Szabad Nép, 1949. április (7. évfolyam, 76-99. szám)
1949-04-01 / 76. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! SZABADNÉP „Új otthonunk felépítéséért” Túlhaladtuk a két és félmilliót! Áprilistól júliusig 1316 millió forint beruházás Ma: Rádióműsor ■ ifc ■■ ■■■ ■■■ i i TAVASZI ÉPÍTÉS (R. R.) Rákosi elvtárs két legutóbbi beszédéből kibontakozott mindnyájunk előtt a magyar nép biztató jövője. Az ötéves terv a szó szoros értelmében új országot épít majd a mai Magyarország helyébe. Olyan országot, amelynek fejlett, erős ipara van, ahol a falu egyreinkább leküzdi elmaradottságát, mind jobban utoléri a város színvonalát. Olyan országot, ahol a dolgozók jóléte rohamosan emelkedik. Hiba volna azonban, ha elmerülnénk pusztán abban, hogy a jövünkbe tekintünk és eközben megfeledkeznénk arról, hogy eljövendő sikereink feltételeit most teremtjük meg. Most — a hároméves terv utolsó évében — kell megszilárdítanunk azokat a hadállásokat, amelyekről azután harcba indulhatunk az ötéves terv győzelméért. Hároméves tervünk mind nagyobb eredményeket hoz, de nagyobb feladatokat is ró az országra. Tavasz van — és ez nemcsak a természet megújhodásának időszaka, hanem az emberi munka fellendülésének is. A mezőgazdaságban most kezdődnek a tavaszi munkák, a falvakban, városokban megindult az építkezés. Hároméves tervünk beruházási, építkezési programja újabb rekord eredményekkel kecsegtet ezekben a hónapokban. * Az 1949-es tervév első negyedében 169 millió forintos beruházást irányoztunk elő a mezőgazdaság fejlesztésére — április, május és június hónapokban 245 millió forintra emelkedik ez az összeg. Újabb traktorállomásokat kap segítségül a dolgozó parasztság, újabb falvakba vezetik be a kultúrát hozó villanyfényt, újabb területeket hódítunk el az öntözéssel az aszály elől. Az építkezések megindulásával fokozott lendületet kapnak ipari beruházásaink. Az első negyedév 269 millió forintja helyett 358 millió forintot fordítunk iparunk fejlesztésére, ennek is döntő részét — 90 százalékát — nehéziparunk kapja. Szinte ugrásszerű az emelkedés azoknál a beruházásoknál, amelyek közvetlenül éreztetik hatásukat a dolgozók életszínvonalának emelkedésében. A lakásépítésre, a szociális és kulturális beruházásokra gondolunk, amelyeknek előirányzata a második negyedévre 89 millió forintról 215 millió forintra növekszik. Ötezer városi lakás, kétezer korszerű falusi családi ház épül fel ebben az évben, jórészüket már most tavasszal megkezdik. A Ganz villamosságiban új, ezer személyes öltözőt és mosdót építenek a munkások. Csepelen, Diósgyőrött, Újpesten, Budapest tizenegy pontján új tanoncotthonok falait húzzák fel. A tavasz minden évben az építkezések időszaka. De soha Magyarországon még ilyen arányú építkezést, beruházási tevékenységet nem hozott, mint az idén. Megállapíthatja ezt bárki, aki a főváros, az ipari kerületek utcáin jár és lépten-nyomon építkezési állványokat, készülő épületeket lát. De még pontosabb képet kaphatunk erről, ha a számokat kérdezzük meg. Az elkövetkező három hónapban háromszor akkora összeget fektetünk be a kohászat, vas-, fém- és gépipar fejlesztésébe, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A villamosenergiatermelés fejlesztésére szánt összeg 724 százalékkal emelkedett. A fővárosi és vidéki városi lakások, bányászkolóniák építésére 1948 második negyedében 15.6 millió forintot fordítottak — most hatszor annyit: 94.6 milliót. Kórházak, csecsemőotthonok építése 4.3 millióval szerepelt tavaly — az idén több, mint négyszeres összeggel: 18.8 millióval. Beruházásainknak, építkezéseinknek ez a meggyorsulása — munkásosztályunk, dolgozó népünk nagy sikere, tervgazdaságunk nagy jelentőségű eredménye. De nem volna helyes, ha erről szólva csak az eredményekről beszélnénk és hallgatnánk a még kiküszöbölendő hiányosságokról, a még megoldásra váró feladatokról. Kettőt említünk csak. Az egyik teendő: meggyorsítani beruházási terveink végrehajtásának ütemét. Igaz, befektetéseink egyre növekednek. De ugyanakkor igaz, az is, hogy nem egy beruházás végrehajtása során bizonyos késés, némi elmaradás mutatkozik. Rajta kell lennünk, hogy a beruházások alapos előkészítésével, megszervezésével, fokozott ellenőrzéssel gyorsítsuk meg a valósításuk tempóját. A másik teendő — amit éppen most, a tavaszi építkezések megindulásakor kell kiemelnünk — az építési költségek további leszorítása. Kétségtelen, hogy amióta Gerő elvtárs az Egyesülési Kongresszuson felhívta a figyelmet erre a kérdésre, értünk el némi eredményt ezen a téren. A típusbérházak építésénél például tavaly 2.070 forint költség jutott a „lakófelület“ (a lakószobák területének) egy-egy négyzetméterére. Az idei építkezéseknél ez a költség lement — az építésügyi minisztérium számításai szerint — 1.530 forintra. De ezzel az eredménnyel semmikép sem elégedhetünk meg, hiszen a háború előttihez képest az építkezések még mindig aránytalanul drágák. Gazdaságosabb tervezéssel, az épületek egyes alkotóelemeinek tömeges előgyártásával, tipizálással és főkép az építkezés gépesítésével kell a költségeket még lejjebb szorítani. Feladat van tehát elég. De az, hogy ilyen nagy feladatokra, minden eddiginél nagyobb beruházási program végrehajtására bátran tudunk vállalkozni — megnövekedett erőnket bizonyítja. A mostani tavaszon nemcsak a természet kivirágzása önt derűt, életörömöt, optimizmust a dolgozó milliók szívébe, hanem ennek az erőnek a tudata, a hároméves és az ötéves terv bíztató jelene és jövője is. Az angol belügyminiszter béketüntetéstől fél — nem engedélyezi a május elsejei felvonulást fogva ezekre is alkalmazni kell a londoni rendőrfőparancsoknak azt a rendeletét, amely megtiltja a politikai felvonulásokat London területén, beleértve a május elsejei felvonulásokat is.” Ezzel az ürüggyel filtotta be a béketüntetésektől félő belügyminiszter a május elsejei felvémégkívül politistai jellegűek. Ennél- miást. Az angol alsóház csütörtöki ülésén Ede belügyminiszter egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „mindazok a felvonulások, amelyek hasonlóak a londoni Szakszervezeti Tanács által az előző években rendezett májusi felvonulásokhoz, két 450 millió békét követenn dolgozó képviseletében ül össze a párisi béke-világkongresszus béke híveinek fokozniok kell éberségüket és szolidaritásukat“ — írja a Novoje Vremj. Mialatt a washingtoni kormány és nyugat csatlósai az Atlanti Egyezmény aláírására készülnek, a béke hívei milliószámra csatlakoznak a Párisban tartandó békevilágkongreszszushoz. Az előkészítő bizottsághoz eddig beérkezett jelentkezések szerint már 450 millió ember sorakozott fel a béke hatalmas táborába. A Novoje Vremja „Terjed a békéért folyó küzdelem” című cikkében a többi között megállapítja, hogy a népeik békeszerető erői világszerte egységbe tömörülnek az új, vérszivattar megakadályozására. Beszámol ezután a párisi békevilágkongresiszussal kapcsolatban a földkerekség minden táján folyó nagyszabású előkészületeikről. Szerte a világon a béke hívei bizottságokat létesítenek, megválasztják kongresszusi kiküldötteiket. A lap ezután rámutat, hogy a newyorki békekongresszus hatalmas sikere óriási mértékben előbbre vitte a világbéke arcvonalának megalakítását. A newyorki siker az amerikai reakciós sajtó hisztérikus kirohanásait váltotta ki. A kongresszus amerikai résztvevőit — köztük Shapley tanárt — megfenyegették, hogy az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság elé állítják. A Hearst-tröszthöz tartozó Daily Mirror szerint a kongresszuson résztvett neves művészek zeneszerzők, karmesterek s más értelmiségiek névjegyzéke feke-telistaként szolgál majd a hatóságok és a monopóltöltések számlára. Az amerikai vezetőköröknek e kongresszus munkája ellen irányuló erőfeszítései elárulták azt a félelmet, amelyet a népek békemozgalma az Északatlanti Egyezmény alkotóiban keltett. Az angol és amerikai imperialisták hajlamosak arra, hogy túlbecsüljék saját erejüket s lebecsüljék a háború ellenzőinek erejét. Ezért most a legfontosabb, hogy a béke hívei fokozzák szolidaritásukat és éberségüket. Véget ért a romániai értelmiségiek békekongresszusa A romániai értelmiségiek országos békekonferenciája csürtökön délben végetért. A beterjesztett határozati javaslatota kongresszus .résztvevői egyhangúlag elfogadták. Az értekezlet határozatában kimondja: Románia a Szovjetunió vezetése alatt álló béketáborban tovább harcol a háborúra uszító imperialisták ellen a béke, a kultúra és a haladás védelme érdekében. A kongresszus tagjai ezután egyperces néma csenddel adóztak a most elhunyt Nikolaj Gamalea szovjet tudós emlékének. A kongresszus üdvözlő levelet intézett Sztálinhoz, valamint levélben jelentette be a Világszövetségnek a bétáé érdekében hozott határozatát-A kongresszus alkalmából rendezett sajtó- és könyvkiállítást csütörtökön délután ünnepélyes keretek között megnyitották. • b_A Marshall-terv végzetes csapást mérhet az USA gazdasági életére — mondja Taft szenátor Éles támadások Anglia ellen az amerikai Szenátusban A norvég képviselőházban kedden vitatták meg az Atlanti-egyezményhez való csatlakozás kérdését. A parlament karzatáról a hallgatóság hatalmas transzparenseket eresztett le a tárgyalóterembe, amelyeken a következő felírások voltak:,Nem kérdezték meg a nép véleményét!’ ,,Nem akarjuk az Atlantiegyezményt!’ Az elnök azokban kiüríttette a karzatot és a nép tikak° záfia ellenére felhatalmazta a kormányt az Atlanti-egyezmény aláírására. A houpmnité csütörtöki vezércikkében megállapítja: az a körülmény, hogy Salazar bejelentette Portugália csatakozását az Atlanti Egyezményhez, Franco csatlakozásának az előkészítését jelenti. Salazar csatlakozása megmutatja azt a hasonlóságot, ami az Atlanti Egyezmény és a fasiszták hírhedt antikoménori szerződése között van — írja a l’Humanité. Az amerikai imperialisták egyes köreinek felfogását európai ,,szövetségeseikről” egyébként szemléltetően mutatja Taft szenátornak a Köztársasági Párt egyik vezérének újabb támadása a Marshall„segély” Angliának szánt előirányzata ellen. Taft a takarékosság szükségességéről beszélt és kijelentette, hogy „a mostani gazdasági hanyatlás idején végzetes csapást mérhet az amerikai gazdasági életre“, ha nem csökkentik a kiadásokat. ,,Az Anglia számára előirányzott 940 millió dollár túlságosan nagy összeg“ — mondta. Anglia, amerikai Segítséggel fejleszti termelőképességét, hogy azután döntő, rohamra indulhasson az amerikai, kivitel ellen". Pénzt adunk Angliának— folytatta Taft —, hogy fejlessze gépkocsi, iparát és versenyezzen velük. Pénzt adunk arra, is, hogy kiépítse légiforgalmi vállalatait, amelyek gyilkos versenyben állanak, légiforgalmi vállalatainkkal. Meggyőződésem szerint Anglia gazdasági talpraállításának meglassítása nekünk határozottan használna és az angoloknak sem ártana. Anglia készíthet terveket, gazdasági helyzetének megjavítására, de az USA nem köteles ezeket a terveket finanszírozni” — fejezte be angolellenes kirohanását Taft Szenátor. A vita során hasonló szellemben szólalt fel Wiley és Malone szenátor is. Jenner szenátor kijelentette: „az a veszély fenyeget, hogy az USA tönkremegy más országok segítésében”. A szenátor csoporzékolva tiltakozott a Marshall-„,segély“ meghoszszabbítása ellen. Az Atlanti Szerződésről szólva Jenner hosszasan fejtegette, hogy kidobott pénz a megbízhatatlan európai szövetségesek támogatása. Amerika, „szocialista" barátairól kijelentette, hogy ezek veszély esetén „patkány módjára” viselkednének. rfi béke megvédésére sürgősen egyesülnie kell a francia munkásosztálynak — írja a l'Humanité A párisi l'Humanité csütörtöki vezércikkében Etienine Fajon elvers De Gaulle keddi provokációs nyilatkozatával kapcsolatban a többi között megállapítja: a szerda délutáni Les Croix már rámutatott, hogy De Gaulle célja a nemzetgyűlés feloszlatása, ezt követően pedig új nemzetgyűlés összehívása. A járási választásokon alkalmazott választási törvényhez hasonló új törvény segítségével, amely „kommunistimentes‘‘törvényhozást biztosítana De Gaulle számára. Fajon elvtárs ezután rámutat: Mi baráti szellemben a szocialista dolgozók elbírálására bízzuk ezeket a tényeket. Nem kívánjuk megsérteni őket azzal, hogy helyeslést tételezünk fel részükről még abban az esetben sem, ha tulajdon pontjuk hasznot húzhatna a választási módszereikből. A Szocialista Párt azonban 150 mandátumot veszített a járási választásokon és e veszteségből csak a pártütök a gaulleisták, a Vichy-rendszer hívei, egyszóval a reakció emberei húztak hasznot, akiket a Szocialista Párt vezetői ültettek vissza a nyeregbe• Jól tudjuk, hogy a szocialista dolgozók nem helyeselhetik ezt a politikát. Közös eszményeink, közös érdekeink és elsősorban a béke megvédéséért a munkásosztálynak sürgőben egyesülnie kell! — fejezi be vezércikkét Fajon elvtárs. Clementis: A béketábor politikai, erkölcsi és hadvezetési fölényben van Vladimir Clementis dr. csehszlovák külügyminiszter a Cseh Ifjúsági Szövetségnek a keletcsehországi Hradec-Kraloveben rendezett gyűlésén , mondott, beszédében a többi között kijelentette, hogy nem hisz egy harmadik világháborúban, mert „a világ békés és háborús erőinek tüzetes és öncsalás nélkül végzett vizsgálata arra a következtetésre vezet, hogy a béketábor nemcsak politikai és erkölcsi,, hanem egyben hadvezetési fölényben is van, így tehát bármelyik támadó saját létével játszik, ha a béketábor elleni támadó háború előidézésére gondolna”. * Fel kell támasztani az ellenállási mozgalmat a béke megmentésére — mondotta Joliot-Curie elvtárs A Francia Gondolat Kongresszusa síkra szállott a béke mellett. Felszólalt Joliot-Curie elvtárs, a világhírű atomtudós is. Az amerikaiakat kiszolgáló franciakormány elhatározta a francia tudományos kutatás felszámolását. A francia atomenergia-kutatást halálra ítélték az amerikai monopólumok védelmében. Fel kell támasztani ellenállási mozgalmat is.– mondotta Joliot-Curie — és mint egykor a fasizmus ellen, most a béke megteremtése érdekében kell összefognunk.