Szabad Nép, 1949. december (7. évfolyam, 279-304. szám)

1949-12-01 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZABAD NÉP VÁ­RURA­T A HA­ZAÁ­RULÓ KOSZTOV ÉS BANDÁJA BÁBÁJÁN 1505 százalékos esztergályom teljesítmény tivörüít­V A D­OLG­O­Z­Ó­K PÁRTJ­Á­N­A­K K­­Ö­Z­P­O­N­TI LAPJ­A VII. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 1 Söréséi&mies a titóista, Új­ulási ellen! A kommunista és munkáspártok magyarországi értekezletének napi­rendjén szerepelt „A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és ké­mek hatalmában” kérdésének meg­vitatása. Ezzel foglalkozik az érte­kezlet egyik határozata is. De nem­csak „A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmá­ban” című határozatban van szó a­ Tito­ Rankovics-bandáról, hanem a másik kettőben is. Rendkívül nyo­matékos figyelmeztetés ez a kom­munista és munkáspártok számára s rajtuk túl a béke minden híve számára, hogy a béke védelme és a harc a háborús gyújtogatók ellen — ami ma a kommunista pártok és a demokratikus szervezetek egész tevékenységének középpontjában kell hogy álljon — megköveteli az állandó, kérlelhetetlen küzdelmet a Tito-fasiszták ellen. Hogyan jellemzi a Tájékoztató Iroda határozata a jelenlegi jugo­szláviai helyzetet? A Tito, Rankovics, Karáéti, Gyilasz, Pijade, Gosnyák, Maszla­­rics, Bebler, Mrázovics, Vukmano­­vics, Kocsa Popovics, Kidrics, Nes­­kovics, Zlatics, Velebit, Kolisevszki és mások kémcsoportja a munkás­­osztály és parasztság ellensége, Jugoszlávia népeinek ellensége. 2. Ez a kémcsoport nem Jugo­szlávia népeinek akaratát fejezi ki, hanem az angol-amerikai imperia­listák akaratát-­ ennélfogva elárulta az ország érdekeit, felszámolta Jugoszlávia politikai függetlenségét és gazdasági önállóságát. 3. A Jugoszláv Kommunista Párt" jelenlegi összetételében, mivel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elveszítette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardelj—Rankovics— Gyilasz­­klikk kémfeladatainak a végrehajtó gépezete.” Mi a Tito-banda szerepe a jelen­legi nemzetközi helyzetben? A Tá­jékoztató Iroda határozata meg­állapítja, hogy a Tito—Rankovics­­klikk tavaly június óta „a burzsoá nacionalizmustól végleg eljutott a fasizmushoz, Jugoszlávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához...”, hogy „a jugoszláv kormány telje­sen függő viszonyban van a kül­földi imperialista köröktől és azok támadó politikájának eszközévé vált... A demokrácia és a szocia­lizmus táborából átszöktek a kapi­talizmus és a reakció táborába, az új háború gyújtogatóinak közvetlen segítőtársai lettek s áruló cseleke­deteikkel igyekeznek elnyerni az imperialisták dicséretét és kiérde­melni kegyeiket”. A Tito-banda tehát először is közvetlen ügynöksége az imperia­lizmusnak, támaszpont a Szovjet­unió, a népi demokráciák , az egész béketábor ellen. „A Tito-klikk Belgrádot amerikai kémközponttá és kommunistaellenes propaganda­központtá változtatta — mondja a határozat. — ... Az angol-amerikai imperialisták agresszív terveik meg­valósításában jelentékeny szerepet szánnak különösen Közép- és Dél-, Kelet-Európában Tito nacionalista klikkjének, mely az imperialisták kémszervezeteinek szolgálatában áll” Hosszú volna felsorolni mind­azokat a gazságokat, amelyeket a Tito-banda­ az imperialisták szolgál­­atában elkövetett, Belgrád vissz­hangja ,és szócsöve lett az imperia­listák aljas, szovjetellenes rágalom­hadjáratának. Az­ Egyesült Nemze­tek Szervezetének, közgyűlésén és a Duna-konferencián a titóista diplo­maták amerikai gazdáik dicséreteit kiérdemlő „makacssággal” szálltak szembe a Szovjetunió és a népi de­mokráciák álláspontjával.­­A bel­grádi árulók amerikai gazdáik pa­rancsára fegyveres provokációkat követnek el a Jugoszláviával szom­szédos népi demokráciák határain. Üldözik a Jugoszláviában élő szov­jet állampolgárokat. Mint a Rajk­­banda pere megmutatta, a Tito­­banditák a kémek és bérgyilkosok rajait bocsátották ki a népi demo­kráciákba. „Az imperialisták aka­ratát teljesítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték maguk elé — állapítja meg a Tájékoztató Iroda határozata —, hogy a népi demokrá­ciákban reakciós, nacionalista, kle­rikális és fasiszta elemekből politi­kai bandát alakítsanak, hogy rájuk támaszkodva, ellenforradalmi fordu­latot hajtsanak végre ezekben az országokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocia­lista tábortól és alárendeljék őket az imperializmus erőinek.” De a Tito-banda azért különleges ügynöksége az amerikai imperialis­táknak, mert lakáj- és hóhérszol­gálatait „kommunista” álarcban próbálja végrehajtani. A Tito-banda és a „titoizmus” nyíltan, a világpolitika frontjain az amerikai imperializmus csatló­sai között felsorakozva és ugyan­akkor „munkásmozgalmi álruhá­ban” szolgálja a Hitler nyomába lépő angol-amerikai háborús gyúj­­togatókat. Ma, amikor a Tájékoz­tató Iroda határozata szerint a békéért vívott harcban „a siker záloga, a munkásosztály sorainak egysége”, egészen rendkívüli erély­­lyel kell harcolni ezeknek az áru­lóknak az aknamunkája ellen. Ezért mondja a Tájékoztató Iroda hatá­rozata, hogy „a Tito-klikk ügynö­kei ma a legaljasabb szakadárok a munkás- és demokratikus moz­galomban, akik az amerikai impe­rialisták akaratát hajtják végre. Ezért elszánt harcot kell folytatni az imperialisták e titóista ügynök­ségének cselszövései ellen minde­nütt, ahol megkísérlik, hogy a munkás- és a demokratikus szer­vezetekbe furakodva dolgozzanak." A Tito-banda a béke ellensége, az imperializmus rohamcsapata — szükségszerűen ellensége a jugo­szláv népnek is. A Tájékoztató Iroda határozata figyelmeztet arra, hogy „belpolitikai téren az áruló Tito-Rankovics-klikk működésének fő eredménye a népi demokratikus rendszer tényleges felszámolása Ju­goszláviában”. Kommunistaellenes, fasiszta típusú rendőrállam alakult ki, amelynek társadalmi alapja falun a kulákság, a városban pedig a tőkések. Mértéktelenül felduz­zasztott katonai és rendőri appará­tus nyomja el Jugoszlávia népeit. Ebben az államban, amelyben a ha­talom a nép ellenségeinek kezen van, szó sem lehet a szocializmus építéséről. Jugoszlávia a külföldi tőkések szabad vadászterülete. A jugoszláv munkásosztály, a dolgozó parasztok kizsákmányoltsága nö­vekszik, életszínvonaluk csökken. A munkások és alkalmazottak átlagos havi fizetése körülbelül 3000 dinár , és ebből átlagban mintegy 55 százalékot, 1650 dinárt kell kifi­zetni lakásra és világításra. Ebben a fasiszta­ rendszerben a Tito-banditák irtóhadjáratot visel­nek a marxizmus-leninizmus elvei­hez hű, igazi kommunisták ellen. „A kegyetlenség, amellyel Jugo­szláviában a kommunizmus állhata­tos harcosait irtják — állapítja meg a Tájékoztató Iroda határozata —, csak a hitleri fasiszták, vagy Gö­rögországban Caldarisz, Snatonil­­országban Franco hóhérainak álla­­társságával hasonlítható össze." ,­­Ennek az irtóhadjáratnak követ­keztében „a Jugoszláv Kommunista Párt vezetése osztatlanul kémek és gyilkosok, az imperializmus béren­ceinek kezébe került”. A Tájékoztató Iroda határozata harcra mozgósít a Tito-klikk ellen — „e felbérelt kémek és gyilkosok” ellen. E harc, amelyben a jugoszláv népnek is részt kell vennie, szerves része a béke védelméért, a háborús gyújtogatók ellen folytatott küzde­lemnek. A Tájékoztató Iroda hatá­rozata megállapítja, hogy a Tito­­klikk elleni harc „valamennyi kom­munista és munkáspárt nemzetközi kötelessége”. Valamennyi kommu­nista- és munkáspártnak támogatni kell a jugoszláv munkások, a jugo­szláv dolgozók küzdelmét. E küz­delem sikerének elengedhetetlen feltétele, „hogy a forradalmi elemek mind a Jugoszláv Kommunista Pár­ton belül, mind annak sorain kívül tevékenyen harcoljanak Jugoszlávia forradalmi, valóban Kommunista Pártjának újjászületéséért, olyan pártért, amely ha a­­ marxizmus­­leninizmushoz, a proletár nemzet­köziség elveihez és amely harcol Jugoszlávia függetlenségéért az im­­­nczializmustól”. A küzdelem a Tito-banda ellen nem könnyű. A jugoszláviai fa­siszta terror körülményei között a jugoszláv kommunistáknak ugyan­úgy az illegális harc módszereihez kell nyúlni, mint általában azok­ban az országokban, ahol a legális munkához vezető út el van zárva. De akármilyen nagyok is a nehéz­ségek, a Tájékoztató Iroda­­szilárd meggyőződése, az egész haladó vi­lág meggyőződése, hogy „a mun­kásosztály vezetése alatt Jugo­szlávia dolgozó népe képes lesz visszahódítani a népi demokrácia, történelmi vívmányait, melyeket sú­lyos­ áldozatok és hősies harcok árán vívott ki, és a szocializmus építésének útján fog haladni.” Melyek ma a jugoszláviai hely­zet legfontosabb tanulságai a kom­munista és munkáspártok számára? A Tájékoztató Iroda határozata megállapítja, hogy e pártok legfon­tosabb feladata a forradalmi éber­ség fokozása soraikban. Meg kell erősíteni az ideológiai munkát a kommunista és munkáspártokban, a kommunisták fokozott nevelését a proletár nemzetköziséghez való hű­ség szellemében, a kérlelhetetlen­­ség szellemében a marxizmus­­leninizmus elveitől való minden el­téréssel szemben, a népi demo­kráciához, a szocializmushoz való hűség szellemében. Mi Magyar­­országon úgy hajtjuk legjobban végre a Tájékoztató Iroda határo­zatát, ha megszívleljük és mun­kánkban alkalmazzuk azokat a ta­nulságokat, amelyeket Rákosi elv­társ a Rajk-per után összegezett Pártunk és egész népünk számára: „Erősítsük Pártunk egységét, ame­lyet a galád ellenség olyan szíve­sen megbontott volna. Erősítsük Pártunk kapcsolatait a dolgozó tö­megekkel, az egész dolgozó néppel. Fokozzuk minden vonalon az éber­séget, hogy idejekorán felfigyelhes­sünk az ellenség aknamunkájára. És fokoznunk kell Pártunk elméleti színvonalát, mert e nélkül nem tudjuk felismerni és még kezdeti állapotban kivédeni a reakció ál­cázott behatolási kísérleteit”. „A Tájékoztató Iroda határozatai felfegyverzik a kommunistákat, a munkásosztályt, a dolgozókat a békéért vívott harcra" — írja a JPrintS. A Tájékoztató Iroda november hó 29-én nyilvánosságra hozott határo­zatai hatalmas visszhangot keltettek a világ népei körében. E határozatok, a dolgozók harcának új lobogói, még fényesebb győzelmek útját jelölik ki a kommunista pártok és a békéért harcoló dolgozók számára. Ezt tükrö­ződik vissza a Tájékoztató Iroda ha­tározatának sajtóvisszhangjából is. A Pravda vezércikke a többi között a következőket írja: „A Tájékoztató Iroda akkor tartotta értekezletét, amikor az USA monopol­körei által vezetett reakciós imperia­lista erők folytatják az új háború előkészületeit és a hajszát a demo­krácia, a dolgozók létérdekei és sok ország nemzeti függetlensége ellen. A Tájékoztató Iroda értekezlete Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítá­sai alapján mély elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és rámutatott, hogy a nemzetközi küzdőtéren­­ az erők kölcsönös viszonya a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora javára változott meg". A béke védelme és a háborús gyúj­to­gat­ók elleni harc elsőrendű létfontos­ságú kérdés a földgolyó minden népe számára. A Tájékoztató Iroda rámutat a háborús veszély forrásaira és tűz­fészkeire és megmutatja az új háború fenyegetése elleni harc útját a béke és a népek biztonsága megvédésének útját. Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyújtoga­­tók elleni harc programjának kon­krét intézkedései. A béke híveinek mozgalmát harcos népi mozgalommá kell tenni, mely ha­talmas akadályt jelent az új háború kirobbantásának útjában: ebben látják­­a jelen feladatát a kommunista pártok képviselői. Ismertetve a munkásosztály egysé­géről hozott határozatot, a Pravda rá­mutat, hogy a jobboldali szocialisták, az imperialisták útmutatásaihoz híven veszett hadjáratot folytatnak a kom­munisták — a béke ügyének bajnokai — a demokrácia és a munkásosztály, a dolgozók gazdasági érdekeinek vé­delmezői ellen. A jobboldali szociáldemokraták tevékenysége az imperialisták aljas béke- és demokrácia ellenes össze­esküvésének ideológiai leplezését szolgálja. A fasiszta Tito-klikkről, a gyilkosok és kémek e csoportjáról hozott hatá­rozat rámutat, hogy az elmúlt idők eseményei és mindenekelőtt a Rajko Brankov-per megmutatták, hogy a Tito-klikk átállása a kapitalista reak­ció szolgálatába nem véletlen, hanem angol és amerikai gazdáik utasítására történt. A Tájékoztató Iroda határozata segítséget nyújt az igazi jugoszláv hazafiaknak és harcosoknak Jugo­szlávia sokat szenvedett népeinek felszabadításában. „A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája — folytatja a Pravda — rá­mutatott, hogy a kommunista és mun­káspártok szervezett, ideológiai és po­litikai megerősítése a marxizmus­­leninizmus elvei alapján, a legfonto­sabb feltétele a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak. A mai feltételek között külön­ös élességgel merül fel az a feladat, hogy kíméletlen harcot folytassanak az opportunizmus megnyilvánulásának­­ minden faj­tája, a burzsoá­ nacionalista elemek és a Párt soraiba befurakodott ellenséges ügynökök ellen. Az elmúlt két esztendő eseményei megmutatták, milyen óriási jelentősége van a békéért, demokráciáért és szo­cializmusért folytatott harcban a kom­munista pártok értekezlete azon el­határozásának, hogy a tapasztalatok kicserélésére és a kommunista pártok működésének összhangbahozására köl­csönös megegyezés alapján megterem­tik a Tájékoztató Irodát. A Tájékoztató Iroda első értekezlete meghatározta a nemzetközi küzdőtér erőviszonyait a második világháború után, megállapította, hogy két tábor van — az imperialista és az imperia­­listaellenes tábor. Az értekezlet a világ összes népei és mindenekelőtt Európa népei előtt bemutatta a hábo­rús veszélyt és annak veszélyét, hogy az amerikai-angol imperializmus leigázza őket Az értekezlet magasra emelte az európai és más országok­ függetlenségi harcának zászlaját az amerikai és angol imperializmussal szemben és felhívta a kommunista pártokat: álljanak élére népük függet­lenségi harcának. A Tájékoztató Iroda november má­sodik felében Magyarországon lefolyt értekezletének határozatai azt célozzák, hogy mozgósítsák a legszélesebb nép­­■tömegelel az új háború veszedelme ellen. Ezek a határozatok felfegyverzik a kommunistákat, a munkásosz­tályt és a dolgozókat a békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók lét­érdekeiért folytatott harcra. Felfedik a kapitalista rendszer gyó­gyíthatatlan betegségét és rámutatnak az imperializmus egyre fokozódó gyen­geségére. A Kommunista Pártok Tájé­koztató Irodájának határozatai erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében és rámutatnak a demo­kratikus tábor erőinek növekvő hatal­mára, mely tábort a nagy Sztálin lel­kesíti a békéért, demokráciáért és szo­cializmusért folytatott harcában” — fejezi be a Pravda. h ts A határozatok világvisszhangja A Csehszlovák Kommunista Párt lapja, a Riadé Právo, szerdai ve­zércikkében megállapította, hogy az utóbbi két év eseményei megerősítet­ték a nemzetközi helyzetnek azt az elemzését, amelyet a Tájékoztató­ Iroda 1947 szeptemberi első értekez­letén Zsdánov elvtárs adott. A Scanteia, a Román Munkáspárt lapja elemzi a határozatokat és­ rá­mutat, hogy­ a Román Munkáspárt, miután kivívta a román nép munkás­­osztályának egységét, most meg kell hogy szilárdítsa a Párt sorainak összetartozását és meg kell erősítenie az egyesített tömegszervezeteket. Ugyanakkor meg kell erősítenie a szervezési, politikai és ideológiai munkát, le kell lepleznie az opportunizmust, szektariánizmust, burzsoá naciona­lizmust és kozmopolitizmust, fokoznia kell a forradalmi éberséget Az Humanité vezércikke azt írja, hogy a Tá­jékoztató Iroda határozatai rá­mutatnak azoknak a harci formák­nak helyességére, amelyeket a a Francia Kommunista Párt alkal­maz a békéért folyó küzdelemben, megvilágítják a francia nép akara­tát tükröző jelszó óriási fontos­ságát, azét a jelszóét, amelynek a Párt adott és ad hangot: „A fran­cia nép sohasem visel háborút a szocializmus hazája ellen". Zavar és félelem: ez az uralkodó az imperialista tábor sajtójának hang­jában. A Le Monde-nak, a francia nagytőke lapjának fáj a békemozga­­lom nagy sikere és ezért azt bizo­nyítgatja, hogy „a kommunisták mo­nopolizálják a béke eszméjét”. A lap keserűen ismeri be, hogy a kommu­nista pártok békepropagandája „ered­ményes“, a békepolitika pedig „igen ügyes“. „A kommunisták a béke esz­méivel hódítják meg a lelkeket, még­pedig nemcsak a kommunizmushoz hű tömegek lelkét" — írja a lap. A France Soir keddi utolsó kiadá­sában ismertette a Tájékoztató Iroda határozatait. Az Associated Press a határozatnak azt a részét emelte ki, amely megállapítja, a Jugoszláv Kommunista Párt el­vesztette jogát, hogy kommu­nista pártnak nevezzék, mert csak eszköze a Tito-klikknek férfifelada­­tai teljesítésében. Az AFP hírügynökség idézi, hoggy a kommunisták első feladata minde­nütt a szocializmus építéséhez elen­gedhetetlen béke biztosítása.

Next