Szabad Nép, 1948. július (6. évfolyam, 148-174. szám)

1948-07-31 / 174. szám

SZOMBAT, 1944 JÚLIUS SI SZABAD NA­P Vasárnap 11-kor megnyílik a teherpróbát kiállt pititekre virradó éjjel volt a Mar­githíd első próbaterhelése. Mint­­egy 100 helyen készítették elő a mű­szereket és a világító berendezést, hogy a műszaki vezetők ellenőrizhes­sék, hogyan bírja a híd a terhelést. Egyszerre 35 méteres ívszakaszt ter­helték meg, a Mol egy-egy ívének a jeleibe összpontosították az összesen 387 tonnányi terhelést: 16 BSzKRT, autóbusz, 2 Diesel-mozdony, 6 hatal­mas MÁV-teherkocsi haladt át az új hídon. Szombatra virradó éjjel meg­­ismételték a teherpróbát. A híd a ter­helésre az elméleti számoknál tíz százalékkal kevesebbet süllyedt, ami azt jelenti, hogy még szilárdabb és teherbíróbb, mint ahogy tervezték. A Margit híd avató ünnepsége va­sárnap délelőtt 11 órakor lesz a bu­dai oldalon, a volt Manci­ híd torkola­tánál lévő téren. A hatalmas tribünt és a hidat éjjel reflektorfény mellett sok-sok lobogóval díszítették fel. Pén­teken délelőtt kisebb háziünnepséget tartottak a Margithíd munkásai, ahol az eddigi élmunkások mellett újabb munkások kapták meg az élmunkás­­jelvényt: Lindenberg Gyula, Mészá­­ros István, Sabel Ferenc, Labancz Géza, Szabó Sándor, Orsi János, Já­nosi Ignác, Mezei József és Hutyava Ignác. Vasárnap a Margitszigeten ünnepli Budapest népe a Margithíd dolgozóit. A Szent Margit Gyógyfürdő előtt a legjobb kultúrcsoportok szórakoztat­ják a dolgozókat. Beléptidíj nem lesz. Az Élmunkás Kongresszus résztvevői vasárnap este 9 órakor a margitszigeti ünnepségeken vesznek részt, családtagjaikkal együtt díjtalan belépéssel. A hidavatás alkalmával vasárnap délelőtt a járműforgalmat a Szabad­ság-hídra terelik, hogy a Kossuth-híd és a Petőfi-híd felszabaduljon a fel­vonuló tömegek számára. A BESZ­­KART közleménye szerint a Kos­suth-hídon 9 és 11 óra között előre­láthatólag nem közlekednek ez alka­lommal az autóbuszok s ezért kéri utazóközönségét, hogy a Dunán­ át irányuló irtózását a fenti órák kor­látozásának f­igyelembevételével kezd­je meg. A HÉV fél 10 és 1 óra kö­zött Budapest felé csak a Császár­fürdőig közlekedik. A 72-es villamos forgalma az ünnepség alatt szünetel. Teherpróba a Margithídon Öt „Megy a gőzös CSILLEBÉRCRE... Jól sikerült az Úttörő-vasút főpróbái a Minden valódi, csak mintha kicsi, nyitó szemüvegen keresztül nézne az ember. Apró vagonok, apró szema­­forok és apró állomásépületek. A ko­csiba benyit a kalauz, szabályos vas­utas egyenruha van rajta, csak né­­hány számmal kisebb és a sapka alól kikandikáló aranyló hajban két hatalmas piros masli virít. A Szé­­chenyi-hegyi gyermekvasút főpróbá­ján vagyunk. Az új vasutasok nagyon szigorúak. "A sajtóbemutatóra is mindenkinek jegyet adnak. Jaj annak, aki nem tud eleget tenni, amikor elhangzik a felhívás, kérem a jegyeket kezelésre felmutatni­ az egyik újságíró fel-Próbaképpen mutatj^ ***»*«?* _______ igazolványát. A H7. éves úttörő tiszteleg, pontosan tudja, hogy képviselői igazolvány ingyen utazást biztosít minden vonalon. 3,7 kilométer egyelőre az útvonal: a Széchenyi-hegytől az Előre állomá­sig. Az állomás nevén sokáig gondol­koztak. A vitát Gerő elvtárs döntötte el. Azt mondta: „Legyen az állomás neve Előre, nemcsak azért, mert ez az úttörők köszönése, hanem azért is, mert előre megyünk, folytatjuk a kis­­vasút építését.” Sűrű fák között kanyarog a gyö­nyörű szerelvény. Ragyog rajta min­­den óraműszerű pontossággal törté­­nik a legkisebb intézkedés is. Az új­ságírók, akik ritkán csodálkoznak, egyik ámulatból a másikba esnek. Az United Press tudósítónője per. Befutószerelvény.­cenként rebeg f­el­ ,tt is wonder­ful... „Csodálatos.“ Az állomásfőnök tizenegy éves fiú, emeli a kagylót, ,Jelentem, a 14-es szerel­vény 8 tengellyel 10 óra 14-kor be­érkezett.“ A szomszéd fülkében pos­taállomás működik. A bélyegző majdnem akkora, mint a vele fog­lalkozó úttörő. Az újságírók meg­rohanják. Ajánlott levelet adnak fel Gerő Ernő közlekedési miniszternek. „Gratulálunk!‘ — hangzik a szöveg és harminc-negyven aláírás tarkállik a lapon. Énekszó hangzik fel. Húsz torok egyszerre kezdi énekelni: „Megy a gőzös,­­megy a gőzös Csillebércre..“ Elől ül a gyerekek kedvelője, a vas­­utasminiszter, Gerő Ernő. A vidám hangulat átragad mindenkire. Egy főszerkesztő feláll, beszédet mond: „Az­­ újságírók nevében köszönöm, úgy érezzük magunkat, mintha ka­­rácsony volna­“ Gál György minisz­teri tanácsos, a közlekedésügyi mi­niszter nevében igazat ad neki: gyerekkorá­ban vasutas H__________ lenni, vasút­tal játszani. Nem mindenkinek volt módja rá. Ezt a vasutat most azért építettük, hogy minden gyereknek legyen vasútja, minden gyerek elér­­hesse álmát. Kétoldalt a vasutas-gyerekek nagy, mosolygó szemmel hallgatják az ün­nepi szavakat. Komolykodó gonddal Mindenki szeretett volna A korszerű csomagolási lehetőségek bemutatása az Őszi Vásáron Csomagolástechnikai kiállítása is lesz a szeptember 3—13. között meg­­tartandó Budapesti őszi Vásárnak. A tetszetős és okszerű csomagolások, palackozás népszerűsíti is az árut, a szállításoknál, főként a tengeren­ túli szállításoknál pedig múlhatatla­nul szükséges a legmegfelelőbb és legcélszerűbb csomagolása az árunak. Egész­­sor iparág, amely csomagoló­­eszközöket állít elő, jelentette be a vásáron való részvételét, hogy a vá­sáron mutassa be a maga anyagait és a helyszínen ismertesse meg az érdekelteket a különböző áruk legcél­szerűbb csomagolási módjával. A ten­­gerentúlon és újabban már Európá­­ban, Páriában is, minden évben ha­talmas, külön kiállításokat rendeznek a csomagolástechnika ismertetésére és a szállításra kerülő áruk helyes cso­­magolásához szükséges anyagok cél­­szerű bemutatására. Szakkörök meg­­állapítása szerint az őszi Vásáron a magyar export-propaganda egyik legértékesebb csoportja a csomago­­lástechnikai kiállítás lesz. Kiállítók helydíjkedvezményes je­lentkezését csak július 31-ig fogadja el az őszi Vásár. É A GUTMANN-SARKON! VII.RÁKÓCZI-ÚT 12. július 26-tól agusztus 7-ig ügyelnek arra, hogy szol­gálat­szerűen járjanak el. Egyiküket megkínálják sörrel. „Köszönöm, nem iszom“ — hárítja el a poharat. „Szolgálatban vagyok". Fütyül a mozdony, indulás vissza­felé. Az­­ indító a tárcsával a pálya mellé áll, a kalauzok felszállnak a vonatra, aztán elhangzik a sípjel és a vonat kigördül, az állomásról. Néhány perc, mindenki elhagyja a szerel­vényt. Csak a „vasutasok“ maradnak ott. Hat óra szolgálat. Az úttörő vasút komoly dolog! Gáti Róbert Szombaton nyitják meg az Úttörő-vasutat Az Úttörő Vasút megnyitása szombaton délelőtt pontosan 11 óra­kor lesz a Széchenyi-hegyi végállo­másnál. Az ünnepségre igen nagy számmal vonulnak ki az úttörő csa­patok s ők állnak majd a vasutat építő munkásokkal együtt szemben a tribünnel. Mögöttük helyezkedik el az érdeklődő közönség. A dísz­tribünre természetesen csak meghí­vóval lehet felmenni. Az ünnepség után az úttörő vasút két szerelvénye a meghívottakkal végigmegy a vasút egész pályáján. A meghívottak két vasúti jegyet is kaptak, az egyiket oda-, a másikat visszautazáshoz. A vonattal az első úton a két szerel­vény korlátolt befogadóképessége miatt természetesen csak ennek a két jegynek a birtokában lehet utazni. A meghívókat és a jegyeket éppen ezért a rendezőség kénytelen lesz szigorúan ellenőrizni. Elutazott a lengyel tanulmányi bizottság A májusban aláírt magyar-len­gyel gazdasági együttműködési szer­ződés értelmében július utolsó he­tében lengyel tanulmányi bizottság érkezett Magyarországra. A kül­döttség egyhetes ittartózkodása alatt beutazta az egész országot. Tárgya­­ lásokat folytattak a kereskedelmi minisztériummal, Béres Andor elv­társsal, a Tervhivatal főtitkárával, valamint a különböző ipari igaz­gatóságokkal-A küldöttség tagjai igen jó benyo­másokkal távoztak Magyarország­ról. Megállapították, hogy ilyen szakértői látogatások mindkét irány­ban kívánatosak, tekintettel arra, hogy a két ország ipari szerkezete igen sok hasonlóságot mutat. A ma­gyar és lengyel ipar együttműkö­dése lehetővé teszi a két nép gyor­sabb gazdasági felemelkedését, az ipari kapacitás ugrásszerű növeke­dését. . A kenyér minősége már néhány héttel ez­előtt igen sokat javult. Azelőtt mindennapos volt a panasz: sava­nyú, ragadós a kenyér, sok benne a kukorica. Azóta? Kenyerünk jóízű lett, kukoricalisztet egyálta­lán nem használnak fel a készíté­sébe®, több a búza benne, mint a háború óta bármikor. „Ennél jobbnak nem kell lennie, csak többet kapjunk!” — ez volt­­ a háziasszonyok kívánsága. A kívánság teljesült, a Gaz­dasági Főtanács tegnapi ülésén határozott: augusztus 15-től kezdve 25 deka lesz a kenyérfejadag. Minek köszönhetjük ezt a nagy eredményt ? Természetesen első­sorban a jó termésnek. De hiába termett volna több, ha a gabona rejtekutakra kerül, ha szabadjára engedjük a nagy feleslegekkel ren­delkező zsírosparasztok, kulákok spekulációját.. Ha ma fel lehet emelni a kenyérfejadagot, úgy ezt azok a szigorú rendszabályok — a cséplés ellenőrzése és a többi intézkedések — teszik lehetővé, amelyek megakadályozzák a Zsí­rosparasztok üzérkedését. Ha fel lehet emelni a kenyérfejadagot, úgy c® azt m­outatja: a kormány bízik abban, hogy a dolgozó pa­rasztság — mint ahogy azt már az első jelek mutatják — mara­déktalanul eleget tesz beszolgál­tatási kötelezettségének. A kenyér­fejadag, felemelése azt bizonyítja: a népi demokrácia kormánya gon­doskodni akar és tud is arról, hogy a jobb termés ne a nagy­gazdák, a gabonafeketézők meg­gazdagodását szolgálja, hanem a dolgozók számára biztosítson na­gyobb darab kenyeret. Ezt az örömet most azzal akarja a reakció lerontani, hogy eltúlozza a kenyérár néhány filléres emelé­sének jelentőségét. Mi az igazság ebben a kérdésben ? A kenyeret az olcsó ellátás érdekében sokkal alacsonyabb áron adták, mint amennyibe valójában kerül­i a különbséget, havonta sokmilió forintot, a® állam fedezte. Ezt a nagy terhet most valamennyire csökkenti az alig pár fillérrel ma­gasabb ár. Nyolc fillér — a dolgozók jól tudják, hogy ez alig játszik szere­pet egy család háztartásában. Sokkal többet, ezerszer többet je­lent a kenyérfejadag emelése. Ezért utasítják vissza azt, hogy a reakció ürömöt vegyítsen örö­mükbe, ezért fogadják teljes meg­elégedéssel a kenyérfejadag fel­emelését. ­ Néhány Barankovics párti képviselő ellátogatott a föld­művelésügyi minisztériumba, s ott nemcsak saját pártjuk, nemcsak a reakció, hanem — ahogy a Ha­zánk vezércikke nagyhangon ál­lítja — ,­az összparasztság kép­viseletében méltányos és orvoslást sürgető­­ követeléseket adott elő. Ugyanilyen könnyedén „az össz­­munk­ásság’ képviseletére is hivat­kozhattak volna, hiszen legfőbb követelésük, hogy „a nehézipari munkások az őstermelőkkel azonos mennyiségű fejadagot kapjanak”. Ami azzal a csekélységgel egyér­­telmű, hogy a kormány osszon ki a 20 millió mázsás termésből tej­ad­a­g­ra 22.3 milliót — és melles­leg vetőmagra, 3.5 milliót, összesen 25.8 millió mázsa ga­bonát. 20-ból hogyan lehet 25.8 milliót szétosztani? Az ellenzék részéről elég, ha „síkra száll” a nehézipari munkásság érdekeiért, a kormány dolga, hogy a szám­tani csodákat megoldja. Azt kí­vánja tehát e derék küldöttség, hogy kobozza el a kormány a pa­raszt utolsó szem gabonáját, ka­parja ki­­.tip tavalyi maradékot, táblázza be a jövő évi termést — és adja oda a városnak? Szó sincs róla! Az „összmunkásság” után az „összparasztság” ér­dekéért szállnak síkra Baran­­kovics legényei. Azt követelik, hogy 1. a nagygazdák se szolgál­tassanak be többet, mint a 6 hol­das paraszt, 2. csökkentsék a be­szolgáltatást „bes­záradási száza­lékkal”, 3. „üszkösödési leírással”, 4. „vámőrlési díj levonással” — s ki tudná mind a többit felsorolni. Barankovics javaslata tehát rö­viden az, hogy emelje fel a kor­mány a fejadagot, de csak azt ossza ki az ellátatlanoknak, ami az aszfalton terem.­­ Talán múltszázadbeli vígjátékok intrikusainak módszereivel szeret­nék összeugratni a két főszerep­lőt, a munkást és parasztot ? Ma­gukról ítélik meg a dolgozók ér­telmi képességeit és azt hiszik, hogy még mindig nem látnak át a szitán? De nem vígjáték ez és Barankovicsék mintaképei sem a múlt századból valók. Peyer a ta­nítójuk a muunkásdemagógiában. Sulyok és Pfeiffer a mesterük a politikában. Úgy látszik, azt hiszik, hogy képviselői mandátumot és saj­­tót azért kaptak a demokráciától, hogy az ellenforradalom rosszul leplezett szószólói legyenek. Ba­rankovics, a Hazánk, s e nemes küldöttség úgy látszik, összeté­vesztették 1948-at 1938-cal, Buda­pestet Washingtonnal. Nem csak az igazságban, hanem a földrajzi helyben is tévedtek néhány ezer kilométert, amikor Barankovics és társai Peyert, Sulyokot és Pfeif­­fert majmolják. Ha a „Hazánk" már nem csak tűszúrásokat, ha­nem tőrdöféseket tartogat a de­mokráciának, akkor minden elné­zés, enyheség, nemtörődömség nem a sajtószabadságot, hanem az ellenséget szolgálja. Mikojan szovjet külkereskedelmi miniszter fogadta a magyar kereskedelmi küldöttséget A július 27-én Moszkvába érkezett magyar kereskedelmi delegáció tag­jait: Rónai Sándor és Vas Zoltán mi­nisztereket, Vajda Imre államtitkárt, Hardy Róbert miniszteri osztályfőnö­­köt és Salusinszky Imre kereskedelmi attasét csütörtökön fogadta Mikojan szovjet, külkereskedelmi miniszter. A fogadáson Rónai Sándor elvtárs, a magyar delegáció vezetője a Szov­jetunió és Magyarország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok kimélyítésé­­ne­k fontosságát hangoztatta.­­ AZ ÚJ 20 FORINTOSOK kibo­­csátását augusztus 1-én kezdi meg a Nemzeti Bank. A bankjegy egyik oldala sötétkék-zöld színű nyomással készült, Dózsa György arcképe dí­­szíti, a másik oldal sötétkék színű. 3 NAP BUDAPESTEN az IBUSz olcsó jegy füzetével! Rendkívüli vasúti id »málladat kedvezmény A jegyfüstek az IBUSz MÁV hivatalos menet jegyirodákban kaphatók

Next