Szabad Nép, 1945. november (3. évfolyam, 181-204. szám)
1945-11-09 / 186. szám
Az A Sedgótarjéni Üveggyár munkásai és munkásnői Éppen ülést tart az üzemi bizottság és áradnak felénk a panaszok. A vállalat ügyvezető igazgatója Kottán Frigyes. „Nyúzó volt, sinter!" — momdják. Harminckilencben miatta volt sztrájk. „Minél több hajc,aki, többet ér egy hajcsár, mint tiz "munkás" ezek voltak a jelszavai. Zoltán igazgató a felszabadulás. pmfm, I 1»45 NOTIVBITR 9 SZABADKÉP Energiagaoid Hlkfxlásmíkijan a szén músóig uralkodó helyet foglakt el és ma. is a leg’ pen lékényebb érvér. gán forrá ainitrc. Petróleum termelésünk még’ nem kielégitő. Vízierőink természeti alapokban is csekély jelentőségűek. Tehát marad a saán. I Mik Magyiarorszég BBéatxtOiulógiQtét miv.dexme néhány szénbánya látja dl a rasek a szénbányák a még kevesebb vállalat, illetve válter Sentsa tulajdonában vannak. A legnagyobb szénbányánk, illetve szánbönyfz vállalatunk kétségkívül a Magyar aftalómos Kőssénbánya Rész (f nytársaság, a jiívlynok najait bányái Tituitbányán, Kettiógá Ikuy Dolugosn éa Tokodon vallwaaik. Csák mellék c.-b*n említjük meg, hogy a bányává Halai szánbányei'Vjaion kívül kaiHoid, poniandcemeut, bnuxi Icemeot gyáiktá. pával is foglalkozik, saját Kacofcpároló telepe, kőbányája és iuA-»nágetöje van Felsögallán, Holocaabán stcb. «to. A változat szoros érdekközö‘ségben működik a Magyar Általdmos AttelbimkkáL A Hittlbarok utat a maga értetkettségét tünteti fel « MÁK-ot, de itt nem annyira uiu. reuteltcégi, mim. tol.»nb melláram deliségi vttr/xxny feni van ma. A MÁK ugyanulyird a Hitelbanit vttl. latota.. mint amitannyire a Hitelbank a MÁK banltja.. Közti« érxjekeltség-nk az Urikány^Zsinölgyi r. 1., a Borsodi Szénbányák, a Tapolca* és JHyercs^hi bástyák, a különböző cementgyáraiéról és Villamos erőmű telepekről ««úttal nem is beszélve. Kié tehát végeredményben a MÁKHitelbanik konisasei' és annak érdekeltségei '! A MÁK igazgatóságában a közelmultban Varga József, Scitovstzky Tibor, gróf Bl.vlerholay Peremmé, báró Perényi Zsigmond és Vida Jenő mellett egy idegen hangzású nevet is találunk: .(allés l’liep. Mailet Fülöp a hites, bőt hírhedt francia 200 család egyik legjelentékenyebb, legnagyobb hatalmú csoportjának, a Banque de l'Villon Parisienne-nek a képviselője a vállalatnál. A Hite ibívik igazgatotta gaben hem,régiben már Fábioyi Tihamér, gróf Andrássy Sándor és természetesen Leitovszky Tiboor és Vida Jenő mellett szintén t, látunk néhány idegen nevet. A Hitelbankban ugyanis a háború előtt egy svájci-francia csoport és a Botschik-ház volt érdekelve, amely érdekeltség a német győzelmek következtében német kezekre került, így ámenetileg a Hitelbankban németek is div'igáit«!.. Most «»ónban úgylátszik, helyreáll a régi tulajdonvi-zony. Ne feledkezzünk meg azonban Vida .Terít mellett az Ullminn- és Kortzfeld-család érekeltségeiről sem. A *.Su/»«•* és a „ Hinta44 Második legnagyobb bányánk a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. A Salgótarjáni Kőszénbánya a Pesti Magyar Kereskeelmi Bank érdekeltsége, ami Chorin Ferenc elnök-vezérigazgatói tisztségébenfejeződik, ki. Igazgatóságában és felügyelőbizottságában nem kevesebb, mint 4 gróf szerepel, Festetich Kristóf, Bogos az a néhány üveg H^PO' s spajzban. Az óvatos háziaszszony így gondoskodik idejében a takarékos léti nagy mosásról. Biztos-^-- ami biztos! | HYPO - t a pisxekiek! I József, Széchenyi Zsigmond és Teleki, József. Nem Irányozniük természetesen néhány hivatalnok sem, mint például Somotte Károly és Walkó bajos és két taggal van képviselve a Liurich-család. Ezek a nevek minden egyéb adat hijjen is a Kereskedelmi Bank érdekeltségét mutatnák Ugyanis a Kereskedelmi Bank öt vezziő pénzcsoportja 1. a bíró Waiokorin csoport, 2. a á'eiínej o :■ Uui (Leipziger-gyár), 3. a vasu« és bankos Hrinrich-i aulád, a mely egyik oldalon (Jhoritv’kkal, másik olalon ImrnUyi él van rokonságban. 4. a JVeio- FHillip-Walkó Csoport, amelyhezíiró Pál is számít undd. a Rimarnufony Satgutnrptni Vasmű igazgatója és végül, de nem utolsósorban n /t i ií/'! i ti ti t; ,e rí, ,,r!i , r sörC ' iwlát. A Sctgó bányaüzemei Nógrád, fészkijon i, Tolni i. Borostya tyegyekben vámnak. Érdekeltségük van vv Byercsehi K ií.vé/( henna ha.,] is. A Si‘.*gó érdekeltsége részben a pécsi bibii/iís-rís, melynek másik tulajdonosa a Dufloyöz ‚HI jó"mű Részvény- Ulrsaság volt. Ezt a fontos vállalatot, Austria megáv.állása idején a (xerifi.y-művek kebelezték be. A Ssigó és a MÁK közötti önszellö,:a kapocs a Rima ,nurát»g.&áraótarjáni Vasmű, amelyben magyar részből a Weisz Fülöp-féle csoport van érdekelve, idegen részről a bécsi Lättderbank, amely újabb időkben « Dauteche Bank értékeit, cégé volt. Régebben pedig és lehet, hogy most újra ugyanúgy franciasvájci érdekeltséggé alakult vissza, mint a Hitelbank.Jelentősebb szénbányátok közül meg kell említenünk a Nagybátony- Újlaki E pityesti Iparműve kft, amely az Angol Magyar Bank értekeltsége és a Köszélőbánya Téglagyár Társulatot (Dräsche), amelyek igazgatóságában néhány magyar Strohmann és a magyar Drieche-Lisziár mellett belga urak képviselik a maguk érdekeit. A többi kisebb szénbányákat itt most nem említjük, mert azok termelése jelentéktelen, pénzügyileg pedig — amennyiben nem kincstári bányák —, az eddig említett vállalatok függvényei. •vettállamosítás — etoétimi jelszó A bányák államosításánál — amint erre már többszörmutattunk tulajdonképpen a meglevő tényleges helyzet emelkedne jogerőre, mert hiszen az anyagbecseméstől kendre a mHntítukilátásig én a, szdettelts már mindent orz átlóm intéz a bányákmál. Az sem lehet akadálya az államosításnak, hogy a bányák tulajdonosai a magyar nagytőkések mellett jelentékeny részben külföldiek. A bányákat Fratnciaországban, Angliában és Belgiumban is államosítják. Ha „otthon" lehet államosítani, akkor lehet államosítani a külföldi érdekeltségeknél is. Nem vagyunk gyarmat. A magunk országának természeti kincseivel jogunk van úgy rendelkezni, mint bármely más szuverén államnak. Ami pedig a magyar érdekeltséget jelenti, hangsúlyozzuk, minda,18 euiáis érdekeiről van szó. Ezek kikapcsolása sem termeléstechnikiai, sem közgazdasági, sem pénzügyi szempontból nem jelent és nem jelenthet problémát. Még csak tönkretételüket sem jelenti a bányák államosítása, mert marad még kezükön néhány tucatonott néhány száz egyéb gyár, üzem és nagyvállalat. Rendelkezzenek ezekkel, éljenek meg ezekből, de a bánya, a szén, a magyar energiagazdálkodás len krmtosa.hb eleme, Magyar ország Újjáépítésének stejilel legyen, a demokratikus magyar allom tulajdona. Markos György i . .. , II««'*« rorszeg»« orgia -roúlása néhány magyar és k alföldi ketében EZEK A MI EMBEREINK Bányászok, munkások városa SALGÓTARJÁN, ahol 70 százalék a kommunista A hegyek hozodómunkatelepekm, szói/n-kárnyiíi,s lafi/isok ezreiben laknak a selgei tarjániak. A környelemi bányák, a centrálé és az ipartelepek, a városlani bánya, üvagyár, gépgyár, acélgyár. Messze tájon kevés a kenyér és éh vég terpeszkedik a város felett. Keménymunkáiban töltött uveppalok, műszekok után tápláló ételek nem jutnak a dolgozóknak. Mégis: öntudatos munkások példája sz omhos, ahol dolgozni és küzdeni egy félfiket tudnak. Bebizonyították ezt partizánharccal, és bizonyítják napról-napra termeléssel. Kik szavaltak, ránk? A Salgótarjáni Gépgyár dolgosói A mostani igazgató, Bozó György elvtárs Sulyok Sándor művezető elvtárssal egy itt vezette az ellenállást. Negyvenkét motor került az öntöde homokjába. — Heteken át nem aludtunk éjjel — beszéli el Sulyok elvtárs, — hogy mentjük a gépeket. A központi igazgatóság 25.000 pengő jutalmat adott érte a munkásságnak. Most 460-en dolgoznak a gyárban. A jóvátételi mankókon kívül kályhák és háztartási gépek készülnek és a zagyvapálfalvi üveggyár leszerelt gépei helyett újak. Zagyvapálfalván saját kárán tanult a munkásság: sok volt a nyilas, könnyen ment a leszerelés. Ma ott is munkáspárti a többség. A futószalag leáll egy percre és ja, elvtárnak körénk gyűlnek. — .Itt Salgótarjánban fiúitok, hogy nálunk esnie kommunista többség lehet — mondja egy munkás. — Itt mindenki két kezével keresi a kenyerét és nem az aszfalton arat. Egy elvtársnő csak azt sajnálja, hogy ,nem nagyon ért a beszédéhez", különbem kimenne agitálni vidékre. „Most a választások után még inkább, mint eddig, mert a mi harcunk nem csak szavazatokért folyt, hanem most kezdődik igazán a megélhetésért." óta Csak kétszer veszt kint a gyárban és minden gondja a Válkent tönkretétele. Forgóval, "A miskolci üveggyár igazgatójával Csepelen alapítanak egy új üveggyárat. Ez nem bej, kell az országnak az üveg —, hanem a csepeli gyár, úgy látszik, nagyobb' h«.%not ígér, vagy más Rpekaléc e v«,n a dolog mögött, de témy, hogy Csepelre, — ahol még mines is gyár, — megy minden nyersanyag, szód«, pénz, — Szabotázs e,, feksulnek ki az elvtársak. — Egy kemencénk működik és öt nagy, hat kis kemencénk áll. Napi 500 négyzetmétter üvegtáblát gyártunk, amikor ha szódánk lenne , 1500- at tulnánk gyártani, és csekély átalakításokkal már áprilisban az egész üzemtábla. Üveget tudott volna készíteni, így csak jövőre lesz az országnnak üvege. Mi pedig nemcsak poharakat, öblösárut, lámpa üveget kényszerülünk gyártani, hanem téglát és cserepét, vítt bort is, hogy megélhessen a 750 munkás és a kolónia 2000 lakója. A működő kemence körül tüzelt gömbök kerekednek vörösen, a fúvócsövek végén. A kemence 1200 fokos gázában hevilit anyagból vissz..,áramlik a forró gőz, a fúvócső szájrólszájra jár és terjed vele a tüdővész is. A, öt kihűlt kemence környéke a németek által kiöntött rideg, nyers üveg dombot alkot és a hatalmas generátor, amely hat nagy kemencébe ontotta a gázt, hogy 1300 munkásnak és családjának legyen kenyere, most félgőzzel dolgozik. — Csak az álbantosítás segíthet rajtunk és az üzemen. — búcsúznak az elvtársak. — Különben a szabotázs megbénítja a gyárat és minket éhségre ítél. virták, hanem Pécske felöl, menekülniük kellett a bitengoknak. Kanditár igazgató ma fogoly és tűz romboló társával együtt ő tisztította pünkösdkor, meg néhány ***t követő vasárnapon a kazán ház 25. A Ruttomariny - Salgótarjáni Acélgyár munkásai A „Ríma-Kolónia ", az acélgyár lakótelepe maga hét voksajtókörzetet foglal magába. 2000 munkás és hozzátartozóik laknak itt. A gyárban 75 százalékos volt i. rombolás, Muticska főmérnök és Kamatút igazgató vezetésével. A kazánház, amely nélkül még mindig bénult volna a A gyár, úgy menekült meg a rebbent autór, hogy az oroszok nemi a vasútállomás felöl jöttek, mint í¡f. .VZr..fií5 ZsTGMi›Mü_ a gypes»ori·é5bajok sB6,akárV01*a újbóli régi helyein re/iilért. Teréz kf¡ ni #1,'a. 1 eimlel ■0T0ÍÍ0PIA RÁD ÄÄe?“ 4 Messitlábasbányászok Akció a bányászmunkaerő-titány leküzdésére Pécsi jelentésünk arról számol be,, hogy a mecsekszabolcsi Szent István-akna bányászainak egyharmada legutóbb a kora reggeli órákban mezítláb jelent meg a munkánál és így szállt le a bányába. A hűvös reggeli órák a bányák maró, savas vize és iszapja komoly veszélyt rejt a mezítláb dolgozó bányamunkásra. Amíg a bányász éhezik és hajnali téli hidegben mezítláb indul a bányába, több termelésről, vagy a termelés csökkenésének megállításáról nem lehet beszélni. A pécsi AP-féle bőrgyár tulajdonosai és a bánya üzemi bizottságának képviselői megállapodtak, hogy a bányászok október 15-ig 500 pár bakancsot kapnak. Az Alt-gyár azonban csak 200 bakancsot szállított azzal a megokolással, hogy nem volt szög a bakancsok elkészítéséhez. A gyár vezetősége annak idején lehetetlenné tette, hogy a pécsi cipésziparosok készítsék el a bakancsokat. A bányamunkásság szigorú vizsgálat elrendelését követeli és ha a legkisebb mulasztást megállapítják le kell váltani az Alt-gyár egész vezetőségét. ■r*A széntermelés másik akadálya a munkaerőhiány. A miskolci Gazdakamará "ebben az ügyben érdekes akciót kezdett: felhívással fordult az egész, környék községi elöljáróságaihoz és termelési bizottságaihoz; kövessenek el mindent, hogy a falvakból azok, akik már foglalkoztak a csénbányásítvéénl, de mások is jelentkezzenek a borsodi szénbányák szövetségénél, vagy más vállalat központjánál. A pumkások szénvásárlási lehetőség mellett 300 pengős órabért kapnak, amely a drágulás arányában emelkedik. A Kamara véleménye szerint egyébként a rendkívüli helyzetre való tekintettel szükség esetén a szénbányászásban már jártas dolgozókat ki is lehetne rendelni a városokból és a falvakból. Elsősorban azonban a bányákba kell küldeni a nagyvárosok lézengő, munka nélkül élő, semmittevőit, mindenekelőtt azonban a nyilasokat, az internált voksbuddistákat, akik romba döntötték az országot. / ió méter hosszú füstcsatornáját. A munkásság pedig épített, új Iuordox nevű szekés öntőműhely daruin, sorban indultak s gépek, kemencék. A dúlás negyven százalékát már helyreállították és a termek szinte félbe vannak osztva: egyik részükön gépezijak, forgás, zúgás, tűz. Az anyagból szegés kapa lesz, kasza, eke, fejsze, drót, fémkocsl és öntvény, a hegesztés, de nélkülözhetetlen elektróda-pálcák, másik részükön borjaság, csend, félig kész gépek, kihűlt kohók. Újelenség támadt: az éhség, tszomf konyha nincs, kevés a liszt és mutatják a levelet, melyben azt írja a központi igazgatóság: .Lekvárt, hagymát, kápolyi/t, zöldséget pénzügyi helyzetünkre való tekintettel nem tudunk küldeni." Aztán megmutatják a Közellátási Közlönyt is. Benne, van, hogy a Rimamurány Salgótarjáni irodája mindenki számára tudott adni hagymát és lisztet, patánkét vajat és egyéb jókat — még fejenként egy libát is. — Láttam én is, — mondja egyik elvtársunk ■— az igazgatók mind hátizsákkal járnak be a központba, altisztek cipelik a tábla vajakat, Szappant. Mi, akik piszkos munkát végzünk csak úgy tudtunk szappant kapni, hogy amikor fent voltam, láttam, amint mindenki négy sappant kapott ez irodában és követel,tem magunknak is. Áruinkért kap* hatnánk élelmet, de gépkocsit nem, kaptunk. A központ SSO embere számára viszont kicsi és nagy teherautó, két személyautó futkos. A Csatárt* tagokkal együtt, tízezer emberünk éhe* zik ■— és vaj — még csecsemőinknek sincs. — Próbáltunk megbízottat küldeni a központba — mondja az üzemi bizottság elnöke —, de nem hagyták működni. Pedig csak itt keltene bennünk bizalmat, ha a Rimamurány* vállalatai állandóan a központban tartózkodó megbizottaink útján gyakorolhatnák a „csúcsizemi bízott.. Ság" jogait, mert így a különböző tkdákokon tartózkodó elvtársak havonta egyszer ugyan összeülnek, de a központ működésébe nem láthatnék bele, nem tudják ellenőrizni, érdekeinkre sem vigyázhatnak tehát. Amikor kifelé tartunk a gyárból, éppen érkezik a váltás. Mindenki kezében szabad Nép. És az egyik elvtárs azt mondja búcsúzóul: — Akárhogy is akarnak kidicsdtetni, amit mi építettünk fel, azt többé te nem rombolhatják .. . kenyerünkről portig, ha kell, az öklünkkel is gondoskodunk. Gombé Pál Az Egyesült Államok flmai hajókat ad ideiglenes használatra Magyarországnak i Uckerhátz László, a budapesti amerikai miseió gazdasági osztályának vezetője átadta Miklós Béla miniszterelnöknek Agr, Egyesült Államok kormányának emlékiratát, amelynek értelmében az USA a német és osztrák területeken lévő dunai hajók egy részét ideiglenes használatra átadja Magyarországnak. Az Egyesült Államok javaslatot tettek Törökorsaságnak a vida,treauxi egyezmény megváltoztatására. Azt javasolják, hogy nyissák meg a Dardanellákat a kereskedelmi hajók és a Fekete-tengeri országok hadihajói előtt. Más országokhadihajói csak a Fekete-tengeri országok beleegyezésével hajózhassanak a Dardanellákon. . Akarja latoi a Nyugati partraszállás a» rftptfl'#g»cff. ha. õ és tarok bámulatos küzdelmét a nácizmus ellen? f*úris és Róma felsjffftbadítása. áfától: Corso Filmszínház — HarmnoniA-film —