Szabad Nép, 1948. február (6. évfolyam, 26-50. szám)
1948-02-01 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉPI ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ARA 60 FILLÉR /JV P %11% Éljen a kétéves Magyar Köztársaság! A MAGYAR KOMMUNISTA PARK KÖZPONTI LAPJA VASÁRNAP. 1949 FEBRUÁR 11 A második évfordulóra (Lg) két esztendővel ezelőtt úgy üdvözöltük a Magyar Köztársaság megteremtését, mint nemzetünk évszázados történelmi álmának megvalósulását, a független és demokratikus Magyarország legméltóbb államformáját. Ugyanakkor azonban szüntelenül hangsúlyoztuk, hogy a köztársasági államforma önmagában nem mindenható biztosíték a reakció viszszatérési kísérleteivel szemben: a köztársaság a nép igazi tulajdonává csak akkor lehet, ha keretét népi demokratikus tartalommal töltjük meg. Két esztendő politikai tanulságai igazolták pártunknak ezt a megállapítását. A Magyar Köztársaság első két esztendeje szinte szakadatlan harcban telt el: a népi demokrácia erőinek meg kellett birkózniiuk az ellenforradalmi reakció legkülönbözőbb politikai alakulataival és ártalmatlanná kellett tenniök azokat. Az összeesküvés szétzúzása, Sulyok és Pfeiffer újfasiszta pártjainak feloszlatása megszabadította a köztársaságot veszélyes és elszánt ellenségeitől, akik népünk újabb igábahajtásához szükséges külföldi támogatást úgy akarták maguknak megszerezni, hogy ellenszolgáltatásként felajánlották az angolszász imperialistáknak hazánk függetlenségét. Nehéz harcok vannak mögöttünk, de ma már elmondhatjuk, hogy harcainkat győzelmesen vívtuk meg. Végérvényesen és visszavonhatatlanul átléptük a polgári demokrácia és a szocializmus irányába fejlődő népi demokrácia közötti határvonalat s ezzel végérvényesen és visszavonhatatlanul biztosítottuk a Magyar Köztársaság létét és felvirágzását is. A Magyar Köztársaság kikiáltásának évfordulója jó alkalom a magyar dolgozó nép számára arra, hogy ismét tudatosítsa: övé lett az ország — magának építheti. A köztársaság ellenségeinek az volt a céljuk, hogy megsemmisítsék a földreformot és visszaállítsák a nagybirtok-rendszert, kiszorítsák a hatalomból a dolgozó nép gazdasági és politikai szervezeteit, megsemmisítsék a demokrácia valamennyi politikai és gazdasági vívmányát és visszaállítsák a nagybirtok és a nagytőke diktatúráját. Amikor megvertük az ellenforradalmi reakciót, végeredményben ezeket a népellenes törekvéseket hiúsítottuk meg mindörökre. Bár a reakciónak még jelentős hazai és nemzetközi tartalékai vannak, azért elmondhatjuk, hogy az ország minden erőforrásával és lehetőségével együtt a népé lett s népünk magának dolgozik. Mi, kommunisták a felszabadulás első pillanatától kezdve az építő munka pártja voltunk és azok is maradtunk. Építeni és dolgozni akartunk, tervszerűen és eredményesen. A reakció kényszerített bennünket arra, hogy figyelmünket megosszuk a politikai harc és az építő munka között. Számunkra a harc sohasem volt öncél, hanem kötelesség, amit éppen az építőimunka biztosítása érdekeőiben teljesítettünk. Lesznek még harcaink a jövőben is, de figyelmünket most fokozottabban fordíthatjuk az építőmunka frontjára. Köztársaságunk virágzását, nemzetünk jólétét csak öntudatban erős és munkára kész nép biztosíthatja. A munkafegyelem megszilárdítása és a munka termelékenységének fokozása — bármily prózai és hétköznapi hangzása van is ezeknek a szavaknak, mégis ezek népünk jövő győzelmeinek zálogai. Az elmúlt esztendők harcai nemcsak belpolitikailag szilárdították meg köztársaságunkat, hanem megszerezték számunkra a haladó országok és mozgalmak becsülését is. A Magyar Köztársaságnak nemcsak a népuralom, hanem a függetlenség és béke államformájának is kell lennie. Ugyanakkor, amikor megvédtük népünket a régi rendszer restaurációs kísérleteitől, megvédtük hazánk függetlenségét is a háborús és imperialista erőktől. A Magyar Köztársaság földje nem vált vérrel áztatott csatatérré, mint Görögország területe s nem lett a háborús imperializmus ugródeszkájává sem Középeurópa demokratikus országai ellen. Pedig a Nagy Ferencek, a Sulyokok, a Pfeifferek és Peyerek ezt a szerepet szánták hazánknak, illetőleg ezt a szerepet szánták nekünk a dollárimperialisták, akiknek ezek az árulók zsoldjukba szegődtek. A Magyar Köztársaság gyarapodó gazdasági, politikai és morális ereje nem a háborús uszítók táborát növeli, hanem a béke táborát erősíti. A Magyar Köztársaság külpolitikája abból az alapeszméből indul ki, hogy hazánk felemelkedéséhez és megerősítéséhez, népünk jobb és boldogabb élete biztosításához hosszú és tartós békére van szükségünk, egyetértésre és együttműködésre a szomszédos demokratikus államokkal. A centenáriumi esztendőben nemcsak arra kell gondolnunk, hogy milyen hatalmas utat tettünk meg az elmúlt esztendők során, hanem arra is, hogy egy évszázad után a mi nemzedékünk folytathatta és fejezhette be 1848 és Kossuth Lajos nagy művét, a független és demokratikus magyar államiságért folytatott küzdelmet. Ezta küzdelmet a múltban nem koronázta sok siker. Most azonban nem fog elbukni a köztársaság: biztosíték erre népünk munkája, ereje és öntudatos ébersége. 4158*5 vágón Újabb rekordteljesítmény a bányászversenyben A bányásztermelési verseny 29. napján az első helyen továbbra is a borsodi bányakerület áll, amely 14.76 százalékkal teljesítette túl az előirányzott havi átlagot. Erősen megközelítette Borsodot a nógrádi bányakerület, amely 10,88 százalékkal termelt többet, mint az előírt napi átlag. A bányakerületek összesített eredménye január 29-én 11.158,5 iagon volt. Ez a háború befejezése óta elért legmagasabb teljesítényük. A köztársaság kikiáltásának második évfordulóján 356 internáltat szabadon engedtek A belügyminisztérium sajtóosztálya közli: A magyar köztársaság kikiáltásának második évfordulója alkalmából 1948. február 1-én Rajk László belügyminiszter 356 személy internálását feloldotta. Foglalkozásukat tekintve, 87 mezőgazdasági, 186 ipari és kiskereskedelmi, 55 értelmiségi és 28 foglalkozásnélküli kerül szabadlábra. A volt internáltak szombaton délután hagyták el a buda déli központi internálótábort. Aláírták a magyar-lengyel kulturális egyezményt Szombaton délben a kultuszminisztériumban ünnepélyes külsőségek között aláírták a magyar-lengyel kulturális egyezményt. A magyar kormány nevében Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi tniniszter és Molnár Erik külügyminiszter, a lengyel kormány részéről pedig Skrzeszewski közoktatásügyi miniszterés Fidszkiewicz budapesti lengyel követ írta alá az egyezményt. Orutay Gyula miniszter beszédében rámutatott arra, hogy az egyezmény aláírásával ismét jelentős lépést tettünk előre a keleteurópai népek közötti béke és jóbarátság megszilárdításának útján. Népeink itt, Keleteurópában megtanulhatták, hogy a Habsburgmonarchia korában, majd a német imperializmus idején Keleteurópa játékszere volt az imperialista erők hatalmi vágyainak. Mi, itt Keleteurópában magyarok, lengyelek, románok, jugoszlávok és bolgárok megtanultuk, hogy a múltban követett politikai út Keleteurópa népeinek halálos útja. Most a béke, a demokratikus haladás és az építés útját választottuk. Oruday miniszter beszéde után Skrzeszewski lengyel kultuszminiszter emelkedett szólásra. Az utolsó háború tanulsága, a háború utáni évek története szemléltetően mutatja, hogy a nemzet függetlensége, a kultúra fejlődése és a nemzetek közötti barátság egyenes arányban van a demokrácia erejével. Az államformában történő mély változás a lengyel nemzetben alkotó erőket szabadított fel. Munkások, parasztok és dolgozó értelmiségiek a múlt kultúra örökségét átvéve gazdagítják, fejlesztik és terjesztik hazájuk műveltségét. Kulturális törekvéseink során keressük a széles és sokoldalú kapcsolatok kimélyítését az egész világgal A népi demokráciák, amelyek nemzeteink sorsáért és jövőjéért a felelősséget magukra vállalták, mindjobban szükségét érzik, hogy tudósaink, íróink, művészeink, tudományos intézeteink, valamint a szakszervezetek, ifjúsági és barátsági egyesületeink eredményeit kicseréljük. A lengyel kormány és lengyel név kívánja, hogy a most aláírt egyezmény kapcsolataink széleskörű kifejlődésének forrása legyen, — fejezte be beszédét a lengyel kultuszminiszter. Az egyezmény szövege az eddig megkötött jugoszláv, román és bolgár egyezményekhez hasonlóan részletesen kidolgozza a két állam kulturális együttműködését. Foglalkozik egyetemi tanszékek és lektorátusok létesítésével a két nép egyetemein és diákcserék, ösztöndíjak megszervezésével. Fontos feladatnak jelöli meg a tudományos, művészeti és irodalmi kiadványok kicserélését, a tudóscserét, a tudományos, művészeti és irodalmi művek fordításáról, kiállítások, rádióelőadások, filmek kicseréléséről való gondoskodást. Továbbá lehetőséget kíván biztosítani az egyezmény kirándulások, sporttalálkozók és üdülések kölcsönös megszervezésére, sajtó- és rádióképviseletek, valamint különböző tanulmányutak létrehozatalára. Mind-mind olyan pontok ezek, amelyek nagyban elősegítik a lengyel és magyar nép kudurbarátságának elmélyülését. A szerződés öt évre szól, a közoktatásnak minden lengyel ifjú a részese legyen, társadalmi osztályra és anyagi helyzetre való tekintet nélkül. Néhány konkrét adat Fatski-nak, a kiváló statiztikusnak összeállításiából: a régi rendszerben ezer, a népiskola első osztályába beiratkozott kisparaszt gyerekből az egyetemig egy jutott el, a munkásgyerekek közül öt, a polgári osztály gyermekei közül 256. A mi törekvésünk az, hogy senki a tanulás lehetőségétől anyagiak miatt el ne essék. Szélesen kitárjuk az ajtókat a munkás, és parasztgyerekek előtt. Az új lengyel közoktatás megszervezéséről a múlt év végén jött ki a rendelet, ennek értelmében éppen a delegáció útja előtt két nappal ülésezett először a Tudományos Tanács, amely az oktatás összes ügyeivel foglalkozik. Előttünk áll még a főiskolák demokratizálása és az oktatásban való részesedés tervszerűvé tétele. A tantervben a legfontosabb újítás a napi kül- és belpolitikai kérdések ismerete, mint tantárgy. Az egyetemeken is több poliitikai természetű tanszék mellett jöttek létre a tudományos intézeteik. Itt Magyarországon rendkívül érdeklődéssel láttuk a népi kollégiumokat. Ezekben az egyetemi és középiskolai ifjúság önnevelésének legfőbb formáját tapasztaltuk. 300.000 szakiskolás A háború előtti lengyel iskolarendszernek nagy hibája volt az ügyes,vezett zsákóra. A parasztifjúság legnagyobb része négy elemit végzett, holott a középiskolába való átlépésnek hat osztály volt a feltétele. Jelenleg olyan iskolát szervezünk, ahonnan a parasztgyermek minden nehézség nélkül átléphet a középiskolába. Szakiskolába — nem is számítva a mezőgazdasági iskolát — 300 ezer fiatalember jár. Itt sincsenek Zsákutcák, minden további nélkül át lehet lépni az általános iskolába. Az egyetemen középiskoláit nem végzettek számára előkészítő kurzusok vannak, de a legtehetségesebbek e kurzusok nélkül is bejuthatnak az egyetemre. Gdansk egyetemének ez idő szerint legkiválóbb hallgatója például ilyen középiskolát nem végzett munkásifjú. A krakkói bányászakadémián 48 ilyen fiatalember közül csak kettő nem bírta az iramot. A szabad oktatásban a háború óta nagy általános művelődési hajlam mutatkozik meg. Negyedmillió fiatalemeler fejlődik és úton szisztematikusan. Ennek az oktatásnak a szolgálatában áll a rádió is. Végül egy kérdésre válaszolva Olszewski külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a közeljövőben aláírásra kerül a két ország közötti és barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezmény. Sajtófogadás Szombaton délben a Budapesten tartózkodó lengyel kulturális küldöttség fogadásra hívta meg a sajtó képviselőit a Parlamentbe. A fogadáson részt vett Molnár Erik elvtárs külügyminiszter, Alexits György elvtárs és Boldizsár Iván államtitkárok, Fiderkiewicz, Lengyelország budapesti követe és a lengyel küldöttség teljes számban. A feltett kérdésekre Skrzeszewski lengyel kultuszminiszter és Olsewski, a külügyminiszter helyettese válaszoltak. A feleleteikben értékes információkat kaptunk mind külpolitikai, mind kultúrpolitikai vonatkozásban. A legfontosabb kérdések és feleletek a következők voltak: — Milyen a viszonya a lengyel demokráciának az egyházhoz ? Skrzeszewski egyetlen szóban feltelt: Korrekt. A szovjet-lengyel gazdasági szerződés Ezután Olsevszki külügyminiszter, helyettes felel a szovjet gazdasági szerződésre vonatkozó kérdésre. A szovjet-lengyel gazdasági szerződés egymilliárd dolláros áruforgalom keretét határozza meg. Ehhez járul 450 millió dolláros középlejáratú hitel, amely rendkívül meg fogja gyorsítani a lengyel újjáépítést. Ki kell emelni, hogy ez a hitel semmi politikai feltételhez nincs kötve és így lényegesen különbözik bizonyos nyugateurópai országoknak nyújtandó hitelektől. A közoktatás demokratizálása Skreszewski kultuszminiszter most a lengyel közokatásügy reformjáról beszél. A közoktatásügyi reform legfőbb problémája a tanítás általánossá tétele. Vagyis az, hogy ennek Skrzeszewski A kilenc kommunista párt Tájékoztató Irodájának üléséről kiadott közlemény Január közepén Jugoszláviában ülése volt a kilenc Kommunista Párt Tájékoztatási Irodájának a pártok központi vezetőségei következő képviselőinek a részvételével : Jugoszlávia Kommunista Pártjától, Gosnyak J. és Zichek B. elvtársak; Bulgár Munkás (Kommunista) Párttól: Poptomov V. elvtárs; Románia Kommunista Pártjától: Kisinevsky I. és Ratu L. elvtársak; Magyar Kommunista Párttól: Horváth M. és Bíró Z. elvtársak; Lengyel Munkás Párttól: Klisko Z. és Finkelstein J. elvtársak; Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártjától: Judin P. és Grigorján V. elvtársak; Francia Kommunista Párttól: Lecoeur O. és Hentg és elvtársak; Csehszlovák Kommunista Párttól: Geminder B. és Voda-Pexe B. és az Olasz Kommunista Párttól: Rossi D. és Pajetta G. elvtársak. A Tájékoztató Iroda megtárgyalta a Tájékoztató Iroda sajtóorgánuma: „A tartós békéért, a népi demokráciáért“ című lap állandó szerkesztő bizottsága felállításának kérdését. A Tájékoztató Iroda megállapodott a következőben: Tekintettel arra, hogy az időleges szerkesztőbizottság, amelyet a kilenc Kommunista Párt értekezlete anyagának nyilvánosságra hozatalára létesítettek, feladatát befejezte, meg kell alakítani az állandó szerkesztőbizottságot a kilenc Kommunista Párt képviselőiből. A megerősített Szerkesztő Bizottság összetétele a következő: Bíró Z., Buican A., Finkelstein J., Grigorian V., Horsic M., Halacev H., Hentges P., Judin P. (főszerkesztő), Pajetta G, Sumilov N., Voda-Pexe B. és Zicheri B.