Szabad Nép, 1949. július (7. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-31 / 176. szám
VASÁRNAP, 1043 JÚLIUS 31 SZÁZAD NÉP HÁROMTAGÚ SZOVJET KÜLDÖTTSÉG A PETÖFI-ÜNNEPSÉGEKEN Az országos centenáris Petőfiünnepségekre a Szovjetunió háromtagú íróküldöttséget küldött Budapestre. A szovjet delegációt, Scsipacsov orosz költő, a mai szovjet líra egyik legkimagaslóbb alakja vezeti. Scsipacsov sok magyar tárgyú verset írt és különösen ismert Zalka Mátéról, a spanyol polgárháború nemzetközi brigádjának magyar tábornokáról írt verse. A küldöttség másik két tagja Leonidze grúz és Malisko ukrán költő. A csehszlovák íróküldöttség élén Jan Drda, a csehszlovák írószövetség vezetője áll. A küldöttség további tagjai Rybak, Ivan Kusi, Milan Rajca. Lengyelországból Stefan Otwinowski, Severin Poliak és Wladiszlaw Broniewsky érkeztek. A román küldöttség tagjai: Leontin Salajanu helyettes közegészségügyi miniszter, Alexandru Sahadian író és Eugen Jebeleanu műfordító Bulgáriából Pencso Dancsev, Dimitar Csavdarov, Andrej Guljskin és Stojan Karotej. Franciaországból Paul Eluard, Olaszországból Bianchi Bandinéri, Ausztriából Adalbert Muhr, Chiléből Pablo Neruda és Hollandiából Nico Rost vesznek részt a centenáris ünnepségen. „PETŐFI KÖLTÉSZETÉT A SZOVJET EMBEREK SZÍVÜKBE ZÁRTÁK" Hat nyelven jelennek meg a Szovjetunióban a nagy magyar forradalmár-költő művei Az egész szovjet ország szomszédjával, a demokratikus Magyarországgal együtt emlékezik meg a nagy magyar forradalmi költő, Petőfi Sándor halálának 100 éves évfordulójáról — írja Korotkevics, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa A szovjet néphez közel áll Petőfi Sándor harcos, férfias, gyökereiben népi, haladó szellemi költészete. Egészséges optimizmussal, hazája, népe iránti szeretettel telített, a reakció sötét erőit izzón gyűlölő költészetét a szovjet emberek szívükbe zárták. A szovjet emberek nagyra értékelik Petőfi irodalmi hagyatékát. Ismerik és szeretik Petőfi verseit. A nagy magyar költő sok kitűnő alkotását lefordították orosz nyelvre és a Szovjetunióban többizben kiadták nagy példányszámban. Az orosz olvasóközönség Petőfi néhány költeményével mára Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt megismerkedett. De ezek a műfordítások nem tudták visszaadni az igazi Petőfit, már csak azért sem, mert német fordítások után készítették. A forradalom után fordították le először eredetiből a nagy demokrata magyar költő műveit, még Derito a műfordítások legkitűnőbb művelői, a legjobb Szovjet költők: N. Tyihonov, L. Martinov, N. Csukovszkij, Vera Inber, V. Lenik, B. Paszternák és mások. Az elmúlt évben az 1848-as forradalom évfordulóján a Szovjetunió Állami Szépirodalmi Könyvkiadóvállalata művészi kiállításban, húszezres példányszámban adta ki Petőfi műveit. Ezzel egyidejűleg külön gyűjteményben jelentek, meg százezres példányszámban Petőfi szatirikus költeményei. Néhány hónappal ezelőtt 75 ezres példányszámban adták ki a költő válogatott műveit. Végül néhány nappal ezelőtt a Szovjetunió Gyermekirodalmi Kiadóvállalata ifjú olvasói számára kiadta művészi kiállításban a János vitézt is. A Szovjetunióban évről-évre mélyebbé és sokoldalúbbá válik a népi demokráciák irodalmának ismerete. Ezt bizonyítja, hogy Adam Miczkiewicz a nagy lengyel költő, születésének századik évfordulójára az Állami Szépirodalmi Könyvkiadó Vállalat öt kötetben kiadta, orosz nyelven a költő munkáit. Magyarországon nemrégiben nagy ünnepségek voltak Alexander Szergejevics Puskin, a nagy orosz költő születésének 150. évfordulóján. Ebből az alkalomból magyar nyelven megjelentek Puskin művei. A Szovjetunió népei most Petőfi Sándor emlékének adóznak. Ez a szovjet-magyar kulturális együttműködés kiszélesedését, elmélyülését és megerősödését bizonyítja. Petőfi Sándor halálának 100 éves évfordulóján a Szovjetunió Állami Könyvkiadóvállalata három kötetben kiadja orosz nyelven a költő írásainak gyűjteményét. Ebben a gyűjteményben kiadják Petőfi válogatott irodalmi hagyatékát. Az itt között írások most jelennek meg elsőízben orosz nyelven. Petőfi művei a Szovjetunióban az oroszon kívül még több nyelven jelennek meg. Leonid Pervomajszkij ukrán költő már több éve dolgozik Petőfi költeményeinek második kiadásán ukrán nyelven. Tbilisziben, Grúzia fővárosában, néhány nappal ezelőtt jelent meg szép kiállításban, mélynyomással Petőfi válogatott munkáinak gyűjteménye grúz nyelven, Grigola Abasidze neves grúz költő átültetésében. Szovjet-Azerbajdzsánban az egyik irodalmi folyóirat közölte Petőfi verseit azerbajdzsán nyelvre fordítva. Ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írom — írja Korotkevics —, a rádió bejelentette, hogy Petőfi munkáit belorusz és örmény nyelven is kiadják. A Szovjetunióban, Kárpát-Ukrajnában, Uzshorodon, eredeti nyelven, magyarul is megjelennek Petőfi munkái. A közeli napokban kerül nyilvánosság elé Moszkvában Hidas Antal könyve, „Petőfi Sándor élete” címmel, amely a szovjet olvasóközönséget ennek alánglelkű embernek életével és tevékenységével ismerteti meg. Július 31-én, a nagy költő halálának évfordulóján a Szovjetunióban a központi, köztársasági és a helyi újságok cikkeket közölnek Petőfi életéből és méltatják műveit. A jubileum előestéjén, július 30-án M Moszkvában, a Szövetségek Házában ünnepi Petőfiemlékest tesz. A nagy költő életéről és alkotó munkásságáról Nikoláj Tyihonov, a Szovjet Írók Szövetségének alelnöke tart előadást. Így emlékeznek meg a Szovjetunióban a magyar nép igaz fia elhunytának századik évfordulójáról. Petőfi-emlékünnepségek az üzemekben Fel van díszítve a budai Goldberger-gyár kultúrterme. De nemcsak a kultúrterem, vörös és nemzetiszínű zászlók szegélyezik a hozzá vezető utat is. Negyedhárom. Még szállingóznak a munkások a munkatermekből. Úgy jönnek, ahogy felálltak a gépek mellől, izzadt arccal, kék vászon munkaruhában. Zúgó taps fogadja a szólásra emelkedő Leontin Salajanu elvtársat, a Román Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagját, a román íróküldöttség vezetőjét. — Ne felejtsék el, elvtársak — mondja —, hogy mi, román és magyar dolgozók most így szabadon ünnepelhetjük a dolgozó nép szabadságának nagy költőjét, Petőfi Sándort, azt, hogy az uraitól egymásra uszított két nép, a román és a magyar találkozhatott ezen az ünnepen, azt a felszabadító Vörös Hadseregnek köszönhetjük. Petőfi harcaival és életével példát mutatott nekünk, hogy kell tovább mennünk az előttünk megnyílt úton, hogyan kell tovább vívnunk bátran, meg nem alkuvón harcainkat. Salajanu elvtárs beszéde végén a zsúfolásig megtelt terem közönsége percekig, felállva élteti a románmagyar barátságot, ünnepli a szabadságukért küzdő népek vezető országát, a Szovjetuniót s ünnepli annak bölcs vezérét, a világ munkásságának nagy tanítóját, Sztálint. Aki a nép szívében él A Ganz Vagongyár dolgozói a piros és nemzeti színű zászlókkal díszített Delej utcai mozihelyiségben ünneplik Petőfit. A színpad fölötti drapériáról Petőfi nagyméretű arcképe néz le a zsúfolt terem hallgatóira. Vladár elvtárs propaganda-felelős beszél a régi meghamisított és a valóságos eleven Petőfiről, beszél örökségének végrehajtójáról, a magyar munkásosztályról. Felzúg a taps: Éljen Rákosi! Éljen a Párt! Azután krónikás eleveníti meg Petőfi életét, munkásszínjátszók idézik fel harcait. Petőfi-dalok és versek hangzanak fel: „Akasszátok fel a királyokat!“ — dörren a szó és keményedül az elvtársak arca. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok“ — szól a dal és belopózik a tömegek közé. Petőfi emlékezik a Ganz Vagongyár munkássága, arra a Petőfire, aki immár a nép szívében él. A néppel tűzön-vízen át És Petőfire emlékezik lelkes ünnepség keretében népi honvédségünk is a Honvéd Petőfi Akadémián. A legénységi század kultúrterme ma csupa vörös és nemzetiszínű zászló,attólfalig futó feliratok hirdetik a Petőfi Akadémia jelszavait, köztük a Petőfiidézet: „A néppel tízön-vizen át!" Csupa kemény, napbarnított arc, valamennyien a munkásosztály s a parasztság fiai. Tekintetükben, lelkeseedésükben, egy-egy szám után felcsattanó tapsukban benne izzik a Párt, a Szovjetunió, a felszabadult munkásosztály iránti szeretetük. És benne van az a tudat, hogy ők, Petőfi harcos szellemének továbbvivői, Petőfi megvalósult álmának őrei. Márton László honvéd mond rövid bevezető beszédet. „Petőfi nem halt meg,, itt él közöttünk, munkánkban, harcainkban, eredményeinkben. — mondja. Beck Antal őrvezető, volt pécsi bányász, szeme izzik a gyűlölettől, ahogy magyarázza: „Nem elég az, hogy megteremtettük a nép országát, meg is kell őrizni eredményeinket, demokráciánk vívmányait a külső és belső ellenséggel szemben egyaránt. Feldübörgő taps, szavalatok, énekszámok. Aztán a végén, a zárszó közben, előbb csak dúdolva, majd mind erősebben, végül az egész termet betöltve száll az ének: „Zúgva száll, mint a győzelmi zászló, hősi híred, a sok büszke év..." — a Szovjet Hadsereg jubileumi indulója. A néphadsereg fiai, a Petőfi Akadémia honvédei ünnepelték Petőfit, s a felszabadult magyar életet. .• Építőanyagot a Mész- és Cementárusító Nemzeti Vállalat budapesti fiókjaiban vásároljon! Fiókok: 1.sz. fiók: XDT. Gövnb-u. 42. 7.9& 3. „ „ V., Fogrády Károly-u. 7. 8. y» 3. „ „ VIII., Lévay Oszkár utca 7. 9. »» 4. „ ,, XII., Márvány-utca 17. 10. )* 5. ,, „ IX. Vaskapu-utca 38. 11. »» 6. „ „ X., Kápolna utca 8. 12. tt 7. sz. fiók: XI. Maynovszky-fasor 7 III., Kunfi Zsigmondrét 51. Csepel, HÉV megálló. Rákospalota Állomás. XI., Fehérvári út 17. VIII. Farkas I.u. 3. caam • • TÖRTETES (b. o.) A trockista kémcsoport leleplezéséről szóló központi bizottsági határozat nem az, első pártokmány, amely figyelmünket a törtetők, a karrieristák elleni harc felé irányítja. Már az MDP programnyilatkozata is hangsúlyozta, hogy a Párt ,,megtisztítja sorait az önérdeküket hajhászó, a néptől idegen elemektől". A tagság felülvizsgálatát elrendelő szeptember 2-i PB- határozat pedig a pártszervezetek kötelességévé tette, hogy „távolítsák el a Párt soraiból az osztályidegen, korrupt, karrierista elemeket". Látjuk, hogy ezekben a pártokmányokban a karrierizmus fogalma mindig szomszédos, együtt jár a „néptől idegen", az ,,osztályidegen" fogalmaktól. Ez is utal már arra, hogy a törtetés, a karrierizmus nem egyszerűen „rossz” vonás. A törtetés nem osztályfeletti tulajdonság, amely egyaránt jellemzi a kapitalistákat és a munkásokat. A törtetésnek osztályjellege van. Ne feledjük: nem bélyegzik meg mindenütt a törtetőket, a karrieristákat. Nálunk igen, a kapitalizmusban nem. A törtetés összefér, sőt összetartozik a kapitalista erkölccsel. A burzsoá-rendben nem ítélték el és nem ítélik el az önérdekhajhászokat, a törtetőket. Ellenkezőleg, dicsérték, élelmes, életrevaló embereknek nevezték őket. És minél kietlenebbül könyököltek, tiportak el másokat, annál nagyobb volt a becsük. Miért van a törtetésnek kapitalista osztályjellege? Miért burzsoá jellemvonás a törtetés? Azért, mert a kapitalizmusnak, a tőkés-rendszernek jellemvonása, hogy a tőkés „személye, vagy inkább zsebe... a kiinduló és visszatérési pont” — ahogy azt Marx írja A tőkében. A burzsoá-rend kíméletlen törtetésnek, az önérdekhajhászásnak tenyészvilága. Hallgassuk csak meg, mit ír nagy művében Marx erről a kíméletlen törtetőkről: „Az a kilátás, hogy az emberiség el fog rothadni... a tökét éppoly kevéssé befolyásolja, mint az a lehetőség, hogy a Föld beleesik a Napba. A részvénycsalásban résztvevők mindnyájan tudják, hogy a vihar egyszer majd ki fog törni, de mindegyikük abban bízik, hogy a villám társára fog lesújtani... A tőke tehát nincs tekintettel a munkás egészségére... Ha a fizikai és szellemi elsatnyulásról, korai halálról, a túldolgoztatás kínjairól panaszkodnak, a tőke így válaszol: miért is kínozna bennünket e kín, mikor örömünket (a hasznot) szaporítja?" És Marx hozzáfűzi, hogy nem is az egyes tőkés jó-, vagy rosszindulatától függ ez a kíméletlen önérdekhajhászás, hanem a "tőkés termelés törvénye ez. Ez a kapitalista törvény, törvény és erkölcs mindenki számára, aki nem száll élesen szembe a kapitalizmussal. Nemcsak a tőkések, a tőkés gazdálkodást folytatók jellemvonása az önérdekhajhászás, a törtetés. A tőkésrend erre szorítja tisztviselőit, a kisembereket is. Arra nevel a tőkésrend iskolája, sajtója, egész nevelőrendszere, hogy egyéni érvényesülést kell keresni, s a mások hátraszorítása a fejlődés útja. Nézzük csak meg egy nemrég leleplezett jellegzetes karrier is,„ arc” képét. Máj József, a Nehézipari Központ volt elnöke, majd a Metallimpex vezérigazgatója, 1923- tól volt a jobboldali Baross Szövetség tagja. Tagdíját még 1944-ben is fizette. 1940-től a Légoltalmi Liga tömbvezetője volt és ezt a funkcióját Szálasi alatt is viselte. A felszabadulást követő napokban előnyösebbnek látta csehszlovák papírokat szerzni és felajánlotta szolgálatait a csehszlovák kormánynál, arra hivatkozva, hogy „szláv származású és demokrata”. Miután Csehszlovákia részéről elutasították, Nagy Ferenc minisztériumánál ajánlkozott fel, közvetlen utána a Szociáldemokrata Pártba lépett. Itt megszervezte, hogy tagsági könyvet utókeltezéssel állított:: ki, vagyis régi szociáldemokrata párttagnak tüntette fel magát. Jellemző rá, hogy jobboldali iratait is megőrizte, „hátha egyszer még szüksége lesz erre”. Ugyanakkor az MDP-hez benyújtott életrajzában így ír: „1918 -19-ben mint diák, részt vettem a kommunista mozgalomban... A proletárdiktatúra bukása után rendőri megfigyelés alatt voltam ... 1942-ben az Egyesült Izzó katonai parancsnoka baloldali magatartásom miatt elbocsátatott.” Akármilyen undort keltő ez az arckép, távolról sem ritka. Máj József egy típust képvisel, a kapitalizmusban nevelkedett és a kapitalizmus szolgálatára mindig kész figurák típusát. És ha eddig nem is volt ismeretes ennek a Májnak jobboldali múltja — a törtető magatartásán fel lehetett ismerni benne a burzsoá béreiket, a tőkések neveltjét és hívét. Persze, hiba volna, ha most azt hinnők, hogy ilyen Más-féle alakokra gondol Pártunk Központi Vezetőségének határozata, amikor éberségre szólít a törtetőkkel szemben. Nemcsak az ilyen alakoktól kell sorainkat óvni, hanem harcolni kell a törtetés, az önérdekhajhászás legkisebb megnyilvánulásai ellen is. A kapitalista befolyás elleni harc fontos része ez, hiszen a kapitalizmus erkölcse a karrierizmus, a tülekedés, a törtetés, a szocializmusé a kollektív szellem, a köz ügyének, a dolgozók ügyének önfeláldozó szolgálata. Kommunistának lenni annyit jelent, mint felismerni, hogy „a közérdek szolgálata az egyéni boldogulás útja" is —, mint ezt az MDP programnyilatkozata mondja. A kommunisták életcéljai, vágyai egybeesnek a nép érdekeivel. A kommunista alárendeli életét — és szünés-szüntelen, minden lépésében alárendeli — a szocializmus győzelme ügyének. Ha törekszik valamire, úgy arra, hogy még jobban és még érdekmentesebben szolgálja a munkásosztályt, a Párt, a szocialzmus ügyének diadalát. Ezért nem lehet törtető, aki kommunista, ezért nem lehet kommunista, aki törtető. Ezért kell — mint a Központi Vezetőség határozata mondja — felfigyelni a törtetőkre, mert a törtetés az ellenség jelenlétét, vagy legalább is az ellenséges befolyás jelenlétét árulja el. S Ásványolajforgalmi Nemzeti Vállalat I. ss. városi sorahata XI., Fehérvári-út 211. alatt (T. 258-497) II. ss. városi sorahata X., Körösi Csoma-út 3. alatt (T. 182-784) Jiseijaval MINŐSÉGI KEMŐOLAJOK ÉS ZSilOK