Szabad Nép, 1946. október (4. évfolyam, 221-247. szám)

1946-10-01 / 221. szám

^r /# t“'.60imn VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK? ELŐFIZETÉS -Oj S­ZABAD NÉP ÉljenazÜIKP III. kongresszusa MAG­Y­A­R KO­M­M­U­N­I­S­T­A P­á­­R­T K­Ö­Z­P­O­N­TM IV. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM ÁRA 40 FILLÉR KEDD, 1946 OKTÓBER 1 A győzelem biztos tudatában­ Rákosi Mátyás hatalmas beszédével az MKP III. kongresszusa vasárnap reggel megkezdte tanácskozásait As első napirendi pont: Az ország beli és külpolitikai hely­zete és Pártunk feladatai — Gerő, Rajk, Farkas, Révai elvtársak felszólalásai a vitában kosi elvtárs belép a terembe. Egy pillanat és a reflektorok kereszt­tüzébe kerül. Kattognak a fény­képezőgépek, zúg a filmfelvevő. A kongresszus megnyitásának ünne­pélyes pillanatát megörökítik a tör­ténelem számára. A terem közepén asztal. Rajta külföldi küldöttek ,országainak a­Pró zászlaja. A vendégek mellett tolmács ül. A fülükhöz hajol és gyorsan for­dítja az elhangzott szavakat,. Pira­tin, Janhunen és a többiek jegyez­ve!:. 1 - ■ ■ t* I ! i#j A mandátumvizsgálóbizottság meg­­választására kerül sor. Az elnök ál­mindig és mindenütt a pártunk volt a kezdeményező, a motor. 1­914 március 19-e után föld alá kényszerült testvérpártunk, a Szo­ciáldemokrata Párt és a Kisgazda Párt is. A közös veszély végre meg­teremtette a Magyar Frontban a nemzeti demokratikus erők szerves összefogását. Nem rajtunk múlott, hogy nem sikerült leszakadni a német fa­sizmus oldaláról és a háború befejezéséig, mint Hit­ler utolsó csatlósa állottunk a győz­tes demokratikus népek előtt. Első­sorban a Korthy-reakció felelős ezért, de része volt a kudarcban annak is, hogy a demokratikus ellen­zék a reakció elleni küzdelemben a félúton megállt és nem folytatott következetes, ingadozás nélküli, vég­sőkig menő harcot. (Ekkor lép a terembe Szakosíts Árpád, és Rónai Sándor, akiket ha­talmas taps fogad. Rákosi egy pilla­natra megáll a beszédben és ő is együtt tapsol a kongresszussal.) Júl javasolt 11 jelöltet egyhangúan elfogadják. Az emelvény piros selyemben pompázik. Mögötte a rendelőgárda egyenruhás tagjainak a kezéből az űzőnek, szervezetek várt zászlai és a piros-fehér-zöld lobogó. Minden Szem Rákosi elvtársra szegeződik. — Pártunk szeretett vezérének, Rákosi elvtársnak felszólalása követ­kezik — jelenti be Farkas Mihály a hallgatóság zúgó lelkesedése köze­pette. Mindezt betöltően zúg az őszinte, nagy szeretet, jelszava: El­jen Rá­ko­si! Azután hirtelen csend lesz. Mindenki feszülten figyeli Rá­kosi nagy beszédét. kéntések annyira, elmérgesednek, hogy a belőlük fakadó összeütközé­sek következtében ők jutnak nye­regbe. Csak természetes, hogy a ma­­gyar reakció fel­ménye is a szö­vetségesek közötti viszony elmérge­sedése. Mi tudjuk nagyon jól, hogy az amerikai nép zöme — Angliáról nem is beszélve — békét kíván és hallani sem akar új háborúról. Tudjuk, hogy egyre nagyobb nyug­­talansággal nézik­­az Egyesült Álla­mokban a trösztök és a bankok há­borús uszításait. Éppen a napokban láttuk ennek a nyugtalanságnak a megnyilvánulását a demokrata Wal­lace erélyes kiállásából. Rákosi elv­társ ismét Sztálinra utalt, aki leg­utóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hisz „az új háború“ reális veszélyében, s rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek e mögött a há­borús uszítás mögött állanak.­­ Mindenesetre jellemző, hogy a reakció háborús uszítással nyugta­lanítja népünket, hogy befolyását fenntarthassa. Mi, kommunisták, az egész vo­nalon a béke megőrzésére törek­szünk, mert csak ez segítheti a magyar népet ezer baján keresztül. (Hogy taps.) ben, befolyásban és öntudatban hallatlanul megnövekedve került ki a harcból.­­ Viharos taps.) * Valamennyi volt had­viselő és semleges államban megerő­södött a demokrácia és a demokrá­cián belül különösen megerősödtek a kommunista pártok. Rákosi elvtárs idézte Sztálin elvtársnak Churchill beszédére adott válaszát, amelyben Sztálin elvtárs (óriási taps, a kon­gresszus helyéről felállva, percekig éljenzi a Szovjetunió vezérét) meg­állapítja, hogy a kommunisták befo­lyásának növekedése nem véletlen, hanem törvény­szerű jelenség. — Jöjjön, aminek jönnie kell, a jövő a mienk — •Mondta Rákosi elv­­társ az MKP III. kongresszusát meg­nyitó, hatalmas, háromórás, az or­szág kis­, és belpolitikai helyzetét összefoglaló felszólítlása­­ban. A kongresszust a küldöttek lelkes éljenzése közbe Farkas elvtárs, a gyűlés elnöke, fél 3-kor nyitotta meg. A nemzetgyűlés üléstermét és a kar­zatokat zsúfolásig megtöltötte a hall­­gatóság. A küldöttek között sok lö­ke­tör parasztasszony, bányász-egyen­ruhás küldött­ben. Nógrésd vármegye kiküldött elv­társnője gyönyörű nép­viseletben jelent meg. . Hatalmas, ütemes taps zúg fel. Rü­­zelme gyökeresen átalakította a világ politikai képét. Megsemmisültek a fasiszta hatalmak Európában és Ázsiában egyaránt, ezzel szemben a Szovjetunió erőben, tekintély­ R­ákosi Máty­ás beszél Ugyanakkor azonban a reakció most, a háború után míg inkább, meg­ akarja nyergelni a szövetsége­­sek közötti nézeteltérés,kit és arra spekulál, hogy a Szovjetunió és az angolszász hatalmak közötti vitás Rákosi elv társ referátumának ele­jén utalt arra, hogy az MKP politi­kájának gerincét a felszabadulás óta a nemzeti demokratikus erők össze­­fogása jellemezte. Azoknak, akik pártunkat le­gális mivoltában csak 1918-ban ismerték, ez bizonyos fokig meglepetés volt. Pedig az, aki ,a Ma­gyar Kommunista Párt soraiban régen harcolt, tudhatta, hogy a nem­zeti erők összefogásának kérdését a fasizmus elleni harc céljából, immár több mint 10 esztendővel ezelőtt napi­rendre tűztük. Spanyolországban több mint 300 magyar kommunista halt hősi halált a fasizmus elleni ösz­­szefogás nevében. 1941. júniusától kezdve, amikor a nácirablók meg­rohanták a Szovjetuniót, még foko­zottabban hirdettük a demokratikus nemzeti erők összefogását. Ebben a­ szellemben harcolt pártunk irányí­tása alatt a Kossuth-rádió és ebben a szellemben küzdöttek a föld alatt, a­ börtönben és bitófák árnyékában a magyar kommunisták. Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre és Pártunk többi vértanúja ezért az eszméért adta oda életét. Azokban a hazafias, demokratikus megmozdulásokban, amelyek a há­ború éveiben nálunk megindultak. Mi a béke megőrzésére törekszünk Rákosi elvtárs a továbbiakban ,rá­mutatott arra, ,hogy a nácifasizmus összeomlása és a szövetségesek győ­ A szombati nagygyűlés emelvénye a pártvezetőséggel és vendégekkel A kongresszus elnöksége az operaházi kongresszusi megnyitón . Negyedmühiös tömeg a szombati nagygyűlésen fiz MKP nélkül Magyar­­ország Németország­­ sorsára jutott volna Rákosi elvtárs ezután visszapillan­tást vetett a felszabadulás utáni ma­gyar gazdasági és politikai viszo­nyokra, elemezte az osztályok és az őket képviselő pártok helyzetét és azt, hogyan és milyen irányban változ­tak és merre mutat a további fej­lődés. A fiatal demokrácia a német fa­­siszta rablás és a háború következ­tében rendkívül nehéz gazdasági örökséggel kezdte működését. Poli­tikai téren a Vörös Hadsereg csapá­sai alatt összeomlott nemcsak Szála­­siék gyalázatos fasiszta terroruralma, hanem Horthy 25 esztendős, félfeu­dális népellenes rendszere is. Szét­­mállott a régi államszervezet, a reak­ciós és fasiszta pártok eltűntek. A régi rendszer urai, nagybirtokosok, tőkések, vezető állami tisztviselők, katonatisztek nyugatra menekülve, magáb­a hagyták ,népünkéi a, gazda-

Next