Szabad Nép, 1946. április (4. évfolyam, 75-96. szám)

1946-04-02 / 75. szám

moimmi eg k*—.óra SZABAD NÉP *****%* ?E X^tntószeütközések a görög válasz**.papján— MSodsaenty ulabb leve!® A miniszterternács elfogadta a telepítési javaslatot — Sváb Sasszia szervezkedés Diósgyőrött Jövő hétre halasztották a nemzetgyűlés összehívását — Az üzembizottságok védelme IV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM ÁBA 6.000 PENGŐ KEDD 1946 ÁPRILIS 27-í±5.X&*'i^nWtfitriM Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde a kormány gazdasági és külpolitikai programjáról Nagy Ferenc miniszterelnök szombaton délben Rajk elvtárs belügyminiszter, Ries elvtárs igazságügyi miniszter, Keresztúri vallás- és közoktatásügyi miniszter, kisgazdapárti miniszterek, államtitkárok és számos kisgazdapárti képviselő kíséretében különvonaton Pécsre utazott, ahol a miniszterelnököt nagy ünnepélyességgel fogadták. Szombaton este a budapesti vendégek tiszteletére rendezett vacsorán Nagy Ferenc miniszterelnök és Rajk László elvtárs belügyminiszter mondott pohárköszöntöt. A miniszterelnök hangsúlyozta: csak a demokratikus államberendezés tette lehetővé, hogy a magyar kormány élére egyszerű parasztember kerüljön. A demokráciában minden a nép sorából származó dolgozó számára megnyílt az út a legmagasabb pozíciók felé. R P-ik elvtárs pohárköszöntőjét minden mondat után lelkes tapsok szakították félbe. Különösen akkor részesítették nagy ünneplésben, amikor azt mondotta, hogy a magyar demokráciának lehetnek különböző pártjai, de csak egy magyar nép van, ennek az egy népnek csak egy országa van és az összes párt ennek az országnak a felemelkedéséért és jövőjéért kell, hogy küzdjön. A közös célnak azonban nem csak beszédekben és programokban kell megnyilvánulnia, hanem abban is, hogy komoly tartalommal töltjük meg demokráciánk kereteit és végre is hajtjuk azokat az elhatározásokat, amelyeket az összes demokratikus pártok vállalnak, ha az egyház körein belül egyes klerikális körök biztatására helytelen vélemény alakulna ki a magyar demokrácia megítéléséről. A társadalmi kérdések felsorolása után Nagy Ferenc miniszterelnök új kormány programjának ismertetésére tért át. A Kisgazdapárt válságáról szólva, azt mondotta, hogy aj kormányzati elfoglaltságok folytán a szinte vezető nélkül maradt Kisgazdapárt a válság során magára talált és elindult azon az úton amelyről sohasem tért le, amelyen csak megállt egy pillanatra. demokrácia ®r51c©s és végleges politikai forma Vasárnap délelőtt nagy tömeg töltötte meg a Széchenyi-teret, ahol a SZTfjzd rajzdsípért tartotta, meg Nagygyűlését. A tér közepén Bajcsy, Zsilinszky Endre hatalmas méretű arcképe díszlett Nemcsak Pécs, hanem a környező falvak polgári és kisgazda társadalma is felvonult a gyűlésre. Nagy Ferenc miniszterelnököt nagy éljenzés fogadta. A miniszterelnök beszéde elején az első világháború végétől kezdve áttekintette a magyar politikai élet alakulását. Megállapította, hogy első világháború után visszanyert állami függetlenséget a népszabadsággal kellett volna megerősíteni. De ennek éppen ellenkezője történt. Letörték a demokráciának a munkás, oldalról feltörő forradalmi megjelenését, majd szétzüllesztettük a parasztdemokráciát és intézményesítették a reakciót, a világ legüresebb, legtartalmatlanabb és legléhább jelszavának, a szegedi gondolatnak a jegyében. — Azért vetítettem a múltnak hamisítatlan képét — mondotta —, hogy mindenki tisztában legyen vele: a demokrácia a második világháború után már nem lehet politikai kísérlet, amelyet felválthat a régi rendszernek valamilyen javított formája, hanem örökös és végleges politikai forma, amelyért élni, dolgozni és ha kell meghalni is érdemes. (Éljenzés és taps.) Inkább érdemes meghalni, mint még egyszer vállalni a bukást, visszaengedni a múltat a nép elnyomásával, újszerencsétlenségek sorozatának megindításával. Ezért kell tanulnunk a múltból. Meg kell fogadnunk azt, hogy a nép kezébe adott hatalmat soha többé nem engedjük elvenni tőle, semerőszakkal, sem a mai helyzet nehézségeinek igazságtalan felhánytorgatásával, sem szép szavakkal, sem ravaszsággal. És hallom a nép kezében maradjon A magyar társadalomra és a vezetőkre két nagy feladat hárul: a demokrácia biztonságának a megteremtése és a nép boldogulásának biztosítása. A demokrácia biztosítása érdekében fokozni kell a harcot a reakció ellen. A régi világ, talán éppen a fasizmus útját egyengetnénk, ha korlátlan szabadsággal engednék szájalni a demokrácia ellenségeit. Vájjon a reakciós bandhiizmusnak milyen elfajulásával találkoznánk, ha erőszakos fellépésével szemben nem állana ott a demokrácia fegyvere? Ha az elnyomás uralma mellett ott állott a csendőr, akkor a népuralom mellett is ott kell állnia a demokratikus rendőrnek. Harcos demokráciára van szükség. Legalább olyan energiával kell harcolni nekünk a reakció ellen, mint ahogy a régi világ vezetői harcoltak a demokrácia ellen. Ha ők önös érdekből féltették a maguk önkényes világát, akkor nekünk több erkölcsi jogunk van védenünk a magyar nép felemelkedésének rendszerét. Nem akarjuk a demokráciát mai formájában megmerevíteni. A demokráciának fejlődnie és formálódnia kell úgy, ahogy a nép kívánja és akarja. Csak egy a fontos: maradjon a nép kezében a hatalom és soha ne adja azt ki kezéből. Munkás-paraszt összefogás a haladó értelmiség bekapcsolásával Az első világháború után azért bukott meg a demokrácia, mert a reakció éket tudott verni a két nagy dolgozó réteg, a parasztság és a munkásság közé. Külön-külön politikát akart folytatni a két nagy népréteg A tanulság világos: a két nagy d°lgozó nemzeti réteg bízzék egymásban, dolgozzék együtt a demokrácia sikeréért, harcoljon együtt a reakció ellen. Vegye maga mellé harmadiknak a haladó értelmiséget, amelynek egyes tagjai élen járnak a demok-'ária feilől,é'»n'k kimrmi-il'' fi k©alicI6 «gy©»!an lehetséges emrmáRW* forma A kcal'C'ás kormányzást biztosífo is kell mindaddig, amíg az ország gondjai el nem múlnak. Nem szabad az együttműködést szükséges rossznak tekinteni, hanem nélkülözhetetlen ponitkai eszköznek a belső rend biztosítására és az ország újjáépítésére. Az egyetlen lehetséges kormányzati forma a mai viszonyok között a koalíció. Míg a demokrácia meg nem erősödik, míg a világbéke nincs elrendezve, addig ragaszkodni kell a koalíciós kormányzáshoz, hogy az ország vezetése és az ezzel járó felelősség egyformán oszoljék meg minden párt és minden dolgozó réteg között. , A dolgozók együttműködésén kívül a társadalmi béke megteremtéséhez szükséges a vallás és politika egymáshoz való viszonyának a tisztázása. Sajnálatosan helytelen lenne. Büszkék vagyunk a Szovjetunió barátságára Ma már a nemzetközi politika a legjobb úton halad a békeszeretet és a bölcseség győzelme felé. Ebben a helyzetben könnyebben fogalmazhatjuk meg a magyar külpolitika Irányát is. A felszabadulás után nemcsak a belső reakciónak, hanem a reakció egyoldalú külpolitikájának hatása alól is felszabadultunk. Módunk van ma már hálával és bizalommal fordulni a fasizmust legyőzők, hazánkat felszabadító és nemzeti függetlenségünket visszaadók felé. Április 4-én lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg végkép kiverte hazánk földjéről az ellenséget. (Hosz- Szantartó lelkes taps.) Ünnepi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét, hogy kifejezzük örömünket és a megemlékezés virágaival díszítsük azoknak az orosz katonáknak a sírját, akik életüket adták a mi magyar szabadságunkért. A magya külpritbacenéselszerűőleg elsősorban fordul a Szovjetunió felé. Szomszédjává lettünk a hatalmas szovjet birodalomnak. Kevés volna annyit mondani, hogy érdekünk a vele való jó viszony, de kevés volna a hivatalos barátság is Arra van szükség, hogy népünk lelkében is erősödjék állandóan a vágy az igazi barátság iránt. Ne csak a magyar kormány, a magyar nép is legyen büszke nagy szomszédunk barátságára; hangulatával, magatartásával szolgálja a társadalom is az őszinte jóviszony kimélyülését. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjetunióva A Demokratikus Magyarország saját erője érdekében is kötelességégeit ismeri, hogy jóvátegye ezt a történelmi hibát, hűséggel szolgálja a baráti viszony megerősítését A hálán túl egyéb kötelességünk is van a Szovjetunióval szemben. A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. És amidőn a magyar kormány mindent elkövet ennek fokozott teljesítésére, innen hívom fel mindazokat a tényezőket, amelyeken a jóvátételi szállítások múlnak, hogy minden erővel támogassák a kormánynak ezt a törekvését, mert a kormány hatalmával és szigorával kerülnek szembe azok, akik a jóvátétel teljesítés terén nem hajlandók kötelességüket maradéktalanul teljesíteni. Nemzeti becsületünk van rajta, politikai kapcsolataink alakulása függ tőle. Mindent el kell követni, hogy Magyarország úgy mint a múltban is, kötelességeinek ezután is eleget tegyen. örülünk annak, hogy a gazdasági kapcsolatok kimélyítésének útán tovább haladhatunk a Szovjetunióval. (Éljenzés és taps további jóviszonyt a két ország le®özött. Groza Péter román miniszterelnök többször megnyilvánult magyarbarát politikája azt mutatja, hogy a román demokrácia szintén a jó viszony ápolásán fáradozik. A román miniszterelnök úrnak a vámunió kérdéséről felvetett gondolatára azt válaszolhatom, hogy a békekötés után Magyarország keresni fogja a lehetőségét minél szorosabb keleteurópai gazdasági együttműködés megteremtésének és elképzelhető, hogy ennek alapja éppen a Groza miniszterelnök úr által felvetett vámkapcsolat lesz. Amíg a magyar kormánynak és a magyar népnek módjában van fenntartás nélkül minden vitát lezárni déli szomszédjával, Jugoszlávával és ünnepélyesen kijelenti, hogy a két ország között nincs és a jövőben sem lehet vitás kérdés, Cseh, Szlovákoival vannak megoldandó k.r.rdéseink. E kérdések végleges és olyan megoldása, hogy a magyar nép is őszintén kijelenthesse a vitának történelmi lezárását, csak kölcsönös őszinteséggel és jóakarattal lehetséges. Tudjuk, hogy legyőzött ország vagyunk és hogy háborús kormányaink vétkének következményeivel nemzetünknek számolni kell,, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy rámutassunk a történelmi megoldások szükségességére. Szeretnénk, ha népünk minden szomszéd néppel őszintén és hátsó gondolatok fenntartása nélkül teremthetné meg a tartós béke alapjait. Ennek egyik feltétele, hogy a magyar demokrácia se kényszerüljön elviselhetetlen terhek felvételére. Ilyen elviselhetetlen teher lenne, ha a Csehszlovákia területén élő, körülbelül 650.000 magyar sorsa teljesen bizonytalanná válnék. Legutóbb lakosságcsere egyezményt kötöttünk, amely úgy szól, hogy egyenlőszámú magyar ,és szlovák lakosságot cserélünk ki. Ezt az egyezményt részleteiben is, végrehajtásában is a legteljesebb lojalitással tartja meg a magyar kormány. Viszont féltő szeretettel nézünk a határon túl élő magyarok felé, akiknek sorsa, helyzetének alakulása természetes fokmérője lesz, két ország közötti viszony alakulásának. Ausztriával, nyugati szomszédunkkal is a legjobb viszony megteremtésére törekszünk. Szeretnék, ha a demokrácia lélekben közelebb hozna bennünket egymáshoz, mint a négyszáz év reakciója alatti együttélés. Egyelőre komolyabb érintkezésünk nincs, de nyilvánvaló, hogy a kapcsolatok felvétele után a két nép közötti érintkezés csak elmélyíti majd a jóviszonyt. Ez a háború sok mindenre megtanított bennünket, így megtanultuk — reméljük, a dunai népek mindegyike megtanulta —, hogy a Duna medence békéje nem valósulhat meg az egymás iránti bizalmatlanság és gyűlölködés jegyében. Mi levontuk a múlt tanulságait és ezért végleg leszámoltunk a sovinizmussal. Ha Magyarország békecéljait kellene megjelölnünk, az ebből a tanulságból levont következtetéseik irányítják a magyar békecélokat is. Nemcsak egy igazságos és észszerű magyar békére, hanem igazságos és észszerű európai békére, közelebbről dunai békére törekszünk, amelynek alapelvét az Atlanti Charta és a Kelet két nagy államférfia: Lenin és Sztálin Támogatják Jugoszlávia trieszti igényeit Mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk a nagy angolszász demokráciák felé, őszinte hálával köszönjük meg az Egyesült Államok kormányának azt a döntését, amellyel elhurcolt magyar javak egy részét visszaadták nekünk. Ennek a szenvedő, de felemelkedésre váró népnek az a kérése, hogy ugyanilyen nemes gesztussal adják vissza a korábban elhurcolt, értékben nagyobb javainkat, így arányunkat is, hogy mielőbb a gazdasági stabilitás állapotába juthassunk. Ez a kérésünk a többi megszálló hatalmakhoz, Angliához és Franciaországhoz is. A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot érzett a Déli Szomszédnép iránt. A második világháború alatt semmit sem üdvözölt népünk olyan őszinte melegséggel, mint a Jugoszláviával kötött örök barátsági szerződést, amelytől a két ország közötti végleges béke és baráti együttműködés megalapozását remélte. Tudjuk, hogy a reakcós magyar politika súlyosan vétkezett a megtámadott Jugoszlávia elen. Szilárd elhatározásunk, hogy a közelmúltnak ezt a keserű emlékét, amely a magyar népre is fájdalmas, a magunk őszinte és reális barátságával el fogjuk feledtetni. A mayar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a Jugoszláviában élő magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította. Mi a magunk részéről az országunkban élő szerb, horvát és szlovén lakosság számára a legmesszebb, menő mértékben biztosítottuk máris a népi, kulturális és emberi jogokat. Iskolákat állítottunk fel olyan helyen is, ahol ezt maga a lakosság nem kívánta, hogy bizonyítékát adjuk teljes lojalitásunknak. A délszláv lakosság összeírása alkalmával az a hiedelem terjedt el, hogy valakinek esetleg bántódása lehet abból, ha nemzetiségét őszintén megvallja- Magam szállottam ki egyik legszebb és legkedvesebb sokác faluba, Szalántára, ahol közöltem a lakossággal, hogy nyugodtan vallhatja be a maga anyanyelvét, és nemzetiségét, mert a magyar állam minden körülmények között biztosítani fogja nekik továbbra is azt a békés és nyugalmas életet, amelyet eddig éltek. A magyar és jugoszláv népek között sok közös népi vonás is megkönnyíti a barátság megalapozását és fenntartását. A magyar nép még a múlt háborúban is mély megbecsüléssel tekintett a szerbek hősiességére, most pedig csodálattal szemlélte Titov tábornagy seregének felszabadító harcait, amelyek még Magyarországot is megmentették attól, hogy a déli német hadsereg valaha is hazánk földjére érkezzék és itt harcoljon. Szilárd elhatározásunk, hogy a magunk részéről a jugoszlávmagyar barátság minden biztosítékát megteremtjük. Gazdaságilag is vannak közös érdekeink Magyarországnak az lenne az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jószomszédi ország területén jusson ki Ezért látnánk szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének el. Végleg Beszámoltunk a sovinizmussal Románéval eddig sikerült a legbarátságosabb jóviszonyt forintázani, bár a hivatalos kapcsolatot még nem tudtuk egymással felvenni Túl a két ország közötti közös érdekből fakadó kapcsolaton ez a viszony Erdély népe szempontjából is közelről érint bennünket. Helyesnek tartanám, hogy ha a nemzetközi politika illetékes fórumai előtt felmerülnek is közöttünk kérdések, ezek elintézése sem zavarná öregat.