Szabad Nép, 1948. június (6. évfolyam, 123-147. szám)
1948-06-03 / 125. szám
Meghosszabbították a könyvnapokat QJSbb mint négy szeme a eddigi forgalma a tavalyinak. fala óra, 15 perc. 7% tolták a könyvnapot. A Szikra sátrában eladtak SS Kossa könyvet, 16 Tokét’, 25 ,,Fordulat évét’* 12 és vagy 100 kis, 1—4 forintos füzetet. Este, a számlálásnál megállapítják: négy és félszer annyi könyv fogyott el, mint tavaly, az első napon. A siker hatása alatt a könyvkiadók körében hamarosan meg is születik a döntés: egy nappal meghosszabbítják a könyvnapokat• a feldíszített, teli sátrak pénteken is várják és kiszolgálják a dolgozókat★ Hz Ittuenaeum-sármban gyár költőne írja, alá könyveit. — Hogy megy a bolt? — kérdezi tőle valaki tréfásan. — Rosszul — fel-él kicsig lógó or, r*J* — Hány könyvedet vették meg, tmóta megnyílott a könyvnap? — Nyolcat-Nyolc verseskötet egyetlen sdor, bast, nem egészen egy óra, alatt — élő költőtől! És ez kevés’ Kell ennél nagyobb “optimizmus ?". Ha egyik az órájára nézve várták az ebéddel. Most már mindegy, rászánnak még egy negyed órát, hogy megbeszéljék alaposan az egész ügyet- Pista, a legidősebb — hetedik gimnazista —• megteszi javaslatát a négy másik kisdiáknak s közben mindannyian félszemmel a Nemzeti Színház előtti könyvesbódék felé sandítanak. — Szóval, szövetkezetet alapítunk. Mindenki ad 10 forintot. Megveszszük Rákóczi emlékiratait, Révaitól a „48 Utján“-t és a „Magyar Jakobinusok“-at. Ez összesen 53 forint.. A hiányzó hármat én adom, viszont jogom van választani, hogy melyiket olvasom. A három könyv egyformán mind az ötünk tulajdona- Kérek hozzászólásokat ... — Egy darab sorsjem mikrofonon a Budapesti Irodalmi Intézet Oktogon-téri könyvsátra előtt. — Harminc sorsjegyet adunk el, 60 forint ára könyvet sorsolunk ki. A közönség tetszésére bízzuk, hogy egy nyertes kapja-e az egészet, vagy több között osztjuk szét... A 30 sorsjegy öt perc alatt elfogy. Fél kettő felé már a „negyedik menet zajlik“ — 16 boldog ember távozik a nyert könyvekkel■— Holnap nem eszünk húst, ma lealkudtam 50 fillért a zöldborsóból, vasárnap nem megyünk moziba, tessék, itt van 11.50, kérem Móricz Zsigmond könyvét, a „Boldog embert”. Tizenegytől egyig több mint harminc asszony vásárolt a béketéri könyvsátorban,a a fim, top, topban, a kelkáposzta és a burgonya mellett, könyv a gyerekek táskája, bam a füzetek közé szorítva. Megindult a könyvek áramlása a peremvárosokba és a nagyüzemekbe is. A Szilárd kiment Csepelre, Kispestre, Rákospalotára, a Ganzba, a MÁVAGba, OTI-ba ... De nemcsak a könyv, kereskedők és kiadók árulnak A körúton a Beszkárt MDP-szervezetének önkéntes könyvbarátai ütötték fel sátrukat és árulják a Szikra és a Népszava könyveit, az Oktogonon a Szaktanács sátra áll, a Rákóczi-úton a NÉKOSz fiataljai és a Kádár Kata népi kollégium fehérblúzos, copfos lakóinak éneke szolgáltatja a műsort. Holnapra megfordítjuk az egész világot...” A 11 sorl széphez egy csúnya lép: abenna Somogyi Béla út és a Rákócai-út sarkán K. H. G. könyveivel megrakott autóbusz. A szerző — miután mást nem tialált erre a „nemes” célra, — saját maga adta ki és árusítja is a könyveit. Ha máskép nem megy, — ingyen osztogatja, rosszemlékű, díszruhás fényképével együtt. Hogy az olvasónak semmi kétsége ne legyen kiléte felől, mindjárt az első oldalakon bemutatkozik: „A véres orosz front sem lehetett segesvári csataterem, bár a legharcosabb időkben négy esetben is önként jelentkeztem katonai szolgálatra...” A csokornyakkendős pojácával nem igen törődnek a járókelők, művei még ingyen sem kellenek. De kár, kár ezért a kitűnő sarokért! Pongrácz Zsuzsa l 100nnarin! vásárlás után hazafi LGlICrpldilUI felé tartó asszonyok megállnak a Szikra béke téri könyvsátránál. Már vagy egy fél órája nézik, lapozzák a könyveket. Vargáné piája, hogy nem lesz semmi a mákostésztából, itt tölti el az idejét, Kovácsné is „majd csak összecsap valamit”, nem, fog haragudni !Az ura érte, de inkább nézegeti még a könyveket. Aztán gyors számolás követ. kezik,s humorista 13 karikaturista és 47 nyomdász dolgozik egész héten keresztül a Ludas Matyi szerkesztőségében, hogy Malmőtől Pekingig és a Kőse utcától a Klauzál-térig a világ minden társadalmi és politikai eseményét feldoldolgozza! ember munkájának eredménye a Lajánsy Matyi, amely 68 akeretyi, aki 8 oldal és 70 fillérért ellenállhatatlanul . Ezentúl minden pénteken reggel jelenik meg. SZABAD NÉP és trrforma, 1948 frsrnrss KULTÚRHÍRADÓ A KÖNYV ÜNNEPÉT rendezi csütörtökön este a Szent István Parkban a MDP V. kerületi szervezete. A szabadtéri irodalmi est szereplői Péchy Blanka, Ladányi Ilona, Szilágyi Bea, Kálmán Oszkár és Gáti József. A könyvnap jelentőségét Keszi Imre méltatja. „AMERIKÁBAN A ZENEMŰVÉSZET IS CSAK ÁRUCIKK és üzérkedési lehetőség*" — mondotta felszólalásában a prágai Nemzetközi Zeneszerzői Kongresszuson Hans Eisler, az ismert haladó komponista. A KÉPZŐMŰVÉSZEK BARÁTI KÖRE előadás-sorozatának szombaton érdekes vendége lesz: Kelemen Pál, az Amerikából látogatásra hazatért kiváló műtörténész. Előadásának tárgya a Kolumbus előtti amerikai művészet. (Képzőművészek Szabad Szervezete, Andrássy-út 69. 5 óra) TUDOMÁNYOS ELŐADÁSSOROZATOT rendeznek a moszkvai Színészklubban Vissarion Bjelinszkij, a nagy orosz kritikus és bölcerész halálának századik évfordulóján. A felolvasásokon ismertetik Bjelinszkijnek az orosz drámairodalomra tett hatását és méltatják, színikritikusi munkásságát. SZABADTÉRI ELŐADÁS keretében mutatja be a Belvárosi Színház Gergely Sándor „Vitézek és hősök** — című színművét szombaton a Phöbus újpesti sporttelepén. Az ünnepi előadás teljes bevételét a rákospalotai vasúti szerencsétlenség áldozatainak hozzátartozóihoz juttatják, a színészek ezért lemondtak tiszteletdíjakról. AZ ÍRÓK KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁT csütörtökön nyitják meg a Magyar Írók Lövetségő klubnapja keretében. TÁRLATVEZETÉS lesz pénteken 6 órakor Varsányi Pál nagysikerű gyűjteményes grafikai kiállításán. Ez alkalommal Rabinovszki Máriusz tart ismertetőt. A vasárnap déli tárlatvezetést Dombi József tartja. HAYDN ,,TEREMTÉSE-E 150 évvel ezelőtt került elsőidben előadásra a kismartoni Eszterházy-kastélyba. A nevezetes oratórium-bemutató évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek a.kastély Haydntermében. Az előadást Ferencsik János vezényelte. Operaházunk vezető karnagya ezenkívül a bécsi Staatsoperben a Fideliot és két ízben az Aidát vezényelte. József Attila ismeretlen verseit közli a Csillag könyvnapi száma. A hét kis költemény a Népszavában jelent meg 1927- ben, 1928-ban és 1931-ben. Kettő közülük a gyűjteményes kiadásokból ismert versek érdekes első változata, öt azonban eddig ismeretlen, eredeti költemény, közülük a „Kispolgár“ című . ..Döntsd a tőkét, ne siránkozz“ József Attilájának érett mondanivalóit és kiforrott nyelvét tükrözi. Érdekes dokumentumot közöl József Attila pályakezdésének körülményeiről Halvány Lajos is. Nagy Lajos önéletrajza, amelynek egy terjedelmesebb részletét közli a lap, a kiváló író legjobb művei egyikének ígérkezik. Verset Kuczka Pétertől, Jánosy Istvántól, Aczél Tamástól, Cseres Tibortól és Vas Istvántól közöl a Csillag, a szépirodalmi részt Nagy Sándor figyelemreméltó regényrészlete egészíti ki. A Nagyvilág-rovatban Barabás Tibor albániai és Somlyó György földközi tengeri útijegyzeteit olvashatjuk. Németh Andor folytatja József Attila életrajzát. Az örökségünkrovatban ezúttal Berzsenyi Dánielt ismerteti Waldapfel József és közli Berzsenyinek egy érdekes filozófiai-társadalmi vonatkozású költeményét. Lukács György folytatja a marxista esztétikáról szóló tanulmányát. Komlós Aladár az új magyar irrodalomtörténetírás problémáihoz szól hozzá. A Böngésző rovatban Szabó Ede Alexe,a Tolsztoj működését ismerteti. Keszi Imre az Amber című amerikai regény kapcsán a bestseller játékszabályait taglalja, Gera György Sartre „Férfikor** című regényének ismertetésével az egzisztenicalizmusnak a mai idők köve** »élményeihez való viszonyát tárgyalja. Ismerteti még a lap öt fiatal költő líráját és a Csillag ötezer forintos pályázatának részletes feltételeit. Román folyóirat 1848-tól A 48-as forradalom lefolyását ismerteti a Bukarestben megjelenő Contemporanu.il című irodalmi hetilapban Mihail Roller. Nagy hibának minősíti, hogy az erdélyi románok forradalmát nem kapcsolták szorosan egybe a forradalmi Magyarország harcaival. Rámutat a cikkíró, hogy ennek ellenére a románok közül igen sokan harcoltak Bem tábornok seregében. Foglalkozik Barcescu közvetítő szerepével Avram Janen és Kossuth Lajos vitájában. Megemlékezik Roller arról is, hogy a cári hadsereg katonáinak egy csoportja Casimir Ralkovszkij orosz tiszt vezetésével átpártolt a magyar felkelőkhöz. A FILM FORRADALMA - A FORRADALOM FILMJE A kronstadti tengerészek Mától: Kossuth Mark Donsskoj ragyogó rendelése MAXIM GORKIJ Emberek között Mától: URÁNIA A K KÖNYVNAP KÖNYVEI Arany János és Petőfi Sándor levelezése © szerelmetes fa-JankónC* — írja Petőfit — *,isteni Sandrim" — írja Arany. *— ,,Te is mondtál utolsó leveledben egy filam otrombaságot, tudniillik, hogy Jókaihoz csak a kedvemért csatlakoztál'* írja Pertőfi. — ,’Hogy ha többször úgy komiszkodol, hát — megint elnyelem, mint most“ — felelt Arany, Petőfi az az ember, aki, ha bemegy a házba, *,szereli magát hanyattvágni a lábán.*, Arany pedig szívesen hagyja magát elsodorni attól az érzelmi orkántól, amelyet Petőfi barátsága jelent. Egy évszázad közhelyei közé tartozott az az állítás, — az előszóban idézett Gyulai-beszédnek is cs az alapgondolata — hogy Petőfi, a lángoló, ramgyogó és hóbortos,ifjú", ’Arany az érett és meggondolt »férfiú". Nos, ez a levelezés egyáltalán nem arra vall, mintha a tempósabb Arany akármiben is irányítaná a nála hat évvel fiatalabb Petőfit, annál több példa van a fordítottjára. — ,,Toldi Estéjét, ha a lelked kinyögöd is bele, elkészítsd október 10*ig‘* — parancsolja ellentmondást nem túrán, azután pedig— ,,Na már a fejét és a lábát megcsináltad, kötelességed a derekát is megcsinálni. Annak meg kell lennie, ha háromszor halsz is bele". Ez a mondat Arany egész öregkorának legmélyebb költői gondja lesz. A Murányi Vénusz átírását Arany Wesselényinek dedikálná, Petőfi tiltakozik. „Az ajánlást pedig csak hadd el, hé, vagy ajánld Weselényi inasának, vagy kanászának, azt nem bánom, de Veselényi akármilyen derék ember, csak nagyúr, hiába, és a poéta nagy úrnak ne ajánlgassa semmijét ... De még annyival inkább, mert nem hiszem, hogy Veselényi büszkélkednék azon ősében, ki a császár nevében hadakozott•" Petőfinek szinte utasításszámba menő tanácsára csatlakozik Arany a Jókai körüt csoportosuló népi írókhoz, vállalja el később a Nép Barátja társszerkesztőségét. A nagyszerű egyéniség, az egyedülálló költő és a kor legkeményebb, legcéltudatosabb, legkövetkezetesebb forradalmára a baráti érintkezésben sem volt aszalmaláng csapongású, kedvesen beszámíthatatlan ifjú, hanem — még Arany Jánossaal való kapcsolatban is — csak vezető tehetett. Ezt bizonyítja a levelezés. (Hungária.) Lengyel Balázs: A mai magyar líra Ez a kétségkívül jószándékú könyv idő előtt született. Lengyel Balázs jószemű kritikus, de az irodalomtörténeti öszszefoglalás, a szintézis még túlságosan nagy feladat számára. Bizonyos, hogy sokat fejlődött az Újholdban irt és a Lukács György által való rendreutasíttatás megtiszteltetésében részesült programcikke óta. Babits egyoldalú bűvöletéből kiszabadult már,de még nem látja világosan Ady különleges helyzetét a Nyugatban, a forradalmiságnak és az osváthizmusnak a Nyugatra oly jellemző kettősségét. Igaza vad abban, hogy Kosztolányi az Ady-vitában mint „literátor“ fordult szembe a költővel, a „mesterség bűvöltje volt és nem az életé“. Viszont még Kosztolányi legjobb művei sem győznek meg arról, hogy „igazi költőnek mindegy, a tartalom oldaláról, vagy a formáéról fog bele művébe". Könyvének legjobb és sokat megbocsátható fejezete, az, amely Kassák Lajosról, József Attiláról, Illyés Gyuláról és a népi költőkről szól, bár a részletekben mi sem mindent tehetünk magunkévá. De súlyos felületesség vétségébe esik a Nyugat folytatóinak és főleg a fiataloknak elemzésénél. Várjon, ha Illyés és József Attila forradunk márok, lehet-e Weöres Sándort valamely másfajta forradalmárnak jellemezni? Az egyes költők jellemzésében sok a külsőség, a formalizmus. Már-már tendentiózus hamisítás csúszik be egy ilyen névsorba, mint: Pilinszky János, Rába Görgy, Nemes Nagy Ágnes, Szabó Magda, Benjámin László, Aczél Tamás, Jánosy István. Várjon, lehetséges-e közösen használt jembus jegyében olyan költőket összepárosítani, mint Benjámin László és Rába György, vagy Aczél Tamás és Pilinszky János? Lengyel Balázs mentségére szóljon, hogy e névsorral nem Benjámin vagy Aczé holdivilág-pnézisét, hanem a többiek fejlődő realizmusát kívánja bizonyítani, de az irodalomtörténész ne a szándékokat hanem a tényeket vegye figyelembe. (Officina.) Az luz Szó legújabb száma ismét szenzációs Dr. Villányi András ezredes a G. R. O. 3 évéről. Mi az orvoskataszter titka ? 8000 lakást osztanak ki még az" idén. Gestapo-legények és S. S..ek Bizonia közigazgatási vezetői! Leleplezték a munkaverseny teiten izgató klerikálisokat, és számos más feltűnést keltő cikk és riport. Vegye meg! 1.—forint Hegedűs Géza: A polgárok útjaKármán Józseftől József Attiláig, közel másfél évszázad verses és prózai szemelvényei dokumentálják a magyar polgárság fejlődését és hanyatlásét és azt, hogyan látták a polgárságnak ez útját íróink és költőink. Zsugori uram ősi típusa után a polgárság és nemesség együttélésének kényes szituációja kerül az irodalmi érdeklődés központjába. A kalmárnak a társadalomban vitt szerepe iránt egy Vörösmarty érdeklődik, Eötvös József származásán túlemelkedve, öntudatosan veti fel az egyéni érdem társadalmi jelentőségét. Jókai a magyar polgár megdicsőítője, különösen Az aranyember című regényében zengi szorgalom, becsület és ta-karékosság hármas himnuszát. Aztán jön a hanyatlás, a valóságtól való eltávolodás, a délibáb korszaka, Arany Zászló és Just Zsigmond világa. A város sajátos, önálló éldő formát kezd kialakítani, amelyet a hagyományos magyar irodalom ellenségesekedve fogad, de saját írói — Bródy Sándor, Kóbor Tamás és a többiek — a magukénak éreznek és a mindent átérezni tudó Krúdy Gyula is megsejti a benne rejlő költői lehetőségeket. De legplasztikusabban a megfejelő távlatból éppen azok az írók ragadják meg a polgárság lényegét, akik túlmennek rajta• József Attila, Déry Tibor, Nagy Lajos, Illés Béla. Ezt tanúsítja ez az érdekes antológia• (Parnasszus.) Barát Endre: Én is Amerika fia vagyok VPffV néger fiú megaláztatását és ssenve■E-ídéseit mondja el Barát Endre. A történet színes, jól megírt, izgalmas olvasmány, különösen az a része kiemelkedő, ahol a megkínzott néger orvos álmában huszonnégy órára négerré változtatja üldözőjét, hadd érezze az is, milyen kínszenvedés megkínzott vadként élni a ,,szabad"Amerikában. Érdemes a könyvet elolvasni. (Col•* vina.) # pminhaam* mm & c» maik Mi Opera; Lammer'mioori Lucia (0. 10, 7). — Vígopera: Négy kisbalett, Csavargó és királyleány (A. béri. IX, fél 8). — Nemzeti: Lear király (Jászai béri. 8, 7) — Nemzeti Kamara; Méla Temperel (Katona béri. 5, fél 8). — Víg: Weireni mestersége (7) — Belvárosi vitézek és hősök (Cell 8). — Madách: Nincs ,előadás. — Magyar: Hazudik a nő (fél 8). — Művész: Kis rókák (fél 8). Pesti: Nincs előadás — Fővárosi Operett: Én és a kisöcsém” (fél 8). — Medgyaszay: Nincs előadás. — Pódium: „Tihamér** és a kabaré-műsor (fél 9). — Mesebarlang (Bábszínház): Nyári meseműsor (3, 5) — Kamara Varieté: Bolond Liliom (8). —Royal Revü: Nincs előadás. — Fővárosi Nagycirkusz: Henry-cirkusz vendégjátéka (4, fél 8). ADMIRAL: Örök visszatérés, fél 5, fér 7, fél 9. — ADY, (Tel.: 220—230): És megfordul a szél, 4, negyed 7, fél 9. — ÁTRIUM, (TeLef.: 457—121): Boszorkány, konyha, 4, negyed 7, fél 9. — BUDAI VIGADÓ: MellL'öcutoa, fél 5, fél 7, fél 91 vas. és ünn. fél 3 kor is. — BODOGRÁF: Korzikai testvérek, 4, 6, 8, vas. és ünn. 2-kor is. — CAPITOL: Air. Alibi, 4, negyed 7, fél 9, vas. és ünn 2-kor is. — CITY, (Tel.: 128—129): Boszorkánykonyha, fél 4, háromnegyed 6, *8, szomb., vas fél 2-kor is — Csifeó: Férjek és kisssemyok. 4, 6, 8. — CORVIN: Finom kis lakás, 4, 6, 8. — DÉCSI: Finom kis lakás, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — ELIT (Telefon: 128—393): Félvilági szűznegyed 5, fél 7, háromnegyed 9. — FÓRUM: Boszorkánykonyha, fél 5, háromnegyed 7, 9. — HOMÉROS: Bosszú lovagja, 5, 7, 9, vas. és ünn. 3-kor is. — HUNNIA: Nagy derby, fél 3, fél 5, fél 7, fél D. IPOLY (Tel.: 201—092): A szent és az utcalány, fél 5, háromnegyed 7, 9. — JÓZSEF ATTILA: Szent és az utcalány, 4, 6, .8, v. és inn. 2-kor is. — KÖRÚTI HÍRADÓ, (Tel.: 222—499), Magyar filmhíradó, Nemzetközi sporthíradó, Francia filmhíradó, MAFIRT világhíradó, Az évszakok, francia kultúrfilm, Békaborbély borotvál, amerikai rajzos trükkfilm, filmriport, Északafrikai halászélet, francia filmriport, KAMARA, (Tel.: 423—901): Finom kis lakás, 4, negyed 7, fél 9. — KOSSUTH, (Tel.: 120—204): A kronstadti tengerészek. Bérlet érvényes! fél 5 háromnegyed 7, 9, vas. fél 3-kor is. LLOYD (Tel.: 123—043): Finom kis lakás, fél 5, háromnegyed 7, 9. — MARX, (Tel.: 424— 313): A madonna titka, fél 5, háromnegyed 7, 9. — NAP.MOZGÓ: Gróf Monte Christo, I. rész, 3, 5, 7, 9. vas. és ünn. fél 2. fél 4. fél 6. fél 8. fél 10. — OMNIA, (Tel.: 139—693): Férjek és asszonyok, 4, negyed 7, fél 9. — OTTHON: Mindennapi kenyér, fél 4, fél 6, fél 8. vas. és ünn. fél 2-kor is. — OLYMPIA: Szent, és az utcalány, 2, 4, 6, 8. — PALAGE, (Tel.: 222—426): Halálos játék, 11. 1, 3, 5, 7, 9. — PÁTRIA: A madonna titka, 4, negyed 7, fél 9. — PHÖNIX Rió Rita, 11. 1, 3, 5, 7, 9. — ROYAL APOLLÓ, (Tel.: 222—656) Boszorkánykonyha, 4, fél 7, 9, szomb., vas. és ünn. fél 3-kor is. — ROXY, (Tel.: 225—119) A szent és az utcalány, FI, 1, 3, 5, 7, 9. — SAVOYA, (Tel.: 138—125): A test ördöge, 4, negyed 7, fél 9. — SCÁLA (T.: 120—150): Férjek és asszonyok, fél 5, háromnegyed 7, 9. — SZABADSÁG, (Tel.: 259—805): A test ördöge, fél 5, háromnegyed 7, 9. — STÚDIÓ; Timur és bandája, 2, 4, negyed 7, fél 9. — TINÓDY: Madonna titka, 5, 7, 9. — TURÁN: Félvilági szűz, 3, 5, 7, 9. — TÁTRA: Piccadilly, 4, 6, 8, vas. és ünn. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. — UGOCSA: Botrány a túlvilágon, fél 4, háromnegyed 6, 8. — URÁNIA : Emberek között, 4, 6, 8. — VÁROSI: Stan és Pan a Regiment gyöngyei, színpadon: Alfonso és a Magyar Swings zenekar, fél 5, fél 7, fél 9. — VESTA: Dalai a vadnyugat, 10, 12, 2, 4, 6, 8.