Szabad Nép, 1949. október (7. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-21 / 245. szám

PÉNTEK, 1949 OKTÓBER 21 SZABAD NÉP SWeiHNK NYOMÁBAN Nem segítik a versenymozgalmat az Állami Nyomda könyvkötészetében Az Állami Nyomda egyik könyvkötő­­munkása a Szabad Néphez írt levelé­ben azt közölte, hogy a könyvköté­szet „24 nappal lemaradt a többi osz­tály mögött". A levél írója szerint „a lemaradás oka, hogy az osztályon a többi osztálytól eltérően­­ semmi­féle munkaverseny nincs, sem egyéni verseny, sem brigádmozgalom." A továbbiakban megtudjuk a levél­ből, hogy a könyvkötészetben brigád alakult, amely állandóan 160 száza­lékot teljesített. A termelési felelős pedig ahelyett, hogy segítette volna a brigádot, kijelentette: „Az egész bri­gádmozgalom rossz, alapokon indult el, mert a vállalatnál csak november­ben fogják bevezetni a teljesítmény­bérezést és addig nem fizetik ki a magasabb teljesítményeket". Ezzel — szerinte — a dolog, részéről el lett in­tézve. A levél nyomán kimentünk az Ál­lami Nyomdába és megnéztük, mi is a helyzet a könyvkötészetben. ★ Ez é¥ augusztusában belépett az üzembe Kamarás György elvtárs könyvkötő­segéd. Már az első napokban hiá­nyolta, hogy a könyvkötészetben nem folyik munkaverseny. Versenyfelhívást adott ki. Mezei László, a termelési felelős azonban nem karolta fel a verseny­felhívást, nem szervezte a versenyt. A versenyfelhívásnak nem volt vissz­hangja. Kamarás elvtársnak az első sikerte­len kísérlet nem vette el a kedvét. Új eszközökhöz folyamodott. Brigádot szervezett. A brigád tagjainak meg­magyarázta, hogy a könyvkötészetnek be kell hozni a lemaradását. Ezt kí­vánja az üzem érdeke, az üzem dol­gozóinak érdeke is, így szolgálják legjobban az Állami Nyomda könyv­kötői a szocializmus ügyét. A brigád tagjai megértették ezt: har­minc százalékos túlteljesítést vállal­tak, de már az első nap 55 százalék túlteljesítést értek el. A második na­­pl­n pedig már a 160 százalékot is el­érték. A brigád tagjai örültek az ered­ménynek. Csakhogy akadtak olyanok is, akik nem örültek az új brigád teljesítmé­nyének. Például Sóti Gusztáv nem tartotta „kommunistához méltónak", hogy a brigád „kiugrott". Ő néhány kollégájával már régóta megegyezett, hogy 400 iskolakönyv borítékba való beragasztásánál nem csinálnak többet naponta. Ezt be is tartották, holott tudtak volna többet is teljesíteni. Hoffmann Ádám pedig a „kollektív szellem" megsértésének találta, hogy Kamarás elvtárs és a brigád tagjai­­ egyénenként több, mint 500 könyvet készítettek el. Mikor a brigád a teljesítményének megfelelő bér után érdeklődött, azzal nyugtatták meg őket, hogy majd ja­vasolni fogják a nyereségrészesedés visszatérítésénél a brigád megjutalma­­zását. A brigád tagjai ennek ellenére to­vábbra is állandóan 160 százalék fö­lött tartották teljesítményüket. A bri­gád nagy teljesítménye magával ra­gadta a többi dolgozót is Sorra ala­kultak a többi brigádok. Versenyeztek egymással. Egyik sem akart lema­radni. Ugrásszerűen emelkedett a ter­melékenység. Nemcsak a brigádok ér­tek el nagy teljesítményeket, hanem azok a dolgozók is, akik a brigádokat látták el anyaggal. Valóságos forra­dalom játszódott le a könyvkötészet­ben. Minden műszakra átterjedt a versenyláz és ma már mind a három műszakban 150 százalékon felül ter­melnek. A könyvkötészetben új élet kezdő­dött. De az illetékesek nem gondoltak arra, hogy ezt támogatni kellene. Pedig lett volna rá lehetőség, hogy a bri­gádmozgalmat tovább fejlesszék. Nem vették észre a szemük előtt lejátszódó forradalmat, de azt sem, hogy Sóti Gusztáv, Brunec­ker Rezső és Hoff­mann Ádám vezetésével munkavissza­tartás volt hosszú ideig a könyvkö­tészetben. Pedig nem lett volna ne­héz megállapítani, hogy Sóti Gusztáv miért tartja vissza a munkát Mint rongyosgárdista felvidéki emlékérmet kapott, a Pártból kizárták, egy há­romkéses vágógép összetört a keze alatt (még nem derült ki, hogyan). Azt sem lett volna nehéz megállapí­tani, hogy Adamkovics Béla művezető műszakában miért vannak hibák. Cso­dálatosképpen senki sem jelentette, hogy a művezető munkaidő alatt bort hozatott be magának és az egyik munkástól pálinkát fogadott el. Azt sem jelentették, hogy a munkaidő egy­ részét gyakran alvással töltötte. Mind­ezek mellett még szakmailag sem állta meg a helyét. A levél igazat írt. Mi is megállapí­tottuk, hogy igen komoly nehézségek­kel kell megküzdeniök az Állami Nyomda öntudatos könyvkötőmunká­sainak. De az eredmény így sem ma­radt el — a verseny kibontakozott! Most már csak arra várnak valameny­­nyien, hogy bevezessék végre náluk is a teljesítménybérezést, ami újabb ösz­tönzést fog adni a több és jobb ter­melésre és újabb dolgozókat fog be­vonni a szocialista munka­versenybe. Arra várnak, hogy végre megkapják a fokozott támogatást szocialista ver­senyükhöz. 99'»Örömmel vettük Pártunk lapjának útmutatását A Hazai Kötszövőgyár válasza a Szabad Nép riportjára Nemrég levelet kaptunk a Hazai Kötszövőgyár üzemi bizottságától, amelyben beszámoltak sikereikről, el­ért eredményeikről. A levél nyomán munkatársunk felkereste az üzemet és október 14-i számunkban leírtuk tapasztalatainkat. Meggyőződtünk a Hazai Kötszövőgyár eredményeiről , de rámutattunk arra is, hogy akad még javítanivaló a munkafegyelem és különösen az egyéni verseny szerve­zése terén. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a Hazai Kötszövőnek őszinte önkritikával a hiányosságokról is be kellett volna számolnia. Riportunkra most a következő választ kaptuk: „Kedves Elvtársak! Pártunk központi lapjában a Hazai Közszövőgyárral foglalkozó helyes kritika arra késztet bennünket, hogy újból az elvtársakhoz forduljunk. Valóban helytálló a megállapítás, hogy eredményeink mellett nem vet­tük észre a meglévő hibákat. Nem mentségül akarjuk felhozni, de meg­említjük, hogy mindaz, amit eddig tettünk, csak kezdete a hibák kijaví­tásának. Éppen ezért örömmel vettük Pártunk központi lapjának útmutatá­sát és igyekezni fogunk annak értel­mében munkánkat kijavítani. Célunk a termelés további emelése, az egyéni felelősség gyakorlati meg­valósítása, dolgozóink politikai és szakmai nevelése, a szocialista mun­kaverseny kiszélesítése és elmélyí­tése. Ezeket a feladatokat a nép­nevelő munka fokozásával, a szak­­szervezeti munka javításával és nem utolsó sorban a helyes önkritika al­kalmazásával kívánjuk elérni. Elvtársi üdvözlettel Csizmazia István üzemi párttitkár, Halász Imréné ÜB-titkár." KI JA VETJÜK A T A Magyar Szaggyantaárugyár SZIT Ciiszo­tságán­ak válasza a Szabad Nép cikkére Pártunk központi lapja, a Szabad Nép foglalkozott üzemi SZIT-szerve­­zetünk munkájával. Komoly építő kri­tikát kaptunk. SZIT-bizottságunk min­den egyes tagja kötelességének vette a fennálló hibák azonnali kiküszöbö­lését. Szervezeti életünkben legna­gyobb hiba az, hogy még mindig nin­csenek kiépítve alapszerveink és az ellenőrzés is hiányos. Ezért szervezeti életünk megerősítése terén legfontosabb feladatunk az alapszervi élet kiépítése, az apparátus megszilárdítása és az ellenőrzés megszervezése. Hibáinkat Pártunk útmutatása szerint fogjuk megszüntetni. A termelés terén is hibákat követ­tünk el, amikor a brigádokon belül nem szerveztük meg eléggé az okta­­tási munkát és ellenőrzésünk rossz volt. Így egyik ifjúsági brigádunk felosz­lott. A hibák kiküszöbölését meg­kezdtük. Volt brigádjainkat felülvizs­gáltuk és a közös munka előnyeire hívtuk fel a brigád tagjainak figyel­mét. Feladatunknak tekintjük, hogy a termelésben a legjobb ifjúmunkásokat mint Sallai Emíliát, aki 112 százalé­kot vállalt és 130 százalékot teljesí­tett, Burján Józsefet, aki 147 százalé­kot vállalt és 151 százalékot teljesí­tett, bevonjuk szervezetünk munkájába és ezáltal is erősítjük szervezetünket. Komoly hibát követtünk el, amikor a VIT-re küldött 250 fiatal lelkesedé­sét és lendületét nem tudtuk fölhasz­nálni szervezetünk komoly megerősí­tésére és szervezeti életünk megjaví­tására. A hibák mellett voltak ered­ményeink is. A tervkölcsönjegyzésnél is megmutatta üzemünk ifjúsága, hogy megértettük Pártunk munkájá­nak fontosságát és ígérjük, hogy Pár­tunk szellemében szervezeti életünket fokozni fogjuk. Köszönjük Pártunk központi lapjá­nak, hogy élesen rávilágított a SZÍT szervezetünkben fennálló hibákra. ígér­jük győzelmeink szervezőjének, a Magyar Dolgozók Pártjának és az ifjúság bölcs tanítójának, Rákosi Má­tyás elvtársnak, hogy a szocializmus építésében a többi üzemi SZIT-szerve­­zetekkel egyvonalban hamarosan ott fogja látni a Magyar Ruggyantaáru­­gyár ifjúmunkásait is. Szabadság! A Magyar Ruggyantaárugyár SZIT-bizottsága. Az Újságíró Szövetség tiltakozó táviratot intézett az osztrák kormányhoz A Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége az alábbi tiltakozó táviratot intézte dr. Karl Gruber osztrák kül­ügyminiszterhez: „A Magyar Újságírók Országos Szövetsége leghatározottabb tiltako­zását jelenti be az osztrák kormány­hatóságok ama határozata ellen, amely megakadályozza, hogy a Nemzetközi Újságíró Szövetség három tagja, köztük egy neves magyar publicista a helyszínen tanulmányozhassa a négy antifasiszta munkás perével kapcsola­tosan betiltott újságok esetét. A ma­gyar közvélemény a megrendszabá­­lyozott újságok és az üldözött újság­írók ügyét úgy tekinti, mint annak jelét, hogy az antifasiszta sajtó és mozgalom szabadságjogait Ausztriá­ban veszély fenyegeti, holott ezek a szabadságjogok a béke és demo­kratikus haladás egyedüli biztosítékai." a. Eddig százezer dolgozó nézte meg az Újítók Kiállítását Nagy látogatottságnak örvend az Újítók Kiállítása. Eddig csaknem száz­ezer dolgozó nézte meg. Egy-egy újí­tás előtt élénke tapasztalatcsere folyik. A kiállítás eredményeképen a csopor­tos látogatások után egymást követik a szakszervezetek által rendezett ta-­­­pasztalatcsere és munkamódszerátadási­­ megbeszélések.­­ A vasutas és közlekedési alkalmazot­tak értekezletén számos újítás átvéte­­­­lét beszélték meg. Csák István, az Istvántelki Főműhely esztergályosa örömmel üdvözölte Kökény László ózdi vases­ztergályos újításait, az újfajta esztergakést befogó készüléket, amely az eddigi négykéses befogóval szem­ben­ kilenc kés befogását teszi lehe­tővé. Nemcsak Csák István esztergá­lyos valósítja meg üzemében, hanem számos vasipari dolgozó figyelt fel erre az ötletes újításra. A kiállítás nagymértékben előmoz­dítja a gyárak közötti tapasztalatcsere látogatásokat is, mert a dolgozók szá­mos kiállított újítást meg akarnak te­kinteni gyakorlati alklamazásában is. ­ Négyezerszázkilencvenhét egészség­ügyi felvilágosító előadást tartottak a Magyar Vöröskereszt aktív orvosai március 1-től szeptember 30-ig. A nagyrészt vetítettképes előadások meg­ismertették a dolgozókkal a rák, a tbc. és a disentéria elleni védekezés mód­jait, valamint a terhes anya egészség­­védelmét. így adta tovább újításait Vanyur elvtárs, a munkásból lett művezető Vanyur János elvtárs Kossuth-díjas és munkás, jelenleg az Első Magyar Gyapjú­mosó művezetője. A felszabadulás előtt húsz évig dolgozott a szakmában, mint segédmunkás. Szorgalmával és szaktudásával a felszabadulás után csakhamar kiérdemelte, hogy művezetővé legyen a gyárban. Tudta, hogy teljes tudásának latbavetésével kell kiérdemelnie dolgozótársai bizalmát, újítani kezdett. Első újítása, melyet a ványológépen vezetett be, 33 százalékkal emelte a termelést és javította a minőséget, újításáért Kossuth-díjat kapott. Azután a kallózó­gép mérőkészülékén vezetett be egy olyan újítást, amellyel 20 százalék időmegtaka­rítást érnek el. Vanyur elvtárs élenjár a munkamódszer-átadásban is. Gyakran látni őt az üzemben, amint meg megáll egy-egy gép mellett és szeretettel magya­rázza el dolgozó társainak a helyesebb munkamódszert. Képünkön Quarinyi Árpád és Túrás Károly kallózógépi dolgozóknak magyarázza egyik újításának használatát. A műhelybizottság „Kapcsolat a tömegekkel, azaz a munkások hatalmas többségével — a szakszervezetek bármiféle sikeres tevé­kenységének legfontosabb, legalapve­tőbb feltétele" — mondotta Lenin elv­társ. Ezt a kapcsolatot vonják az eddi­ginél sokkal szorosabbra szakszerve­zeteink, amikor terveink végrehajtói­ból, a műhelyek dolgozóiból kiépítik mindenütt a műhelybizottságokat. A műhelybizottságoknak az lesz a központi feladatuk, hogy segítsék a munka helyes megszervezését, a ter­melés emelését, javítását. Ez számos feladattal függ össze: a műhely ter­melési terv teljesítésének biztosításá­val, ennek érdekében a versenymozga­lom kiszélesítésével, az egyéni felelős­ségérzet megerősítésével, éppúgy, mint a géptörések, igazolatlan mu­lasztások megszüntetésével. A műhelybizottságoknak, mint szak­szervezeti szerveknek másik legfonto­sabb feladata a dolgozók érdek­­védelme. Biztosítaniuk kell részükre a zavartalan munkamenetet, a munka­eszközöket. Gondoskodnak kell a védő­­berendezésekről, s azok alkalmazásá­ról. A műhely dolgozóinak szociális, kulturális igényeivel való törődés, és főként: a végzett teljesítmény után járó helyes bérezés ellenőrzése is a műhelybizottság feladata. Nagy és felelősségteljes a munka, mely a műhelybizottságokra vár. A Párt iránymutatását követve, az üze­mi bizottságok vezetésével a műhe­lyekben ugyanazt a hatáskört kell be­­tölteniök, amit „nagyban“, az egész üzem területén az UB végez. Ennek megfelelően a műhelybizottság tagjai­nak is azokat kell megválasztani, akik ezen a poszton jól megállják majd a hel­yüket. A műhelybizottsági tagok megvá­lasztása a legdemokratikusabb válasz­tási formák szerint történik. A mű­hely dolgozói előkészítő bizottságot választanak maguk közül. Az előké­szítő bizottságban részt vesz a Párt és a szakszervezet egy-egy megbízottja is. Ez a bizottság a tervértekezleten javaslatot tesz a jelölőbizottsági ta­gok személyére. A jelölőbizottság tag­jait — akiket ugyancsak az arra ér­demes legjobb dolgozók közül kell kiválasztani — szavazással választják meg. A jelölőbizottság javasolja a mű­­helybizottsági tagokat, azokat, akik legalkalmasabbak lesznek a nagy fel­adatok elvégzésére. Ezeket azután mű­­helyértekezleteken a dolgozók titkosan választják meg. Megkezdték a szovjet gépek beszerelését a szegedi textilkombinátba Az elmúlt napokban tízezer orsós­fonóberendezés érkezett Szegedre a Szovjetunióból. Ezeket a gépeket sze­relik be az új textilkombinátba. A szerelőmunkálatokat a budapesti és szegedi szerelőmunkások folyamato­san végzik. Az új szegedi gyár fono­dája 30 ezer orsóval 1950 tavaszán indul meg. A szövődéi részleg pedig 1950-ben kezdi meg a termelést. Tex­tiliparunk pam­uttermelését az új üzem 14—15 százalékkal emeli. A Szovjet­unióból érkező gépek kiválóságára jel­lemző, hogy a 34 matringos átlag­szálakat 20 gramm/óra teljesítésse­ fonja, míg a régi gépek csak 16 gramm/órát tudtak elérni. A szakmunkásképzés terén is ko­moly előkészületek folynak. Még eb­ben az évben 260 szegedi lány és asszony fejezi be hathónapos fonó­­ipari elméleti és gyakorlati tanulmá­nyait. A budapesti Állami Fonodában 130, az újpesti Magyar Pamutiparban 130 szegedi lány és asszony tanul. Ezek és a további csoportok kiképzése biztosítja majd a megfelelő szakmun­kás-létszámot. Clesébe lelt postai szolgáltatások díja Magyarország és Bulgária között Bolgár postaügyi küldöttség érke­zett Budapestre Kostadin Ganev postaügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel. Tárgyalásokat folytattak a ma­gyar posta vezetőivel, amelynek ered­ményeként postai és távközlési külön­­megállapodás történt a két baráti nép között, így 25 százalékkal lesz ol­csóbb a két ország közti forgalom­ban a levelek és levelezőlapok díja. Ugyancsak leszállítják január elsejé­től a táviratok és távbeszélgetések díját is. FELHÍVÁS ezemi, városi, falusi pártszerve­zeteinkhez. Október 23—20-ig terjedő héten politikai pártnapok lesznek. Vezér­fonalat az időszerű külpolitikai kér­désekről küldünk. MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE AGITÁCIÓS OSZTÁLY — Közvetlen gyorsvonat-járatokat indít a közeljövőben Berlin—Prága— Pozsony—Budapest vonalon a Német Demokratikus Köztársaság közlekedés­ügyi minisztériuma. 7 Súlyhiány után is meg kell fizetni a dohányfogyasztási illetéket A pénzügyminiszter rendeletet ad ki ki a dohánytermeléssel szorosan ösz­­szefüggő tartozások levonására. A ren­delet szerint vissza kell tartani a súly előirányzó bizottság által megállapí­tott, nem igazolt hiány után követel­hető, az illetéknek megfelelő összeget, feltéve, hogy a termelővel szemben súlyos dohányjövedéki kihágást n­em állapítottak meg. Ha a termelőnél ki­hágást állapítottak meg, a kiszabott büntetés összegét is vissza kell tar­tani. A rendelet külön intézkedik a termelő szövetkezeti tagokról. A ter­melő szövetkezeteknél semmi sem tart­ható vissza, ilyen esetben a tagokkal szembeni külön rendelet alapján kell eljárni. Foglalkozik még a rendelet a mutatkozó hiány után követelhető il­leték összegével, melyet kilogrammon­ként a dohány minősége szerint 20, 13 és 10 forintban­ állapít meg. NEM VÁLTOZIK A HŐMÉRSÉKLET A Meteorológiai Intézet jelenti: Budapesten csütörtök délben a hőmér­­séklet 13 fok. Várható időjárás: Mér­sékelt délnyugati, nyugati szél, kisebb felhőátvonulások, többfelé reggeli köd, egy-két helyen kisebb eső. A hőmér­séklet alig váltásig.

Next