Szabad Nép, 1948. március (6. évfolyam, 51-74. szám)
1948-03-02 / 51. szám
lammal, amely e kapcsolatokat nem akarja függetlenségünk aláásására kihasználni. (Hosszantartó taps a Ház minden oldalán.) A miniszterelnök ezután az egyes tárcák megvalósításra váró tervei közül ismertette a legfontosabbakat. Szünet után Barankovics István (Néppárt) hangoztatta az állam és az egyház közti megegyezés szükségességét. Kijelentette: örömmel üdvözölnék az egyház hivatalos vezetőinek olyan megnyilvánulását, amellyel a köztársaságot és annak törvényeit maradéktalanul elismerik. Hosszas elméleti fejtegetésekbe bocsátkozott az eszményi egyházról és hangoztatta, hogy az állam és egyház közti megegyezés keresésénél, ki kell kapcsolni a személyi kérdéseket. A javaslatot nem fogadta el. VILÁG PROLETÁRJAI SZABAD NÉP TífUs jilnoh ho^vnototója moszkvai útiól Megalakult a Szivar Szabadság Harcos Szövetség Mankat fir sank riportja Szabad Görögországról KEDD, 1948 MÁRCIUS 2 VI. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR A magyar demokrácia féléshez és felemelkedéshez vezet — mondotta felhatalmazási beszédében Dinnyés miniszterelnök Az országgyűlés hétfőn a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalásával folytatta ülését. Több felszólalás után az országgyűlés a tárca költségvetését részleteiben is elfogadta.Befejezésül Nyárády Miklóspénzügyminiszter válaszolt a vitában elhangzott észrevételekre és bejelentette, hogy a költségvetés öszszeállításának, szerkezetnek megváltoztatására irányuló munka folyik. Beszélt az egyenes és közvetett adók arányában az egyenes adókra vonatkozó emelkedésről, ami sokkal igazságosabb, mintha a közvetett adókat kellett volna emelni. Ami a pénzügyminisztérium tiszti, karát illeti, fontosnak tartja, hogy a jövőben a szakértelmen belül a tremoktratikuis szempontok jobban érvényesüljenek és a juttatások egyenes arányban legyenek a végzett munkával. Ezzel az 1947—48. évi állami költségvetést az országgyűlés elfogadta. Molnár Erik elvtárs beterjesztette a Moszkvában kötött magyar-szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Bejelentését a Sláv baloldalán nagy tapssal fogadták- következett a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalása. Szentiványi Lajos (FGP) expozéja után nagy figyelem közben Dinnyés Lajos miniszterelnök emelkedett szólásra. A kormány tagjai közül számosan megjelentek, és a képviselői padsorok is megteltek A miniszterelnök bevezetőben megállapította, hogy az eltelt néhány hónap, a magyar demokrácia gazdasági és politikai sikerekben eltelt gazdag időszaka volt. Olyan komoly eredméyyekre hivatkozhatunk, mint demokráciánk gazdasági megszilárdulását leginkább kifejező deficitmentes költségvetés, a kérőmévésterv hatalmas beruházásai, a magyar reakció fölött elért , újabb jelentős győzelmek. Erre az időszakra esik, szomszédainkkal kötött államközi szerződések sora és a napokban írtuk alá a hatalmas Szovjetunióval azt a szerződést, amely a magyar demokrácia eddigi legnagyobb külpolitikai sikere. (Hatalmas taps a Hás baloldalán)Ezek a szerződések biztosítanak bennünket, hogy nem fenyeget az el Szigeteltségnek a veszélye, hogy a nemzetközi reakcióval szemben nem állunk többé egy solt népünk haladásáért folyó küzdelmünkben. (Helyeslés a baloldalon). A miniszterelnök ezután az újjáépítés terén elért gazdasági eredmények számszerű adatait ismertette s a többi között megállapította, hogy a dolgozók ma már több ruhát, több cipőt, több kultúrát tudnak vásárolni. AZ országgyűlés viharos tetszésnyilvánítása közben jelentette ki, hogy a demokrácia harmadik esztendejében benyújtott deficitmentes költségvetését nem külföldi segítséggel, hanem saját erejéből érte el. Mindezeket a nagyszerű gazdasági eredményeket nem érhettük volna el ha nem sikerült volna az összesvereséget mérni a magyar reakcióra. — Kétségtelen — folytatta — hogy vannak még nehézségeink, külső és belső ellenségeink. Mégis az elmúlt hónapok éppen azt bizonyítják, hogy demokráciánk súlyos válságok nélkül oldja meg feladatait. Egyre több jele van annak, hogy sokan azok közül, akik eddig elutasító bírálattal nézték, vagy várakozó állásnokon voltak, most a demokrácia felé fordultak, mert meggyőződtek, hogy a demokratikus rendszer a nyugodt életet biztosítja, jóléthez és felemelkedéshez vezet. Dinnyés miniszterelnök ezután ismét külpolitikai kapcsolataink fejlődéséről beszélt. Rámutatott, hogy a Szovjetunió azért fordult barátsággal hazánk felé, azért kötött velünk kölcsönös segélynyújtási és egyéb szerződéseket, mert a magyar demokráciában megbízható és értékes szövetségest lát.Nagy taps.) A magyar demokrácia eddigi sikereinek ez a szerződés a koronája, legfőbb elismerése annak, hogy jó úton járunk. Amikor Moszkvábal aláírtuk a szerződést, — mondotta emelt hangon Dinnyés miniszerelnök —, akkor az egyáltalán elérhető legnagyobb biztosítékot szereztük hazánk függetlensége, népünk szabadsága számára. Ennek az elismerésnek eredménye, hogy a hadifoglyok hazahozatalának ügyét is rendezni lehetett, amiért az egész magyar nép nevében mondunk köszönetet Sztálin generalisszimusznak. — Hazánk a szabadság, a demokrácia és a béke tényezője lett s ezzel Magyarország nemzetközi tekintélye barát és ellenség szemében egyaránt megnövekedett, így a mi sikerünk hozzájárult ahhoz, hogy Csehszlovákiában nem az összeesküvők, az imperializmus kiszolgálói, hanem a dolgozó nép győzedelmeskedett. A csehszlovák nép győzelmét szívből üdvözöljük, mert a csali demokrácia megerősödése a mi megerősödésünk is, mert az ottani reakció veresége egyúttal a magyar reakció vereségét is jelenti. Elért eredményeinket biztató kezdőnek tekintjük és további sikereiket várunk. Bíztatást nyújt erreaz, hogy a Függetlenségi Front Pártjai ma közelebb vannak egymáshoz, mint valaha. A demokratikus pártok szorosabb összefogásának új alapon való megszervezése a következő hónapok egyik legfontosabb feladata. Beszédét így fejezte be: — Bel- és külpolitikánk egyértelműen népi demokratikus mivolta nem jelent elszigetelődést. Gazdasági kulturális kapcsolatot kívánunk fenntartani minden ál Nagykövetségi rangra emelik a budapesti és a mositai magyar követséget Mint a Magyar Távirati Iroda jelenti: a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya elhatározták, hogy budapesti, illetve moszkvai követségeiket nagykövetségekké alakítják át és ennek megfelelően követeiket nagyköveti rangra emelik. Kádár János: Magasabbrendű munkaerkölcs él a demokrácia új embertípusában Ezután került sor az MKP vezérszónokának, Kádár János elvtársnak a beszédére. Hangoztatta, hogy ez a deficitmentes költségvetés a magyar demokrácia sikerét és a népnek a reakció fölült aratott újabb politikai győzelmét jelenti. Bányászatunk, iparunk és mezőgazdaságunk lendületes fejlődése a munkások és parasztok hősi erőfeszítését dicséri, ehhez járul az érelmiség segítsége. A munkások és parasztok „Ezeket a fejed,a tokat csak akkor tudjuk megoldani, — mondta Kádár elvtárs — ha többet termelünk, új munkafegyelmet teremtünk. Ez a folyamat már elkezdődött, bányákban, üzemekben, sőt a földeken is megindultak a munkaversenyek, március 15-én pedig nagyszabású Országos Munkaverseny kezdődik. A munkának már olyan széles körben ismert hősei vannak, mint Tóth Antal a WM-gyárban, Bairer Oszkár a diósgyőri esztergályos, Baráth Antal, a Ganz Hajó munkása, Manhoffer Antal ózdrób Márton Ilonka az óbudai Fehérítő, gyárból vagy Molnár Eszter soproni textilmunkásnő. A paraszti dolgozók közül a mennyiségi és minőségi termelésben hasonlóképpen kitűnt ifj. Viski János Gáborjáéiból, a tiszakürti Molnár György, vagy a Károly községben Kassapovica András. S mindezek csak kiemelkedő egyénei az egyes szaporodó seregnek, a demokrácia által formált új embertípusnak, amelyben egy» magasabbrendű munkaerkölcs testesül meg“ Kádár elvtárs ezután a szövetkezetek fontosságáról beszélt, üdvözölve azt, hogy ma már a nem munkás,párti demokratikus sajtó is helyesen foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a munkásságtól és parasztságtól kíván fokozottabb munkát az ország érdeke, hanem a vezető kormányzati szervektől is meg kell követelni, hogy jól lássák el feladataikat. Mindazokat, akik ezt akadályozzák, el kell távolítani helyükről. A külügyminisztériumban lefolyt tisztogatás jó eredménnyel járt A kormánynak meg kell fontolnia: felé szálló köszönetünk mellett a nép mellé álló értelmiségnek is köszönjük a demokrácia eredményeit. Hangoztatta,hogy nem elégedhetünk meg eddigi eredményeinkkel, további nagy feladatok várnak megoldásra. A hároméves tervbefektetésének összege valamivel az előirányzott alatt maradt. De az ország erőfeszítése leküzdi ezt az átmeneti lemaradást, sőt emelni tudjuk életszínvonalunkat, nem kellene-e más minisztériumokban és hivatalokban is hasonló rendszabályokat foganatosítani, a munka megjavítására. A munkásosztály teljes egysége Kifejtette ezután Kádár elvtárs, hogy a termelő munka politikai feltételei jelentősen megjavultak a múlt évi nagy változások után. A magyar demokrácia kiemelkedő fontosságú eseménye a jobboldali Szociáldemokrata irányzat politikai veresége. Mi, kommunisták régóta hangoztattuk, hogy a jobboldali szociáldemokrácia a kapitalista és imperialista reakció legveszedelmesebb erői közé tartozik. Ezt a jobboldalt azért lehetett most megverni, mert a többi imperialista ügynökségeket, a Nagy Ferenc, Sulyok, és Pfeiffer-féle irányzatokat már korábban felszámoltuk és így a szociáldemokrata jobboldal komoly szövetség nélkül maradt, őszinte örömmel üdvözöljük baloldali szociáldemokrata elvtársainkat a jobboldal ellen folytatott sikeres harcuk közepette, amellyel felbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek az egész magyar demokráciának. Sikert kívánunk küszöbön álló kongresszusuknak, amely a jobboldal eltávolításával lehetővé teszi a munkásosztály teljes egységének megvalósítását." Az MKP megerősödése ,,A magyar demokrácia jövőjére legdöntőbben kiható változás azonban, az MKP erejének gyors növekedése. Városokban és falun, jelentős tömegek indultak meg pártunk felé, köztük sokan olyanok, akik az MKP keretein belül kapcsolódnak be először a politikába. Mi ebben a jelenségben a népet és a demokráciát következetesen szolgáló politikánk elismerését látjuk. , Az MKP újabb nagy megerősödése a demokrácia és reakció erőviszonyait döntő módon megváltoztattak a demokrácia javára. A demokrácia minden híve számára megnyugtató jelenség lehet ez, mert a mi politikánk alapelve az volt és a jövőben is az lesz, hogy nyugodt, válságmentes fejlődést biztosítunk népünknek és hazánknak. Minden erőnkkel a békés, zavartalan alkotó munkát akarjuk szolgálni. Egy nyugodt és gyors fejlődés érdekében hirdettük már az első naptól kezdve az összes demokratikus erők összefogásának politikáját. Ezen a felfogásunkon nem változtattunk akkor sem, amikor az ország legerőseb pártja lettünk. Sőt, azóta még szilárdabb lett a koalíció és mi szeretnők, ha a magyar nép összes demokratikus erőinek szövetsége még szorosabb lenne, mint amilyen eddig volt. Kádár elvtárs ezután a Barankovics-pártról szólott és hangoztatta, hogy ennek a pártnak működésében alig találkoztunk az épső ellenzéki bírálattal, annál inkább a demokrácia rágalmazásával. „Egyetlen, a nép érdekeit célzó javaslatunk sem, volt — mondta —, mert nem tekinthejük ilyeneknek a csendőrök számára nyugdíj követelését, vagy a tőkések magas adóját kifogásoló panaszaikat. Ezért komolyan figyelmeztetjük Barankovics képviselő urat és pártját, nincs szüksége a magyar népnek a Nagy Ferenc, Sulyok és Pfeif, fér áldatlan aknamunkájának folytatására. Megegyezés az egyházzal Barankovics beszédére válaszolva kijelentette Kádár elvtárs: a maga részéről elismeri, hogy tökéletes állám nincs. A mi demokráciánk semökéletes. De Barankovics egy ideális egyházról beszélt, pedig hasznosabb lett volna, ha a képzeletbeli egyház mellett a valóságos történeti egyházzal is foglalkoznék. Azzal az egyházzal, amely 1848-ban a Habsburgok mellé állt, a magyar nép függetlenségével szemben. Vagy azzal az egyházzal, amely Franco gyilkos rendszerét támogatta. „Nekünk — mondotta — nem egy ideális, elképzelt egyházzal kell megegyeznünk, hanem a valóságban meglevővel, és mivel a valóságos egyház és a demokrácia közti megegyezés akadályozói között személyek nagy szerepet játszanak, nem kapcsolhatjuk ki a megegyezésnél a fenti kérdéseiket. Ki kell jelentenünk, hogy mi, magyar kommunisták az egyház és a demokrácia megegyezését és békés viszonyát kívánjuk.“ A magyar demokrácia és az egyház is maradandó rendszerek. Nemzedékeken át fognak élni egymás mellett és semmi kétség, hogy előbb, utóbb létrejön köztük a megegyezés. De nem mindegy, hogy ez mikor történik. A magyar nép érdeke azt kívánja, hogy ez a vitás kérdés minél előbb megoldódjék, de ez csak köztársaságunk, demokráciánk, demokratikus intézményeink elfogadásának elvi alapján jöhet létre. A katolikus vallású magyarok milliói nem helyeslik sem a paszszivitás reakciós rögeszméjét, s a legitimizmus kísérletéhez sem fogják magukat kötni, mint ahogy ezt egyesek szeretnék. Többségük, a papság jelentős része is elfogadja a demokráciát, sőt a katolikus tömegek, tevékeny részesei a magyar demokrácia győzelmének. Ezért reméljük, hogy a vitás kérdések rendezése nem késik sokáig.“ Kádár elvtárs hangoztatta, hogy a magyar demokrácia továbbfejlődésének belső feltételei állandóan javulnak ,,Az urak elvesztették a háborút, de a magyar nép jó úton van, hogy megnyerje önmaga számára a békét. Erre mutat az a három szerződés, amelyet a haladó emberiség élén álló Szovjetunióval, a dicső Jugoszláviával és a baráti Romániával kötöttünk. Ezzel a szabadság és a béke frontjának nemzetközileg is jelentős tényezői lettünk". Hangoztatta, hogy az imperialistákkal szemben álló békefront győzelmét jelentik a csehszlovák események is, amelyek így a magyar demokráciát is erősítik. „Szabadok vagyunk — mondta befejezésül Kádár elvtárs —, a magyar nép lemosta a magyar névről azt a gyalázatot, amelyet az urak bűnei és árulásai hoztak rá. Felzárkóztunk az emberiség élén járó nemzetekhez és ma emelt fővel ünnepeljük szabadságunk századik évfordulóját. Munkával telve a kezünk, bizalommal teli a szívünk, úgy érezzük, a munkánkat el fogjuk végezni. A felhatalmazást, magam és pártom nevében elfogadom“ — fejezte be a Ház viharos tapsai között beszédét Kádár elvtárs. A felhatalmazási vitában felszólalt még Gróh József (KNT), majd Csala István (FKGP). Az ülés befejezése előtt Nyárády pénzügyminiszter válaszolt Z. Nagy Ferenc képviselőnek a parasztság adóztatása ügyében elhangzott észrevéelére. A felhatalmazási vitát kedden folytatják és előreláthatóan, az ülés megszakításával, sorra kerül a Moszkvában február 18-án aláírt magyar,szovjet barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés becikkelyezéséről szóló törvény,javaslat tárgyalása is, amelyről Gyöngyösi János, a külügyi bizottság előadója a hétfői ülésen már betérje tette a jelentést. A demokrácia új embertípusa