Szabad Nép, 1946. augusztus (4. évfolyam, 171-195. szám)
1946-08-18 / 185. szám
4 VASÁRNAP. 1346 ATCTSZTÁS IS SZABADI HÍP ________ UNISTÁK A Kunszentmiklós , sszirúnyparasztfai Kunszentmiklós, öreg községháza emeletes kőépület, talán már akkor is ott állt, amikor Petőfi kutyagolja végig a Kiskunságot. Csak ekkor még nem megafonon hirdették a ,,publikációt“. Ilyenkor vasárnap délelőtt a falu gazdái lassú beszélgetéssel tárgyalják a megafon híreit. Forint,korszak. Szinte még azt is jólesik hallani, haadófizetésre szólít a megafon, — ki törődött adóval 3 héttel ezelőtt ? „Borbély Miklós harangosónak 3 darab választási malaca, eladó.“ — Pénzért! — Így értesít az új korszakról a hangszóró. Kunszentmiklós gazdái a magas kunkalap és az akácfák árnyéka alatt figyelnek és hallgatnak. Ugyanígy, árnyékban is hunyorgó, összehúzott szemmel lesik a szónokot is, aki elmondja a forint útját és azt, ahogy eldől ,az ország sorsa a budapesti gyárakban, a napszítta Alföldön és a párisi tárgyalóasztalok mellett. Panasznap Fönn, a községháza ívesablakú, vastagfalú, hűvös tanácstermében előbb csak Szállingóznak, aztán csoportosan jönnek, végül szinte tülekednek a panasztevők. A bizalom, a keserűség és a remény hulláma sodorja ide afalu szegény parasztjait. A fából faragott kemény arcok megvonaglanak beszéd közben, kemény ujjak markolásszák a tanácsterem kopott zöld asztalát. A falu nagy sérelmei szinte elsodorják a halkszavú egyéni kérelmezőket. Szaggatott, nyomatékkal odalökött mondatokból, vitából, a tanácsterem gondterhelt, átforrósodott levegőjében csupaszon tűnnek elő Kunszentmiklós sebei. Sebek, amelyek az egész Kiskunságban, sőt az egész országban fájnak. Átokcsatorna és ártér adó Négyezerhatszáz lakosa van , a községnek és a tanyavilágban mégegyszer annyi. Szántó, kaszáló, rét és nádas váltakozott a határban, — egész 1032-ig, amikor* levezették a vadvizeket és eltűntek a nádasok. De a nádasokkal együtt eltűntek a kövér legelők, az óriási juhnyájak és a szárazságot jól álló szántók. A szik és az aszály szárítja, cserzi, fehéríti a földet, amelyről az „Átokcsatorna’’ (így nevezik) elvezetett minden csepp vizet. A régi, vízben gazdag időkre nem emlékeztet más, mint az egész határra kivetett ártér, adó, amelyet az Átokcsatorna költségeire szed még ma is az állam. Árvízről már álmodni sem lehet, de azegész határra kivetik ezen a címen a kataszteri tiszta jövedelem háromnégyszeresét. —v.új osztályozás kell, — állapítjuk meg közösen és ártér, adóval csak azokat a földeket szabad terhelni, melyek a nádasok felszántásával váltak miverhetővé. A pénzügyminisztériumban érvényt fogunk szerezni ennek a kívánságnak. Aszály Az izzó napsugár nem ringó búzatáblákat csal elő a földből, hanem növekvő fehér sófoltokat, a sziket. „Még a szöcske is káromkodva ugrik meg a földemről*, — mondjaSzappanos Lukács. A község hivatalos szakértőt kért az aszálykár megállapítására. Végigvezették a határon a pénzügyminisztérium kiküldöttjét, csóválta a fejét, dörmögött valamit. 50 százalékos kárról, de a kivetés maradt a régi. Egyszerű, világos szó lehet a válasz: Ahol búsa helyett sulcsót termett a föld, ott nem lehet követelni adót és beszolgáltatást. Egy vágón gabonán egy forint Tolnai László újgazda. Ahogy az asztalra tenyerei, rövid, vaskos ujjai olyanok, mintha róla mintázták volna a mondást: „a tíz körmével művelte meg a földjét.“ Dolgozott magának és dolgozott másnak. Az aratás korábban voltaz idén és már július utolsó hetében ott volt az új termés a malomban. Negyven kiló dézsmát adott le a Futurába, de pénzt nem kapott érte, mert ki tudta akkor, hogy egy vagy két szakajtó bankó jár-e érte ? A forint bevezetése után jelentkezett a pénzért. Hosszas adópengő-forint átszámítások után 16 fillért toltak eléje a 40 kiló búzáért. — „Nem mi tehetünk róla, — kiált közbe a Futura képviselője. — Három vágón gabonát szedtem össze júliusban az új termésből. Nem fizettem, mert a pengő már a kutyának se köllött és magam sem tudtam, mennyi jár. Bezzeg a kecskeméti termányhivatal most akkurátusan kiszámította adópengőben és három forintot küldött a három vagonért.“ — Ez a visszaélés a legszorgalmasabb parasztok munkájával. Nem kerülhet hátrányba az a gazda, aki már júliusban kicsépelte, beadta és megeröltette az újterraésű gabonáját s akiknek köszönhetjük, hogy a forint bevezetésének napján a pesti munkás búcsút mondhatott a keserű, ragacsos kisdarab kukon..,kenyérnek. Utánanézünk, hogy kik azok, akik egy forintért akarnak egy vagon búzát venni. Akik másnak aratnak Szlovák Sándor, a Földműves Szakszervezet titkára mondja: „230 család föld nélkül meredt, mert kevés volt a kiosztható föld a határban. Módosgazda bőven van, munkaalkalom is jutott volna mindenkinek, ha a nagygazdák nem spekuláltak volna. A Szakszervezet tagjai s akiket közvetítettünk, csak nyolcadával, kilencedével mehettek aratni, hogy mi ie legyünk többé ebek a harmincadján. De a 200 holdas Kovács László és a 110 holdas Kiss József, meg a többi csak összesúgott a rongyosokkal. Idegen vidékről valókat vettek fel tizenegyedével. 38 munkáscsalád maradt aratás nélkül a falun. Ha meg szólok a gazdáknak, elvágják a szavam: „Nagyobb legények is póruljártak, — mondják —, nem emlékszel már rá. Sándor !“ Ha nem a Szakszervezet fog közvetíteni, akkor mi földnél, külek újra csak a kezükbe esünk és Isten legyen izgalmas nekünk. „De nekik ja — mordul közbe Bognár András részesarató —, nekem volt aratásm kilencedén, de nyolc családom van ám hozzá. Aztán nemcsak én ritkítottam a gabonát, hanem az aszály 13. Most meg minden mázsa negyedét eldézsmálja az állam.. . A részesaratóknak, akiknek nem jutott föld, csak aszály és itt-ott munkanélküliség, ne jusson a terhekből és éhségből sem! El fogunk járni azért, hogy mentesítve legyenek a dézsma alól. Minden malmos meggazdagszik Ez az idős Gyenes István véleménye s a „malom" szóra feltörő zajos felháborodás, szenvedélyes izgalom mutatja, hogy így igaz. Gyertes gazda örletésre behozott 2 mázsájából 50 kiló a dézsma, 8—8. a hulladék és koptatás. Rossz lehet a mérleg a Györgyösvidéki r.-t.-nél, harmadát sem kapják vissza az őrletek, azt is korpás vörös lisztben. A szabadszállási malmos sem különb a többinél. Kovács Ferencné Juhász Julianna 19 kiló fehérlisztjárandóságát megcserélték 7 kiló dohosra. Hegedűs György részarató érlelésre bevitt gabonájából 6 kilót csak úgy elmérték, mintha nem is számolt volna. — Cédulát zsákszámra adtak, de a lisztet zacskóban vihetem el. Nagy kesergéssel húzza elő Hegedűs részesarató zsebéből a szállítóbárcát, dézsmapénz-nyugtát, forgalmi adóbélyeget meg zsákcédulát. De a sok írás ellenére a rendelet szerint egy zsák után járó 1 kiló helyet 4 kilót vettek le két zsákért, az előírásnak éppen a kétszeresét. A készpénzfizetés mellé még külön fát is bekövetelnek a vámőrlésnél, 20 kilót mázsánként. 24 kiló nullás, 40 kiló kenyérlisztet és 26 kiló korpát kapott vissza a nincstelen arató 136 kiló búzájából. 6 kiló híjján teljes egynegyedét vette le a malom őrletésért az aratónapszámos egész évi kenyerének. Igaza van Gyenes bácsinak. Nyúzza a malmos a szegénységet, meggazdagszik a fán, a dézsmán, a hamis mérlegen és az adócsaláson. — Kiharcoljuk a malmok községesítését a parlamentben! Tudják, hogy nem üres ígéretek hangzottak el. Kemény késszorítás,sál búcsúzunk és Kunszentmiklós szegényparasztjai nagyobb bizalommal várják sorsuk jobbra fordulását. Gondoskodni fogunk róla, hogy reményeikben ne csalatkozzanak. H. M. PilisszentlászlóA falu szepy tísaszai Kommunista vád Az ország kommunistái a kongresszusi verseny lázában égnek. A városi szervezetek ebben a versenyben vállalták a falu szegény népének és falusi pártszervezeteink munkájának segítését is. Arról írunk most, hogyan megy át egy ilyen terv a valóságban, hogyan oldják meg feladatukat. 50 párttag Pünkösdkor még nem volt Pilisszentlászlón kommunista pártszervezet. Ma kilencven párttagunk van! Mi történt itt? A Szikra üzemi pártszervezete, amely a község istápolását kongresszusi tervébe vette, így számol be erről: Pilisszentlászló ezernyi szegény emberét néhány jómódú gazda uzsorázta ki, élükön a reakciósőjegyzővel. Elhatároztuk, hogy megbontjuk ezt a hatalmi helyzetet. Közbenjárásunkra az éppen üresedésben lévő irodatiszti állásra Baláss elvtársat, egy fiatal vasmunkást neveztek ki. Balázs máig sem kapott fizetést. • . . A jóvátételre be kellett szolgáltatni két szarvasmarhát. A jegyző megkísérelte, hogy a beszolgáltatásra kijelölt Hangya-boltos és egy jobbmódú fuvaros helyett két földhözragadt szegénynek küldte ki a végzést. A közellátási bizottság felelősségre vonta és most azok szolgáltatnak be, akik inkább elbírják. A rendőrőrs kegyetlenkedett a falusiakkal: leváltották, újak jöttek. Éppen augusztus elsején feketézők érkeztek a faluba, fát vásároltak 4 méter mázsát 1 liter olajért!!) felrakták az autójukra aztán elakarták robogni. Az új rendőrök elkapták az autót, a fa ottmaradt, a közellátási lett. Fakitetts A főkérdés: a fakitermelés. Jankovich, a mostani termelő adós maradt a katonaságnak, amely fuvarozott neki, adós maradt a helyi fuvarosoknak és a kovácsnak is — az L műszaki zászlóalj egyelőre le is foglalta a fát. A Szikra dolgozókkal jött egy szövetkezeti szakértő elvtárs. Mindjárt tanácsot ad: fogjanak össze a helyi favágók, alakítsanak egy szövetkezetet, ha vállalják el a fakitermelést. Rékaira, a Hangya üzletvezetői a sokk panasz. A hatósági lisztet drágábban méri ki, a falu által beszolgáltatott "sbr ellenértékét pedig három hónapja felvette, de még nem fizette ki. A megoldás itt is a szegényparasztok szövetkezete. Ez foglalkozhatna gombaszedéssel is, mert naponta három szekérnyit is tudnának összegyűjteni a gyerekek. A főbaj azonban az, hogy régi a jegyző és az elöljáróság, nem a nép emberei.A főjegyző lisztért-fáért ad csak írásokat, nem adta le a dézsmagabonát, mégis őrlési engedélyt állított ki saját magának, a közellátás lisztjéért pucoltatta a saját árnyékszékét. Ha most meg is úszná a tisztogatást, az őszi törvényhatósági váláslások után aligha maradhat majd a helyén. Festi orvos . Amíg a pártvezetőség ülésezik, a Szikra dolgozói végigjárják a házakat. Orvost is hoztunk magunkkal. Csak úgy ömlik hozzá a nép: fiatal asszonyok bélhurutos gyermekeikkel, öreg bácsi elhanyagolt szembajjal. Asszonyok alszárfekéllyel, mezítelen lábukon a seb nem gyógyul, mert folyton talpon vannak, hátukon hordják a fát. Panaszkodnak, hogy egy hete voltak kint a szlovákok a faluban, velük is volt orvos, de az csak olyanokat kezelt, akik kitelepítésre jelentkeztek. Különben is: cifrán agitáltak. Azt mondták: „úgyis ki kell mindenkinek menni, csak most holmival, később holmi nélkül.“ Egyik elvtársunk tud szlovákul. Megmagyarázza, hogy a magyar demokrácia minden nemzetiségét megbecsüli, dehogyis kell félniük. Élénk partélet A pártvezetőségi ülésen az eredményekről így számolt be Balázs elvtárs: — Mindenekelőtt kommunista elvtársakkal kiegészítettük a Nemzeti Bizottságot. Itt első dolgunk volt a közellátási bizottság kiegészítése szegény parasztokkal, favágókkal, mert addig a falu legmódosabb gazdái intézkedtek a közellátásról. Meg is látszott: Aki favágó volt, azt nem tekintették ellátatlannak. Az átalakított közellátási bizottság 500-ról 1000-re emelte fel az ellátatlanok számát. Itt a falu asszonyai mind dolgoznak: a hegyről, kilométerekről hátukon cipelik le az erdőből a fát, közben otthon magukra maradnak az apróságok. Nanközt otthont, létesítettünk és Pestről szereztünk némi élelmet a gyermekek és szoptatós anyák számára. ír patronázsbizottság Csütörtökön Pesten vannak a pilisszentlászlói elvtársak, és miután elintézték dolgaikat, feljönnek a Szikra patronázsbizottság ülésére. A párttagság már vasárnap este 110-re emelkedett, csütörtökön már 1O-re , köztük 11 nő, ebből 10 új, 1 régebbi párttag. A kommunisták látogatása idán megkezdődött a beszolgáltatás. Pesten jó eredménnyel jártak. Donáth elvtárs földművelésügyi államtitkár fogadta, őket meg lesz az erdőkitemetés, nem kell az éhség elől kivándorolni! A közellátás számára is kaptak 17 mázsa lisztet, ugyanannyi tengerit és borsót, 17 liter ecetet, 17 kiló sót. Ezt mindenkinek viszik. De van, amit csak a kommunistáknak visznek. A reakciósok ugyanis azt hiresztéül: a faluban, hogy Pesten, csak zöldpaprikát és paradicsomot lehet kapni, mást nem. Hát ők vásároltak és hazavisznek — mégpedig hitelbe! — 24 kiló olajat, 20 kiló cukrot, 50 kiló sót, 5 kiló édesnemes paprikát; hadd lássák a reakciósok, hogy a forintért mindenl van. A pesti elvtársak is sorban számolnak be: a lakatormesterelvtárs elhozta a pártház rossz állapotban levő lakatjait és itt megcsinálta- Az asztaloselvtárs ott hozott rendbe asztalokat, székeket, ajtókat, ablakokat, sok mindent. A többiek felvették a panaszokat mindenkitől, és eljártak, hogy azokat orvosolják. A patronázsbizottság határozatot hoz: Piüsszentlászlón jól halad a munka. Ideje hát, hogy más községet is vállaljunk. Jövő héten kimegyünk Szobra! „Fel a munkára — ezzel válunk el — hiszen meg kell nyerni a kongresszusi versenyt!" Gombó Pál Búzakötvény Búzakötvényekkel fizetik ki a jóvátételi célokra igénybevett mezőgazdasági terményeket és állatokat. Aartozés után a kincstár évi 4 százalékos kamatot 1s fizet és kötelezettséget vállal, hogy a tartozások fejében kiadott kötvényeket legkésőbb 1948. december 31-ig visszavisszaváltja. Cukor lesz a beszolgállatott valutából ISO vágón cukrot vásárolunk Cseh Szlovákiából, a valutabeszolgáltatás során beadott 8 és fél millió dollár értékű valuta egy részéért. — A többi valutáért zsírt, bort és egyéb fontos közszükségleti cikket vásárolunk Svájcban, Svédországban és Dániában — jelentette ki Fás elvtárs, a Gazdasági Főtanács főtitkára. Az első szállítmányok érkezését a jövő hónap elejére várják. 220 a szombati felhozatal Szombaton reggel a felhozatal 203 vágón, 147 őstermelő kocsi, 9 őstermelő autó, 24 rendelt kocsi, 37 rendelt autó volt, ezenkívül felhoztak 1 láda tojást, gyalogos forgalomban 7, hajón 121 mázsa árut. Az egész napi felhozatal kereken tehát 229 vagon. Érkezett 72 vágón burgonya, 33 vágón alma, 9 zöldpaprika, 7 paradicsom és igen sok gyümölcs, közte 12 vágón szőlő is. A kérésiét különösen paradicsom iránt igen nagy. Burgonya még mindig vagonszámra vár értékesítésre a vásárcsarnokokban. Az árak változatlanok. — HUSZONNÉGY fillérre szállították a gyufa árát. — Jégverés. Az utóbbi időben Csávád megyében Battonyán, Mezőhegyesen, Dombegyházán, Mezőkovácsházán 50—100 százalékos jégkár volt, főleg szőlőben és kapásokban. Pest megyében, Szánk határában a jég 60—80 százalékos kárt okozott.. A földművelésügyi minisztérium értesíti a traktorok és traktoros talajművelő gépek tulajdonosait, üzembentartóit, önzőit, hogy gépüket elkobzás terhe mellett be kell jelenteniök az elöljáróságokon. CHROM I FÉM ÉS CIK GYÁRI SERVICE FÉMFELIRATOKRAKTÁRON