Szabad Nép, 1947. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-01 / 1. szám

SZERDA, 1947 JANUAR 1 99 Legfontosabb feladatunk a dolgozók é simájának megjavítása“ Mossa István újévi mneatkoia­a Az elmúlt öt hónap tapasztalatai azt igazolják, hogy a stabilizáció alapjait helyesen ráírtuk le. Az üze­mek termelése megjavult, az áru­­készítek szaporodnak és most nyíl itt az ideje, hogy a dolgozók is hasz­nát lássák gazdasági helyzetünk megjavulá­sának. Az újesztendőb­en egyik legfontosabb feladatunknak ennek megvalósítását fogják tekin­teni a szakszervezetek. Szervezeteink anyagilag mind job­ban megerősödnek és most már az eddig­nél sokkal nagyobb gondot fordíthatnak a munkáskultúra fej­lesztésére és a munkások nevelésére. A szükséghez mérten kiterjeszthetik a segélyezéseket is. Megvalósíthatják a munkásnyaralatást az olyan kis­üzemek dolgozói számára, akiknek ezt a gyárak nem biitosíthatják. Jelentős szerep vár a szak­szerve­zetekre a hároméves terv megvaló­sításánál is. Ehhez szükségesnek tartjuk, hogy a szervezett munkás­­ság erejének megfelelően, nagyobb szerepet kapjon az üzemek ellenőrzé­sében. A dolgozók nagy érdeklődés­sel fordulnak a három­éves terv felé és tudunk arról, hogy az üzemekben máris élénk vita alakult ki a terv körül. Ezek alapján bizonyára kapunk néhány m­íg szí­indencl­ö javaslatot. A megvalósításban nagy szerep vár az üzemi bizottságokra. Itt nemcsak a­z ipari rész megvalósítására gondo­lok, hanem például a szociálpolitikai terv végrehajtására és főleg a mun­kások életnívójának kialakításaira. Meg kell vizsgálni az üzemi bizott­ságokat, hogy a kitűzött terv végre­hajtására megvannak-e az előfelté­tel­ek és ha megvan, gondoskodnio­k kell arról, hogy a gyáros ne szabo­tálhasson a terv menetrendjét pon­­tosam tartsa be. Máris készülniük kell feladataikra. Foglalkozniuk kell a tervvel,­­hogy amint az indulás ideje elérkezik, teendőik, világo­san álljanak előttünk. Helyes lenne, ha az üzem­ legelőrehaladottabb dolgo­zóinak előadásokat tar­­ó mánnák, hogy megismertessék velük a hároméves terv lényegét. Kossa István Amerikai munkások adománya a magyar munkásoknak Az USA szervezett munkásságán legutóbb Budapesten járt öttagú küldöttséggel 2000 dollárt küldött az ínséges helyzetbe került magyar szervezett munkások megsegélyezé­­sére. A Szakszervezeti Tanács az ajándékot átadta a Nemzeti Segély­­nek, amely a Szaktanács vezetőségé­­vel egyetértően a napközi otthonok gondozottjainak javára fogja for­dítani A moszkvai ipar az élen Moszkvából jelentik: a moszkvai ipar már december közepén teljesí­tette az ötéves terv első évének munkaprogramját. Sőt ezt a progra­mot 4,4 százalékkal túl is haladta. A háború előtt a moszkvai kerület ipara a Szovjetünió össztermelésé­nek 22,5 százalékát adta. A harma­dik ötéves terv alapján ezt a szín­vonalat nemcsak hogy­ el kell érni, hanem túl is kell haladni 30 száza­lékkal A hatalmas munkaeredmé­­nyeket elérő dolgozók közül azok, akik különösképpen kitüntették ma­gukat, most az egész ország ünne­pelt hősei­ A szovjet lapok közük fényképeiket és az eddig elért ered­ményeiket. xV­MOLNÁRNÁL / ? nagy választékban kaphatók Mák---* - B £ tíbŰE8Káb<^f fizetési kedvezménnyel irodai és táskaírós revők kézi és elektromos számológépek­re , .... «wpeszupertol Rádiók csúcsszuperig 6 havi részeire is, 6 hónapos garanciával. Használt rádiókban nagy választék. Az összes tyD­isu táskagramofonok *Durium« és »Odeon« hanglemezújdonságok Snód- és ütöleszpen zseblámpa­­elemeit állandóan raktáron Villamossági cikkek nagy választékban Vidékre utánvétté' siélltak Bad» KI­­tar ® Béla-út 41 ívelt fiorffiv BftMs­er ’sMnr rtíji­ .✓ hák bö'mellény !a<fen> *é s baltonkabátok port ruházat Bajcsy-Zsllinszky­ út 10 An­­rássy út sarokháa B. U. 13. K. S­ZEMEK E sííés Három égás modern „HSPFÉKY“ CSÜ­LÜR110 FS SSS& t* IRODABÚTORT is KOCSIS JÁNOSTÓL vegyen, V. Nádor­ utca 20. Telefon 127-182 A M&pym Hédié ünnepi hete Ha 10 év nincs rádióengedélye ég azt a Magyar Rádió* a rádió hivatalo lapja b­e* óiat b íz­­mában lévő szel­vényre kéri, V4 évig ingyen kapja a 64 oldalas gazdag tartalmú lapot. SSAB&B NÉP IDŐNK A MÍRIEGEN KUCSMA KALAP (A mai korszakban a népek­nek érezniük kell, hogy fele­lősek a nemzet talpraállít­á­­sáért. Cachin elvtárs beszé­déből.) Körkérdést akarok Intézni egy­szerű emberekhez, ahogy Sztálin jelölte meg azokat, akikből valóban áll a világ. Akikkel egyformák va­gyunk küzdelemben és reményben, a mindennapban és a múló időben. Feladatom az, hogy a naptárában haldokló észte,de utols­ó ó­álban kérdezősködjek arról: miként telt el az év, hogy tetszett­­ ez a tizenkét hónap, amelynek nagyobbik felében a pengő megbolondult, augusztusá­tól kezdve pedig megajándékozott a forint hihetetlen csodájával. Kit szó­lítsak meg? Talán ezt a férfit, aki­vel immár percek óta bámészkodunk egy cukorka bolt édes kirakatába. Milyen tündérmese a kirakat, arany­ba, ezüstbe öltözött nagy, lapos cso­koládék, lila kék, méregzöld, finom­sárga, opálos cukorhegyek, bíbor­­köntösü, büszke konnyakosmeggy hal­mok ... kérem, megmondaná nékem, mennyit hízott a stabilizáció óta? Én is meglepődnék, ha valaki az utcán rámtámadna egy ilyen kór­­dí'­g'ü. Az*án mé<r’s elbe'’'tel~e'ü'k hosszan, együtt ballagunk a József­­körút vé,vtVv H,feVm kedvéért ide­írom a nevét: Szilágyi József kis­tisztviselő. Abból az egymilliárd fo­rintból, amellyel az ország gazdál­kodik, havonta háromszázötven jut rá. Hogy röviden számoljak be be­szélgetésünkről, pontokba sűrítem a feleleteket, íme: 1. Valóban hízott egy kilót. 2. Nincs megelégedve. S. Tud­ja, hogy jobb lesz az új esztendőben. 4. Nem kommunista, mert n­em fog­­lalkozik politikával. 5. Elismeri, készséggel, hogy minden, ami az or­szágnak jó volt, a kommunistáknak köszönhető. Itt állunk egymással esőmben az utcán. A hidegben a mondatok párá­sak. S a szavakból, mintha festő ráírná fel vásznán a színeket kibon­takozók e­gy élet képe. Beszélünk a törött lábáról és két fiáról. Az egyik segéd, a másik gyárban dolgozik. Körű velem: ők kommunisták Igen ! Igen. Est Szünet. & ők azt mondják, nekik kell rendbehozni mindazt, amit az urak elrontottak. Lám, így válik el két világ. Szi­lágyi úrnak keménykalapja van és Ferenc József elmerült, feudális monarchiájában született. Ám két fia a mi sorainkban, tudja, hogy nem elég, ha valaki pár dekát hízott forintunk csodáié ből: az urak elron­tottak itt valamit. És rendezni kell közös dolgainkat. (Jó érzés tölti el szívünket, ha arra gondolunk, hogy az idén karácsonykor, ha gyéren is, az öröm megjelent már a magyar családok otthonában, Farkas Mihály vezércikkéből.) Öregasszony siet át a síneken, az öregek furcsa, ijedt fürgeségével. A vezető, mellettem, csenget. Nem gá­zolom el — szól a vastag bundából, a fekete bárányból kocsma alól, — ha már eddig élt, csak éljen még... A Baross-utcában robogunk, alig van lámpa er­e, mintha alagút lenne, a házak két oldalt mintha össze­­borulnának , főtéiben. Ha eddig éltt — ismétlem. — Ha eddig élt — hangzik a bundából, — most már csak jobb v­iág lesz... Tudmk hogy az lesz Ám hallga­tom. Karácsonykor volt hal, meg hús. Káposzta. És bo­r. Tavaly pedig? Megálló ... Fékez ... Csengetés. Indulunk. Hát még tavalyelőtt!­­ . Csak hallgatom. Ködbehulló fé­nyeivel feltűnik a Kálvin-tér. Az agyonrepedt "'­Volt, mögötte a sokemeletes házoamladék. Végállo­más, cigarettaszó. Hallgatom. Itt volt a harc. Itt voltak azok, erről jöttek az oroszok. Aki ügyes volt lóhús* e^efU ’ur'r> (Senkinek van kosárszám élmén­ye abból az időből és mindenki meséli, ha szerét ejtheti és jó hallgatóra ta­lál Am n~m mi-dé-H ma-dl*» H olyan világosan a következtetést, ahogy most hallom: Fel kéne mindet akasztani... Kiket ? Mindet, Akik okozták. Ős akik okozzák. M­-t­e­gyem át írásba, amit Hor­­thyékról mond és azokról, akik ma is okozói annak ho­gy még nem­ forog nev­e mmk, ahogy kellene ... Pedig okos v­'ru—’t ügyészi helyeken tanulhatnának belőle. Sípol az nőr. A vezető csenget, előre hajolva kémlel a Baross-utca sötétségébe, ahol két oldalt a házak rr' ‘ha összeborulnának. Csenget, vigyáz és csenget. El ne gázoljon valakit. Mert élni kell ha eddig élt, mer‘ jobb lesz és szebb lesz, a kere­kek ritmusa is ezt zengi: jobb lesz, szebb lesz. SAPKA­ ­ A piacokon szombaton is nagy volt a forgalom. Kora reggeltől késő estig hullám­zott a vásárlók tömege. A Szabad Nép egyik riportjából.) A targonca is ah­dni megy. a gaz­ Jáifi Is. vrs.-s Mi; délután van s aki hajnal előtt kél, annak a koraast is éjszaka már. Gor^''^ni kell a na­gy házat, amelynek lakói, mindenféle em­berek vegyesen, még forgolódnak olyankor az ágyakban, vagy, lelkiis­meretük azért, jó, rossz álmukat ál­modják. A szemétből sokat lehet megtudni — mondja nékem, ahogy megyünk a k ’ fe’é. — mert mi szedjük össze a feleségemmel a szemetet az ajtók elöl... Igeni, a szemét most dúsabb, több is, csontok áznak ki belőle, nagy még a szegénysé­günk, de job­­ban élünk már... Azóta, persze, hogy nincs az ajtók elé kitett hulla­­dékban bosszúsan összegyűrt, szét­­tépett pengőpapír. A kosarak megtelnek mindenfélé­vel habjaiig, aztán megy a targon­cájával a csarnokba. Ott magasan memór­ák kocsiját ho­m v­r, a ke­reskedő vásárol és a targonca gaz­dája húzza. Én vagyok a kocsis és én vagyok a lé. Rakom és húzom, ra­kom és húzom, hajnaltól délutánig, fáradtságtól fáradtságig, rakom és húzom... Bakancsot tudott már ve­ni ? Nem. De talpa’t­ tott, nem kértek érte aranyat mint nemrégen. Tőle aranyat! Mér­jük csak le, enni már eszünk, de bakancsot venni még nem tu­dunk Pendioza van ez? Nincs! Hát akkor? Majd megcsinálják! Megcsinálják? Kik? (Olyan s fe­lelet, hogy rámfoghatnák, én talál­tam ki, hogy így fejezzek be egy Cikket. Pedig. hs f-i­-g­-ezhetném a hangsúlyt, a meggyőződés súlyos csengését de örül­ök!) így szólít Azok akik a h­­at... Közhírré teszem ezt az ajándék­­kijelentsest. Átnyújtom, ahogy hoMo­ —an hallottam, ahogy f­iec­iUsnt köb­ben mind a kettőnk szeme. Akik a hidat... Kodé Béla Házi és Piszéi­ny út b­ő­rí le Hivasibb áron tresz PCPN­FD *aa<­QVái r­aulil.lt XIV., Gizella úU4. Visel­jen *IV OJícoc* harisnyát és kötött árut! T A nagy építő­terveket nemzeti programnak kell tekinteni A miniszterelnök újévi rádióbeszéde Nagy Ferenc miniszterelnök szil­veszternapi rádióbeszédében vázolta a jövő kilátásait. — A társadalom különböző réte­geinek és a politikai pártok össze­fogása tette lehetővé a közös erőki­fejtést és óvta meg a belső békes­séget. Ennek az összefogásnak ereje tett képessé bennünket minden égető bajunk leküzdésére és ez az össze­fogás segíti a nemzetet problémáinak megoldásához, a kedvező magyar életfeltételek megteremtéséhez. A közös erőkifejtésre és áldásos békes­ségre továbbra is kZŰikségün­k lesz s ezért nem szabad lemondanunk az összefogás erejéről és nem szabad megengednünk az eddig összefogott erők széthullását. Fontos, hogy a magyar nép sohase feledje: magá­nak épi­ a az országot ea a jövendő . Ezután rámutatott, hogy az épülő ország élete nem alakulhat véletlen­ségek szerint. 1­ontos tervek elkészí­tésével és megértésével teremtettük meg a gazdasági élet szilárd alapjait és tervekre van szükség jövő éle­tünkben is. A magyar nép feleme­lése érdekében elfogadott tervet min­­denki­nek minden erejével szolgálni kell, mert a nagy építő terveket nemzeti programnak kell tekinteni. —• A miniszterel­nök újévi üdvöz­lése. A budapesti napilapok belpoli­tikai rovatvezetői Szilveszter napján felkeresték Nagy Ferenc min­szter­­elnököt és az újév alkalmából üdvö­zölték. A minise‘­'­"eln­ök megkö­szönve az üdvözlést, rámutatott a demokratikus sajtó feladataira. Ugyancsak kedden a déli órákban a­ miniszterelnökség t­isztviselőkara is üid­­özölte a m­iinisztereln­öket és bol­dog újévet kívánt neki. AXOROk „ k £ Mém«PS0Ji B.U.E.K. NEGRO

Next