Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)
1947-06-17 / 134. szám
KEDD, 1947 JÚNIUS 17 SZUSAPÜST A HÁROMÉVES TERV TÖRTÉNETE Hogyan készült? Kik készítették? • Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni? „A Tér'7" — így hívja a nép és sorsa jobbrafordulását várja tőle. A kormány Tervhivatalt állít fel és az egész ország lázasan készül, hogy augusztus 1-én, a forint születésnapján hozzáfogjon megvalósításához. Ma már mindenki természetesnek veszi, hogy van tervünk, amely mutatja az utat a nemzeti felemelkedés felé. De amíg eljutottunk idáig, sok mindennek kellett történnie ... 1946 október 1. Az MKP HI. kongresszusának határozata kitűzi a feladatot: ,,Iparunk, közlekedésünk és mezőgazdaságunk újjáépítésére és fejlesztésére hároméves állami gazdasági tervet kell kidolgozni, saját pénzügyi lehetőségeink figyelembevételével, törekedve külföldi beruházási és áruhitelekre, tőkebehozatalra.“ Október 3. A pártvezetőség ülést tartó határozatában megbízza Gerö elvtársat: vezesse egy olyan hároméves nemzetgazdasági terv elkészítésének munkáit, amelyet pártunk mint javaslatot a többi párt, a kormány és a nemzet elé elfogadásra tárjon. Október 4. Gerő elvtárs, Béres Andor elvtársnak, aki a javaslat előkészítésének munkáját szervezi és összefogja, így körvonalazza a feladatot: — Olyan tervet kell készítenünk, amely számbaveszi termelőerőink mai állapotát, de ezek kihasználásának, racionalizálásának és fejlesztésének lehetőségeit is. Tekintetbe kell venni gyengéinket, országunk leromboltságát, mezőgazdaságunk kirabolt, iparunk leromlott és elhasznált voltát De számolni kell erősségeinkkel is: elsősorban munkásaink kiváló szakképzettségével és a parasztság szorgalmával, k amely lelkesen fokozódik a földosztás nyomán... A legfontosabb a tervben az ember; legfőbb, célunk, az életszínvonal fokozása. A munkanélküliség után munkaerőhiánynak kell következni, külön tervet kell készíteni a szociális és kulturális fejlődésre... A termelésnek és a fogyasztásnak minden adata összefügg másokkal: a mi tervünk teljes és szilárd épület legyen, amely a Való helyzeten és nem délibábos elgondolásokon alapul. H°gy ne érhessenek meglepetések, két tervet készítünk: egyet arra az esetre, ha csakis saját erőnkre támaszkodunk, egy másikat külföldi segítség , figyelembevételével. Október 10. Megalakulnak az egyes tervbizottságok: 1. Ipari (Vezeti: Biró Ferenc elvtárs és Spiró Miklós elvtár-O. 2- Mezőgazdasági (Nagy Imre, Lázár Vilmos! 3. Külkereskedelmi (Háy László). 4. Pénzügyi (Amos István). 5. Közlekedési (Kirczag Imre, Kökény Mihály). 6. Építési (Major Máté, Berényi Imre). 7. Szövetkezeti (Mód Aladár). 8. Szociálpolitikai és munkaügyi (Kossa István, Nemes Dezső, Újhelyi Szilárd). 9. Kulturális (E°garasi Béla, H°nt Ferenc). Mindegyik bizottság 5-9 tagból áll, de megbízzák őket, vonjanakbe nemkommunista szakembereket is a munkába. A tervjavaslat vázlatának január 1-re készen kell lennie! Október-november A lázas munka hónapjai. A bizottságokban csaknem száz ember dolgozik, rajtuk kívül a szakemberek százai. Kiváló pártonkívüli tudósok küldik be írásban feljegyzéseiket, elgondolásaikat Rákosi elvtárshoz. Egyes kérdések megbeszélésére újabb szakembereket hívnak be. A tervet készítői ,,rendes” elfoglaltsága mellett készítik, a munka sokszor az éjszakai órákig folyik. December elején elkészült a terv vázlata. Gerő elvtárs Bérei elvtárssal még egyszer átvizsgálta a terv vázlatát, amely azután a Politikai Bzottság elé került, hiszen a terv nemcsak szakkérdés, hanem politikai kérdés is: a nép sorsáról van szó! A Politikai Bizottság változtatott is egyetmást elsősorban a dolgozók életszínvonalának emeléséért. December 20-án tíz nappal a kitűzött idő előtt Gerő Ernő az MKP Politikai Akadémiáján ismertette a tervjavaslatot: — Pártunk kész együttműködni mindenkivel, aki valóban őszintén akarja az állami gazdasági tervet... Ha mégis a Kommunista Párt vette a kezébe a kezdeményezést, ezt nem azért tette, hogy felsajátítsa magának a terv ügyét, hanem azért, mert a tapasztalat azt mutatja: a nemzetnek szüksége van a Kommunista Párt kezdeményezésére . . . Ki akarjuk kapcsolni a rendszertelenséget, az anyag és munkaerő felsérlését, el akarjuk kerülni, hogy nemzetgazdaságunk a profitérdekeket szolgálja. Rácz Jenő (a Kisgazdapárt küldötte) : Minden magyar embernek hálával és elismeréssel kell fordulnia a Magyar Kommunista Párt és Gerő Ernő felé. De . . . Keméni Györffy (a Szociáldemokrata Párt küldötte): A Szociáldemokrata Párt nevében a legmelegebben lelkesen üdvözöm a Kommunista Párt kezdeményezését. Az MKP szakértői szervvázlat ajanján, a részletek kidolgozásán dolgoznak. Gerő elvtárs beszámolója nyomán, megindult a vita. Az elhangzott észrevételekkel először (térő elvtárs foglalkozott, a Központ Vezetőség január 12-iki ülésén. Arra a véleményre, hogy a hároméves terv csak a dolgozók állandósított nyomora útján jöhet létre, ez a válasz. ..A hároméves tervnek nem egyik feladata, hanem „a” feladata a dolggozók életszintjének emelése. A terv szerint az első évben 35, a másodikban 55, a harmadikban 30 százalékkal emeljük az életszínvonalat a jelenlegihez képest... Hogyan teremt, fűk elő a pénze ? — kérdik. íme: „Egyrészt a gazdagok, a tehetőnek újabb megterhelése, „ háborús és inflációs vagyonok lefölözése útján, — másrészt pedig a termelés javítása, racionalizálása után.” Újabb ellenvetések hangzottak el. Közben azonban a terv részletesen elkészült, az MKP külön könyvecskében ismertette és az ellenvéleményekre sajtóértekezleten válaszolt Rákosi Mátyás elvtárs: „Vita van arról, megvalósíthatjuk-e a tervet saját erőnkből? Mi kommunisták, bízunk a nemzet gazdasági regenerálóképességében és bizakodásunk alapja az elmúlt két esztendő újjáépítési eredménye.“ A jelentkező agrárdemagógia, amely azt állítja ,hogy a mezőgazdaságot háttérbe szorítottuk, méltó feleletet kap: „Az elmúlt tíz évben a beruházásoknak csak hat és fél százaléka került a mezőgazdaságba, mi az összes beruházáásoknak csaknem egyharmadát akarjuk a mezőgazdaságra fordítani fis figyelmeztetés a politikai méregkeverőknek. ,,A hároméves terv létrehozásának elengedhetetlen politikai feltétele a most felfedezett összeesküvés kíméletlen kiirtása és gondoskodás arról, hogy hasonló kísérletek a demokrácia munkáját többé ne zavarhassák meg.” Egyeztetés. Az MKP tervjavaslatának ismertetése után a Szociáldemokrata Párt gyors ütemben elkészítette a maga tervét és februárban már egyeztették is a két tervet. A Nemzeti Parasztpárt csak agrártervet készített, ezt hamarosan egyeztették a munkáspártoki javaslatéval. Annál rosszabb a huzavona a Kisgazdapárt terve körül. Az egyeztető bizottságban elvtársaink hiába kérték, hogy mutassák be tervüket, a Nagy Ferenc vezette párt képviselői mindig másról beszélnek. Nyilvános nyilatkozatváltások és hosszas huzakodás után kiderült, hogy a Kisgazdapártnak csupán egy egyoldalú mezőgazdasági beruházási terve van. Ilyen nehézségek után végül is május 11-én a koalíció pártjai megállapodtak a hároméves terv részleteiben. A megállapodás alapja: a két munkáspárt egyeztetett, az MKP elsőnek javasolt tervével lényegében egyező terve. . -.- s A többi már a közelmúlt napok történelme: harc a terv politikai fel-tételeinek megteremtéséért, a Kis Sgazdapártnak a reakció befolyása alól való kiszabadításáért. Harc, hogy a terv végrehajtását birtosssuk, a nagytőke ellen, harc a nagybankok államosításáért! ’ Gombó Pál t*S@gf8Í¥é a Budapesti Boripari Munkások Termelő és Értékesítő Szövetkezte 1947. június hó 25-én délután 5 órakor a Szövetkezeti Budapest, V., Csáky-téc. 13. szám földsain.i helyiségében tartandó közgyűlésére Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság, felügyelőbizotság és a hites könyvvizsgáló jeleprtése és határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottság felmentvénye tárgyában. 2. Forintmegnyitó mér-’eg megalkotása. 3. Az üzletéek foríntnyértékének és szerzyes tagok részesedésének megalapítása. 4. A kivílt tagokat megilető üzletrésnek a fizetési időpontjának megállapítása. 5. Az al alpszabályok 9 . 11. és 15 §-ának a 2—4 ponttal kapcsolatos módosítása. 6. Fel ügyelt'bizottság választása. 7. Esetleges indítványok. Meszálló mér kses' 1947. évi január 1-én. Vagyon I. Beruházót vagyon. Gépese és géniiberendezések 3.49.60 Igaz/ítási és iroda berendezés 3 818.91. — 7,288 51. ll. Fogó vagyon: Kaszám és félkészáru 40 305.48 Nyersa." v-P"1 41.354.58. — Sefkrédö^arr 38.371.10. Vlosok 14° °7 Cl. /lésok dn. — F^szrépz 14.195 93. — °77 9^9 gt __ o8/t F.n;n r T 4-A'Vo. 70 .4.97 Tar ni fi'r ■»0 q2. 5.1 n 9° TI P'TtaHn’ék'• Jóléti 'tan 47 4^.6^ TV Tre t«a «-ak: 106 753 5-7. — 981 5*2 12. Puchrist i°47 -»anus 7 én. Az To‘ir'r»a'‘íre!á''r TT©'■•’r'f'Ak.'' é5* rendbe" találta a TT’o.-^p^mldbi^OttSág A VáPnl - Tlpk r~7 1799/1947. M F70mű rendel et é” ©1 mUjen kéutiui* 1947. évi Jswuár M t-i ircesznv?tó rnó,e-i rét és m i^az^'ó F,m ig irtenté«ét A* tem felárt ad’tok a'fmiá" m^o-al lapítottam, hogy a mérleg a fennszTó ©'«bályokr nk . Pn d 3 oes*- 194. is,nius 10 P. H. (ír Sékely György s k. ki‘es WLyW-stráfó^ Kelt Buda,rest, 1947 június hó 13-í® le kísérletezzen, használja rendszeresen a híres nagyenyedi Kovács krémet. Eltünteti az arcbőr szépséghibáit. Csodálni fogja ön is bámulatos hatását. Az arc megszépül, feltűnően tiszta, üde lesz. Éjjeli használatra kék, nappali használatra sárga csomagolásban. Ken elég elítélni az antiszemitizmust, fusztiensink is kell ellene — mondta Tildy Zoltán a győri zsidó mahtiremlékmű felavatásán A munkaszolgálatban és deportálásban elhunyt zsidóság emlékművét avatták fel vasárnap Győrött. Az avatáson megjelent Tildy Zoltán köztársasági elnök, Dinnyés Lajos miniszterelnök, a kormány több tagja és Nagy Imre elvtárs volt földművelésügyi miniszter.. A városháza közgyűlési termében a zsidó hitközség elnökének bevezető szavai után Tildy Zoltán tartott beszédet. — Látnunk kell, hogy az antiszemitizmus minden ideben csupán eszköz volt az embertelenség gonosztevőinek kezében mondta. — Fel kell figyelni és komolyan kell venni ma is és minden időben e gonosz szellem jelentkezésének bármily apró tünetét. Nem szabad a fenevadakkal kicsiny korában könnyelműen játszani, mert megnő és akkor senki sem bír többé vele. Nem szabad szemet hunyni az emlszem'XizmU3 fel-fellobbanó lángocskái felett, mert a tűz, amely ezekből támadhat, mindenkit felperzselhet Nemcsak tagadnunk kell ezt a szellemet, hanem küzdenünk is kell feltámadása ellen. Meg kell tanítanunk — főleg a fiatalságot — arra, hogy minden embertársunkban az egyenlőjogú embert lássa, anélkül, hogy vallását, fajtáját, vagy származását nézné — fejezte be beszédét Tildy Zoltán. Délután az emlékmű leleplezésénél Dinnyés Lajos miniszterelnök beszélt. Beszéde elején visszapillantott az elmúlt idők történelmére és rámutatott, hogy kilenc évvel ezelőtt Darányi Kálmán itt, Győrött jelentette be a hírhedt győri programot. — Ennek a programmnak végrehajtása vezetett a fegyverkezéshez, háborúhoz, a sorozásokhoz, ennek jegyében küldték legjobbfiaink százezreit idegen eszmék és célok szolgálatában meghalni, idegen földön. — Ezen a napon, ma három év« — mondta Dinnyés Lajos —r. tetézték be a gonoszság magvetői gyalázatos munkájukat, amikor Magyarország minden vidéki városának gettójából, így innen, Győrből is, zsúfolt marhavágóitokban szállították a megsemmisítő táborokba a családok százezreit. — De enyhítse gyászotokat, — folytatta — hogy nemcsak ti voltatok szenvedői annak a korszaknak. A magyar falu parasztságának, a gyárak munkásságának, a polgárságnak tízezrei fagytak meg, dőltek ki Európa országútjain. Ezek ma együtt sorakoznak fel a zsidóság vértanúi mellé és együtt követelik a r.r.ik teljes felszámolását és leszámolást a bűnösökkel. — E követelésekből demokráciánk márig sokat teljesített. Most, nem fel fekezet, társadalmi rang és osztály szerint különböztetik meg az embereket, hanem csupán aszerint, hogy kik a dolgozói ennek a sokat szenvedett némtek — fejezte be beszédét Dinnyés Lajos miniszterelnök. Elfogadta a békeszerződés törvénybeiktatását a nemzetgyűlés külügyi bizottsága A nemzetgyűlés külügyi bizottsága hétfőn délelőtt Révai József elvtárs elnöklésével a békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A kormány részéről Mihályi Ernő, megbízott külügyminiszter volt jelen. A bizottság csekély módosítással elfogadta, a törvényjavaslatot. A magyar nép tudja, mit iejt lesinate szabadsága, függelfejűsége, jóléte érdekében — mondotta Rajk László Oroszlány-bányatelepen Oroszlány bányatelep új kultúrházat és tekepályát avatott vasárnap. Rajk László elvársról nevezték el a bányászok új kultúrházukat. Nemcsak a kétezer lakosú telepnek, hanem Tatabányának és egész környékének nagy ünnepet jelentett Rajk elvtárs látogatása. Több mint egy óra hosszat tartott a nagygyűlés résztvevőinek felvonulása. E nép csaresiából Viharosan ünnepelték Rajk elvtársat, amikor az üdvözlések s a tömérdek ajándék átadása után beszélni kezdett- Elmondta, hogy mialatt az MKP vezetői éjt nappá téve dolgoztak a nép érdekeiért, azalatt egy szűk csoport: horthysta csendőrtisztek, katonatisztek, bankárok, birtokukat vesztett földesurak a demokrácia ellen szövetkeztek. Céljuk a két legnagyobb magyar dolgozó osztály, a munkásság és parasztság egymásra bszítása volt, hogy azután a dolgozók hátán kapaszkodjanak újra hatalomra.— Kísérletük kudarcba fűlt, de a harcot nem adták fel — mondta Rajk László. — A nemzetközi reakció erői is mindenütt támadásba kezdtek a demokrácia ellen. A külföldi reakciós nagytőkés érdekeltségek részéről bőségesen jut támogatás a magyar reakciósoknak is. Az amerikai jegyzékkel kapcsolatosan Rajk elvtárs többek között hangsúlyozta: " A jegyzék beavatkozás a magyar nép belügyeibe a reakció bátorítására s nyugodt, demokratikus fejlődésünk megzavarására. A magyar nép eleget tanult hosszú elnyomása alatt. Tudja, mit kell tennie, saját szabadságának, függetlenségének és jólétének érdekében. Ami történt, alkotmányos úton a nép akaratából s a nép érdekében történt. (Viharos taps.) Iff felez©torvételünkben — Azt akarjuk, hogy az összeesküvés felszámolásával valóban új fejezet kezdődjék hazánk történetében — folytatta Rajk elvtárs. — Az ország oly rettenetesen vérzett a háború alatt, hogy csak a nemzet teljes, összefogott erejével tudjuk újjáépíteni. — A Kisgazdapárttal is együtt akarunk működni — folytatta —, de csak azzal a Kisgazdapárttal, amelyben a dolgozó parasztság képviselőié a vezető szerep és nem az ügyvédeiké, bankároké és spekulánsoké. Rajk elvtárs ezután vázolta a legfontosabb tennivalókat. Első égető feladatul új népi közigazgatás szervezését jelölte meg. A másik feladat: a demokratikus szabadságjogoknak tartalommal való megtöltse. A jogok mellett biztosítanunk kell a jobb megélhetést is. Szükség van tehát az agrárolló szűkítésére, az ipari áruk letörésére és a munkásság és értelmiség fizetésének emelésére. Az összegyűlt bányászok és parasztok percekig ünnepelték Rajk Lászlót, aki beszéde után felavatta a bányatelep új otthonát. 8000 munkás üdül az idén a Balatonnál A balatoni vendéglátó iparosok vasárnap sajtóértekezletet tartottak Balatonlellén. Elmondták, hogy míg 1945-ben húsz balatonmelléki penzió és szálló működött, az idei nyáron 300 penzió és a szálloda várja a vendégeket. Egyre szélesebb körben épül ki a vállalati nyaraltatás Az idén több mint 8000 munkás üdül a Balaton mellett, napi 16—20 forintért. Ennek az összegnek a nagy részét, vagy az egész összeget a gyárak, vállalatok fizetik. Közös megállapodás alapján lehetővé tették, hogy a dolgozókat a legszebb üzemekben is olcsón szolgálják ki. Megbélyegezte az értekezlet azokat a vendéglátó iparba befurakodott konjunktúralovagokat, akik árdrágítással rontják az ipar jóhírét. Visszaélnek helyzetükkel a villatulajdonosok is, akik négy-ötezer forintot kérnek egy-egy szobáért egy szezonra. Az értekezlet megállapította, hogy a jövő útja a vállalati nyaraltatás, kollektív, szakszervezeti üdültetés felé visz, amely lehetővé teszi, hogy a mai magas árak helyett a dolgozó tömegek százezrei jussanak a magyar tengerhez. Huberman Broniszláv, a hírneves hegedűművész hétfőn reggel 65 éves korában Svájcban hirtelen meghalt. A LEGIZGALMASABB KÉMFILA.