12 és délelőtt 9 órakor taggyűlést tart (Máriautca 34.) Aki még nem kérte igazolást, ugyanitt sürgősen jelentkezzen. A MÉMOSZ Kéményseprő Szakosztálya értesíti tagjait, hogy augusztus 11-én délután 1 órakor értekezletet tart. A Gyáripari Lakatosok Szervező Bizottsága augusztus 10-én délután 5 órakor a szokott helyen ülést tart. Felhívás tudomására jutott, hogy kb. 600.000 drb. 4 és 3 ce m. hosszú, 10 és 4 xam. vastagságú, részben új, részben használt kenderkötél, általa ismert egyéniek és cégek, részben mások birtokában van. A Dohány jövedék felszólít mindenkit, akinek birtokában ilyen kötél van, hogy nyolc napon belül a Dohányjövedék Központi Igazgatóságához (Budapest, II. Iskola utca 13) kg-ként 80 P jutalom ellenében szolgáltassa le. Amennyiben ezen időpont után a Dohányjövedék által ismert cégeknél, vagy bárkinél ilyen, tudvalevőleg a múltban csakis a Dohányjövedék részére készült köteleket találunk, az illletők ellen a legszigorúbb megtorló lépéseket megtesszük