Szabad Nép, 1947. június (5. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-01 / 122. szám

€ «SKRECSa 1 /1 na■­gyhatalmi tényező A keleteurópai demokráciák külpolitikája S­émetorszé­g, Olaszország és Ja­pán legyőzése után hivatalosan öt államot tekintenek nagyhatalomnak: a Szovjetuniót, az USA-t, Angliát, F­ranciaországot és Kínát­ Az öt kö­rül­­mányfő nagyhatalmi állása csak jogi formaság,­ mert lényegében ez m­ás óriási országot .­helytartó kor­mányait amerikai gyarmattá süly­­lyaasszetté. A háborúból súlyosan m­eg­tépázva kikerült Franciaország eddig nem tudott olyan önálló kül­politikai irányt kialakítani, amellyel névleges nagyhatalmi állását való­sággá tudta volna tenni. Anglia te­­kintélye­s helyrehontolatatlan csorbát szenvedett az elmúlt év-­t"v­elükben, gazdasági és politikai, függésbe ke­rült az­ Egyesült Államoktól. Nagy hatalmi helyzete még vitathatatlan, de gálya félreismerhetet­.Kel­­egük­­kon a világ két vezető, nagyhatalmá­­v­al: a Szovjetunióval és az USA-val­­szemben. IT/A56­m a nemzetközi politika Vi­látóhatárán új tragyna'almi tényező' jelentkezik, a keleteurópai demokráciák egybevágó, függ­ettlen­­­ségi külpolitikája folytán. Lengyel­­ország, Jugoszlávia, Románia, Bul­gária, Csehszlovákia, Albánia füg­getlen országok, egymáshoz általá­ban hasonló, de részletekben külön­­lön­ző népi demokratikus belső be­rendezkedéssel és egy közös törek­véssel; a sok szenvedés, harc, vér­re esteté­­s áron megszerzett függet­lenség megszilárdítása, mindenáron­ való megvédése. Ezt a célt szolgál­ja, az a külpolitika, amelynek vég-­ rehajtói népük megbízásából Romá­ncban, a narasszpártci Groza és a­­ liberális Tot­arc­ecu, Csehszovákiá-­­ ban a pár­tovs­­ki­vil­s, haladó polgári beállítottságú Jan Ma­saryk, Lán­­­r-relor-vágbaji a szociál-­enjokrata Ch­an Mecict 'és a kommunista T­fedz­lovszky, Bulgáriában a kam* raimigrák. ‘ Belső berendezkedésük hasonlóság* az egyre terebélyesedő segélynyújtási,, gazdasági, kultúrá* Kis Egyezmények hálózata mellett ezeket az országokat szorosan ösz­­szefűzi ez a közös külpolitika, mely így túlnő"» egy egy ország ha­tár­sain, két év alatt közel­ százmillió különböző­ nemzetiségű »zábatsáti­­agvető ember közös külpolitikája lett. Azok az országok, a melyek ma, a Tito által meghirdetett, közös, demo­kratikus védelmi frontba tömörülve nagyhatalmi tekintélyre emelték külpolitikájukat, azelőtt csak tőkés vadászterületek, felvonulási terepek, terjeszkedési célpontok voltak saját uralkodói­osztá­lyaik és a külföldi gyarmatosítók szemében. A múltban közöttük a legnagyobbnak, a­­11 mil­liós Lengyelországnak is csak n­axevietelletteg „puffer’" — ütköző­­áram szerepe jutott a nyugati impe­rializmus szemében és a­­többiekhez hasonlóan napok alatt összedőlt az első megpróbáltatáskor. A kisebbek sorsát sokszor úgy döntötték el a világvárosi tőzsdéken vagy tár­gyalóasztaloknál, mint egy hajóra­komány gyapotét. így ad­ták­i a legnagyobb cseh ipartelepet, a Skoda műveket már a hitleri hordák bevo­nulás® előtt, a francia részvényesek a német iparbáróknak. így cseréltek gazdát a ploesti olajmezők 1910-ben, amikor a Romániának nyújtott an­gol területi biztosítékok még fenn­­állottak. A nagyiparosok, földesurak, olaj­mágnások uralmának felszá­molásával Tollepólipkailag­ is új lehe­­­tőségek nyíltak Európa, eddig elnyo­mott népei éle­t- és első lépés a­ régi — nagyrészt mesterségesen ásított — területi ellentétek fölszámolása volt. A csu­t­ás lengyel nép könnyen áthidalta a kis te­mkent háromszög kérdését, a románok és bulvárok megegyeztek Dobrudzsa­ sorsában, a jugoszlávok és bulvárok Macedóniát vientő jogr. A demokratikus kormányok kölcsönösen biztosí­tották egymást nemzetiségeinek teljes egyenjogúsá­gát és ezzel a terülőt­­ylsirályok ki­küszöbölése után megnyílt a lehető­ség a szorosabb együttműködésre, így alakult ki különösen az utóbbi hónapok folyamán a demokratikus népeknek ez a frontja, amely állan­dóan firkozódó tekintéllyel szól bele a világpolitikába. A Truman élv által vezérelt ameri­kai beavatkozási külpolitika komoly eredményeket ért el a nagyhatalom­nak minősített Kínával, újabban Franc Stors­ágb­an tört előre, sőt Angliát is veszélyezteti,­ de szilárd , fenyegető jegyzékek, politikai köl­csönök, manőverek szünvére, áttör­he­­tetlen — falba ütközik: a kis kelet­­európai. ■ állam­okbatn. Anglia most kezdi leszámítolni az új helyzet adta realitásokat, amikor gazdasági tár­gyalásokba kezd Ifinggi­­országgal, ahol még nem is olyan régen az el­­lenforradalmér földalatti ötöket tá­mogatta éa Magyarországgal, a­hrol az összeesküvők érdekében lépett közbe négy hónappal ezelőtt. A mun­káspárti kongresszus bizonyítja, hogyha a hivatalos angol külpolitikát nem is vizsgálják felül elvileg, mégis számolni kezdenek a népi de­mokráciáit politikai főzöárdságával és g­....' v.képességeivel. E­­urópában tehát olyan folyamat -*-* indul el, amelyből *csa­k egy dunamedencei állam- marad ki: Ausztria.. A szerencsétlen kis ország gyarmati helyzete, nyomora, és re­­m­énytelen­sége, bábszerűsége intő egyet-mentetés a másik dunai állam­nak, Magyarországnak, amely ed­dig főleg „előkelő tartózkodásával” tüntetett. A t­ag gyár d­mokrácia kül­­poli­tija következetességben és, erc,i­­b­él­yi­ségben messze elmarad a bel­politikai fejlődés mögött. Pedig már 1­x eddigi nemzetközi esemé­nyek: a békekonferencia, a xnagyer­­estehszlovák tárgyalások és a­ teng­gerentúli imperializmus föltűnő ér­deklődése Magyaroraság, mint *«­­betshető pont­­ iránt.' bebizonyították, milyen helyrehossh&tatleri hátrányo­kat okos és milyen súlyos veszélye. Rét hordom magában az a ku­lcseli­­tika, amely Magyarországot­ el akarja szigetelni. a szabadságszerető, demo­kratikus, független kis országok világpolitikai jelentőségre emelkedő frontjától. Vásárhelyi Miklós ÜTLEVÉL­\minmm mf iziiiiL 3íib. 15.H5<rb. 20.— PiüISta MZ „AIR FIW&iCE“ — repíljáraiek 4 Tiilfészlsai fdlaSankmt • háccmssai* ‘c‘-* üewycrií—Rio Bs Janeüra—MoÄdso —Buenos flirss Prága—Paris . . . , 700.— Ft Paris—Douűon . . . "35.— Ft Strassbprg—Paris . . 205.— Ft Paris—Stockholm . v1240.— Ft Basel—Paris . . . . 235.— Ft Parts—Nícra , . . . 485.— Ft Zürich—Paris , . 300.—- Ft Paris—Alg-er . . .1O20.— Ft Róma—-Paris . . . 92ö.— Ft Pária—De Cairo . 8 . t P 302ü.—- Ft 1 Felvilágosítások a eh iine f S - elárusf léoöl: Canipug>nie Génémle Tritn*ett1«tntique VII., Baj?a-utca 4. I. 2. — Telefon: 421»—514. cu e. 9—1 óra kozott vili., Baross-iér 3. — Telefon; 137—041. SignBetapraltatás Ra^aJonszárszon gyönyörű partm­enti villáin. UzékÁrás étkezéssel i ■ 'ird­.-.gúgus- felügyelettel. Göllera. Csacéfiy-«. IS. KftzpoitU fekvésű raktárhelyiségUnket j pleseré^n^nk. vagy átvennénk na^yiarMíatíl ratetér­­helyiseget Irottával, • külterületen is .SüSrel kf/et“ jengír?, 3,"'» I'«'k fiir­­t­H’óc. Budapest, Tkx'Stíbel-kSzAt 9 Ion­tett ki tudósítónk telefon jelentés* : 1.109.000 szavazat a berini külpolitika m­egvál­toztatásáér­t Az angol munkáspárt ez évi kon­­ferencióján a baloldal akkor aratta a legnagyobb­­ győzelmet, amikor a konferencia a kormány és a mun­káspárt végrehajtó bizotságának­ határozott elutasítása ellenére .2.310.000 szavazattal 598.090 el­lenében elfogadta a* „egyenlő munkáért egyenlő bér*’ elvét. A munkáspárt vezetősége lehetet­­lenné tette, hogy a­ munkaerőhiány kérdését együtt tárgyalják a kül­politikai helyzettel és így a bald­íjas szónokai k­int mntifztiholtak rá a kettő szoros összefüggésére. A vég­­rehajtó Szord­sá­g mesterkedései elle­nére mégis sikerült egy határozati javaslatot benyújtani, amely az an­gol külpolitika megváltoztatása ré­vén, az angol hadsereg erőtel­jel­li­­sz­ak-d­ésével kívánta­ biztosítani a hiányzó munkaerőt. A kongresszus elvetette, ugyan ezt a javaslatot, de a melléje leadott 1:100.000, szavalat mutatta, hogy jelentős alvóknak a szánja, akik a külpolitika, megváll­­tozttásával kívánnak javítan­i Anglia súlyos gazdasági helyzetén. A külpolitikai vitában Dar­n erő­sen védte politikáját. Feltűnő vélt, hogy semmiféle megjegyzést nem tett A­nglia kapcsolatairól ■ íz Szov­jetunióhoz és Keleteuró­pához — Lengyelor­sz­ágot kivéve. v.Bevsn, te­­­kintélye és a munkáspárt, balszár­­nyának szervezetlen­sége rolgal:a.nsú­­lyozta, hogy a munkáspárti­­kon­ferencia utat mutasson. A kon­ferencia arra figyelmeztette a bal­oldalt, hogy ki kell építeni a kap­csolatot a szakszervezetekkel, és­­rajtuk keresztül az üzemi munká­­sokkal és a széles tömegekhez kell fordulnia, ha sikert akar­ elérni. Sziki­ Miklós E­lőretör a kínai néphadsereg, megingott Csanghaisek uralma A Kínából érkező jelentés metet két esemény köré csoportosulnak. Az egyik: a kínai néphadsereg előre­törése, a riie­k,­ a Koumintahg dikt­­atúra alatti területek növekvő gaz­dasági és politikai torzírtava. A kettő természetesen szorosan össze­fitp­pe Csoangkaisek amerikai segítségben bízva a felszabadított Kína vezetői­vel kötött megegyezéseket­, felrúgva hol katonai erővel, hol diplomáciai fogásokkal ésőn mesterkedett, hogy megsemmisítse a szabad Kína ve­zető pártját, a Kommunista Párttot és azután kiterje­sze diktatúráját az egész országra. A második világháború befejezése óta is An­­g­kai sok­ak több segítséget kaptak az Egyesült Álamoktól, mint a japánok elleni háború 8 éve alatt, szám szerint mintegy négyvi­ü- SZABAD nip VASJUtÍJAF, IM? «GETCS ! iárd dollárt. Az­ am­erik­ai hadi­­anyagoskkal felyszeralt, amerikai tisz­tek által kiképzett és amerikai re­pülőgépek által szállított központi kormánycsapatok szakadatlanul tá­madták a koom­unisták vesett­e nép­­h­adai véget. A technikai fölény át­menetileg éreztette­ is hatását. Caau­­kaisökék, ass­ehmnilf nyáron már el­könyvelték a győzelmet; félév múl­va, — mondották — megtörik a nébhadgelag- «Venáilás]é.t.. És most arról érkeznek hírek, hogy a néph hadsereg sorra foglalja vissza a legfontosabb vasútvonalakat és városokat és ma már Msijidjcsium fővárosa­, Csangsung és Jenan külvá­rosaiban folynak,­ a harcok. Ugyan­, akkor sűrűsödnek Csangkilsek drcs­a tüntetések. Az éhező lakosság « polgárháború befejezését követeli. Egyes termtések már a lemei diktá­tor közeli buh­ér­á­ról szólnak. Ne­m exoda mindez. Csupán ismét bébiivunyósodott: ma­­már nagyon ne­­ház ;c. népek­ ellen lurrcolni akár; csz­­lárokkal, akár katonákkal. A demokratikus Kínában volt föld­reform, « munk­aság «sabadop- szer­­vezkedh­et, nincs korrupció, c­öldtan so­ki-fetudatlans­ág, javul a nép egész­ei­ge. A fibricabá/sított terület 120 mil­lió lakosú harcával magasabb élet­­színvonkat, azobr deégát, tanulási id­etöséget védi. De mit védjen a­ központi kom­ány gaoldos serege. A Csingkaisek család­­corrupt önkény­­uralmát, a földesurak minté korlát­lan hata­lmát, ásd a rendszert, amely üldözi a szakszervezeteket, tiltja a sztrájkot és amerikai kézig juttatta az ország gazdaságát? 1940 Július óta a sangkabeek 2,41­0.000-es­ hadserege­ 800.000 ember­ re.­r­ükként h­ennek a SCO.nOO k­­­­tonáziák legtöbbje­ —■ amerikaai fe-1- lcserelésével együtt — átment a nép­­hadser­eghez. A Handóan rogrer­abk­odik Csang­­ksi Sek bírodakítának gazdasági hely- Zots is. A költségvetés­r6 százelékát hadikiadásokra fordítják, újjáépítés nincs, a nyomor óriási. A kínai pénz napról-napra veszít értékéből. Giving­­kais­ek uralma gaadeoági, hatosai és politikai csőd előtt áll. Kína példája is arra figyelmeztet: kudarcra van ítélve az a törekvés, hogy együtt országok reakciósainak külföldi támogatásával kisírják a nem­etek életéből a kommunista, pár­tokat, a kommunistákat sem a kí­nai, sem a görög, sem a francia, sem más népek életéből kizárni nem le­het, mert ez kommunia a pártok a széles tömegek, a dolgozók milliói­nak érdekeit, a pépet képviselik.­­ - , -* . . .. ---x-­___^ tok /n, - ^ 1 'r ! O-A’-. KA wv i'.’i'; * ”••• 2grTi:j_____............................ A kínai néppiati bereg kev­é­s tízszer akkora terület van, mint Magyar, orsz.íg ------------........................... . .1* . . ....­­ Salgótarjáni szer árut, rúdvasat, sodronyszeget és mindenféle készvasárut stb. összes méretekben raktárról azonnal szállít szeri­óglal és vasárukereskedelmi r.­t. Budapest, V., Vígszínház­ utca 3. szám Telefon: 124-250 távirat: Ferróglóbus, Budapest Lasszózás dollárral avagy a külföldi segítség •MÁM Az olasz K­­om­m­un­ista Párt elutasítja De­ G Gasperi kormány alak­í­tásé­t Az Olasz Kram­iunista Párt nyil­latkozata szerint a párt De Gasperi kormányával szemben a teljes eluta­sítás álláspontjára helyezkedik. Jó kommunisták szerencsétlennek tart­ják De Gerpsin lépését, amellyel kiv­áibbségi .kormnányt alakított az or*­­zág . súlyos történelmi helyzetében, amikt­r épp sít a demokratikus erők. fokozott összefogására volna szűk* ség. Hasonló '.csataskó cilvaporui­ a hób­arkedstt ft z olasz Szocio.Haza Párt tó., ■ ' ■ Feléledt a fasisztapárt Szlovákiában A csehsz'.ovák Szociálde­mokra “■% Párt kongresszusán LuuSmartM ipar* ügyi miniszter beszédében si jetin* 'teste, -.hogy Szlovákiában újra fel­éledt a fasiszta párt s veszélyezteti a csehszlovák köztársaság, egységét. Kü­lönbséget kell­­tenni 'aközött a Szlovákia között amely a Dzeretins'd szellemének feltámasztozásán dolgo­zik és árgszftr­ák­ előidézte a köz­­társaság összeomlását és aközött a Szlovákia között, mely felsznbedul­­­ásáért küzdői*, és ma is az évös­ íjf haladásának érdekében dolgozik. Hívek a nagyvilágból Nagyvilág ! A trsnete l*.per« ----si.-----£-_! szombati sxAmM ismerteti a Szabad Nép péntek esti ku­lösjiK.tedsísfeak tittt-Slmát. 1 An^o! birsalom I ~ -s?— --! fontosabb va­rosában jól akarták mutatni, mHyen eredményeket értek el o­z atom­én orgia. béké«. feekft.sanéláa» terén. Ugyancsak meg­­akarták hívni a világsajtó trió-ásíait a­ derbserei atmakísérleti telepre. A bemutató és a­­ kiállítások azonban amerikai­­atab­isításra elmaradtak. DüBSVe^'ve | “ -Jugoszlávia, jó. ---------—vő.——1 vátétel fejében há­rom német kereskedelmi fiatat kapót­. — Csehszlovákia májusban 299 vágón burgonyát, nagymennyhégi­ cukrot és más élelmiszert küldött segélyképpen f’oin.Vajon»?... — Szombaton délelőtt nyitották meg Vas Zoltán államtitkár és Szakító Zoltán elvtárs, belgrádi »nap­gyár követ jelenlétében « zágrábi nemsed­eges -vásár magyar pavilion, fát. . I Éjfélkor érkezett* Iwrm Hasadása utazik ■WiiffhingU Pr.i jelentés szerint Tru­­mga elnök, június 9.én Kanadába utazik. H A r. A 1. t . A­­ Kiolpskéirtti POR BIZTOS! Már krpba'6. arogérislib.in. ulaisaer. tárakban és tcaiéközletekben.

Next